Klaniczay Tibor-díj

Klaniczay Tibor-díj

Az MTA Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztálya és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság alapította Klaniczay Tibor (1923–1992), az Intézet egykori igazgatója emlékére. Az díjat a régi magyar kulturális emlékek feltárásában, megőrzésében és kiadásában nyújtott kiemelkedő teljesítmény elismeréseként évente adják át.

Díjazottak:

2002: Molnár Antal – Katolikus missziók a hódolt Magyarországon, I. 1572–1647, Bp., Balassi, 2002.
2003: Jankovits László – Accessus ad Janum: A műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében, Bp., Balassi, 2002; Humanizmus és reformáció, 27.
2004: Knapp Éva és Tüskés Gábor – Emblematics in Hungary: A study of the history of symbolic representation in Renaissance and Baroque literature, Tübingen, Niemeyer, 2003. (Fényképek)
2005: Kulcsár Péter
2006: Sudár Balázs – A Palatics-kódex török versgyűjteményei: Török költészet és zene a XVI. században, Bp., Balassi, 2005, Humanizmus és reformáció
2007: Mayer Gyula és Török László – Iani Pannonii Opera Quae Manserunt Omnia. Volumen I Epigrammata. Textus; eds. ~, Bp., Balassi, 2006 (Fényképek)
2008: Heltai János – Műfajok és művek a 17. századi magyarországi könyvkiadásban [1601–1655] (Fényképek)
2009: Balázs Mihály – Ungarländische Antitrinitarier IV, Ferenc Dávid (Fényképek)
2010: Szentmártoni Szabó Géza – Janus Pannonius elveszett műveinek felfedezése (Fényképek)
2011: Bene Sándor – Theology and politics in Andreas Pannonius’s mirrors for princes, Camoenae Hungaricae, 6 [2009–2010], 39–83. (Fényképek)
2012: Kőszeghy Péter – Magyar Művelődéstörténeti Lexikon: Középkor és kora újkor, I–XIII., főszerk. ~, Bp., Balassi, 2003–2012. (Fényképek)
2013: Hausner Gábor – Márs könyvet olvas: Zrínyi Miklós és a 17. századi hadtudományi irodalom
2014: Csepregi Zoltán – A reformáció nyelve: Tanulmányok a magyarországi reformáció első negyedszázadának vizsgálata alapján, Budapest: Balassi, 2013 (Humanizmus és Reformáció). (Fényképek; Videó)
2015: V. Ecsedy Judit – A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei XVII. század, Kelet-magyarországi és erdélyi nyomdák, Lőcse, Kassa, Budapest: Balassi–OSZK, 2014 (Hungaria typographica, 2/2) (Fényképek; Videó)
2016: Bitskey István – Hitvédelem, retorika, reprezentáció Pázmány Péter életművében, Budapest: Universitas, 2015.
2017: Tóth Gergely – Szent István, Szent Korona, államalapítás a protestáns történetírásban (16–18. század), Budapest: MTA BTK, 2016.
2018: Jankovics József – Gyöngyösi István levelei és iratai, Bp., Balassi, 2017. 
2019: Túri Tamás – Textustól a kontextusig: Unitárius Apokalipszis-kommentárok Erdélyben a 16–18. század között, Kolozsvár: M. Unitárius Egyház, 2018. 
2020: Monok István –The Cultural Horizon of Aristocrats in the Hungarian Kingdom: Their Libraries and Erudition in the 16th and 17th Centuries, Wien: Praesens Verlag, 2019. 
2021: Nagy Levente – A román reformáció. Egy 16–17. századi magyar-román kulturális és irodalmi transzferjelenség, Budapest: Ráció Kiadó, 2020. 
2022: Szabó András – Natio Ungarica: Die Mitglieder der ungarischen Studentengemeinschaft in Wittenberg 1555–1613, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 2021.
2023:  Újlaki-Nagy Réka – Christians or Jews? Early Transylvanian Sabbatarianism (1580–1621), Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 2022.
2024:  Bartók István – „Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”. Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között, Budapest: Universitas Kiadó, 2023.

Faludi Ferenc Alkotói Díj

Faludi Ferenc Alkotói Díj

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és a Faludi Ferenc Akadémia 2004-ben, Faludi születésének 300. évfordulója alkalmából hozta létre a díjat, a XVIII. századi irodalommal kapcsolatos kutatások kiemelkedő eredményeinek elismerésére.

