1940
„A finnugor néprokonsági eszme”. Turán 23 (1940): 141–143.
1947
„Szerencse”. Magyar Nyelv 43 (1947): 38–43.
„A Bölcsészkar naplója 1848 márciusának eseményeiről”. Valóság 3 (1947): 470–472.
„Az Eötvös Collegium a mérlegen? (Hozzászólás Lakatos Imre cikkéhez)”. Valóság 3 (1947): 195–199.
1948
„Barakonyi Ferenc”. In Magyar századok, 120–130. Budapest: Egyetemi Nyomda, 1948.
„A magyar humanizmus”. [???], 1948. okt. 29.
1949
„Régi magyar irodalom és folklór”. Irodalomtörténet 37 (1949): 205–215.
1950
„A régi magyar irodalom átértékelésének kérdése”. Irodalomtörténet 38 (1950): 60–66.
„Tudós, nyomdász és népnevelő. Misztótfalusi Kis Miklós emlékezete”. Irodalmi Újság 1, 5. sz., 1950. dec. 21., [???].
1951
„A Szigeti veszedelem”. Irodalomtörténet 39 (1951): 411–438. [4: 437–505.]
„Végvári vitézek – szegénylegények [előszó]”. In Végvári vitézek-szegénylegények, összeállította Klaniczay Tibor, 3–5. Budapest: Művelt Nép Könyvkiadó, 1951.
1952
„Tollal és karddal. Zrínyi Miklós – a költő és hadvezér”. Néphadsereg, 1952. júl. 19., [???].
„Eredmények és feladatok a régi magyar irodalom kutatásában”. A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei II (1952): 43–69.
„Misztótfalusi Kis Miklós. Bevezetés”. In Misztótfalusi Kis Miklós Maga Mentsége, kiadta Bán Imre, 7–22. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1952.
„Zrínyi Miklós. Bevezető”. In Zrínyi Miklós. Válogatott művei. Kiadta Bán Imre, 7–66. Magyar Klasszikusok. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1952. – 2. kiad. 1957, 7–71. (Iskolai Könyvtár). [K. T. saját jegyzeteivel]
„Végvári vitézek, szegénylegények”. In Szemelvények a magyar történelem tanításához I., összeállította K. M. Nevelésügyi Főosztály didaktikai csoportjának történelmi munkaközössége, 67–68. Budapest: Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1952.
1954
„Beszámoló a Román Népköztársaság könyvtáraiban végzett kutatásaimról (Adalékok kéziratos énekeskönyveink történetéhez)”. A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei V (1954): 345–384.
„Balassi Bálint sírjáról”. Irodalmi Újság 5, 38. sz., 1954. december 4., 3.
„Hermányi Dienes József ismeretlen munkája”. Irodalomtörténeti Közlemények 58 (1954): 58–62. [4: 558–566.]
„Kapádból is csinálj fegyvert!”. Csillag 8, 2. sz. (1954): 269–278. [4: 506–527.]
„A Rákóczi-szabadságharc legszebb éneke”. Irodalomtörténet 42 (1954): 19–22.
„Zrínyi Miklós”. Doktori értekezés tételei. 1954.
1955
„Magyar nyelvű verses kéziratok Csehszlovákia könyvtáraiban és levéltáraiban”. A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei VII (1955): 429–442.
Klaniczay Tibor és Csabai Tibor. „A magyar irodalomtörténetírás mai helyzete”. Társadalmi Szemle 10, 9. sz. (1955): 84–107.
„Bevezető”. In Kárpáthy Gyula, Zrínyi, 5–13. Budapest: Katonai Kiadó, 1955.
„A régi magyar költészet kutatásáról”. Irodalmi Újság 6, 13. sz. (1955): 7.
„A realizmus fogalmáról”. Irodalmi Újság 6, 46. sz. (1955): 6.
1956
„A realizmus kérdései és a régi magyar irodalom”. In A realizmus kérdései a magyar irodalomban, szerkesztette Klaniczay Tibor, 60–72. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1956.
„Tinódi Sebestyén emlékezete”. In Tinódi-emlékkönyv, szerkesztette Horváth István Károly és Naszádos István, 11–24. Sárvár, 1956. [4: 39–53.]
„Tinódi Lantos Sebestyén”. Szabad Nép, 1956. jan. 30., 4.
„Jelentés az irodalomtörténeti kongresszusról”. A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei VIII (1956): 321–332.
