ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézete és kutatócsoportjai Mítoszok és narratívák. Változó értelmezési keretek a késő középkortól a 20. századig címmel 2026. november 5–6-án konferenciát rendeznek Egerben az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyetemi szintű történelem szakos képzésének 25. évfordulója alkalmából.
A konferencián Papp Ingrid, az MTA–ELTE-HTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport tagja és Szőke Kornélia A városhoz, az országhoz és a felekezethez tartozás a kora újkorban címmel tart közös előadást.
A konferencia programja letölthető.
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Móra Könyvkiadó 2026. november 6-án 10:00 órától „Nem írónak születtem, hanem olvasónak” – Janikovszky100 címmel rendez tudományos konferenciát, amelyen a a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársai közül Kalavszky Zsófia, Márjánovics Diána és Rákai Orsolya vesz részt előadással.
A konferencia Janikovszky Éva születésének kerek évfordulója alkalmából hatástörténeti szempontokat is bevonva nyújt átfogó képet szerzői és szerkesztői munkásságáról, kitekintve műveinek filmes feldolgozására és külföldi fogadtatására.
A konferencia programja letölthető.
Helyszín: Eötvös10 Művelődési Ház
(1067 Budapest, Eötvös utca 3.)
Az MTA ELTE HTK Lendület–Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport az MSCA Program keretében nemzetközi konferenciát rendez 2027. szeptember 9–11. között Budapesten, Critical Thinking in Renaissance East Central Europe [Kritikai gondolkodás Kelet-Közép Európában a reneszánsz idején] címmel.
A reneszánsz központja egyértelműen Itália, majd fokozatosan Nyugat-Európa volt, a kutatás számára pedig máig nyitott kérdés, miként járultak hozzá a kritikai gondolkodáshoz Európa perifériái, köztük Kelet-Közép-Európa. A nemzetközi konferencia az eszmetörténeti összefüggésekre helyezi a hangsúlyt: arra keresi a választ, hogy milyen kapcsolat állt fenn a centrumok és a perifériák között, hogyan változtak meg az egyes környezetekben különutasnak vagy éppen eretnek gondolatnak számító eszmék és mennyiben járult hozzá a reneszánsz humanizmus a kritikai gondolkodás új formáinak kibontakozásához.
A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet és az MTA IKTB Textológiai Munkabizottsága 2025. november 3-án tartotta a Kiss József-díj ünnepélyes átadását. A kitüntetést ebben az évben Major Ágnes és Szénási Zoltán megosztva érdemelte ki Babits Mihály összes versei kritikai kiadásának 3. és 4. kötetéért, amelyek a költő 1911–1920 között keletkezett verseit tartalmazzák. 
A kuratórium nevében Kelevéz Ágnes méltatását Szilágyi Márton olvasta fel, laudációt mondott Buda Attila, majd a díjazottak Heuréka-élmények a kritikai kiadás készítése során címmel tartottak előadást. Az estet Békés Enikő, a kuratórium tagja, az Irodalomtudományi Intézet igazgatója vezette az Irodalomtudományi Intézet Klaniczay termében.
Az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Reneszánsz osztálya és XVIII. századi osztálya, együttműködésben a régi és klasszikus magyar irodalom hazai és határon túli kutatóhelyeivel és szakmai műhelyeivel 2027. május 27–29. között tudományos konferenciát rendez Vácon A középkori és a humanista irodalom recepciója a 17–18. században címmel.
A konferencia célja a párbeszéd kezdeményezése a tág értelemben vett 18. századi tudományosság, irodalom és művészetek múltértelmező eljárásairól, a középkori és humanista örökség fogalmainak és tartalmának formálódásáról, hozzájárulva a magyar kulturális és specifikusan a magyar irodalmi emlékezet történetének nagyobb időtávot átfogó, a korábbi értelmező sémákat árnyaló kritikai megértéséhez.
A konferenciafelhívás letölthető.
Jelentkezési határidő: 2027. január 15.
Hunyadi János halálának 570. évfordulója alkalmából, a Hunyadi János emlékév keretében 2026. október 22–23-án a gyulafehérvári Erdélyi Fejedelmek Palotája Múzeumban (Muzeul Palatului Principilor Transilvaniei) rendezték meg a The Life and Afterlife of John Hunyadi [Hunyadi János élete és utóélete] című nemzetközi konferenciát.
