1978
„Régi és új elemek a reformáció prédikációelméletében”. In Eszmei és stilisztikai kérdések a régi magyar prózában: Egyetemközi tudományos diákköri vitaülés Debrecenben (1977. november 24–25.), szerkesztette Bitskey István, Gomba Szabolcsné és Varga Pál, 20–26. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 1978.
Bartók István és Szőnyi György Endre. „»Tanéts meg minket könyörögni … sőt praedicalni-is Vram«: Az első magyar nyelvű egyházi retorika”. In Bitskey, Gomba és Varga, Eszmei és stilisztikai…, 115–121.
1980
„Bevezetés”. In Régi magyar irodalmunk és európai háttere: Az egyetemi magyar irodalmi diákkörök konferenciája (Szeged, 1978), szerkesztette Bartók István és Monok István, 7–8. Acta Universitatis Szegediensis: Acta juvenum, sectio litteraria 2. Szeged: József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 1980.
1981
„Medgyesi Pál: Doce praedicare: Az első magyar nyelvű egyházi retorika”. Irodalomtörténeti Közlemények 85, 1. sz. (1981): 1–16.
1982
„A Rimaynak tulajdonított Owenus-fordítások”. Irodalomtörténeti Közlemények 86, 5–6. sz. (1982): 632–637.
1983
„Két XVII. századi magyar egyházi retorika: Martonfalvi Tóth György: Ars concionandi Amesiana – Szilágyi Tönkő Márton: Biga Pastoralis”. Irodalomtörténeti Közlemények 87, 5. sz. (1983): 447–462.
1985
„Adalék a XVIII. századi magyar egyházi retorika történetéhez: Gombási István prédikációelméleti munkássága”. In Prodromus: Tanulmányok a régi és az újabb magyar irodalomról, szerkesztette Kovács Sándor Iván, 28–30. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézet–ELTE Bölcsészettudományi Kar Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, 1985.
1987
„A gyulafehérvári fejedelmi udvar és az ifjú Báthory Zsigmond”. In Magyar reneszánsz udvari kultúra, szerkesztette R. Várkonyi Ágnes és Székely Júlia, 135–157. Budapest: Gondolat Kiadó, 1987.
1991
„XVII. századi logikai és grammatikai irodalmunk kritikatörténeti tanulságai”. Irodalomtörténeti Közlemények 95, 1. sz. (1991): 1–24.
1992
„A casa rustica és a mechanici: Az »alacsony stílus« ismérvei a XVII. századi magyar irodalomelméletben”. Irodalomtörténeti Közlemények 96, 5–6. sz. (1992): 569–578.
„Buzinkai Mihály retorikai munkássága: A XVII. századi világi szónoklattan történetéhez”. Irodalomtörténeti Közlemények 96, 2. sz. (1992): 203–220.
1993
„»Szükséges azért az jó forditás, és hasznos…«: Vázlat az 1630–1700 közötti magyarországi fordításirodalom kritikatörténetéhez”. Irodalomtörténeti Közlemények 97, 4. sz. (1993): 451–469.
Bartók István és Kecskeméti Gábor. „Balog György Cicero-fordítása”. In Római szerzők 17. századi magyar fordításai, szerkesztette Kecskeméti Gábor, a kísérőtanulmányokat írta Havas László és Kecskeméti Gábor, 706–711. Régi magyar prózai emlékek 10. Budapest: Balassi Kiadó, 1993.
Bartók István és Kecskeméti Gábor. „Cicero levelei a protestáns iskolákban”. In Kecskeméti, Római szerzők…, 656–660.
1994
„Az imádság retorikája a XVII. század magyar irodalomelméletében”. Irodalomtörténeti Közlemények 98, 4. sz. (1994): 548–557.
1995
„A humanizmustól a klasszicizmus felé: Molnár Gergely grammatikájának 1700 előtti kiadásairól”. Magyar Könyvszemle 111, 4. sz. (1995): 349–360.