A díj kuratóriumának tagjai: Bitskey István, az MTA rendes tagja; Kecskeméti Gábor, az MTA rendes tagja, a BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója; Sajgó Szabolcs S. J., a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia tanácsadója; Szörényi László, az MMA rendes tagja; Tüskés Gábor, a BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztályának vezetője.
(A kuratórium tagjai a díj alapításakor: Bitskey István akadémikus, Szörényi László, az MTA Irodalomtudományi Intézet igazgatója, Szabó Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára és Tüskés Gábor, az MTA Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztályának vezetője.)

A díjjal oklevél, a Faludi-érem egy példánya és meghatározott pénzösszeg jár.

A díjat évente egyszer, egy személynek ítéli oda a kuratórium.

Díjazottak:

Martinkó András-díj

Az MTA Irodalomtudományi Intézet ezzel a díjjal az életében sokat mellőzött, de kutató személyiségével, tudós etikájával és egész életművével példaadó Martinkó Andrásnak (1912–1989) állított emléket. A XIX. Századi Osztály 1996 júniusában bejelentett elhatározása szerint az idősebb kollégájukról, mesterükről elnevezett és évenként kiosztott díj a tudományos színvonal méltó elismerése lehet az e korszak irodalomtörténetével foglalkozók számára.

A Martinkó András-díj odaítélése nem életmű és nem könyv értékelését jelenti, hanem az előző év legjobb tanulmányát jutalmazza a XIX. századi irodalom anyagában. A kuratórium az Irodalomtudományi Intézet XIX. Századi Osztályából és a már jutalmazottakból áll: minden évben ők választják ki az előző évben megjelent anyagból a legszínvonalasabb tanulmányt. Ennek szerzője 2020-ig a február elsejét, Martinkó András halálának napját megelőző (vagy követő) szombaton vette át az emlékérmet, 2021-től a kuratórium döntése alapján a díjátadó ünnepség a névadó születésnapjához, szeptember 22-éhez kapcsolódik.

A Martinkó Andrást ábrázoló érmet Gulácsy-Horváth Zsolt szobrászművész készítette, hátoldalán minden évben a díjazott nevének vésetével készül.

A kuratórium elnöke: Szörényi László; a kuratórium titkára: Korompay H. János.

Díjazottak:

