Az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya
„Lennék valakié”
Az Ady-kultusz és kisajátítási kísérletei 1906–2018
címmel 2019. szeptember 11–12-én konferenciát rendezett a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében.
Ady Endre halálának centenáriuma voltaképpen a 20. század legnagyobb szabású irodalmi kultuszának centenáriuma – noha az Ady-kultusz már a költő életében jelentős (a 20. században páratlan) méreteket öltött. A halála óta eltelt évszázadban – túlzás nélkül, egészen napjainkig – kanonizációs és dekanonizációs kísérletek követték egymást. Bár Ady korai ismertségében minden bizonnyal szerelmi tematikájú versei játszották a legnagyobb szerepet, halála után szövegeinek újrahasznosításai túlnyomó részben politikai célzatúak voltak. Az Ady-életmű legelterjedtebb oktatási és értelmezési közhelye, az ambivalencia természetesen Ady politikai költészetére és publicisztikájára nézve is érvényesíthető, noha itt korántsem tétovaságról, útvesztésről, hanem a modernizációs folyamatok és a nemzeti sajátosságok összeegyeztetésének kinyilvánított igényéről, és természetesen a feladat rendkívüli nehézségéről van szó. A puszta tény, hogy Ady közismert nyelvi karizmájának közegében egymással konfliktusban álló értékek jelennek meg, a legkülönfélébb, gyakran egymással szögesen ellentétes politikai álláspontok exponensei számára tette lehetővé, hogy az Ady-korpuszban önigazolást, tekintélyérvet, harci jelszót találjanak. A textuális és történeti kontextusukból kiragadott szövegszilánkok segítségével – az Ady név tekintélyével megtámogatva – a legkülönfélébb politikai pragmatizmusokat ruházták fel a metafizikai determináltság aurájával. Ezáltal éppen egy olyan életmű lett a 20. (és 21.) századi heteronóm újrahasznosítások legkedveltebb tárgya, amelyben a maga idején az autonóm irodalmiság egyik bevezetőjét és úttörőjét köszöntötték – vagy éppen kárhoztatták.
Ennek az összetett történetnek a szemrevételezése azért is különösen időszerű, mert a magyarországi irodalmi kultuszkutatás az utóbbi évtizedekben – Dávidházi Péter kezdeményezése alapján, a modern irodalomtörténetben elsősorban Tverdota Györgynek és Veres Andrásnak köszönhetően – önálló, saját kérdésekkel és módszertannal rendelkező diszciplínává vált. A kétnapos konferencia ebbe a gondolkodásmódba illeszkedve törekedett a további összefüggések feltárására.
A konferencia programja letölthető.
A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle
Dehumanizáció: az elkövető alakja
(az irodalomban, a filmen,
a színpadon és a filozófiában)
című számának bemutatóját
2019. szeptember 9-én tartották a Kelet Kávézó és Galériában.
Közreműködtek: Timár Andrea (irodalomtörténész, a szám szerkesztője), Borbándi János (pszichológus), Kerekes Amália (irodalomtörténész), Pető Andrea (történész), Sajó Sándor (filozófus).
A beszélgetést Földes Györgyi (főszerkesztő) vezette.
Dehumanizáción emberhez méltatlan vagy embertelen bánásmódot értünk, azt, amikor bizonyos embereket nem tekintenek „teljes mértékben” embernek, sokkal inkább állat- vagy gépszerűnek, amikor megfosztják őket méltóságuktól és/vagy individualitásuktól, és egyúttal kirekesztik őket az emberi élet fontos aspektusaiból. A Helikon legújabb száma azt a kérdést járja körül, hogy mit tudhatunk meg a dehumanizációról akkor, ha nem az áldozat(ok), hanem az elkövető(k) alakját helyezzük a középpontba. Az elkövető hangját megszólaltató vagy az elkövető nézőpontját megmutató irodalmi művek, filmek vagy színpadi alkotások ugyanis különösen éles fénnyel világíthatják meg, hogyan történik a dehumanizáció folyamata, mik ennek a (történelmi, politikai, társadalmi, pszichológiai, morális) lehetőségfeltételei. A bűnös–áldozat-binaritáson túl különösen a „szürke zóna” (Primo Levi) kerül előtérbe, ahol az elkövető és az áldozat közti határvonal bizonytalanná válik, vagy ahol a félrenézés, esetleg a tehetetlenség a (potenciális) áldozatokat is cinkosokká vagy elkövetőkké teszi.
