A BTK Irodalomtudományi Intézet XIX. századi osztálya 2025. július 1-én vitaülést rendezett, amelyen Fikció vagy valóság? – A Habsburg Miksa-féle „mexikói kaland” és annak magyarországi résztvevői a magyar szépirodalmi munkákban címmel Bobay István Zoltán, a KRE BTK Új- és Jelenkori Történeti Tanszék adjunktusa tartott előadást.
Az előadás középpontjában a Habsburg Miksa-féle mexikói kaland magyarországi vonatkozásainak irodalmi ábrázolásai álltak, miközben érveket sorakoztatott fel amellett, hogy a szépirodalmi munkákban megjelenő történetek egy része valós adatokon alapul, egy részükben pedig feltűnnek a történettel kapcsolatosan szárnyra kelt legendák.
A meghívó letölthető.
A meghívó letölthető.
A mexikói kaland története és a Mexikót megjárt magyar katonák alakjai rendre felbukkannak a század neves és kevésbé ismert íróinak (pl. Ábrányi Kornél; Dózsa Endre; Gárdonyi Géza; Jókai Mór; Krúdy Gyula; Lovik Károly; Mauks Kornélia; Mikszáth Kálmán; Pálffy Albert; Rákosi Viktor; Tóth Béla; Zöldi Márton stb.) műveiben.
A feltérképezett szépirodalmi munkák a feldolgozás során altémakörök szerint több nagy csoportra bonthatók:
1. A mexikói osztrák önkéntes sereg toborzásának emléke;
2. A mexikói induló;
3. A világlátott, Mexikót is megjárt obsitos alakja;
4. A „mexikói veteránok” anekdotái – adomái;
5. Szépírók, akiknél többször is felbukkannak a „mexikói önkéntesek” és a mexikói kaland (Jókai – Mikszáth – Zöldi – Krúdy);
6. Történelmi és ifjúsági regények.
A feltérképezett szépirodalmi munkák a feldolgozás során altémakörök szerint több nagy csoportra bonthatók:
1. A mexikói osztrák önkéntes sereg toborzásának emléke;
2. A mexikói induló;
3. A világlátott, Mexikót is megjárt obsitos alakja;
4. A „mexikói veteránok” anekdotái – adomái;
5. Szépírók, akiknél többször is felbukkannak a „mexikói önkéntesek” és a mexikói kaland (Jókai – Mikszáth – Zöldi – Krúdy);
6. Történelmi és ifjúsági regények.
Ahogyan az a vizsgálódás során beigazolódott, egy ilyen jellegű forrásfeltárás több olyan információra és összefüggésre irányíthatja rá a figyelmet, amelyek árnyalhatják bizonyos gazdasági-politikai folyamatok kutatástörténetét, mint például az 1860-as évek aszályainak a toborzásra gyakorolt hatását. Ugyanakkor a szépirodalmi feldolgozások jócskán igénylik a forráskritikát, hiszen ezek a történetek a társadalom szélesebb rétegei számára információforrásként szolgálhattak a mexikói kaland témájáról.
-------------------
A kép forrása:
„A mexikói önkénytes csapat egyenruhái”, Vasárnapi Ujság, 1864. december 12., 540.
