ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozata, a Partiumi Keresztény Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék és a Partiumi Területi Kutatások Intézete 2026. október 8–9-én Transzregionalitás és kartográfia a komparatisztikában címmel nemzetközi konferenciát rendez.
Az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet XVIII. és XIX. századi osztálya 2026. október 13-án 16:00 órától kerekasztal-beszélgetést rendez Orbán László Széphalmi valóságok.A földbirtokos Kazinczy és más történetek című monográfiájáról, amely elsőként nyújt átfogó képet Kazinczy Ferenc anyagi és birtokviszonyairól, gazdálkodásának jellegzetességeiről és gazdálkodói habitusáról, külön figyelmet fordítva kereskedelmi vállalkozásainak kudarcára és eladósodására. A kötet a gazdasági tapasztalatok felől helyezi új megvilágításba a széphalmi élet mindennapi valóságát.
A beszélgetés résztvevői: Debreczeni Attila (DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet) – online, Halmos Károly (ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék), Hites Sándor (Bécsi Egyetem, Filológiai és Kultúratudományi Kar) – online, Somorjai Szabolcs (Budapest Főváros Levéltára); moderátor: Fórizs Gergely (HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet)
A meghívó letölthető.
Helyszín: HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet, Klaniczay-terem
(1118 Budapest, Ménesi út 11–13., 1. emelet)
Az esemény élő közvetítésben is követhető.
A Monumenta Germaniae Historica (MGH) Quellen zur Geistesgeschichte des Mittelalters [A közpkori történelem forrásai] című rangos sorozatában, a Harrassowitz kiadó gondozásában megjelent Johannes Tröster bajor humanista Dialogus de remedio amoris című művének és 1452–1461 közötti levelezésének kritikai kiadása.
A kötetet Claudia Märtl, az MGH korábbi igazgatója és Szilágyi Emőke Rita, a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, a Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport vezetője rendezte sajtó alá. A kritikai kiadás párhuzamosan közli a Dialogus két változatát, és figyelembe veszi összes fennmaradt kéziratot, valamint a levelek kritikai kiadását is elsőként adja közre. A kötet a művek német nyelvű fordítását és a Dialógusban szereplő 40 személy életrajzi vázlatát is tartalmazza.
A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Irodalomelméleti osztályának vendége volt Irma Ratiani grúz irodalomtudós, szerkesztő és fordító, aki 2026. október 6-án War Discourse as Dominant Trend in Post-Soviet Georgian Literature [A háborús diskurzus mint a posztszovjet grúz irodalom meghatározó irányzata] címmel tartott angol nyelvű előadást.
Irma Ratiani tudományos érdeklődésének fő területei az irodalomelmélet és az összehasonlító irodalomtudomány széles kulturális kontextusban, valamint a szovjet és posztszovjet korszak grúz irodalmi folyamatainak vizsgálata.
Londonban, a Liszt Intézetben 2026. október 2-án mutatták be a Bloomsbury kiadó Literatures as World Literature [Irodalmak mint világirodalom] című, a nemzetközi irodalomtudományban meghatározó sorozatában Hungarian Literature as World Literature [Magyar irodalom mint világirodalom] címmel megjelent tanulmánykötetet, a szerkesztők, Hajdu Péter és Z. Varga Zoltán, a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Irodalomelméleti osztályának munkatársai részvételével.
Hogyan lépi át a magyar irodalom a nyelvi és országhatárokat, milyen szerepet játszik a fordítás, a nemzetközi recepció és a világirodalom változó fogalma a magyar szerzők külföldi jelenlétében – többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett a kötet szerkesztőivel Galin Tihanov irodalomtörténész (Queen Mary University of London), valamint a kötet egyik szerzője, Jozefina Komporaly kutató és műfordító (University of the Arts London), Christina Horvath (University of Bath) moderálásával.
Az esemény ismertetése a Liszt Intézet honlapján olvasható.
A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet 2026. szeptember 25-én tartotta a Martinkó András-díj ünnepélyes átadását. A legkiemelkedőbb XIX. századi irodalmi témájú tanulmányokat elismerő, 1996-ban Martinkó András (1912–1989) irodalomtörténész emlékére alapított díjat ebben az évben Keisz Ágoston, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium tanára érdemelte ki a Magyar Filozófiai Szemle 2025/1. számában megjelent Miért és hogyan alkossunk mintakövető költészetet? Az imitáció módszerei és változatai Ungvárnémeti Tóth László ógörög-magyar költészetében című tanulmányáért.
A díjátadáson Korompay János, a Martinkó András-díj kuratóriumának titkára mondott bevezetőt. Az oklevelet és a Gulácsy-Horváth Zsolt szobrászművész által készített emlékplakettet – laudációját követően – Szörényi László, a BTK Irodalomtudományi Intézet emeritus professzora, a kuratórium elnöke adta át, majd a díjazott mondott köszönőbeszédet az Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácstermében.
A meghívó, a díjazott tanulmány és Keisz Ágoston beszéde letölthető.
A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet 2026. szeptember 29-én mutatta be a londoni Bloomsbury kiadó Literatures as World Literature [Irodalmak mint világirodalom] című, a nemzetközi irodalomtudományban meghatározó sorozatában Hungarian Literature as World Literature [Magyar irodalom mint világirodalom] címmel megjelent tanulmánykötetet.
A kötet a magyar irodalom világirodalmi összefüggéseinek, fordításának és recepciójának főbb állomásait tekinti át a kora újkortól a közelmúltig. A kötetet a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Irodalomelméleti osztályának két munkatársa, Hajdu Péter és Z. Varga Zoltán szerkesztette. Az az Eötvös Collegium Klubtermében rendezett eseményen Békés Enikő bevezetője után a kötetet Bódi Katalin mutatta be, majd kerekasztal-beszélgetés következett szerzők részvételével.
A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2026. szeptember 29-én vitaülést rendezett. Szükségünk van-e török igára? Az 1685. őszi erdélyi országgyűlésen született vélemények címmel Kármán Gábor tartott előadást, amelyben egy különleges forráscsoport, az országgyűlési voxok eszmetörténeti értelmezésére vállalkozott.
1685 októberében, amikor a Habsburg csapatok elérték Erdély határát, I. Lipót diplomatája felszólította I. Apafi Mihály fejedelmet az Oszmán Birodalomtól való függés felmondására, a fejedelem pedig az országgyűlés elé tárta a kérdést, annak minden résztvevőjétől személyes, írásbeli állásfoglalást kérve.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
