ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadóját, Bene Sándort választották a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnökévé a 2026–2031-es ciklusra.
Bene Sándor a korábbi években a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság főtitkári pozícióját töltötte be. A 2026. augusztus 24-i tisztújító közgyűlés választotta a Társaság elnökévé. A Társaság társelnökéül Balogh Balázst, a Humán Tudományok Kutatóközpontja főigazgatóját, a Néprajztudományi Kutatóintézet igazgatóját, főtitkárának Nagy Leventét, az ELTE Romanisztika Intézet egyetemi tanárát választották. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság 2026. augusztus 24–28. között Miskolcon és Sárospatakon zajlott IX. Kongresszusát („Az önismeret forrásai: a magyarságkép változásai”) mmeglátogatta és köszöntötte Dr. Baka András, Magyarország köztársasági elnöke, valamint Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Az eseményről részletes beszámoló a Humán Tudományok Kutatóközpontja honlapján olvasható.
A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet igazgatója 2026. szeptember 1-től Békés Enikő tudományos főmunkatárs. Az igazgatóhelyettes Kalavszky Zsófia, az intézet tudományos titkára Móré Tünde.
A Reneszánsz osztályt szeptember 1-től Bene Sándor, a XIX. századi osztályt Török Zsuzsa vezeti.
A londoni Bloomsbury kiadó Literatures as World Literature [Irodalmak mint világirodalom] című, a nemzetközi irodalomtudományban meghatározó sorozatában Hungarian Literature as World Literature [Magyar irodalom mint világirodalom] címmel megjelent tanulmánykötet a magyar irodalom világirodalmi összefüggéseinek, fordításának és recepciójának főbb állomásait tekinti át a kora újkortól a közelmúltig. A kötetet a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Irodalomelméleti osztályának két munkatársa, Hajdu Péter és Z. Varga Zoltán szerkesztette.
Az Irodalomtudományi Intézet kezdeményezésére, az intézet osztályainak, a magyarországi és határon túli komparatista műhelyek kutatóinak együttműködésében készült kötet fejezetei színes esettanulmányokban tárgyalják a magyar irodalom és a világirodalom kapcsolódásait, az átvitel és az átvétel dinamikáját: hogy milyen helyi jellegzetességek, milyen geopolitikai kontextus és térségi történelmi tapasztalat függvényében alakulnak ki és fogalmazódnak meg válaszok globális poétikai, eszmetörténeti kérdésekre.
Az angol nyelvű kötet a külföldi és a magyar olvasók számára egyaránt lehetővé teszi, hogy világirodalmi tekintettel nézzenek a magyar irodalom szövegeire, hagyományaira, intézményeire, közvetítő rendszereire, így a magyar irodalomtörténet-írás számára is új perspektívákat kínál.
A kötet tartalomjegyzéke és egy tanulmánya a kiadó honlapján olvasható.
A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet szemantikus adatbázisában nyilvánosan elérhetővé vált Hajnóczy Péter (1942–1981) részben lappangó, évtizedekig csak korlátozottan kutatható hagyatéka. A gyűjtemény csaknem tízezer oldalnyi kéziratot, levelezést, hivatalos iratot, fotót és tárgyi dokumentációt tartalmaz.
A digitális archívum egyik különlegessége, hogy a hagyományos kézirattári katalógus logikáját szemantikus tudásgráfrendszerrel ötvözi, és ezzel a hazai számítógépes bölcsészet első ilyen megvalósult vállalkozásaként teljes személyes és poétikai univerzumot tesz rekonstruálhatóvá.
A Hajnóczy Péter hagyatéki adatbázis és bibliográfia az örökös, Végh Ágnes jóváhagyásával szabadon hozzáférhető az ITIdata oldalán. Felelős szerkesztője Dobás Kata, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársa, a projekt szakmai felelőse Ludmán Katalin, a Miskolci Egyetem adjunktusa.
A Hajnóczy-archívum részletes bemutatása letölthető, képekkel illusztrált ismertetése a Litera irodalmi portálon is olvasható.
Az ELTE-hez csatolt négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpont (a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, és a Társadalomtudományi Kutatóközpont) főigazgatói 2026. július 30-án közös nyilatkozatot adtak ki a kutatóközpontok visszatatott költségvetéséről és a fennálló helyzet megváltozatatása érdekében.