A kerekasztal-beszélgetés keretében ezekkel a témákkal foglalkoztak néhány kapcsolódó szakterület képviselői és a szám közreműködői.
A MaiMagyar mesterkurzus szervezői továbbra is várják a PhD-hallgatók jelentkezését. Az előadás rezüméjének meghosszabbított leadási határideje: 2019. augusztus 20.
A kurzus mesterszakos hallgatók számára is nyitott; a jelentkezés ez esetben nincs pályaműhöz kötve. A részvételi szándékot a következő adatokkal jelezzék: név, intézmény, kutatási téma, témavezető; a jelentkezési határidő szintén 2019. augusztus 20.
MaiMagyar
A kortárs magyar próza alakulásai
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya és Irodalomelméleti Osztálya 2019. november 4–8. között mesterkurzust szervez a kortárs magyar próza alakulásfolyamatairól.
A MaiMagyar mesterkurzus a téma iránt érdeklődő, hazai és külföldi egyetemeken kutató doktoranduszok számára biztosít szakmai fórumot. A kurzus során a résztvevők áttekintést kapnak arról, hogy az elmúlt évtizedek magyar prózájában milyen új poétikák, témák, beszédmódok, műfajok jelentek meg. A mesterkurzuson délelőttönként az Intézet munkatársai tartanak előadást, a délutáni szemináriumokon a doktoranduszok számára nyílik lehetőség, hogy tanulmányaikat műhelymunka keretében mutassák be. A MaiMagyarra jelentkező doktoranduszok közül
tíz PhD-hallgató kap lehetőséget dolgozatának megvitatására.
JELENTKEZÉS
A munkaterv címének és (legfeljebb 1000 leütéses) rezüméjének leadási határideje:
2019. augusztus 20.
A pályamunkákat legkésőbb 2019. szeptember 2-ig várjuk, 25.000–40.000 leütés terjedelemben, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet hivatkozási szabványának megfelelő formában.
A rendezvényre pályázatot adtunk be, amelyből reményeink szerint fedezzük a résztvevők költségeit. Amennyiben nem kapunk támogatást, a mesterkurzus önköltséges lesz.
Az érdeklődők jelentkezését szeretettel várják a szervezők:
Deczki Sarolta (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
Szolláth Dávid (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
Márjánovics Diána (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
-------------------
Illusztráció: Vachter János fotója
Az 1908-ban megjelent Budapesti Újságírók Almanachja a századforduló irodalmi aranykoráról fest izgalmas és igen részletes képet. A magyar bohémvilág című évkönyv az újságírás és az újságírólét, sőt a művészvilág kulisszái mögé vezeti be az olvasót a korabeli hírlapirodalom neves alakjainak közreműködésével. Az évkönyv először adott helyet lapjain – többek között – Ady Endre, Gárdonyi Géza, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc és Szép Ernő írásainak.
Az Országos Széchényi Könyvtár e rendkívül értékes sorozat köteteit adja közre eredeti formájukban a 20. század elejének társadalom-, sajtó- és irodalomtörténeti kutatásaihoz hozzájárulva. A kötetek anyaga számot tarthat mindazok érdeklődésére is, akik szeretnének belefeledkezni a századforduló pezsgő szellemi életébe, hangulatába.
A könyvbemutató résztvevői: Szénási Zoltán és Virágh András, beszélgetőtárs: Boka László.
Énekel: Tóth Evelin.