„Valami a metaplasmusról: A grammatikától a poétika felé”. Irodalomtörténeti Közlemények 99, 5–6. sz. (1995): 577–585.
1996
„Alsted feltételezhető gyulafehérvári görög nyelvtana”. Magyar Könyvszemle 112, 1. sz. (1996): 96–97.
„A társadalmi rétegződés tükröződése a 17. századi magyar irodalmi gondolkodásban”. In Tarnai Andor-emlékkönyv, szerkesztette Kecskeméti Gábor, 19–29. Historia litteraria 2. Budapest: Universitas Kiadó, 1996.
„»…habet etiam suas inventiones rhetorica«: Balassi inventio poeticája”. Iskolakultúra 6, 9. sz. (1996): 58–67.
„Mit nem olvasott Pázmány Péter?” In Csonka Ferenc 80. születése napjára, szerkesztette Kőszeghy Péter, 6. Budapest: Balassi Kiadó, 1996.
1997
„Bisterfeld gyulafehérvári ars concionandija”. Irodalomtörténeti Közlemények 101, 5–6. sz. (1997): 550–556.
„Kísérlet egy elveszett retorika rekonstrukciójára: Nógrádi Mátyás ars concionandija”. Magyar Könyvszemle 113, 2. sz. (1997): 212–219.
„Nógrádi Mátyás elveszett ars concionandija: Tanítás és oktatás a 17. század második felének magyar prédikációelméletében”. Irodalomtörténeti Közlemények 101, 3–4. sz. (1997): 263–268.
1998
„Grammatica Hungarolatina – Grammatica Latinogermanica: Sylvester János és Marcus Crodelius”. Irodalomtörténeti Közlemények 102, 5–6. sz. (1998): 642–654.
„Sylvester János elrejtett kincsei: Szempontok a Grammatika Hungarolatina új kiadásához”. Magyar Könyvszemle 114, 4. sz. (1998): 325–335.
1999
„A Nádasdy-mecenatura hatása az irodalmi gondolkodásra”. In Nádasdy Tamás (1498–1562): Tudományos emlékülés; Sárvár, 1998. szeptember 10–11., szerkesztette Söptei István, 117–130. A Nádasdy Ferenc Múzeum kiadványai 3. Sárvár: Nádasdy Ferenc Múzeum, 1999.
„Az interiectio meghatározása Sylvester Jánosnál”. Magyar Nyelv 95, 4. sz. (1999): 456–459.
„»Gyarlóság, asszony a neved« (?)”. In Jankovics József 50. születésnapjára, 22–23. Budapest: Balassi Kiadó–Rebakucs, 1999.
2000
„Janus Pannonius és a magyarországi grammatikai irodalom”. In Humanista műveltség Pannóniában, szerk. Bartók István, Jankovits László és Kecskeméti Gábor, 97–113. Pécs: Művészetek és Irodalom Háza–Pécsi Tudományegyetem, 2000.
Bartók István, Jankovits László és Kecskeméti Gábor. „Előszó”, „A szerkesztők megjegyzése”. In Bartók, Jankovits és Kecskeméti, Humanista műveltség…, 5–6.
2001
„»Írás magyar nyelven«: Bornemisza Péter programnyilatkozatának kritikatörténeti jelentősége”. In Ritoók Zsigmondné Szalay Ágnes 70. születésnapjára, szerkesztette Kőszeghy Péter és Tamás Zsuzsanna, 7–8. Budapest: Balassi Kiadó, 2001.
„Pázmány Péter és a katolikus–protestáns retorika”. In Pázmány Péter és kora, szerkesztette Hargittay Emil, 322–332. Pázmány irodalmi műhely: Tanulmányok 2. Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2001.
„Régi magyar grammatikák Sopronban: Adalékok Sylvester János Grammatica Hungarolatinájának utóéletéhez”. Magyar Könyvszemle 117, 2. sz. (2001): 173–188.