1997: Imre László – Műfaji differenciálódás és nemzeti identifikáció: A magyar regény a múlt század derekán, ItK, 1995/3–4, 321–334.
1998: S. Varga Pál – „Az ember véges állat”: Kölcsey irodalomfelfogásának kultúrantropológiai hátteréről, Alföld, 1997/5.
1999: Tarnói László – Értékítéletek a magyarországi német nyelvű irodalmi életben a XVIII–XIX. század fordulóján, ItK, 1997/3–4, 235–246.
2000: Szajbély Mihály – A rege és rokonműfajai a XIX. század elejének magyar irodalmában, It, 1999/3, 139–153.
2001: Mezei Márta – „Magamat ragyogtatom”: Közelítések a Fogságom naplójához, ItK, 2000/3–4, 416–439.
2002: Gere Zsolt – Vörösmarty és Horvát István eszmetörténeti kölcsönhatásáról szóló tanulmányaiért: „Hat gím jöve sebten elébe”: Vörösmarty eposzterve és őstörténeti felfogása a Zalán futását követően; „Meglehet köztársasága volnánk angyali lényeknek”: Vörösmarty történetfilozófiai felfogásának néhány jellemzőjéről = Vörösmarty és a romantika, szerk. Takáts József, Pécs–Budapest, Művészetek Háza, 2001, 159–171.
2003: Takáts József – Nyolc érv az elsődleges kontextus mellett, ItK, 2001/3–4, 316–324.
2004: Porkoláb Tibor – A „dicsőség temploma”-képzet és a bárdköltészeti szerephagyomány, ItK, 2002/1–2, 112–154.
2005: Margócsy István – A király mulat: Fejedelmi csábítás a magyar romantikában, 2000, 2004 szeptember (Fényképek)
2006: Demeter Júlia és Pintér Márta Zsuzsanna – Ismeretlen Csokonai-versgyűjtemény Szatmárból, ItK, 2005/1, 47–113. (Fényképek)
2007: Eisemann György – Egy kézirat közegváltása: a konverzivitás mint olvasástapasztalat, Alföld, 2006/8, 66–80. sz. (Fényképek)
2008: Hász-Fehér Katalin – Az intencionáltság szintjei a szerzői és a kiadói kötetekben = A látható könyv: Tanulmányok az irodalmi medialitás köréből, szerk. Hász-Fehér Katalin, Szeged, Tiszatáj Alapítvány, 2006, 55–82. Fényképek)
2009: T. Szabó Levente – Az irodalmi hivatásosodás és az írói szolidaritás új formái a 19. század közepén: a Magyar Írói Segélyegylet esete, It 2008/3, 347–376. (Fényképek)
2010: Szilágyi Márton – Párhuzamos börtöntörténetek: Kazinczy Ferenc és Andreas Riedel = Leleplezett mellszobor: Nyomozások Kazinczy birtokán, szerk. Czifra Mariann, Bp., Gondolat, 2009. (Fényképek)
2011: Balogh Piroska – „Orpheus, sive Philosophia”. Kazinczy folyóirata Bacon felől olvasva, Sic Itur ad Astra, 2009, 173–188. (Fényképek)
2012: Labádi Gergely A természet könyvét olvasni: A megértés metaforái a 18–19. század fordulóján, Korall, 43. szám, 2011. (Fényképek)
2013: Czifra Mariann – Szövegek hálójában: A Kazinczy-levelezés kánonképző szerepe a nyelvújítás narratívájában, Széphalom – a Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2012, 51–74. (Fényképek)
2014: Tóth Orsolya – Kazinczy Win(c)kelmann-t olvas, Holmi, 2013, augusztus, 978–995.
2015: Csörsz Rumen István – Pönögei Kis Pál, avagy Petőfi és a közköltészet = Ki vagyok én? Nem mondom meg: Tanulmányok Petőfiről, szerk. Szilágyi Márton, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2014, 203–226.
2016: Vaderna Gábor – A bárdköltészet lehetőségei: Berzsenyi Dániel 1803-as költeményei, Irodalomtörténeti Közlemények, 119(2015), 721–768. (Fényképek) 
2017: Gyimesi Emese – „Mama meséit kiadják”. A nyilvános és a privát szféra összjátéka a Szendrey-Horvát család írásgyakorlatában,Sic Itur ad Astra 64.(2015), 117–136. (Fényképek) 
2018: Bolonyai Gábor – „Átkoszta makverő”, avagy Arany János Aristophanés-fordítása a korabeli európai fordítói gyakorlat tükrében = „Óhajtom a classicus írók tanulmányát”. Arany János és az európai irodalom, szerk. Korompay H. János, Budapest, Universitas, 2017. 9–46. (Fényképek) 
2019: Ruttkay Veronika – „Már akár igazi akár ál”: Az Osszián és a naiv eposz problémái = Rejtőzködő Kalliopé: Tanulmányok Arany János Naiv eposzunk című írásáról, reciti, Budapest, 2018, 65–101. (Fényképek)
2020: Gulyás Judit – Női műfaj volt-e a mese? Mesemondók, mesegyűjtők, meseírók = Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok, szerk. Török Zsuzsa, reciti, Bp., 2019, 293‒335. (Fényképek)
2021: Szalisznyó Lilla – Egy alkalmi színmű mediális meghatározottságának vizsgálata. Az Árpád ébredése ősbemutatójának ismeretlen jelmezjegyzéke. = „Vendégek közt vendég”. Poétikai örökség és szöveghagyomány: Vörösmarty az ezredforduló után. Tempevölgy könyvek 41., 2020. 329‒366.)
2022: Domokos Mariann – A folklorisztika szövegfogalmai és textológiai gyakorlata. Irodalomtörténeti Közlemények 125 (2021): 802‒823.
2023:  S. Laczkó András – A reklám helye. A védegyleti agitáció és Garay János Iparvédegyleti dala. Verso 5. I. sz. (2022): 49–69. 
2024:  Owaimer Oliver – „Szegény Sándor! Szegény Sándor!”: Petőfi emlékezete Arany János Emlények (1851−1855) című versciklusában. Studia Litteraria 3–4 (2023): 113–143.

Oltványi Ambrus-díj

Oltványi Ambrus-díj

A 19. század kutatói számára – Oltványi Ambrus kívánságára – 1984-ben alapítvány létesült. Célja elsősorban a 19. századi (vagy az azt megelőző korokból származó) szövegkiadások gondozásában végzett eredményes textológiai munka jutalmazása. A jutalomdíjból évente egy arra érdemesnek ítélt személy részesíthető, de kiemelkedő munkásság esetén a díjat ugyanaz a személy többször is megkaphatja. A jutalomdíj odaítélésére háromtagú bizottság jogosult, amelynek elnöke az Egyetemi Könyvtár Főigazgatója, további két tagját a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagjai közül a bizottság elnöke kéri fel. A jutalomdíj átadására minden év szeptember 30-án, Oltványi Ambrus halálának évfordulóján kerül sor.

