ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
Az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 2026. április 23–24-én A Cholnoky testvérek életművei és hatásuk címmel rendez tudományos konferenciát, amelyen a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársai közül Virágh András vesz részt Balzsamozók és emlékőrök. Cholnoky Viktor recepciója és hatástörténete 1912 és 1929 között című előadásával.
Cholnoky Viktor és Cholnoky László a modern magyar irodalom jelentős alkotói, akiket az irodalomtörténet-írás mindmáig rangjukon alul kezel. Ennek egyik oka valószínűleg abban rejlik, hogy a modernség azon képviselői közé tartoznak, akik poétikai önértelmezésüket nem a 19. századból öröklött magyar irodalmi hagyományokkal szemben határozták meg, hanem a tradicionális beszédmódok áthangolásával teremtették meg saját elbeszélésmódjukat. Mindketten hatottak a későbbi magyar prózairodalomra, például Kosztolányi Dezső és Hajnóczy Péter műveire.
A konferencia programja letölthető.
Helyszín: ELTE BTK Doktori védések terme
(1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, 150.)
Az MTA–ELTE HTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport és a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Reneszánsz osztálya 2026. április 28-án 15:00 órakor rendezi meg Textológiai-filológiai műhely című sorozata hatodik alkalmát, amelyen Szatmári Áron tart előadást Bogáti Fazakas Miklós Magyar zsoltár című művének textológiai sajátosságairól.
Noha Bogáti Fazakas Miklós Magyar zsoltár című műve a zsoltárkönyv első magyar nyelvű verses fordítása, a teljes mű a mai napig nem jelent meg nyomtatásban. A 16. század utolsó harmadában készült fordításnak nincs szerzői kézirata, csupán 17. és 18. századi másolatok állnak a kutatók rendelkezésére. A Régi magyar költők tára 16. századi sorozatának készülő 13/B kötete tartalmazza majd a Magyar zsoltár kritikai kiadását. A műhelyalkalom a kéziratos szövegkorpusz textológiai sajátosságait mutatja be, valamint kitér arra, hogy e sajátosságok milyen módszertani és kiadói döntéseket vonnak maguk után, és mindennek vannak-e elméleti hozadékai.
A meghívó letölthető.
Helyszín: HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet, I. emeleti tanácsterem
(1118 Budapest Ménesi út 11–13.)
2026. április 24-én Velencében az Università Ca' Foscarin is bemutatják az MTA–ELTE HTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoporthoz az MSCA-program posztdoktori ösztöndíjasaként csatlakozó Almási Gábor Science Meets Politics: Machiavelli’s Influence and the Birth of Political Science [A tudomány és a politika találkozása: Machiavelli hatása és a politikatudomány születése] című könyvét.
A Brill kiadó gondozásában, a History of European Political and Constitutional Thought [Az európai politikai és alkotmányos gondolkodás története] sorozat részeként megjelent kötet hangsúlyozza, hogy Machiavelli művei nem csupán az általuk felvetett és megválaszolt politikai és erkölcsi kérdések miatt találtak visszhangra, hanem amiatt is válhattak népszerűvé, ahogyan a szerző ezekkel a kérdésekkel foglalkozott. Módszere megerősítette az olvasókban az induktív és a komparatív megközelítés fontosságát, amelyek alapját a történelemből és a tapasztalatokból merített tények és számok képezték.
A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Reneszánsz osztálya és XVIII. századi osztálya 2026. április 14-én közös vitaülést rendezett, amelyen
Davor Dukić (Department of Croatian Language and Literature, Faculty of Humanities and Social Sciences, University of Zagreb) tartott előadást Inscriptions of Values, Traces of History: Semantic Aspects of the Epic Poem by Petar Kanavelić [Értékek lenyomatai, a történelem nyomai: Petar Kanavelić eposzának szemantikai aspektusai] címmel.
Az előadás Petar Kanavelić (1637–1719) Szent János trogiri püspök és Könyves Kálmán király című eposzát vizsgálja, amely a szerző életművének csúcspontját jelenti, és amelyet a horvát irodalomtörténet általában a barokk eposzok utolsó darabjaként tart számon. A mű a 18. század elején keletkezett, de poétikáját erősen meghatározza a 17. századi hagyomány, különösen Torquato Tasso hatása.
A meghívó és az előadás angol nyelvű összefoglalója letölthető.
A Károli Gáspár Református Egyetem és az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet 2026. április 16–17-én Régi és új a magyar gyerekirodalomban: sorozatok címmel rendezett tudományos konferenciát, amelyen az Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársai közül Márjánovics Diána és szervezőként is közreműködve Kalavszky Zsófia vett részt előadással.
A konferencia keretében április 16-án 17:00 órakor mutatták be a Pöttyös és csíkos. Egy legendás könyvsorozat irodalomtörténeti és szociokulturális trendjei című tanulmánykötetet.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| A 2025. évi Hopp Lajos-díj átadása K, ápr. 21. 14:00 |
| A XVIII. századi osztály vitaülése K, ápr. 21. 15:00 |
| Helikon-lapszámbemutató A múltról a mának című konferencián K, ápr. 21. 16:30 |
| A Cholnoky testvérek életművei és hatásuk [konferencia] Cs, ápr. 23. P, ápr. 24. |
| Jeanne-Marie Leprince de Beaumont és a Magasin des enfans (1756) első magyar fordítása [előadás] Cs, ápr. 23. |
| A Dante előtti látomások bűnszemlélete [előadás] P, ápr. 24. |
| Az Irodalomelméleti osztály 9. narratológiai konferenciája: a sorozatokról H, ápr. 27. K, ápr. 28. |
| Narrating Others: Biographies and Biofictions [konferencia] K, május 5. Cs, május 7. |
| Titkos történetek. Konferencia a magyar neoavantgárdról Cs, május 7. P, május 8. |
| Titkos történetek – konferencia a magyar neoavantgárdról Cs, május 7. 09:00 – P, május 8. 18:30 |