2002
„Grammatica Hungarolatina – Poetica Latinohungarica: Sylvester János hónapversei és a Balassi előtti világi líra”. Irodalomtörténeti Közlemények 106, 5–6. sz. (2002): 485–501.
„Ismeretlen adatok Sylvester Jánosról 1770-ből”. Irodalomtörténeti Közlemények 106, 1–2. sz. (2002): 185–191.
„Vita a nők ember voltáról a 16. században”. In Ámor, álom és mámor: A szerelem a régi magyar irodalomban és a szerelem ezredéves hazai kultúrtörténete (Tudományos konferencia: Sátoraljaújhely, 1999. május 26–29.), szerkesztette Szentmártoni Szabó Géza, 153–164. Budapest: Universitas Kiadó, 2002.
2003
„Sylvester János Krakkóban”. In Bámulám a Visztulát…: Krakkó a magyar művelődés történetében, szerkesztette Kovács István és Petneki Áron, 165–171. Budapest: Balassi Kiadó, 2003.
2004
„Grammatica Hungarolatina – Grammatica Latinogermanica: János Sylvester und Marcus Crodelius”. Camoenae Hungaricae 1 (2004): 93–104.
„»Rhetoricati sumus«: Retorikafelfogások a régi magyar irodalomban”. In Religio, retorika, nemzettudat régi irodalmunkban, szerkesztette Bitskey István és Oláh Szabolcs, 198–211. Csokonai könyvtár 31. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004.
„Sylvester János grammatika-meghatározásának jelentősége és forrásai”. Irodalomtörténeti Közlemények 108, 4. sz. (2004): 405–422.
2005
„A nyelvi és a politikai identitás összefüggései a 16. században Magyarországon”. In A politika műfajai a régi magyar irodalomban: Tudományos konferencia, Gyula, 2005. május 25–28. MTA Irodalomtudományi Intézet. http://iti.mta.hu/Gyula/TANULMANYOK/Bartok_Istvan.pdf.
„História és poézis: Gyöngyösi István megjegyzései a költészetről”. Irodalomtörténeti Közlemények 109, 2–3. sz. (2005): 243–258.
„Introduction”. In Companion to the History of the Neo-Latin Studies in Hungary, szerkesztette István Bartók, fordította György Földes, 9–10. Budapest: Universitas Kiadó, 2005.
„Latin Texts in the Service of Churches and Schools: The 17th Century”. In Bartók, Companion…, 24–37.
„»Paraszt versek« és »ékesb versek«: Poétikai fogalmak a XVI–XVII. századi magyar irodalmi gondolkodásban”. In A magyar költészet műfajai és formatípusai a 17. században, szerkesztette Ötvös Péter, Pap Balázs, Szilasi László és Vadai István, 191–201. Szeged: Szegedi Tudományegyetem BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék, 2005.
2006
„‘Grammatica Est…’: The Significance and Sources of János Sylvester’s Definition”. Camoenae Hungaricae 3 (2006): 39–58.
„Magyar szerkesztésű humanista grammatikák ismerete a XVIII. században”. In Historia litteraria a XVIII. században, szerkesztette Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla és Tüskés Gábor, 106–121. Irodalomtudomány és kritika: Tanulmányok. Budapest: Universitas Kiadó, 2006.
„Preface”. In Ioannes Sylvester, Grammatica Hungarolatina, szerkesztette és a kísérőtanulmányt írta Stephanus Bartók, 7–16. Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum, series nova, 15. Budapest: Akadémiai Kiadó–Argumentum Kiadó, 2006.
„Sylvester és Servestanus: Adalék a kora újkori német–magyar kulturális kapcsolatok történetéhez”. In Font Zsuzsa és Keserű Gizella, szerk., „Ötvös Péter Festschrift”, Acta Universitatis Szegediensis: Acta Historiae Litterarum Hungaricarum 29 (2006): 33–40.