Díjazottak:

1984: Imre László
1986: Lőrinczy Huba
1987: Margócsy István
1989: Dávidházi Péter
1990: Kiczenko Judit
1992: Nyilasy Balázs
1993: Orosz László
1994: Korompay H. János
1995: S. Varga Pál
1996: Szabó G. Zoltán
1997: Mezei Márta
2000: Debreczeni Attila 
2001: Németh G. Béla

Tarnai Andor-díj

Tarnai Andor-díj

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és Tarnai Andor (1925–1994) akadémikus családja 2006-ban közösen hozta létre a Tarnai Andor-díjat, az irodalomtudomány és kritika történetével kapcsolatos kutatások kiemelkedő eredményeinek elismerésére. A kuratórium tagjai: Tarnai Andorné, Szörényi László, Kecskeméti Gábor, Korompay H. János és Tüskés Gábor. Az évente átadandó díjat első alkalommal 2007-ben Dávidházi Péter egyetemi tanárnak, az irodalomtudomány doktorának adományozta a kuratórium, a XIX. századi magyar irodalomtudomány és kritika történetének, azon belül Toldy Ferenc munkásságának feltárása érdekében végzett kutatásaiért. Az emlékplakettet Soltra Elemér szobrászművész készítette.

2014-ben, Tarnai Andor halálának 20. évfordulóján a díjazottak és több más kolléga emlékező írásaiból önálló kötet jelent meg:

„Jól őrizd helyedet”: Emlékezések Tarnai Andorra,
vál., szerk. Tüskés Gábor, mts. Bretz Annamária, a képeket vál. Kecskeméti Gábor,
Budapest, reciti, 2014.

Díjazottak:

Kiss József-díj

Kiss József-díj

Kiss József (1923–1992) textológus, Petőfi-kutató emlékére gyermekei, Kiss Anikó és Kiss Péter alapították olyan fiatal kutatók számára, akik a magyar irodalmi textológia területén kiemelkedőt alkottak. A díjat a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, a Textológia Bizottság és a Petőfi Irodalmi Múzeum karolta fel közösen. A díjjal oklevél és meghatározott pénzösszeg jár. A díjat évente egyszer, egy személynek ítéli oda a kuratórium. A díj kuratóriumának tagjai: Szilágyi Márton, Békés Enikő, Kelevéz Ágnes

Díjazottak:

Erdődy Edit-díj

Erdődy Edit-díj

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya közösségként 2015-ben úgy határozott, hogy díjat alapít az osztály öt éve elhunyt munkatársa, Erdődy Edit emlékére. A díjat a család egyetértésével évente Edit születésnapján, február 7-én ítélik oda.

A díjat az előző év olyan kortárs irodalmi, színházi vagy irodalomtudományi teljesítményeinek elismeréseként adják át, amelyek az Erdődy Edit által képviselt értékeket jelenítik meg, azaz a humor, az irónia, a szatíra, illetve a bevett evidenciákra való elfogulatlan rákérdezés szubverzív eszközével a társadalmi megértés, a szolidaritás és humánum értékeit segítik érvényesülni. A díj Erdődy Edit személyiségére és munkásságára emlékeztető, kéziratait idéző egyedi tárgy, amelyet Szabics Ágnes képzőművész – a névadó lánya – készít, és amelyhez kísérő oklevél is tartozik.

Díjazottak:

Hopp Lajos-díj

Hopp Lajos-díj

A Hopp Lajos-díjat az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya 2016-ban alapította és adja át első alkalommal. A díj célja olyan egyetemi hallgatók és kutatók támogatása, akik kiemelkedő eredményeket értek el a 18. századi magyarországi és nemzetközi irodalom-, eszme- vagy művelődéstörténet feltárásának területén, és ezáltal méltó továbbvivői Hopp Lajos tudományos örökségének.

A díj elnyerésére a magyarországi és a határon túli egyetemeken BA, MA vagy doktori képzésben részt vevő, doktori fokozattal még nem rendelkező egyetemi hallgatók pályázhatnak önálló kutatásuk eredményeit ismertető, körülbelül egy szerzői ív terjedelmű dolgozatukkal. A pályázatok elbírálását a XVIII. századi Osztály munkatársaiból álló zsűri végzi az Irodalomtudományi Intézet igazgatójának elnökletével.