„A magyar irodalomtörténeti kutatások második ötéves terve (1956–1960)”. Irodalomtörténeti Közlemények 60 (1956): 242–244.
„[Hozzászólás] Horváth János: Árpádkori latin nyelvű irodalmunk stílusproblémái c. doktori disszertációjához”. A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei VIII (1956): 308–309.
„[Válasz.] Klaniczay Tibor Zrínyi Miklós c. doktori disszertációjának vitája, összefoglalta Pirnát Antal”. A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei IX (1956): 391–401.
1957
„Pázmány Péter [Utószó]”. In Pázmány Péter, Válogatott írásai, kiadta Rónay György, 281–302. Magyar Könyvtár. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1957. [4: 340–360.]
„Hozzászólás Balassi és Rimay verseinek kritikai kiadásához”. A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei XI (1957): 265–338.
„A magyar reformáció irodalma”. Irodalomtörténeti Közlemények 61 (1957): 12–47. [4: 64–150.]
1958
„[Hozzászólás]”. In Vita a népi írókról, 68–76. Budapest: MTA Irodalomtörténeti Intézete, 1958.
„A XX. századi népiességről”. Népszabadság, 1958. szept. 16., 4.
„Tíz esztendő”. Irodalomtörténeti Közlemények 62 (1958): 437–439.
„A Régi Magyar Költők Tára XVII. századi sorozata”. Irodalomtörténeti Közlemények 62 (1958): 424.
„Újfalvi Imre és az 1602. évi énekeskönyv”. Irodalomtörténeti Közlemények 62 (1958): 152–159. [4: 151–182.]
„Népiesség és romantika”. Kortárs 2, 12. sz. (1958): 894–900. [5: 131–139.]
1959
„A Fanchali Jób-kódex”. A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei XIV (1959): 243–249. [4: 296–302.]
„Apáczai Csere János (1625–1659)”. Népszabadság, 1959. dec. 31., 8.
„Beszámoló a jugoszláviai tanulmányútról”. Irodalomtörténeti Közlemények 63 (1959): 162–163.
„[Hozzászólás]”. In A szovjet realizmus-vita tanulságai, 47–51. Budapest: MTA Irodalomtörténeti Intézete, 1959.
„Zrínyi Miklós, Szigeti veszedelem [előszó]”. In Zrínyi Miklós. Szigeti veszedelem, sajtó alá rendezte Klaniczay Tibor, 5–11. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó, 1959.
1960
„Tanulmányút a Német Demokratikus Köztársaságban, Olaszországban, Rómában”. Irodalomtörténeti Közlemények 64 (1960): 298–299, 741–742.
„A nacionalizmus előzményei a magyar irodalomban”. A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei XVI (1960): 7–23. [5: 110–130.]
„Hozzászólás Tóth Dezső: A polgári nacionalizmus kialakulása a magyar irodalomban c. munkájához”. A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei XVI (1960): 105–106.
„A magyar későreneszánsz problémái (Stoicizmus és manierizmus)”. Irodalomtörténet 48 (1960): 41–61. [4: 303–339.]
„A magyar barokk irodalom kialakulása”. Irodalomtörténeti Közlemények 64 (1960): 319–341, 443–461. [4: 361–436.]
„La naissance et le développement de la littérature baroque en Hongrie”. Acta Litteraria 3 (1960): 131–190.
1961
„Balassi Bálint [utószó]”. In Balassi Bálint. Összes versei és Szép magyar komédiája, kiad. Eckhardt Sándor, 217–239. Budapest: Magyar Helikon, 1961.
„A magyar irodalom reneszánsz korszaka”. Irodalomtörténet 49 (1961): 1–16. [4: 7–38.]
„Történelmi téma – szocialista regény”. Kortárs 5, 10. sz. (1961): 519–529.
„A szerelem költője (Balassi Bálint)”. A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei XVII (1961): 165–246. [4: 183–295.]
„Problem renesansu w literaturze i kulturze węggierskij”. Odrodzenie i Reformacja w Polsce 6 (1961): 175–201.
„L’humanisme néerlandais et la poésie de la Renaissance hongroise”. De Nieuwe Taalgids 54 (1961): 302–311.
1962
„Egy irodalomtörténeti kongresszus és tanulságai. Utrecht, 1961. augusztus”. Kortárs 6, 1. sz. (1962): 123–130.