Bartók István, Golden Dániel, Horváth Iván, Káldos János, Mayer Gyula, Mártonfi Attila, Tóth Tünde, Vadai István és Vaskó Péter. „Digitalizálás”. Magyar Tudomány 167, 7. sz. (2006): 831–836.
2007
„»Ad reliquarum nationum exemplum«: A neolatin grammatikai irodalom hatása az első magyar nyelvtan létrejöttére”. In Classica – mediaevalia – neolatina II, szerkesztette Ladislaus Havas és Emericus Tegyey, 7–18. Debrecen: Societas Neolatina Hungarica, Sectio Debreceniensis, 2007.
„A rómaiak, a szarmaták és a muszkák”. In Добрый великанъ: Tanulmányok Hetesi István tiszteletére, szerkesztette Jankovits László, Pap Balázs és V. Gilbert Edit, 17–21. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Tanszékek, 2007.
„Grammatica Hungarolatina – Editio Kazinczyana”. In „Nem sűlyed az emberiség!”…: Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára, szerkesztette Jankovics József, Császtvay Tünde, Csörsz Rumen István és Szabó G. Zoltán, 587–594. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézet, 2007.
„História és poézis: Gyöngyösi István megjegyzései a költészetről”. In A szerelem költői: Konferencia Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik, Gyöngyösi István halálának háromszázadik évfordulóján, szerkesztette Szentmártoni Szabó Géza, 215–235. Budapest: Universitas Kiadó, 2007.
„Janus Pannoniustól Teleki Józsefig: Szelestei N. László és a kritikatörténet”. In Summa: Tanulmányok Szelestei N. László tiszteletére, szerkesztette Maczák Ibolya, 26–29. Pázmány irodalmi műhely: Tanulmányok 7. Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2007.
2008
„Lelemények és találmányok: Adalékok a magyar poétikai szaknyelv történetéhez”. In „Mielz valt mesure / que ne fait estultie”: A hatvanéves Horváth Iván tiszteletére, szerkesztette Bartók István, Hegedüs Béla, Seláf Levente, Szegedy-Maszák Mihály, Szentpéteri Márton és Veres András, 41–47. Budapest: Krónika Nova Kiadó, 2008.
„Terminusok és szakkifejezések: Medgyesi Pál és a magyar tudományos műnyelv”. In Medgyesi Pál redivivus: Tanulmányok a 17. századi puritanizmusról, szerkesztette Fazakas Gergely Tamás és Győri János, 156–163. Debrecen: Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, 2008.
„»Triduo ante festum Pentecostes«”. In A Stollwerk: Stoll Béla 80. születésnapjára, szerkesztette Ács Pál és Székely Júlia, 30–31. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézet–Balassi Kiadó, 2008.
„Vallásos társulatok áhítati irodalma: A Mária-társulatok”. In Lelkiségtörténeti számvetés, szerkesztette Szelestei N. László, 173–181. Pázmány irodalmi műhely: Lelkiségtörténeti tanulmányok 1. Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2008.
2009
„Adatok Sylvester János Grammatica Hungarolatinájának utóéletéhez a 18–19. század fordulójáról”. In Margonauták: Írások Margócsy István 60. születésnapjára, szerkesztette Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor, Ambrus Judit és Bárány Tibor, 21–27. Budapest: Reciti, 2009.
„A Grammatica Hungarolatina (1539) szaknyelvi jelentősége”. Iskolakultúra 19, 10. sz. (2009): 96–100.
„A tanár és a költő: Károlyi Péter és Gyöngyösi István”. In Szolgálatomat ajánlom a 60 éves Jankovics Józsefnek: Humanizmus és gratuláció, szerkesztette Császtvay Tünde és Nyerges Judit, 30–34. Budapest: Balassi Kiadó–MTA Irodalomtudományi Intézet, 2009.
„Az európai elméleti irodalom recepciója Molnár Gergely grammatikai kézikönyveiben”. In Erdély reneszánsza: A 2008. október 8–11. között tartott konferencia előadásai, szerkesztette Gábor Csilla, Luffy Katalin és Sipos Gábor, 2 köt., 1:73–79. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2009.
