ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja podcast-sorozata, a Glossza 106. adásának vendége volt Dobás Kata, a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézetben működő DigiPhil csoport tudományos munkatársa, valamint Ludmán Katalin, a Miskolci Egyetem adjunktusa.
A beszélgetés Hajnóczy Péter hagyatékának történetén keresztül közelíti meg a Kádár-kor irodalmi kultúráját, bemutatja a kéziratok feldolgozásának módszereit és a digitális bölcsészet új lehetőségeit.
A rövid életében viszonylag kevés művet publikált szerző hozzáférhető életműve halála után jelentősen bővült. A köré épült legenda és magánmitológia maga is az életmű recepciójának részévé vált. A hagyaték kutatása lehetőséget ad arra, hogy a már ismert történetek és értelmezések mellett a szövegek keletkezésének dokumentumait is tanulmányozni lehessen.
A beszélgetés a Spotify-on és a Humán Tudományok Kutatóközpontja YouTube-csatornáján elérhető, képekkel illusztrált ismertetése a HTK honlapján olvasható.
Assisi Szent Ferenc halálának 800. évfordulója alkalmából 2026. november 10–12-én Rómában és Capestranóban nemzetközi konferenciát rendeznek San Francesco degli Ungheresi. I primi secoli di storia francescana e il Regno d’Ungheria [Szent Ferenc Magyarországon. A ferences rend történetének első századai és a Magyar Királyság] címmel. A magyar és olasz intézmények együttműködésében megvalósuló tanácskozás a ferences rend középkori magyarországi történetével és itáliai kapcsolataival foglalkozik, kitérve a rend kulturális szerepére, a prédikációirodalomra és az obszerváns mozgalom elterjedésére.
A konferencián a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Reneszánsz osztályának munkatársai közül Draskóczy Eszter Visioni dell’aldilà negli exempla di Pelbartus de Temeswar [Túlvilági látomások Temesvári Pelbárt exemplumaiban], Falvay Dávid Gli scriptoria delle communità clarisse osservanti in Ungheria e in Umbria attorno al 1500 [A magyarországi és umbriai obszerváns klarissza közösségek scriptoriumai 1500 körül] címmel tart előadást.
A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület, a Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteménye és az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet XVIII. századi osztálya 2026. november 5–7-én Rákóczi, akárki, jöjjön valahára: Rákóczi-ábrázolások az irodalom- és művészettörténetben címmel rendez tudományos konferenciát.
Az előadások többféle nézőpontból, a korabeli megjelenítések, valamint a későbbi irodalmi és képzőművészeti ábrázolások felidézésével és értelmezésével közelítenek a fejedelem alakjához, bemutatva a hagyomány és emlékezet változásait az évszázadok során.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
Helyszín: Vay Ádám kastély (4562 Vaja, Damjanich u. 79.)
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézete és kutatócsoportjai Mítoszok és narratívák. Változó értelmezési keretek a késő középkortól a 20. századig címmel 2026. november 5–6-án konferenciát rendeznek Egerben az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyetemi szintű történelem szakos képzésének 25. évfordulója alkalmából.
A konferencián Papp Ingrid, az MTA–ELTE-HTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport tagja és Szőke Kornélia A városhoz, az országhoz és a felekezethez tartozás a kora újkorban címmel tart közös előadást.
A konferencia programja letölthető.
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Móra Könyvkiadó 2026. november 6-án „Nem írónak születtem, hanem olvasónak” – Janikovszky100 címmel rendezett tudományos konferenciát, amelyen a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársai közül Kalavszky Zsófia, Márjánovics Diána és Rákai Orsolya vett részt előadással.
A konferencia Janikovszky Éva születésének kerek évfordulója alkalmából hatástörténeti szempontokat is bevonva nyújtott átfogó képet szerzői és szerkesztői munkásságáról, kitekintve műveinek filmes feldolgozására és külföldi fogadtatására.
