ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet és az MTA IKTB Textológiai Munkabizottsága 2025. november 3-án 16:00 órakor tartja a Kiss József-díj ünnepélyes átadását. A kitüntetést ebben az évben Major Ágnes és Szénási Zoltán megosztva érdemelte ki Babits Mihály összes versei kritikai kiadásának 3. és 4. kötetéért, amelyek a költő 1911–1920 között keletkezett verseit tartalmazzák. 
A kuratórium nevében a díjazottat Kelevéz Ágnes méltatja, laudációt mond Buda Attila, majd a díjazottak Heuréka-élmények a kritikai kiadás készítése során címmel tartanak előadást. Az estet Békés Enikő, a kuratórium tagja, az Irodalomtudományi Intézet igazgatója vezeti.
Helyszín: Irodalomtudományi Intézet, Klaniczay terem
(1118 Budapest, Ménesi út 11–13.)
Az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Reneszánsz osztálya és XVIII. századi osztálya, együttműködésben a régi és klasszikus magyar irodalom hazai és határon túli kutatóhelyeivel és szakmai műhelyeivel 2027. május 27–29. között tudományos konferenciát rendez Vácon A középkori és a humanista irodalom recepciója a 17–18. században címmel.
A konferencia célja a párbeszéd kezdeményezése a tág értelemben vett 18. századi tudományosság, irodalom és művészetek múltértelmező eljárásairól, a középkori és humanista örökség fogalmainak és tartalmának formálódásáról, hozzájárulva a magyar kulturális és specifikusan a magyar irodalmi emlékezet történetének nagyobb időtávot átfogó, a korábbi értelmező sémákat árnyaló kritikai megértéséhez.
A konferenciafelhívás letölthető.
Jelentkezési határidő: 2027. január 15.
Hunyadi János halálának 570. évfordulója alkalmából, a Hunyadi János emlékév keretében 2026. október 22–23-án a gyulafehérvári Erdélyi Fejedelmek Palotája Múzeumban (Muzeul Palatului Principilor Transilvaniei) rendezték meg a The Life and Afterlife of John Hunyadi [Hunyadi János élete és utóélete] című nemzetközi konferenciát.
A rendezvényen a szervezők meghívására az MTA–ELTE HTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport képviseletében Szilágyi Emőke Rita és Nagy Levente tartott közös előadást The Origin of the Hunyadi Family and Johannes Listius, the Reader of Antonio Bonfini [A Hunyadi-család eredete és Johannes Listius, Antonio Bonfini olvasója] címmel angol és román nyelven. A történeti, irodalomtörténeti, régészeti és művészettörténeti kutatási eredményeket ismertető konferencia számos újdonsággal gazdagította az interdiszciplináris kutatás lehetőségeit.
Friedrich Bouterwek német író, egyetemi professzor, komparatista irodalomtörténész, filozófus és esztéta munkásságát és hatástörténetét feldolgozó, terjedelmében is impozáns tanulmánykötet jelent meg Cord-Friedrich Berghahn, Gerd Giebel és Till Kinzel szerkesztésében a hannoveri Wehrhahn Kiadónál. A kötetben az ELTE HTK ITI Esztétikai kommunikáció Európában (1700–1900) kutatócsoportjának két tagja, Balogh Piroska és Fórizs Gergely szerepel tanulmánnyal.
A koncepcionálisan szerkesztett, kézikönyvnek tekinthető tanulmánykötet a hosszú időn át elfeledettnek számító, ám saját korában Németországban és Európa-szerte jelentős hatással bíró irodalmár szépírói és tudományos teljesítményének legfontosabb pontjairól közöl esettanulmányokat. A kötetet részletes életrajzi kronológia, a művek és a szakirodalom teljes bibliográfiája, valamint levelek szövegközlései egészítik ki.
A kötet tartalomjegyzéke az előszóval, a névmutató és a szöveg néhány részletével együtt letölthető.