„Korszakváltás a magyar elméleti irodalomban: Molnár Gergely kolozsvári Linacre-kiadása”. Irodalomtörténeti Közlemények 113, különszám (2009): 792–806.
„»Nem tudom, mitsoda madár«: Sylvester János Újszövetség-fordításának utóéletéből”. In Biblia Hungarica philologica: Magyarországi Bibliák a filológiai tudományokban, szerkesztette Heltai János, 43–53. A Magyar Könyvszemle és a MOKKA–R Egyesület füzetei 3. Budapest: Argumentum Kiadó, 2009.
„Sylvester János Grammatica Hungarolatinája mint tankönyv Debrecenben a 18–19. században”. Magyar Könyvszemle 125, 3. sz. (2009): 344–356.
2010
„A Contribution to the History of English–Hungarian Cultural Relationships: The Linacre-Edition of Gergely Molnár in Kolozsvár”. Camoenae Hungaricae 7 (2010): 75–88.
„Egy színműíró grammatikus a 16. században: Leonhard Culmann”. In Színház, dráma, irodalom: Tanulmányok a 70 éves Nagy Imre tiszteletére, szerkesztette Tóth Orsolya, 97–105. Pannónia könyvek. Pécs: Pro Pannonia Kiadó, 2010.
„Hamisítvány vagy hiteles adat? Szenci Kertész Ábrahám latin–magyar grammatikája”. In Ghesaurus: Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára, szerkesztette Csörsz Rumen István, 183–190. Budapest: Reciti, 2010.
2011
„A latintól a világnyelvig: Régi grammatikák a Klimo Könyvtárban”. Jelenkor 54, 5. sz. (2011): 529–540.
„»Alattomban hallgatók« – avagy besúgó diákok a 16. században”. In Eruditio, virtus et constantia: Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére, szerkesztette Imre Mihály, Oláh Szabolcs, Fazakas Gergely Tamás és Száraz Orsolya, 2 köt., 1:29–36. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011.
„Egy legenda születése, halála és újjászületése (Lippi Zsigmond magyar nyelvtana: Wi grammatica, Buda, 1490)”. Irodalomtörténeti Közlemények 115, 2. sz. (2011): 174–180.
„Szegedi Lajos (?) zsoltárfordítása(i?)”. In A zsoltár a régi magyar irodalomban: A Csurgón 2007. május 24–27-én tartott konferencia előadásai, szerkesztette Petrőczi Éva és Szabó András, 35–50. Károli könyvek: Tanulmánykötet 2. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem–L’Harmattan Kiadó, 2011.
„Zeugma: Példák a retorikus szemléletre egy 16. századi magyar szerkesztésű grammatikai kézikönyvből”. In Retorika – irodalom – poétika, szerkesztette Radvánszky Anikó, 146–156. Pázmány irodalmi műhely: Tanulmányok 10. Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2011.
Bartók István, Csörsz Rumen István, Jankovics József és Szentmártoni Szabó Géza. „Előszó”. In Magyar művelődéstörténeti lexikon: Minden kor LX. ángyod térde – „Zsúpra aggnő”: A főszerkesztő, Kőszeghy Péter hatvanadik születésnapjára, szerkesztette Bartók István, Csörsz Rumen István, Jankovics József és Szentmártoni Szabó Géza, 9–10. Budapest: Reciti, 2011. Bartók István szócikkei: „camera obscura” (42–43), „jódargirit” (97–98), „laterna magica” (121–122). A szerkesztők szócikkei: „Kőszeghy Péter” (109–113), „tabula gratulatoria / tabula gratulatorium” (247–248).
Bartók István és Péntek Veronika. „Tanárok, tanítványok, évszázadok”. In Font Zsuzsa és Ötvös Péter, szerk., „Balázs Mihály köszöntése”, Acta Universitatis Szegediensis: Acta Historiae Litterarum Hungaricarum 30 (2011): 34–43.
