Szeptember 7–9. között, most először közép-kelet-európai helyszínen, Budapesten zajlott az ESPRIt (European Society for Periodical Research / Európai Periodikakutató Társaság) tizedik interdiszciplináris vándorkonferenciája a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) – Kassák Múzeum társszervezésében Periodicals beyond Hierarchies: Challenging Geopolitical and Social “Centres” and “Peripheries” through the Press [Periodikák a hierarchiákon túl: geopolitikai és társadalmi „centrumok” és „perifériák” kihívása a sajtóban] címmel.
A konferencia arra a kérdésre fókuszált, hogy a periodikumok miként mutatták be, alakították, tartották fenn, vagy éppen miként kifogásolták, ellenezték, illetve értelmezték át egy-egy közösség, közönség vagy régió hierarchikus viszonyait. A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Szénási Zoltán előadással, Török Zsuzsa előadóként és szekcióelnökként vett részt a rendezvényen.
A konferencia programja letölthető.
Az előadások megtekinthetők az ESPRIt YouTube-csatornáján.
Szénási Zoltán Materiality and making meaning: The publication history of Mihály Babits’s Fortissimo [Materialitás és jelentéstulajdonítás: Babits Mihály Fortissimo című versének megjelenéstörténete] című előadásában a történeti könyvészet módszertanának segítségével azt vizsgálta, hogy a Fortissimo változó materiális kontextusai hogyan befolyásolják a vers értelmezési lehetőségeit a szöveg keletkezésének első fázisától a kötetben történő újraközléséig. Babits Mihály versének kiadástörténete ugyanis több szempontból különleges. A Nyugat folyóirat 1917. március 1-i számát a vers miatt elkobozták, a költő ellen ügyészi eljárás indult. Ezt követően a vers kéz- és gépiratban terjedt, még 1917-ben franciául, majd pedig két antológiában német nyelven is megjelent. A Fortissimo magyarul újra csak az őszirózsás forradalom után volt olvasható A diadalmas forradalom könyve című kiadványban és pár napra rá a Nyugat folyóiratban. Az előadás a konferencia témájához kapcsolódva két szempontból kívánta megvilágítani „centrum” és „periféria” ellentétét: egyrészt a cenzúra működésén keresztül a politikai hatalom folyóiratok feletti kontrolljára mutatott rá; másrészt az anyagi hordozók jelentésképzésben játszott szerepére hívta fel a figyelmet, melynek révén a szöveg elsődleges jelentése új, másodlagos jelentésekkel gazdagodik.
Török Zsuzsa Hungarian Girls’ Culture in the Mid-Nineteenth Century: Flóra Majthényi’s Periodical Virágcsokor [Magyar lányok a 19. század közepén: Majthényi Flóra Virágcsokor című folyóirata] című előadása Majthényi Flóra (1837–1915) lapszerkesztői tevékenységére és az általa szerkesztett Virágcsokor (1862) című lapra koncentrált. Az előadás amellett érvelt, hogy a periodikára rövid élettartama és periférikus helye ellenére az 1860-as évek egyik figyelemre méltó lapkísérleteként érdemes tekinteni. Majthényi Flóra „a haza hajadonainak” ajánlott folyóirata ugyanis azoknak a kamaszlányokat megszólító periodikáknak a nagyon korai előzménye, melyek a 19. század végén, illetve a 20. század elején váltak igazán népszerűvé. Majthényi szerkesztői munkájának szemrevételezése ráadásul a szerkesztői szerepkör és a szerkesztőségi munkával kapcsolatos feladatok megoszlása tekintetében is érdekes tanulságokkal szolgál. Noha a folyóirat borítóján és kolofonjában egyaránt „Flóra” szerepel szerkesztőként, a kiadvány alapos tanulmányozása arról győz meg, hogy a Virágcsokornak félig-meddig rejtett társszerkesztője is volt. Az előadás azokra a szakmai hálózatokra és magánéleti kapcsolatokra világított rá, amelyek, ha rövid időre is, de lehetővé tették Majthényi Flóra számára a lapszerkesztői szerepkörrel való kísérletezést.
Az előadások az ESPRIt YouTube csatornáján megtekinthetők.
