A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet és az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke 2023. június 6–7-én Az idegenség és elfogadás alakzatai címmel rendezett közös konferenciát az Újvidéki Egyetem és a Modern magyar irodalmi osztály több évtizedes konferenciasorozatának eseményeként.
A modern magyar irodalom vajdasági és budapesti kutatóinak részvételével zajló tanácskozás helyszíne ezúttal Újvidék volt.
A konferencia előadásaiból készülő publikációkat a résztvevők az együttműködés egykori alapítói közül utolsóként, nemrégiben elhunyt Pomogáts Béla emlékének ajánlják.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
A nemzedékeken átívelő, közel ötvenéves konferenciasorozat előadásai ebben az évben az idegenség és az elfogadás alakzatainak irodalmi megjelenését vizsgálták.
Az idegennel szembeni gyanakvás és elutasítás antropológiai örökségünk, sokezer évnyi evolúció eredménye. Mióta fogalmakban is tudunk gondolkodni róla, újfajta, a személyes vagy családi tapasztalatot messze meghaladó, absztrakt fogalmakat alkottunk a saját és idegen, barát és ellenség megkülönböztetésére: kaszt, rend, vallás, nemzet.
A későmodern és posztmodern világfalu élénk mobilitása azonban mindennapos tapasztalattá teszi az idegenséggel való találkozást, és olyan folyamatokat indukál a kultúrában, amelyek az elfogadás, az altruizmus, a szolidaritás mechanizmusait erősítik. Az eddig marginalizált csoportok emancipációjának elősegítése vagy akadályozása alapvető nyelvpolitikai kérdéssé vált, amelynek számos irodalmi vonatkozása van.
Az irodalomtörténészekre hárul a feladat, hogy konszenzusos megoldásokat keressenek a nemzeti és világirodalmi kánon azon darabjaival, az irodalomtörténet azon viszonylataival kapcsolatban, amelyek – mai olvasatban – kirekesztő, megbélyegző mozzanatokat tartalmaznak; olyan megoldásokat, amelyek ugyanakkor nem kirekesztőek magukkal a kanonikus szerzőkkel és művekkel szemben. Ez a feladat mindenekelőtt új, reflektáltabb olvasásmódok bevezetését és elterjesztését kívánja már a közoktatásban is. A konferencia ennek a feladatnak az aspektusait: nehézségeit, eredményeit, lehetőségeit vizsgálta modern klasszikus és kortárs művek szövegszerű és kortörténeti elemzésein keresztül. A tanácskozás célja ugyanakkor az is volt, hogy az idegenség és elfogadás tapasztalatának változataira, a térségi kultrális transzfer jelenségeire irányítsa a figyelmet.
A későmodern és posztmodern világfalu élénk mobilitása azonban mindennapos tapasztalattá teszi az idegenséggel való találkozást, és olyan folyamatokat indukál a kultúrában, amelyek az elfogadás, az altruizmus, a szolidaritás mechanizmusait erősítik. Az eddig marginalizált csoportok emancipációjának elősegítése vagy akadályozása alapvető nyelvpolitikai kérdéssé vált, amelynek számos irodalmi vonatkozása van.
Az irodalomtörténészekre hárul a feladat, hogy konszenzusos megoldásokat keressenek a nemzeti és világirodalmi kánon azon darabjaival, az irodalomtörténet azon viszonylataival kapcsolatban, amelyek – mai olvasatban – kirekesztő, megbélyegző mozzanatokat tartalmaznak; olyan megoldásokat, amelyek ugyanakkor nem kirekesztőek magukkal a kanonikus szerzőkkel és művekkel szemben. Ez a feladat mindenekelőtt új, reflektáltabb olvasásmódok bevezetését és elterjesztését kívánja már a közoktatásban is. A konferencia ennek a feladatnak az aspektusait: nehézségeit, eredményeit, lehetőségeit vizsgálta modern klasszikus és kortárs művek szövegszerű és kortörténeti elemzésein keresztül. A tanácskozás célja ugyanakkor az is volt, hogy az idegenség és elfogadás tapasztalatának változataira, a térségi kultrális transzfer jelenségeire irányítsa a figyelmet.
A konferencia első mozzanataként a résztvevők megemlékeztek az MTA Irodalomtudományi Intézet egykori munkatársáról, Pomogáts Béláról, aki az együttműködés alapítói közül utolsóként nemrégiben hunyt el. Az előadásokból készülő publikációkat is az ő emlékének ajánlják.
Helyszín: Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 1. emelet, 114-es terem