2025. augusztus 1-én a négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontot a kutatóhálózatról két hét alatt leválasztották, és mindenféle előzetes egyeztetés és tájékoztatás nélkül az ELTE-hez csatolták.
A HUN-REN vezetésének teljes mértékű közreműködésével lezajlott szégyenletes és kizárólag politikai indíttatású intézkedés egyik legsúlyosabb következménye az lett, hogy a négy kutatóközpont a 2023 óta ígért béremelésből és emelt kutatási költségvetésből nem részesült, ezt az egyébként számukra dedikált összeget, a 2025–2026-os évekre 4.9 milliárd forintot (amiben a 2026-ban esedékes további emelés még nincsen benne) a HUN-REN Központ visszatartotta, és április 12. után, az addig ürügyül szolgálható politikai nyomás megszűntével sem adta át. Az ELTE-hez került négy kutatóközpont (20 kutatóintézet) munkatársai továbbra is 300–500 ezer forintos bruttó fizetésért dolgoznak, a központok a kutatási infrastruktúra minimumát sem tudják biztosítani, gazdálkodásuk csődközeli helyzetbe jutott, dolgozóik pedig lényegében megélhetési válságba kerültek.
A nyilatkozat teljes szövege letölthető és a Humán Tudományok Kutatóközpontja honlapján is elérhető.
Mély fájdalommal fogadtuk a hírt, hogy 2026. június 29-én, életének 100. évében, türelemmel viselt betegség után meghalt T. Erdélyi Ilona irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora, az MTA Irodalomtudományi Intézet egykori munkatársa. Nagyapja, Erdélyi János, illetve édesapja, Erdélyi Pál gazdag hagyatékának rendszerezője, forráskiadások és monográfiák szerzője volt. Kritikatörténeti munkásságáért 2016-ban Tarnai Andor-díjat kapott.
Emlékét szeretettel őrizzük.
T. Erdélyi Ilona hamvait 2026. július 29-én helyezték örök nyugalomra a Farkasréti Temetőben. A gyászmisét augusztus 5-én tartották a Budai Kapucinus (Alsóvízivárosi Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia) templomban.
Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja (ELTE HTK) főigazgatója pályázatot hirdet tudományos munkatárs munkakör betöltésére a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézetben. Kutatási téma: textológiai és történeti kutatások a 19. századi magyarországi irodalomban.
Beküldési határidő: 2026. július 30. 
A szakmai zsűri a legjobb pályázati anyagot beküldő jelentkezőket 2026. szeptember 1. és 11. között szóbeli fordulóra hívja. A pályázatok elbírálásának határideje szeptember 15.; az állás 2026. október 1-től vagy megállapodás alapján későbbi időponttól betölthető.
A részletes pályázati feltételeket a letölthető pályázati felhívás tartalmazza, amely a Humán Tudományok Kutatóközpontja honlapján is elérhető.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| Kerekasztal-beszélgetés a Charlie című kortárs táncelőadásról Sze, szept. 9. 19:00 |
| Regionalität und Globalität in Zentraleuropa [konferencia] Cs, szept. 10. Szo, szept. 12. |
| A fordító mint kultúra- és irodalomközvetítő [konferencia] V, szept. 13. Sze, szept. 16. |
| II. Rákóczi Ferenc Emlékiratok című műve egy eddig nem vizsgált kéziratának szövegéről [előadás] K, szept. 15. 15:00 |
| A Gondolat Kiadó könyvbemutatója Sze, szept. 16. 17:00 |
| A Doromb. Közköltészeti tanulmányok 13. kötetének bemutatója Sze, szept. 16. 17:00 |
| Die pietistische Theorie der Sprache: Anfänge [előadás] Cs, szept. 17. 14:30 |
| KASINET – projektbemutató Cs, szept. 17. 18:00 |
| A levél az irodalomban és az irodalomtudományban [konferencia] P, szept. 18. |
| Esztétikai forradalmak az irodalomban [konferencia] K, szept. 22. 10:00 – Sze, szept. 23. 13:00 |