Az MTA BTK Hosszú Reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Lendület Kutatócsoport és a Centre for Reformation Studies reformációkutató központ (CRS) kolozsvári REFORC-partnereivel, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel és a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtárral együtt 2026. október 22–23-án nemzetközi konferenciát rendezett The Sharing of Doctrinal Knowledge and Erudition II. Memory culture, Interconfessional Dynamism, and Transcultural Embeddedness [A felekezeti tudás és az erudíció hatása II. A kora újkori emlékezet interkonfesszionális és transzkulturális beágyazottságáról] címmel. A konferencián a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársai közül Móré Tünde és Tóth Zsombor tartott előadást.
A Közép és Kelet-Európai reformációk újszerű értelmezésére összpontosító, 2025 őszén elkezdődött sorozat folytatásaként megrendezett konferencia középpontjában ezúttal a sajátos reformációkori emlékezetkultúra állt. A rendezvény az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja és a REFORC nemzetközi reformációkutatási konzorcium között fennálló hosszú távú partnerségi szerződés és együttműködés keretében valósult meg a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
Az Innsbrucki Egyetemen Orpheus Christianus. The Art of Singing Improvised Latin Poetry [A rögtönzött latin költészet éneklésének művészete] címmel tartott közös előadást 2026. október 21-én Almási Gábor, a Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoporthoz az MSCA-program posztdoktori ösztöndíjasaként kapcsolódó kutató és Lav Subaric, az innsbrucki egyetem Klasszika Filológia és Neolatin Tanszékének munkatársa.
Az előadás Aurelio Lippo Brandolini (1454 k.–1497) költészetével, az életmű kevésbé kutatott részével foglalkozott. Brandolini a nagynevű itáliai humanisták közé tartozik, akik, mint például Antonio Bonfini vagy Galeotto Marzio, magyarországi jelenlétükkel is hozzájárultak a reneszánsz kultúra itteni virágzásához. Legfontosabb munkája A köztársaság és a királyság összehasonlítása című értekezés, amely James Hankins 2009-es kiadása óta került a nemzetközi nyilvánosságba.
Az előadás helyszíne az egyetem 2023-ban Heller Ágnesről elnevezett épülete volt.
Az MTA–ELTE HTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport és a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Reneszánsz osztálya 2026. október 20-án rendezte meg Textológiai-filológiai műhely című sorozata hetedik alkalmát, amelyen Szabó András tartott előadást Szenci Molnár Albert levelezésének textológiai sajátosságairól.
Megjelenés előtt áll Szenci Molnár levelezésének új kiadása az Universitas Kiadó Historia Litteraria című sorozatában. A kötet számos megoldásban követi Szenci Molnár Albert Naplóját, amely 2003-ban jelent meg ugyanebben a sorozatban. Az előadás azt mutatta be, hogyan illeszkedik a levelezés a Szenci-filológiába és a különböző műfajok milyen kérdéseket vetnek fel a kiadás során a kiadott dokumemtumok körével, a jegyzetekkel vagy éppen az átírással kapcsolatban.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| Colloque « Impact et réception de la révolution de 1956 dans le monde francophone » Cs, okt. 29. P, okt. 30. |
| Kiss József-díj 2026 K, nov. 3. 16:00 |
| Mítoszok és narratívák. Változó értelmezési keretek a késő középkortól a 20. századig [konferencia] Cs, nov. 5. 09:00 – P, nov. 6. 13:00 |
| Janikovszky100 [konferencia] P, nov. 6. |
| Rákóczi-ábrázolások az irodalom- és művészettörténetben [konferencia] P, nov. 6. Szo, nov. 7. |
| San Francesco degli Ungheresi: I primi secoli di storia francescana e Il Regno d’Ungheria [konferencia] K, nov. 10. Cs, nov. 12. |
| Mohács 500?! Az erdélyi református emlékezetpolitika sajátosságai a hosszú reformáció (1500−1800) kontextusában K, nov. 10. 15:30 |
| Rendezett restanciák [könyvbemutató] Cs, nov. 12. 17:00 |
| Helikon-lapszámbemutató: Irodalomtudomány és Kriminológia H, nov. 16. |
| In honorem Jankovics József [könyvbemutató] K, nov. 17. |
