A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Komárom-Esztergom megyei tagozata, a József Attila Megyei és Városi Könyvtár és az Új Forrás folyóirat 2021. szeptember 10-én „Lelkünkre így ül ez a kor” – Magyar irodalom és kultúra az elképzelt és a megvalósult szocializmusok korában címmel tudományos konferenciát rendez Tatabányán a BTK Irodalomtudományi Intézet több munkatársának részvételével.
Megjelent Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében 2019-ben Ady Endre halálának centenáriuma alkalmából rendezett „Lennék valakié” című konferencia előadásaiból szerkesztett tanulmánykötet.
Ady kultusza már a költő életében jelentős méreteket öltött, a halála óta eltelt évszázadban pedig kanonizációs és dekanonizációs kísérletek követték egymást. Bár Ady korai ismertségében minden bizonnyal szerelmi tematikájú versei játszották a legnagyobb szerepet, halála után a szövegek újbóli kiaknázási kísérletei túlnyomó részben politikai célzatúak voltak. Az Ady-kultusz összetett történetnek vizsgálata azért is különösen időszerű, mert a magyarországi irodalmi kultuszkutatás az utóbbi évtizedekben önálló diszciplínává vált. A BTK Irodalomtudományi Intézet által rendezett kétnapos konferencia ebbe a gondolkodásmódba illeszkedve törekedett a további összefüggések feltárására.
A könyv a 2019. szeptember 11–12-én tartott konferencia tanulmánnyá fejlesztett előadásait tartalmazza.
A kötet a Reciti Kiadó honlapjáról letölthető.
Az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások című irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat keretében 2021. június 16–18. között háromnapos tudományos konferenciának adott otthont a Partiumi Keresztény Egyetem. A nemzetközi együttműködéssel létrejött rendezvény társszervezője ezúttal is a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete volt.
A PKE Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszéke 2013 óta kétévente látja vendégül Nagyváradon az értelmiségtörténet kérdésköreivel és karrierlehetőségeivel, a szellem mindenkori embereinek kapcsolati hálóival, alkotói csoportosulások, írók, irodalmárok izgalmas élettörténeteivel foglalkozó kutatókat. A konferencia iniciátorai, titkárai a PKE jelenlegi és egykori, társult oktatói: Boka László egyetemi docens, az Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa és Biró Annamária, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa.
Az értelmiségi karrierek kutatása az irodalom- és művészetszociológia, a társadalomtörténet, illetve a megújuló történettudomány kedvelt témája. A magyar értelmiségtörténet kutatása azonban nem fejlődött önálló tudományággá, és leginkább tematikus részkutatásokban merült fel a különböző karriermodellek feltárásának igénye. Az ezzel összefüggő kapcsolatépítési stratégiákkal leginkább a hálózatkutatás foglalkozott, az írói csoportosulásokkal kapcsolatban is új megközelítésmódot eredményezve. A konferenciasorozat a források és forrástípusok feltárásának eredményei mellett a jelzett problémákat tematikusan megjelenítő irodalmi művek értelmezési kérdéseit helyezi előtérbe.
A konferenciasorozat negyedik rendezvényére a Kárpát-medence különböző szegleteiből érkeztek résztvevők, a mintegy harminc szakértő révén olyan interdiszciplináris előadásokra és párbeszédekre, érlelő szakmai vitákra és kutatási korszakokat átívelő témakörökre figyelhettek a konferencia hallgatói, amelyek az említett hármas fő tematika mentén a magyar nyelvterület egészét átfogták.
A szervezők a sorozat minden eseményén kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az irodalomtörténeti előadások mellett történészek, nyelvészek, művelődéstörténészek is szerepeljenek a konferenciákon. A 2013-as kezdete óta már hézagpótlónak bizonyult, nagy érdeklődésre számot tartó rendezvénysorozat idei két felkért plenáris előadója Ablonczy Balázs történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet főmunkatársa, az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetője, illetve Schein Gábor író, költő, irodalomtörténész, az ELTE habilitált docense volt.
A Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatásán túl ebben az évben a PKE rendezvényét támogatta (helyszínt biztosítva a konferencia egy-egy szekciója, illetve programrésze számára) a Római Katolikus Püspökség és az Ady Endre Emlékmúzeum is, médiatámogatóként pedig a Plusz FM nagyváradi magyar nyelvű rádióadó csatlakozott hozzájuk. A korábbi konferenciák szerkesztett, nyomtatott kötetei a reciti.hu portálon teljes terjedelmükben elérhetők, a magas letöltésszámokon túl ezek a könyvek számos pozitív recenziót és kritikát is kiérdemeltek a legjelentősebb irodalomtudományi fórumokon. A 2021-ben rendezett konferencia előadásaiból is hasonló kiadvány készül.
A konferencia részletes ismertetése, programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
A korábbi konferenciák anyagából készült kötetek a reciti.hu portálon érhetők el.
A konferencián készült további képek a galériában láthatók.
Új magyar nyelvű kiadásban jelent meg James Joyce regénye, az Ulysses, amelyet újrafordított formájában először 2012-ben ismerhettek meg az olvasók. A könyv magyarországi fogadtatása azonban sokkal régebbre nyúlik vissza. A szövegváltozatok történetéről június 16-án a Bloomsday alkalmából a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a négytagú fordítócsoport vezetője Kappanyos András közölt cikket A legújabb Ulysses – egy fordítás története címmel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapjának Ismerettár rovatában.
2012-ben nyolcévnyi intenzív munka után engedte útjára a szöveget a négytagú fordítócsoport (Gula Marianna, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán, Szolláth Dávid). Az Ulysses lefordításának lehetőségét először Babits Mihály vetette fel. Az ő öteltéből kiindulvás készítette el az első fordítást Gáspár Endre, akinek kétkötetes munkája 1947-ben jelent meg. A második magyar szöveg 1974-ben készült Szentkuthy Miklós fordításában. 1986-ban Bartos Tibor – az időközben megjelent kritikai kiadásra hivatkozva, de arra valójában kevés figyelmet fordítva – átírta az 1974-es szöveget. A Szentkuthy-fordítás és a Bartos féle változtatások inkább a fordítók saját kreativitásához közelítik a regényt, mintsem az eredeti mű szigorú struktúrájához. Az 1986-os (negyvenezer példányban megjelent) verziót az Európa Könyvkiadó 1998-ban ismét kiadta, de ekkoriban már felmerült az újrafordítással felérő radikális revízió igénye, amelynek eredménye volt a 2012-ben megjelent regényszöveg.
Az eredeti mű első kiadásának centenáriuma (2022. február 2.) előtt nem sokkal megjelent 2021-es magyar nyelvű kötet méltó módon illeszkedik az évfordulóhoz kapcsolódó nemzetközi konjunktúrába: a konferenciák, műsorok, podcastok, tanulmánykötetek és új kiadások sorába. Bár a számos helyen javított magyar szöveget csak a magyar olvasók élvezhetik, az új borítót Váradi Zsolt munkáját bárki megcsodálhatja. A 2012-es kiadáshoz képest az újrakiadás szövegébe olyan javítások kerültek, amelyek tovább erősítik a szöveg következetességét, konzisztenciáját. Eredetileg is több száz tételes, folyamatosan bővített glosszárium segítette a fordítócsoportot a szöveg belső kapcsolatrendszerének megőrzésében, néhány pont viszont azóta még változtatásra szorult, köszönhetően az olvasók figyelmének is. A gazdag rétegzettségből – mint azt már Hamvas Béla is megérezte – magának az életnek a gazdagsága tekint vissza olvasójára. És minél inkább elmélyedünk az Ulysses szövegében, annál jobban érvényesül két legfontosabb értéke: a humora és a humánuma.
„Az Ulysses, mint maga a szerző mondja: minden. Tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz, filozófia. Szintézis. Az egész világ a maga rendezett rendszertelenségében, vagy rendszertelen rendezettségében, felbontva, összefoltozva, ahogy egy hétköznapi ember agyán átcsurog; felidéz átélt, olvasott, hallott gondolatokat és képzeteket, aztán eltűnik, de nem nyomtalanul, mert újra feltűnik, mint szín vagy részlet, vagy ha szín és részlet volt, mint mozgató erő vagy központi probléma.” (Hamvas Béla, 1930)
Kappanyos András A legújabb Ulysses – egy fordítás története című írása a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.