Bartók István és Stemler Ágnes. „Mivel meglett, most már tudjuk, hogy nincs: Kazinczy Ferenc 1807. évi Sylvester-kiadása”. Magyar Könyvszemle 127, 1. sz. (2011): 72–86.
2012
„Egyazon mű sok különböző szövege: Leonhard Culmann latin grammatikájának hazai kiadásai”. In Filológia és textológia a régi magyar irodalomban: Tudományos konferencia, Miskolc, 2011. május 25–28., szerkesztette Kecskeméti Gábor és Tasi Réka, 113–126. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2012.
„Emberek-e a nők vagy sem? Egy 16. századi vita és utóélete”. Kaleidoscope: Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat 3, 5. sz. (2012): 369–377. doi:10.17107/KH.2012.5.369-377.
2013
„János Sylvester w Krakowie”. In Latinitas Hungarica: Łacina w kulturze węgierskiej, szerkesztette Jerzy Axer és László Szörényi, fordította Jerzy Snopek, 161–169. Warszawa: Wydział „Artes Liberales” Uniwersytetu Warszawskiego–Wydawnictwo DiG, 2013.
„»Kiknek inai helyekrűl el indultanak vala és meg ßakattanak vala«: Betegségek meghatározása Sylvester János Újszövetség-fordításában (1541)”. Kaleidoscope: Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat 4, 7. sz. (2013): 177–186. doi:10.17107/KH.2013.7.179-188.
„»Kiknek inai helyekrűl el indultanak vala és meg ßakattanak vala«: Betegségek meghatározása Sylvester János Újszövetség-fordításában (1541)”. Magyar Orvosi Nyelv 13, 1. sz. (2013): 5–10.
„Lojalitás vagy Habsburg-ellenesség? Kuruckodó jezsuiták a 18. században”. In Kuruc(kodó) irodalom: Tanulmányok a kuruc kor irodalmáról és az irodalmi kurucokról, szerkesztette Mercs István, 16–26. Modus hodiernus 6. Nyíregyháza: Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület, 2013.
„»Poëtica est…«: Johann Honter latin grammatikájának irodalomelméleti vonatkozásai”. Irodalomtörténeti Közlemények 117, 2. sz. (2013): 123–141.
„Regionalitás és nyelvhasználat: Élő és holt nyelvek a 16–17. század irodalomelméleti kézikönyveiben”. In Nyelv, lelkiség és regionalitás a közép- és kora újkorban: Előadások a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, szerkesztette Gábor Csilla, Korondi Ágnes, Luffy Katalin, Tóth Zsombor és Balogh F. András, 430–440. A VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus kiadványai. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság, 2013.
„»Stabat mater« (?): Jegyzetek egy Pázmány-prédikációhoz”. In Pázmány nyomában: Tanulmányok Hargittay Emil tiszteletére, szerkesztette Ajkay Alinka és Bajáki Rita, 35–40. Vác: Mondat Kft., 2013.
„»Tamen«: Die (anzunehmend existierende) lateinisch-ungarische Grammatik von Janus Pannonius”. In Matthias Rex 1458-1490: Hungary at the Dawn of the Renaissance, szerkesztette István Draskóczy, Iván Horváth, Gábor Kiss Farkas, Ernő Marosi és Vilmos Voigt, 1–9. Budapest: ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék, 2013.
2015
„»…akiktől a legtöbbet merítettem…«: Esterházy Pál a Szeplőtelen Fogantatásról”. In Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás: Egy 17. századi arisztokrata-életpálya a politika és a művészet határvidékén, szerkesztette Ács Pál és Buzási Enikő, 545–558. Budapest: Reciti, 2015.
„A Kosztolányi-szöveg változatai, avagy Kosztolányi szövegváltozatai”. In „Inkább figyeld talán az irodalmat”: Írások Veres András 70. születésnapjára, szerkesztette Jeney Éva és Kálmán C. György, 111–114. Budapest: Reciti, 2015.