A rendezvényen a szervezők meghívására az MTA–ELTE HTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport képviseletében Szilágyi Emőke Rita és Nagy Levente tartott közös előadást The Origin of the Hunyadi Family and Johannes Listius, the Reader of Antonio Bonfini [A Hunyadi-család eredete és Johannes Listius, Antonio Bonfini olvasója] címmel angol és román nyelven. A történeti, irodalomtörténeti, régészeti és művészettörténeti kutatási eredményeket ismertető konferencia számos újdonsággal gazdagította az interdiszciplináris kutatás lehetőségeit.
Friedrich Bouterwek német író, egyetemi professzor, komparatista irodalomtörténész, filozófus és esztéta munkásságát és hatástörténetét feldolgozó, terjedelmében is impozáns tanulmánykötet jelent meg Cord-Friedrich Berghahn, Gerd Giebel és Till Kinzel szerkesztésében a hannoveri Wehrhahn Kiadónál. A kötetben az ELTE HTK ITI Esztétikai kommunikáció Európában (1700–1900) kutatócsoportjának két tagja, Balogh Piroska és Fórizs Gergely szerepel tanulmánnyal.
A koncepcionálisan szerkesztett, kézikönyvnek tekinthető tanulmánykötet a hosszú időn át elfeledettnek számító, ám saját korában Németországban és Európa-szerte jelentős hatással bíró irodalmár szépírói és tudományos teljesítményének legfontosabb pontjairól közöl esettanulmányokat. A kötetet részletes életrajzi kronológia, a művek és a szakirodalom teljes bibliográfiája, valamint levelek szövegközlései egészítik ki.
A kötet tartalomjegyzéke az előszóval, a névmutató és a szöveg néhány részletével együtt letölthető.
Az MTA BTK Hosszú Reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Lendület Kutatócsoport és a Centre for Reformation Studies reformációkutató központ (CRS) kolozsvári REFORC-partnereivel, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel és a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtárral együtt 2026. október 22–23-án nemzetközi konferenciát rendezett The Sharing of Doctrinal Knowledge and Erudition II. Memory culture, Interconfessional Dynamism, and Transcultural Embeddedness [A felekezeti tudás és az erudíció hatása II. A kora újkori emlékezet interkonfesszionális és transzkulturális beágyazottságáról] címmel. A konferencián a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársai közül Móré Tünde és Tóth Zsombor tartott előadást.
A Közép és Kelet-Európai reformációk újszerű értelmezésére összpontosító, 2025 őszén elkezdődött sorozat folytatásaként megrendezett konferencia középpontjában ezúttal a sajátos reformációkori emlékezetkultúra állt. A rendezvény az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja és a REFORC nemzetközi reformációkutatási konzorcium között fennálló hosszú távú partnerségi szerződés és együttműködés keretében valósult meg a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| Mítoszok és narratívák. Változó értelmezési keretek a késő középkortól a 20. századig [konferencia] Cs, nov. 5. 09:00 – P, nov. 6. 13:00 |
| Rákóczi-ábrázolások az irodalom- és művészettörténetben [konferencia] Cs, nov. 5. 16:30 – Szo, nov. 7. 13:00 |
| Janikovszky100 [konferencia] P, nov. 6. |
| San Francesco degli Ungheresi: I primi secoli di storia francescana e Il Regno d’Ungheria [konferencia] K, nov. 10. Cs, nov. 12. |
| Mohács 500?! Az erdélyi református emlékezetpolitika sajátosságai a hosszú reformáció (1500−1800) kontextusában K, nov. 10. 15:30 |
| Rendezett restanciák [könyvbemutató] Cs, nov. 12. 17:00 |
| Helikon-lapszámbemutató: Irodalomtudomány és Kriminológia H, nov. 16. |
| In honorem Jankovics József [könyvbemutató] K, nov. 17. |
| Intuition and Genetic Criticism [konferencia] Sze, nov. 18. P, nov. 20. |
| Táguló horizontok – Krasznahorkai és a világirodalom [konferencia] Cs, nov. 19. P, nov. 20. |
