2020. január 27-én az Írók Boltjában mutatták be
Erdődy Edit A lélek színpadán című könyvét,
amely a Balassi Kiadó gondozásában jelent meg.
A könyvbemutatón Angyalosi Gergely (a kötet szerkesztője), valamint Visy Beatrix és Kappanyos András irodalomtörténészek beszélgettek Erdődy Edit munkásságáról, a kötet megjelenésének körülményeiről, illetve az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályán alapított Erdődy Edit-díjról.
Erdődy Edit irodalomtörténész és kritikus majd négy évtizeden keresztül volt az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa. Kutatómunkája mellett két monográfiát (Mándy Iván, Kertész Imre), valamint igen sok tanulmányt és kritikát publikált. Ezek az írások a mai olvasó érdeklődésére is számot tarthatnak, ugyanúgy, mint eddig nem publikált Szabó Magda-monográfiája is. A kötet lehetőséget kíván nyújtani arra, hogy Erdődy munkái újra bekapcsolódhassanak az irodalomtudományi és kritikai életben zajló diskurzusokba.
A kötet három nagy egységre tagolódik; az első, tizenhat írást tartalmazó rész a Művek címet kapta. Műbírálatokról, kritikákról van szó, bár az irodalomtörténész jóformán mindenütt érezteti jelenlétét, vagyis a műveket mindig nagyobb távlatban is elhelyezi. A Szerzők című második egység a Szabó Magdáról 1974-ben készült pályakép egyes fejezeteit, illetve a Márai Sándorról és Nádas Péterről szóló írásokat közli. A könyv harmadik, Színdarabok című része azt a sokrétű kapcsolatot kívánja bemutatni, amely Erdődy Editet a színházhoz fűzte. Egyszerre érdekelte őt az élő színházi produkció, a színpadon történő (lényegét tekintve megismételhetetlen) csoda, valamint mindaz, ami a színművekből az irodalomtörténet kompetenciájába tartozik.
A szerkesztő, Angyalosi Gergely bővebb könyvismertetése
és a kötet tartalomjegyzéke letölthető.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudodmányi Intézetében a Modernitás és nemzeti identitás című konferencián 2019. december 10-én mutatták be az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában megjelent Hosszmetszet című tanulmánykötetet, amely az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékének és az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának kutatói között 1974 óta zajló tekintélyes múltú konferenciasorozatból nyújt átfogó válogatást.
A kötet minden évből, minden tematikus konferenciából egy-egy írást kiválasztva mutatja be a nemzedékeken átívelő párbeszédet, amely a két kutatóközösség figyelmét egy-egy szerzői név, korstílus, kulturális jelenség vagy más hívószó felé irányítva az eltérő perspektívákból kiinduló kölcsönös megértés egyedülálló terepévé vált.
A könyv szerzői: Angyalosi Gergely, Balassa Péter, Bányai János, Béládi Miklós, Bence Erika, Bodnár György, Bori Imre, Csányi Erzsébet, Danyi Magdolna, Deczki Sarolta, Dérczy Péter, Erdődy Edit, Faragó Kornélia, Földes Györgyi, Gerold László, Harkai Vass Éva, Herédi Károly, Hózsa Éva, Juhász Erzsébet, Kálmán C. György, Kappanyos András, Kelemen Emese, Kulcsár Szabó Ernő, Patócs László, Pomogáts Béla, Rákai Orsolya, Rónay László, Sági Varga Kinga, Szabolcsi Miklós, Széchenyi Ágnes, Szegedy-Maszák Mihály, Szénási Zoltán, Ternovácz Dániel, Thomka Beáta, Toldi Éva, Tverdota György, Utasi Csaba, Virág Gábor, Wirágh András.
A kötet ismertetésében közreműködtek a szerkesztők, Faragó Kornélia és Kappanyos András, valamint a Forum Könyvkiadó igazgatója, Virág Gábor.
A Balassi Kiadó gondozásában megjelent Erdődy Edit A lélek színpadán című könyve.