A díjjal kitüntetett személy a díj elnyerését igazoló oklevélen kívül könyvekből és folyóirat-előfizetésből álló tárgyi jutalomban részesül, és lehetőséget kap eredményeinek ismertetésére a XVIII. századi Osztály vitaülésén, valamint a dolgozat publikálására az Irodalomtudományi Intézet egyik folyóiratában.

Díjazottak:

2016: 
Aradi Csenge Eszter – A kognitív metafora diskurzusteremtő ereje a 17. századi janzenista ihletettségű francia irodalomban, kitekintéssel Mikes Törökországi leveleire
Mészáros Gábor – Pálóczi Horváth Ádám Hol-mijának negyedik darabjáról (Fényképek)

2017:
Fekete Norbert – Orczy Lőrinc szerzői névhasználata és az irodalom státuszának problémája (Fényképek)

2018: 
Muraközy Virág – „…elég hogy olly nagy ember, a’ kinél nagyobbat én a’ históriákban nem ismerek”. 
Kazinczy Napóleon-képe 

2019:
Béres Norbert –  Kártigámnak emlékezetes történetei.
Közelítések a 18. század végének népszerű prózairodalmához

2021:
Fülöp Dorottya –  Kedv, remények, Lillák. Egy mikrofilológiai azonosítás tétjei

2022: 
Antal Áron – A vihar mint morális kihívás. Viharjelenetek az érzékeny irodalomban

2023: 
Éliás János – „Hogy tudósitsam, mellyik órán mit, és miképpen tanitok”. A debreceni Methodus (1770, 1791) hatása a karcagi iskola tananyagára

Szegedy-Maszák Mihály-díj

Szegedy-Maszák Mihály-díj

A díjat Szegedy-Maszák Mihály családja (Szemerkényi Ágnes, Szegedy-Maszák Anna, Szegedy-Maszák Zsuzsa, Szegedy-Maszák Zoltán) és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztálya (Bezeczky Gábor, Hajdu Péter, Jeney Éva †, Kálmán C. György †, Szolláth Dávid, Z. Varga Zoltán) alapította 2018-ban. A család egyetértésével kétévente kiadott díj kuratóriumának jelenlegi tagjai: Bezeczky Gábor, Hajdu Péter, Szolláth Dávid, Z. Varga Zoltán, Bengi László, Bucsics Katalin. A kuratórium elnöke Bezeczky Gábor.

A díj kiemelkedő minőségű irodalomtudományi tárgyú könyveket, illetve olyan kutatókat jutalmaz, amelyekben és akiknek munkásságában érvényesül az a diszciplináris sokoldalúság, ahogyan Szegedy-Maszák Mihály az irodalomtudományt művelte. Ebben a felfogásban – az irodalomelméleten, irodalomtörténeten, komparatisztikán túl – a kutatás szempontjai között természetes módon jelenhetnek meg filozófiai, esztétikai, nyelvészeti, történettudományi, képzőművészeti, néprajzi, eszmetörténeti és művelődéstörténeti kérdések is. 
A Szegedy-Maszák Mihály-díj plakettjét Jovánovics György szobrászművész készítette.

Díjazottak:

2018: Seregi Tamás 
2021: Kisantal Tamás 

2023: Darida Veronika 

Kálmán C. György irodalomkritikus-díj

Kálmán C. György irodalomkritikus-díj

A BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztálya és a Literatura folyóirat Kálmán C. György (1954–2021) emlékére 2022-ben alapított irodalomkritikusi díja.

A Kálmán C. György irodalomkritikus-díj célja, hogy felhívja a figyelmet a sokoldalú, tájékozott, invenciózus, egyéni hanggal és karakteres véleménnyel rendelkező fiatal magyar irodalomkritikusokra. Közülük a legrátermettebbet évente felkért külsős szakmai tanácsadók javaslatai alapján a BTK Irodalomtudományi Intézetben működő Literatura folyóirat szerkesztőségéből és az Irodalomelméleti osztály munkatársaiból álló zsűri választja ki.

A díjat, amely a névadó személyiségére emlékeztető egyedi tárgy, családja és volt kollégái adják át minden évben – Kálmán C. György különleges intézeti szerepére is emlékezve egy Mikulás napjához közeli időpontban.