Bartók István és Sárközi Éva. „Szövegkritika”. In Kosztolányi Dezső, Béla, a buta – A rossz orvos: Kisregények és elbeszélések, szerkesztette és a kísérőtanulmányokat írta Bartók Flóra, Bartók István, Józan Ildikó és Sárközi Éva, 429–443. Kosztolányi Dezső összes művei: Kritikai kiadás. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó, 2015.
2016
„»…a széthúzások pusztító viharában…«: Adalékok Sylvester János Újszövetség-fordításának bécsi kiadásához”. In In via eruditionis: Tanulmányok a 70 éves Imre Mihály tiszteletére, szerkesztette Bitskey István, Fazakas Gergely Tamás, Luffy Katalin és Száraz Orsolya, 101–105. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2016.
2017
„A Szelestei-glosszák kritikatörténeti vonatkozásai”. In Lelkiség és irodalom: Tanulmányok Szelestei N. László tiszteletére, szerkesztette Bajáki Rita, Báthory Orsolya, Bogár Judit, Déri Eszter, Kónya Franciska, Maczák Ibolya és Szádoczki Vera, 66–71. Pázmány irodalmi műhely: Lelkiségtörténeti tanulmányok 17. Budapest: MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2017.
„Egy Bezának tulajdonított epigramma a Veszprémi Calepinusban”. Irodalomtörténeti Közlemények 121, 3. sz. (2017): 398–403.
„Manuductio ad Eloquentiam, 1709: A nagyszombati retorikai kézikönyv mintája és kiadója”. Irodalomtörténeti Közlemények 121, 6. sz. (2017): 816–820.
„»Patvaros philosophusok, viszzalkodo, maguk hanio böltsek«: Adalékok az 1530–1580 között keletkezett magyarországi glosszák, szójegyzékek és szótártöredékek kritikatörténeti vonatkozásaihoz”. Irodalomtörténeti Közlemények 121, 1. sz. (2017): 23–60.
2018
„»A tanítás édesítése és ékesítése«: A katolikus prédikáció a 17. században”. In Katolikus egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 17. században, szerkesztette Varga Szabolcs és Vértesi Lázár, 329–336. Pécsi egyháztörténeti műhely 3. Pécs: Történészcéh Egyesület–META Egyesület, 2018.
„»Atyám tyúkja«: Az anyanyelvű olvasás és írás néhány kritikatörténeti vonatkozása a 16. században”. Irodalomtörténeti Közlemények 122, 4. sz. (2018): 471–489.
„»…nemcsak a városlakók, hanem a falusi nép körében is«: Cicero, Sylvester és a parasztok”. In /HI70/Tanítványok: Tanulmányok Horváth Iván 70. születésnapjára, szerkesztette Bartók Zsófia Ágnes, Bognár Péter és Maróthy Szilvia. Budapest: Q. E. D. Kiadó, 2018. http://hi70.hu/.
2019
„Coimbrától Nagyszombatig: Az irodalmi ízlés változása a prédikációelmélet tükrében”. In Katolikus egyházi társadalom Magyarországon a 18. században, szerkesztette Forgó András és Gőzsy Zoltán, 299–306. Pécsi egyháztörténeti műhely 11. Pécs: META Egyesület, 2019.
„»Máriának öccse, Márta«: A 16. századi prédikáció-irodalom kritikatörténeti vonatkozásaiból”. Irodalomtörténeti Közlemények 123, 6. sz. (2019): 740–763.
2020
„Adalék a 18. századi magyar egyházi retorika történetéhez: Gombási István prédikációelméleti munkássága”. In Irodalomtörténet, tudománytörténet, eszmetörténet: Tanulmányok Tarnai Andor halálának 25. évfordulójára, szerkesztette Papp Ingrid, 223–230. Reciti konferenciakötetek 7. Budapest: Reciti, 2020.