Erdődy Edit irodalomtörténész és kritikus majd négy évtizeden keresztül volt az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa. Kutatómunkája mellett két monográfiát (Mándy Iván, Kertész Imre), valamint igen sok tanulmányt és kritikát publikált. Ezek az írások a mai olvasó érdeklődésére is számot tarthatnak, ugyanúgy, mint eddig nem publikált Szabó Magda-monográfiája is. A kötet lehetőséget kíván nyújtani arra, hogy Erdődy munkái újra bekapcsolódhassanak az irodalomtudományi és kritikai életben zajló diskurzusokba.
A kötet három nagy egységre tagolódik; az első, tizenhat írást tartalmazó rész a Művek címet kapta. Műbírálatokról, kritikákról van szó, bár az irodalomtörténész jóformán mindenütt érezteti jelenlétét, vagyis a műveket mindig nagyobb távlatban is elhelyezi. A Szerzők című második egység a Szabó Magdáról 1974-ben készült pályakép egyes fejezeteit, illetve a Márai Sándorról és Nádas Péterről szóló írásokat közli. A könyv harmadik, Színdarabok című része azt a sokrétű kapcsolatot kívánja bemutatni, amely Erdődy Editet a színházhoz fűzte. Egyszerre érdekelte őt az élő színházi produkció, a színpadon történő (lényegét tekintve megismételhetetlen) csoda, valamint mindaz, ami a színművekből az irodalomtörténet kompetenciájába tartozik.
A szerkesztő, Angyalosi Gergely bővebb könyvismertetése és a kötet tartalomjegyzéke letölthető.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Újvidéki Tagozata 2019. december 10–11-én MODERNITÁS ÉS NEMZETI IDENTITÁS címmel tartotta évente rendezett közös konferenciáját, ezúttal az Irodalomtudományi Intézet Eötvös Könyvtárában.
A konferencián mutatták be az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában megjelent Hosszmetszet című tanulmánykötetet, amely az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékének és az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának kutatói között 1974 óta zajló tekintélyes múltú konferenciasorozatból nyújt átfogó válogatást.
A konferencia programja letölthető.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Petőfi Irodalmi Múzeum 2019. december 9-én közös műhelykonferenciát rendezett a Babits-életmű kritikai kiadásának filológiai és textológiai kérdéseről a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében az Irodalomelméleti Osztály és a Modern Magyar Irodalmi Osztály november elején közösen rendezett mesterkurzust a kortárs magyar próza alakulásáról.
A kortárs irodalom (ideális esetben) az irodalomtudomány provokációja. Amikor jól működik, amikor újat hoz, akkor arra készteti a kritikust és az irodalomtudóst, hogy újragondolja előfeltevéseit. A kortárs irodalom (ideális esetben) a fiatalok csábítója is, akik feltehetőleg nem a szüleik és a nagyszüleik kedvenceit akarják olvasni, hanem keresik az újat, és fogékonyak az aktuálisra. A kortárs irodalom (már nem az ideális, hanem a tényleges mai magyar) az utóbbi években nemzetközi figyelmet is kelt, ami új szakmai lehetőségeket nyit, és feladatokat ad a kritikusoknak, irodalomtudósoknak.
Ezek a megfontolások álltak a MaiMagyar címmel rendezett mesterkurzus meghirdetésének hátterében. És az a belátás, hogy a közelmúlt magyar prózájának a netes és a folyóirat-kritikánál elmélyültebb értelmezésében az Irodalomtudományi Intézet munkatársai is hathatósan tudják segíteni az ezen a területen kutató doktori hallgatókat. Ezek a belátások a 2018 novemberében A kortárs próza újabb fejleményei címmel Deczki Sarolta által szervezett konferencia után fogalmazódtak meg. A Mai Magyar mesterkurzus tehát a tavalyi konferencia egyik következménye. A mostani, első alkalom eredményes volt, és mi, szervezők reméljük, hogy ha sikerül rendszeresíteni, a MaiMagyar idővel a határon túli és inneni PhD-hallgatók fontos tudományos fóruma lehet.
