Megjelent a Kelet-Közép-Európa mint kulturális konstrukció című kötet (szerk. Földes Györgyi, Kovács Gábor, Ladányi István, Szávai Dorottya, Gondolat Kiadó, Budapest, 2022) a BTK Irodalomtudományi intézet több munkatársa (Balogh Magdolna, Boka László, Földes Györgyi, Major Ágnes, Visy Beatrix) közreműködésével.
A kötet a 2021 májusában rendezett nemzetközi komparatisztikai konferencia előadásaiból készült tanulmányokat adja közre.
Részlet a könyv előszavából:
„A Közép-Európának, illetve Kelet-Közép-Európának nevezett térségekre nem valami eleve adottként, feltétlenül létezőként tekintünk, hanem diszkurzív kulturális konstrukcióként. Épp ezért azokra a feltételekre, jellemzőkre kívánunk figyelmet fordítani, amelyek Közép-Európa, Kelet-Közép-Európa fogalmát létesítették, és amelyek indokolttá teszik a térséghez való speciális viszonyulást. Konferenciánk az irodalmi kánonok problémája és a Közép-Európa-gondolat metszéspontjából kívánt rátekinteni a 20. század és a jelen irodalmi folyamataira. Konferenciafelhívásunkban a fogalommal kapcsolatos szkepszisből indultunk ki, rákérdezve tér és identitás kérdéseire – nem feledkezve meg arról, hogy leginkább irodalommal foglalkozó kutatók vagyunk, és hogy a Közép-Európa-gondolatnak a társadalomtudományoknál is nagyobb hullámverése volt az irodalomban és az irodalomkutatásban. Hogy Kelet-Közép-Európában az irodalom még akkor is, amikor leginkább csak önmagára kívánt figyelni, alakítója volt a közösségi diskurzusok más területeinek is.”
„A Közép-Európának, illetve Kelet-Közép-Európának nevezett térségekre nem valami eleve adottként, feltétlenül létezőként tekintünk, hanem diszkurzív kulturális konstrukcióként. Épp ezért azokra a feltételekre, jellemzőkre kívánunk figyelmet fordítani, amelyek Közép-Európa, Kelet-Közép-Európa fogalmát létesítették, és amelyek indokolttá teszik a térséghez való speciális viszonyulást. Konferenciánk az irodalmi kánonok problémája és a Közép-Európa-gondolat metszéspontjából kívánt rátekinteni a 20. század és a jelen irodalmi folyamataira. Konferenciafelhívásunkban a fogalommal kapcsolatos szkepszisből indultunk ki, rákérdezve tér és identitás kérdéseire – nem feledkezve meg arról, hogy leginkább irodalommal foglalkozó kutatók vagyunk, és hogy a Közép-Európa-gondolatnak a társadalomtudományoknál is nagyobb hullámverése volt az irodalomban és az irodalomkutatásban. Hogy Kelet-Közép-Európában az irodalom még akkor is, amikor leginkább csak önmagára kívánt figyelni, alakítója volt a közösségi diskurzusok más területeinek is.”