„A népies konzervativizmus nemzetfelfogásáról”. Kortárs 6, 2. sz. (1962): 266–279. [reflexió – Juhász Erzsébet. „Egy vakvágányra jutott vita”. Kortárs 6, 4. sz. (1962): 609–613.]
„Az irodalomtörténeti szintézis néhány elvi kérdése”. Irodalomtörténeti Közlemények 66 (1962): 59–73. [5: 36–65.]
„A textológiai munka problémái”. A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei XIX (1962): 339–349. [5: 230–246.]
„Probleme der ungarischen Spätrenaissance (Stoizismus und Manierizmus)”. In Renaissance und Humanismus in Mittel- und Osteuropa, Hrsg. von Johannes Irmscher, II, 61–94. Berlin: Akademie Verlag, 1962.
„Vita a könyv margóján”. Magyar Könyvszemle 78, 1. sz. (1962): 52–55.
„Jegyzetek egy nemzetközi irodalomtörténeti tanácskozásról”. Népszabadság, 1962. nov. 28., 9.
1963
„A polgári irodalomtörténetírás öröksége és a marxista irodalomtudomány”. A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei XX (1963): 45–84. [5: 9–35.]
„Egy kelet-európai összehasonlító irodalomtörténet lehetőségei”. Világirodalmi Figyelő 9 (1963): 47–55. [5: 195–208.]
„Nézeteltérések a „nemzeti jelleg” körül”. Kritika 1, 1. sz. (1963): 17–27. és In Vita a magyarországi osztályküzdelmekről és függetlenségi harcokról, szerkesztette Pach Zsigmond Pál, 164–187. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1965. [5: 160–179.]
„A művészeti stílusok helye a marxista kutatásban”. Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei 11 (1963): 7–28. és In A szocializmus irodalma, szerk. Nyírő Lajos, 71–121. Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 1966. [5: 66–109.]
„Les possibilités d’une littérature comparée de l’Europe orientale”. In La littérature comparée en Europe Orientale: Conférence de Budapest 26–29 octobere 1962, ed. by István Sőtér, Kálmán Bor, Tibor Klaniczay, György Mihály Vajda, 115–127. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963. [magyarul: 5: 195–208.]
„La littérature de la Renaissance et la noblesse hongroise”. In La Renaissance et la Réformation en Pologne et en Hongrie (1450 –1650), éd. György Székely, Erik Fügedi, 243–252. Studia historica 53. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963.
„Néhány gondolat a »Nemzet, haza, honvédelem a parasztság és a nem nemesi katonáskodó réteg gondolkodásában XV–XVIII. század« című vitához”. Történelmi Szemle 6 (1963): 79–82.
„Barátok között a Loire völgyében (A tours-i reneszánsz-konferencia)”. Magyar Nemzet, 1963. aug. 14., 4.
„Le Stage de la Renaissance de Tours vu de Budapest”. L’Echo de Touraine (Tours), 1963. szept. 6., [???].
1964
„A magyar reneszánszkutatás újabb eredményei”. A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei XXI (1964): 235–265.
„Literatur und Kunst vom Mittelalter bis zur Gegenwart. Kulturbeziehungen zwischen Ungarn und Deutschland”. Kommunität, 1964, 149–157.
„Styles et histoire du style”. In Littérature hongroise – littérature européenne, éd. István Sőtér, Ottó Süpek, 9–50. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964.
„La Renaissance hongroise (Les nouvelles recherches et l’état dela question)”. Bibliothéque d’Humanisme et Renaissance (Genéve), 1964, 439–475.
„»Sodrásban«. Gaál István filmjéről”. Kritika 2, 7. sz. (1964): 3–8. és In Filmélet, szerkesztette Lukács Antal, 12–20. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1967. [9: 451–464.] Továbbá In Bekezdések, pályakép Sára Sándorról, szerkesztette Kelecsényi László, 36–38. Budapest: Duna Televízió, 2000; „Sodrásban” (részlet), In 53 magyar film Hyppolittól a Sátántangóig, szerk. Tóth Klára, 36–38. Budapest: MMA, 2015.
1965
„A nemzeti irodalom fogalmáról”. Helikon 11 (1965): 303–309. [6: 9–18.]
„Realizmus vagy szocialista realizmus”. Társadalmi Szemle 20, 7. sz. (1965): 103–107. és In A szocializmus irodalma, szerkesztette Nyírő Lajos, 333–340. Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 1966.