Időpont és helyszín: június 16. vasárnap, 15:00–16:00, Duna-korzó
A szélesebb közvélemény Schöpflin Aladár nevét, tevékenységét a Nyugathoz kapcsolja, pedig közel kétezer rövid recenziója jelent meg a Vasárnapi Ujság című hetilapban. Ezekről Horváth János már 1913-ban rögzítette: „megállapítandó szép érdeme, hogy az elfogult vagy érdeklődést hazudó, pajtáskodó és sokszor rosszhiszemű ipari, üzleti hírlapi kritikák mai csúf korában egy hetilapunk hasábjain már évek óta finom érzékkel, művelt ízléssel, tisztes modorban, mindenkor komoly irodalmi színvonalon ismerteti, s bírálgatja a napi irodalom termékeit. Az ő névtelen cikkecskéi támpontjai lehetnek egy majdani összefoglalásnak.”
Schöpflin Aladár Vasárnapi Ujság-beli tevékenységét végigkövetve eddig ismeretlen írásaival, értékes elemzésekkel, új észrevételek gyűjteményével találkozhat az olvasó.
Széchenyi Ágnes, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa rendezte sajtó alá ezt a gazdag forráskiadványt, amelynek bevezető elemzése készülő Schöpflin-monográfiájának egyik fejezete.
A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének közös programja 2019. május 27-én 9:00 órától:
A három éve elhunyt angol énekes, zenész, dalszerző, színész lemezei, dalszövegei, lemezborítói, klipjei, jelmezei és díszletei, de leginkább személyiségének változásai több ponton is kapcsolódnak a kultúratudomány problémáihoz. Bowie a magyar kultúra számára is meghatározó, hatása sokrétű és széles körű, a nyolcvanas évek magyar undergroundja, a kortárs magyar próza, El Kazovszkij munkássága esetében is kimutatható. A KRE MNYIKI és az MTA BTK ITI rendezvénye a Bowie-életmű kapcsán a posztmodern kultúraképet, a magas és a tömegkultúra átjárhatóságát, a művészetfogalmak elméleti definícióit tárgyalja.
09:00 – 09:45
Klaniczay Gábor: David Bowie – Star-man
10:00 – 11:30
Deczki Sarolta: „Just like that bluebird” – David Bowie arcai
Hermann Zoltán: Halász Péter ravatala és a Black Star H.
Nagy Péter: Bowie-puzzle
11:30 – 13:30
Horváth Csaba: „Famous for 15 minutes”;„Heroes just for one day”
– az egyéniség nosztalgiája a popkultúrában
Havasréti József: David Bowie fogadtatása a hetvenes évek magyar undergroundjában
Szabó Eszter Anna: „Sound and Vision”
Poós Zoltán felolvasása
Helyszín: a Károli Gáspár Református Egyetem Benda Kálmán Szakkollégiuma
(Budapest, VIII., Horánszky utca 26.) 106. terem
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
A Magyartanárok Egyesülete 2019. május 18-án a Kossuth Klubban rendezett konferenciát az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében készülő irodalomtörténeti kézikönyvről.
A kézikönyv munkaoldalán 2014 szeptembere óta érhetők el információk a háromkötetesre tervezett akadémiai irodalomtörténetről: a honlapon Kecskeméti Gábor szerkesztői koncepciója mellett a 20. századi magyar irodalom néhány fejezete olvasható: az esztétizáló modernségről, Szabó Lőrincről, illetve a Te meg a világ című kötetről.
A Magyartanárok Egyesületének mostani konferenciáján Kappanyos András ismertette a kézikönyv koncepcióját a 20. századi magyar irodalom történetéről, majd Szénási Zoltán tartott előadást a nemzeti konzervatív irodalomszemléletről szóló fejezet nyomán.
A Szépírók Társasága és a L'Harmattan Kiadó 2019. május 23-án emléknapot rendez Berkovits György halálának évfordulójára az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai, Deczki Sarolta és Széchenyi Ágnes közreműködésével.
23. oldal / 26