A 2019. november 4–8. között lezajlott esemény négynapos programjának tematikai csoportjai többé-kevésbé lefedték a kortárs magyar próza főbb tendenciáit és fontosabb kérdéseit. Többen adtak elő a huszadik századi traumatikus múlt emlékezetét formáló történelmi regényekről, a kortárs szegénységirodalomról, a női szempontú narráció térnyeréséről, a fordítás és a kulturális transzferek kérdéseiről. Az Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Deczki Sarolta, Földes Györgyi, Hites Sándor, Kappanyos András, Kálmán C. György, Márjánovics Diána, Szolláth Dávid és Z. Varga Zoltán tartott előadást, rajtuk kívül pedig meghívott előadók is bekapcsolódtak. Bagi Zsolt (PTE), Károlyi Csaba (Élet és irodalom) Vásári Melinda (ELTE, Műút folyóirat) vállalták, hogy pusztán ügyszeretetből részt vesznek a munkában. Károlyi Csaba és Vásári Melinda, valamint Kálmán C. György a Deczki Sarolta által vezetett csütörtök délutáni kerekasztal-beszélgetésen a kortárs magyar próza tendenciáiról tartott folytatott vitában közreműködött.
A mesterkurzus főszereplői azonban mégiscsak a PhD-hallgatók voltak. Káli Anita (ME, BTK ITI), Melhardt Gergő (ELTE), Radics Rudolf (Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra), Rálik Alexandra (SzTE), Schäffer Anett (ME) mind igen komolyan vették a feladatot és magas színvonalú dolgozattal érkeztek. Visszajelzéseik alapján úgy tűnt, hogy mindannyian ismeretekkel és szakmai kapcsolatokkal gazdagabban tértek haza. A MaiMagyar mesterkurzus számukra talán többet is ér, mint egy átlagos tudományos konferencia (ahol 15–20 perces előadásukra többnyire legfeljebb két-három bátorító vagy bíráló megjegyzést kapnak), hiszen a mesterkurzus alkalmával doktori iskolájuktól független kutatók is elolvassák, és másfél órás üléseken részletesen véleményezik készülő disszertációjuk egy-egy fejezetét.
Mi, szervezők, köszönjük a hallgatók részvételét, az intézeti és a máshonnan érkezett előadók hozzájárulását, és nagyon reméljük, hogy lesz lehetőség a folytatásra.
Deczki Sarolta, Márjánovics Diána, Szolláth Dávid
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya és Irodalomelméleti Osztálya 2019. november 4–8. között
címmel mesterkurzust rendezett a kortárs magyar próza alakulásfolyamatairól. A mesterkurzus a téma iránt érdeklődő hazai és külföldi egyetemeken kutató doktoranduszok számára biztosított szakmai fórumot. A kurzus során a résztvevők áttekintést kaptak arról, hogy az elmúlt évtizedek magyar prózájában milyen új poétikák, témák, beszédmódok, műfajok jelentek meg. A mesterkurzuson délelőttönként az Irodalomtudományi Intézet munkatársai tartottak előadást, a délutáni szemináriumokon a doktoranduszok számára nyílt lehetőség, hogy tanulmányaikat műhelymunka keretében mutassák be.
A mesterkurzus programja és az eseményről készült beszámoló letölthető.
-------------------
Illusztráció: Vachter János fotója
Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke fennállásának 60. évfordulója alkalmából 2019. október 22–23-án
címmel konferenciát rendezett Bori Imre emlékére, amelyen intézetünk több munkatársa is előadással vett részt.
A tanácskozáson harmincegy kutató tartott előadást, akik hat különböző országból érkeztek a Kárpát-medence és a volt Jugoszlávia területéről.
Az ünnepi esemény meghívója és a konferencia programja letölthető.
A konferenciáról készült tudósítás a litera.hu irodalmi portálon olvasható.
25. oldal / 29