„A népies konzervativizmus és a »nemzeti jelleg« kérdése”. In Elvek és utak, szerkesztette Pándi Pál, 235–262. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1965. [5: 140–159.]
„Literary Scholarship”. In Science in Hungary, eds. Tibor Erdey-Grúz, Imre Trencsényi-Waldapfel, 213–231. Budapest: Corvina Kiadó, 1965.
„Les sciences littéraires hongroises aprés la liberation”. Acta Litteraria VII (1965): 395–414.
„[Hozzászólás.] A régi magyar művészet periodizációs problémái”. Művészettörténeti Értesítő 14, 3. sz. (1965): 211–213.
„A magyar irodalom reneszánsz korszaka”. In Cikkgyűjtemény, szerkesztette Gyenis Vilmos, 73–96. Budapest: Tankönyvkiadó, 1965.
1966
„A »Csontváry-kérdés«”. Kritika 4, 1. sz. (1966): 1–13. [9: 423–450.]
„Megjegyzések a jelenkori irodalom történetéhez”. Kritika 4, 3. sz. (1966): 25–28. [9: 465–475.]
„A szintézis útján”. Kritika 4, 12. sz. (1966): 8–12. [9: 516–528.]
„Szigetvár irodalmi öröksége”. Jelenkor 9, 11. sz. (1966): 1056–1057.
„A régi magyar családnevek helyesírása”. Magyar Nyelv 62 (1966): 480–486. [9: 261–273.]
„Que faut-il entendre par littérature nationale?” In Actes du IVe Congrés de l’Association Internationale de Littérature Comparée, Fribourg, 1964, red. Fr. Jost, I, 187–194. The Hague–Paris: Mouton, 1966.
„Réalités et idéalisation dans la poésie pétrarquiste de Bálint Balassi”. Acta Litteraria VIII (1966): 343–365.
„Nacionalne pitanje i književnost – posebno u Istočnoj Evropi”. Forum, 1966, 496–528.
1967
„Kollokvium a finn-ugor és magyar kutatások helyzetéröl Franciaországban”. Magyar Tudomány 74, 9. sz. (1967): 614–615.
„Niccolò Zrínyi, Venezia e la letteratura della ragion di stato”. In Mélanges de littérature comparée et de philologie offerts á Mieczystaw Brahmer, 265–273. Warszawa: PWN–Éditions scientifique de Pologne, 1967.
„Un machiavellista ungherese: Miklós Zrínyi”. In Italia ed Ungheria. Dieci secoli di rapporti letterari, a cura di Mátyás Horányi, Tibor Klaniczay, 185–199. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967.
„Stílus és módszer”. Kritika 5, 3. sz. (1967): 29–40. [9: 485–515.]
„A reneszánsz [Bevezetés]”. In Bibliotheca Corviniana, szerkesztette Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára és Szántó Tibor, 9–14. Budapest: Magyar Helikon, 1967. OSZK
„Nekoliko osnovnih principa sistematizacija povijesti književnosti”. Umjetnost Riječi, 1967, 57–70.
„Несколько замечаний к анализу стилей.” Русская литература, 1967, 2, 25‒35. [„Nyeszkolko zamecsanyij k analizu sztyilej”. Russzkaja Lityeratura, 1967, 2, 25–35.]
„Pilk tänapäeva ungari kirjandusteadusse”. Keelja Kirjandus, 1967, 162–166.
„Stoicisme et maniérisme. Le déclin de la Renaissance en Hongrie”. Revue de Littérature Comparée (Paris), 1967, 515–531.
1969
„L’aspect héroique et combattant de la poésie baroque”. In Analyse spectrale et fonction du poéme baroque. Actes des journées internationales d’études du Baroque, 1968, éd. Félix Castan, 89–95. Baroque 3. Montauban: C. I. S. B., 1969.
„Style i historia stylów”. Pamiętnik Literacki (Warszawa), 1969, 305–335.
„Что последовало за Возрождением в истории литературы и искусства Европы.” В кн.: ХVII век в мировом литературном развитии. Pед. Ю.Б. Виппер и др., Москва: Наука, 1969. С. 84‒101. [„Sto poszledovalo za vozrozsdenyiem v isztorii lityeraturi i iszkussztva Evropi?” In XVII vek v mirovom lityeraturnom razvityii, ed. Ju. B. Vipper, 84–101. Moszkva: Izdatyelsztvo Nauka, 1969.] (résumés - Que succèda-t-il a la renaissance dans l’histoire de la littérature et dés arts en Europe? 480–481.)
