2021. október 17-én, életének 68. évében meghalt Kálmán C. György irodalomtörténész, aki 1979 óta dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében: kezdetben mint az Eötvös Könyvtár, majd a Modern magyar irodalmi osztály munkatársa, később az Irodalomelméleti osztály tudományos főmunkatársa, a Literatura szerkesztője és szerkesztőbizottsági tagja.
Élete végéig az intézeti és a szélesebb körű tudományos közösség sokoldalúan aktív résztvevője volt.
2021. november 13-án a Kozma utcai Új Köztemető szóróparcellájában búcsúztattuk.
Mély megrendüléssel gyászoljuk.
Emlékét megőrizzük.
„Egyszerre volt kiváló tanár, lapszerkesztő, napi kritikus és elméleti szakember. Munkásságát számos díjjal jutalmazták. Egyaránt élvezettel írt Rejtő Jenőről és Esterházy Péterről, a kánonokról és a net-irodalomról, a beszédaktus-elméletről és a slam poetryről. Érdeklődése hihetetlenül széles volt, és vizsgálódásaiban a különféle területek nem gyöngítették, hanem éppen erősítették egymást. [...] Amikor az Irodalomtudományi Intézetbe került, első jelentős munkája Sinkó Ervin kiadatlan naplóinak szöveggondozása volt. Az 1990-ben megjelent kötet ma is bámulatba ejtő filológiai teljesítmény. A beszédaktus-elmélet bemutatásával és a kiaknázásának lehetőségeivel számot vető könyve hívta fel rá a szélesebb körű figyelmet. [...] Azzal vigasztalom magunkat, hogy könyvei és cikkei velünk maradnak, segítenek megidézni őt, nagyszerű meglátásait, könnyed stílusát, páratlan humorát, szeretetreméltó, nyitott személyiségét. Annyi bizonyos, hogy a Kálmán testvérek távozásával világunk szürkébb, unalmasabb és hűvösebb lett” – írja nekrológjában Veres András.
Petrőczi Éva 2021. október 17-én gyászverset írt Kálmán C. György és Kálmán László emlékére.
A vers Molnár Piroska előadásában hallható.