„Kevéske mondandó tetszetős megfogalmazásban: Adalékok a levélírás elméletének 16. századi magyar vonatkozásaihoz”. Irodalomtörténeti Közlemények 124, 6. sz. (2020): 723–736.
„»…rút genyetség az evesült sebekből…«: Gyöngyösi István naturalizmusa”. In Imitáció és parafrázis: Szövegváltozatok a magyar régiségben (Tudományos konferencia, Pécs, 2019. május 23–25.), szerkesztette Bartók István, Jankovits László és Pap Balázs, 273–284. Pécs: PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék–Verso, 2020. https://versofolyoirat.hu/imitacio_es_parafrazis.pdf.
2021
„Egy dialógusforma az oktatásban: a katekétikus módszer: Példák a magyar régiség praeceptum-irodalmából”. In A dialógus formái a magyar régiségben, szerkesztette Farmati Anna és Gábor Csilla, 359–368. Egyetemi füzetek 43. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság, 2021.
„»…nem lesz nehéz a retorikusok előírásaival indokolni…«: Laskai Csókás Péter az imádságról”. Irodalomtörténeti Közlemények 125, 6. sz. (2021): 721–741.
„Preyss Kristóf elveszett retorikai (?) műve(i?)”. Irodalomtörténeti Közlemények 125, 2. sz. (2021): 226–230.
2022
„Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1580–1630 között: Programtanulmány egy tervezett monográfiához”. Irodalomtörténeti Közlemények 126, 6. sz. (2022): 782–799. doi:10.56232/ItK.2022.6.04.
„Megtalálni vagy kiválasztani? A hazai elméleti irodalom néhány dialektikai vonatkozása 1530–1580 között”. Irodalomtörténeti Közlemények 126, 3. sz. (2022): 400–417. doi:10.56232/itk.2022.3.01.
2023
„Héber üdvözlővers-írók szerepe a 17. század irodalmi gondolkodásának alakításában”. In שיר פשוט ומחולק – Héber üdvözlőversek és a peregrináció, szerkesztette Koltai Kornélia és Zsengellér József, 95–104. Studia Hebraica Hungarica 9. Budapest: Magyar Hebraisztikai Társaság–L’Harmattan Kiadó, 2023.
„»Nevetheti akár mely Csekély tudományu Deák«: Kopcsányi Márton bírálata Sylvester János Újszövetség-fordításáról”. Irodalomtörténeti Közlemények 127, 6. sz. (2023): 753–760. doi:10.56232/ItK.2023.6.05.
2024
„Adalékok a 17. század első harmadának magyar nyelvű prédikációirodalmához kritikatörténeti szempontok alapján”. In A prédikáció rétegei a 17. században: Írók, másolók, kompilátorok, hallgatóság, szerkesztette Förköli Gábor, Lovas Borbála és Molnár Dávid, 9–20. Budapest: A kora újkori unitárius prédikációirodalom története Erdélyben és Magyarországon Kutatócsoport–Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2024.
„»Az Anyaszentegyházban bévött szokás szerént«: Adalékok a magyar egyházi retorika korai történetéhez”. Verso 7, 1. sz. (2024): 45–51. doi:10.15170/VERSO.7.2024.1.57-63. https://versofolyoirat.hu/verso2024_1.pdf.
„»Az jó követés […] igen hasznos«: Szövegalkotási szempontok megfogalmazásai 16–17. századi irodalmunkban”. In Balázs 75: Tanulmányok Balázs Mihály 75. születésnapjára, szerkesztette Béla Bálint, Latzkovits Miklós és Majoros Viktória, 115–124. Budapest: Reciti, 2024.
„Török maszlag Péter bátyának: Adalékok Thomas Linacre latin grammatikájának magyarországi recepciójához”. Irodalomtörténeti Közlemények 128, 5. sz. (2024): 636–639. doi:10.56232/itk.2024.5.05.