A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Újvidéki Tagozata és a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2021. június 22–23-án közös konferenciát rendez
címmel, amely az Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztálya és az Újvidéki Egyetem több évtizedes konferenciasorozatának újabb állomása.
Helyszín:
a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia
Újvidéki Tagozatának székháza (Újvidék, Nikola Pašić utca 6.)
Nagyvárad, Partiumi Keresztény Egyetem, 2021. június 16–18.
Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 4.
2021-ben negyedik rendezvényével folytatódik Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen 2013-ban indított, az Irodalomtudományi Intézet szakmai támogatásával zajló irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat.
Az értelmiségi karrierek kutatása az irodalom- és művészetszociológia, a társadalomtörténet, illetve a megújuló történettudomány kedvelt témája. A magyar értelmiségtörténet kutatása azonban nem fejlődött önálló tudományággá, és leginkább tematikus részkutatásokban merült fel a különböző karriermodellek feltárásának igénye. Az ezzel összefüggő kapcsolatépítési stratégiákkal leginkább a hálózatkutatás foglalkozott, az írói csoportosulásokkal kapcsolatban is új megközelítésmódot eredményezve. A konferenciasorozat az új források és forrástípusok feltárásának eredményei mellett a jelzett problémákat tematikusan megjelenítő irodalmi művek értelmezési kérdéseivel foglalkozik.
A konferencia részletes ismertetése, programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
A korábbi konferenciák anyagából készült kötetek a reciti.hu portálon érhetők el.
A konferencia szervezői a PKE Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszékének jelenlegi és egykori, társult oktatói: Boka László egyetemi docens, a BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztáyának tudományos főmunkatársa és Biró Annamária egyetemi adjunktus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetének oktatója.
A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg, egy-egy programrésze számára pedig helyszínt biztosít a Római Katolikus Püspökség a felújított püspöki palotában, illetve az Ady Endre Emlékmúzeum. Médiapartnerként a Plusz FM nagyváradi magyar nyelvű rádió is csatlakozott a támogatókhoz.
A szervezők – az érvényes járványügyi szabályok betartása mellett – minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 2021. május 18-án életének 36. évében váratlanul meghalt Patócs László irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, aki a BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztályával közvetlen munkakapcsolatban rendszeresen részt vett az Újvidéki Egyetemmel és a Híd folyóirattal közösen szervezett tudományos események megvalósításában.
Patócs László 1986. január 25-én született Zentán. Egyetemi tanulmányait az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékén végezte, ahol 2010-ben szerzett mesterszakos diplomát irodalomelméleti tárgyú dolgozatával. Ettől az évtől kezdve rendszeresen részt vett a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia bilaterális nemzetközi projektjének keretében rendezett konferenciasorozat újvidéki és budapesti tanácskozásain, írása a sorozatról átfogó képet nyújtó Hosszmetszet című kötetben is szerepel.
Sokrétű tevékenysége során dolgozott az Újvidéki Rádióban, az újvidéki Magyar Tanszéken, majd a Híd folyóirat főszerkesztőjeként, a Vajdasági Rádió Szempont című művelődési műsorának állandó munkatársként, volt középiskolai tanár, és szerkesztette a Magyar Szó napilap Kilátó című mellékletét is. 2009 és 2013 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának ösztöndíjasa volt mint mesterhallgató, doktorandusz, majd fiatal oktató. 2013-ban kapcsolódott be az Életnarrációk, kisebbségi reprezentációs modellek című akadémiai kutatási programba. 2019-ben a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában jelent meg Vezeti a népet című regénye. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és a budapesti Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fiatal Kutatói Tagozatának tagja, valamint az újvidéki Híd Kör alapító tagja volt.
Emlékét kegyelettel megőrizzük.
21. oldal / 28