Az MTA ELTE HTK Lendület–Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport az MSCA Program keretében nemzetközi konferenciát rendez 2027. szeptember 9–11. között Budapesten, Critical Thinking in Renaissance East Central Europe [Kritikus gondolkodás Kelet-Közép Európában a reneszánsz idején] címmel.
A reneszánsz központja egyértelműen Itália, majd fokozatosan Nyugat-Európa volt, a kutatás számára pedig máig nyitott kérdés, miként járultak hozzá a kritikai gondolkodáshoz Európa perifériái, köztük Kelet-Közép-Európa. A nemzetközi konferencia az eszmetörténeti összefüggésekre helyezi a hangsúlyt: arra keresi a választ, hogy milyen kapcsolat állt fenn a centrumok és a perifériák között, hogyan változtak meg az egyes környezetekben különutasnak vagy éppen eretnek gondolatnak számító eszmék és mennyiben járult hozzá a reneszánsz humanizmus a kritikai gondolkodás új formáinak kibontakozásához.
Az MTA BTK Hosszú Reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Lendület Kutatócsoport és a Centre for Reformation Studies reformációkutató központ (CRS) kolozsvári REFORC-partnereivel, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel és a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtárral együtt 2026. október 22–23-án nemzetközi konferenciát rendezett The Sharing of Doctrinal Knowledge and Erudition II. Memory culture, Interconfessional Dynamism, and Transcultural Embeddedness [A felekezeti tudás és az erudíció hatása II. A kora újkori emlékezet interkonfesszionális és transzkulturális beágyazottságáról] címmel. A konferencián a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársai közül Móré Tünde és Tóth Zsombor tartott előadást.
A Közép és Kelet-Európai reformációk újszerű értelmezésére összpontosító, 2025 őszén elkezdődött sorozat folytatásaként megrendezett konferencia középpontjában ezúttal a sajátos reformációkori emlékezetkultúra állt. A rendezvény az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja és a REFORC nemzetközi reformációkutatási konzorcium között fennálló hosszú távú partnerségi szerződés és együttműködés keretében valósult meg a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
A konferencia arra keres válaszokat, hogy miért érdemes újraértelmezni a hatvanas-hetvenes években keletkezett, majd a prózafordulat és a rendszerváltás után csaknem feledésbe merült irodalmi műveket, amelyek újraolvasása meglehetősen esetleges, sporadikus, hiszen ezzel a korszakkal eddig mostohán bánt az irodalomtörténet. A korszak izgalmas és fontos műveinek, életműveinek újrafelfedezése különösen a kortárs próza alakulásának tükrében esedékes az értelmezői közösség számára.
A konferencia programja letölthető.
Helyszín: HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet, Klaniczay terem
(1118 Budapest, Ménesi út 11–13.)
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| Mítoszok és narratívák. Változó értelmezési keretek a késő középkortól a 20. századig [konferencia] Cs, nov. 5. 09:00 – P, nov. 6. 13:00 |
| Janikovszky100 [konferencia] P, nov. 6. 10:00 – 16:00 |
| Rákóczi-ábrázolások az irodalom- és művészettörténetben [konferencia] Cs, nov. 5. 16:30 – Szo, nov. 7. 13:00 |
| San Francesco degli Ungheresi: I primi secoli di storia francescana e Il Regno d’Ungheria [konferencia] K, nov. 10. 09:30 – Cs, nov. 12. 15:00 |
| Mohács 500?! Az erdélyi református emlékezetpolitika sajátosságai a hosszú reformáció (1500−1800) kontextusában K, nov. 10. 15:30 |
| Rendezett restanciák [könyvbemutató] Cs, nov. 12. 17:00 |
| Helikon-lapszámbemutató: Irodalomtudomány és kriminológia H, nov. 16. 18:00 – 00:00 |
| In honorem Jankovics József [könyvbemutató] K, nov. 17. |
| Intuition and Genetic Criticism [konferencia] Sze, nov. 18. P, nov. 20. |
| Táguló horizontok – Krasznahorkai és a világirodalom [konferencia] Cs, nov. 19. P, nov. 20. |