1970
„A reneszánsz határai és ellentmondásai”. Kritika 8, 1. sz. (1970): 8–15. [6: 113–122.]
„Zrínyi olvasmányaihoz: Vittorio Siri”. Irodalomtörténeti Közlemények 74 (1970): 684–689. [9: 249–260.]
„A reneszánsz válsága és a manierizmus”. Irodalomtörténeti Közlemények 74 (1970): 419–450; és Reneszánsz Füzetek, 4. [6: 226–282.]
1971
„Az irodalmi korszak fogalmáról”. Kritika 9, 1. sz. (1971): 7–11. [6: 46–54.]
„Nicasius Ellebodius és Poeticája”. Irodalomtörténeti Közlemények 75 (1971): 24–34; és Reneszánsz Füzetek 10. [6: 174–191.]
„La crise de la Renaissance et la Maniérisme”. Acta Litteraria XIII (1971): 269–314.
1972
„A magyar középkorkutatás feladatai”. Magyar Tudomány 79 (1972): 75–82. [6: 76–90.]
„La nationalité des écrivains en Europe centrale”. Revue des Etudes Sud-est Européennes (Bucureşti) 10, 3. sz. (1972): 585–595.
„La naissance du Maniérisme et du Baroque au point de vue sociologique”. Renaissance, Maniérisme, Baroque, Paris, Vrin, 1972, 215–223.
„La haute aristocratie, principal soutien de la Renaissance et du Baroque en Hongrie”. Renaissance, Maniérisme, Baroque, Paris, Vrin, 1972, 224–234.
„Skizze einer Renaissance-Auffassung”. Weimarer Beiträge (Berlin), 1972, 152–163.
1973
„Contributi alle relazioni padovane degli umanisti d’Ungheria: Nicasio Ellebodio e la sua attività filologica”. In Venezia e Ungheria nel Rinascimento, ed. Vittore Branca, 317–333. Civiltá Veneziana Studi 28. Firenze: Olschki, 1973.
„A régi magyarországi írók nemzeti hovatartozása”. Irodalomtörténeti Közlemények 77 (1973): 148–153 és Látóhatár 23, 7. sz. (1973): 69–80. [6: 19–31.]
„»Die Belagerung von Sziget« und das Barock”. Prilozi za Knjizevnost, Jezik, Istoriju i Folklor, 1973, 191–201.
„Nacionalna pripadnost pisaca”. Savremenik, 1973, 100–104.
1974
„Előszó”. In Marzio, Galeotto, Jellemvonások Mátyás király életéből, I, 7–13. Budapest: Pátria Nyomda, 1974. [Minikönyv.]
„Megoldott és megoldatlan kérdések az első magyar egyetem körül”. Irodalomtörténeti Közlemények 78 (1974): 161–178. [9: 136–165.]
„A reneszánsz korszakolása és értelmezése”. Irodalomtörténet 56 (1974): 265–282. [9: 277–295.]
„Gondolatok a nemzeti hagyományról”. Kortárs 18, 5. sz. (1974): 761–775; és Látóhatár 24, 6. sz. (1974): 160–189. [9: 7–39.]
„A magyar filológia helyzete külföldön”. In Magyartanítás külföldön, szerkesztette Ginter Károly, 6–19. Budapest: Művelődési Minisztérium, 1974; és Hungarológiai ismerettár 5 (1990): 59–65. és A hungarológia oktatásának. elmélete és gyakorlata, szerk. Gáll Nádor Orsolya, Giay Béla, Varka Márta, I, 11–25. Hungarológiai Ismerettár 1. Budapest: Nemzetközi Hungarológiai Központ, 1989. [9: 40–56.]
„Attività letteraria dei francescani e domenicani nell’Ungheria angioina”. In Gli Angioini di Napoli e di Ungheria, 27–40. Problemi Attuali di Scienza e di Cultura 210. Roma: Accademia Nazionale dei Lincei, 1974.
„Manierizmus a jeho estetika”. Slovenská literatura 21 (1974): 507–514. [magyarul: 9: 327–409.]
„Hozzászólás a Hazafiság és internacionalizmus c. vitához, szerk. Stier Miklós”. Századok 108 (1974): 237–239; és Látóhatár 24, 4. sz. (1974): 138–142.
„Új eredmények a »régi« magyar irodalom világában”. Magyar Hírlap, 1974. dec. 21. (351. sz.), 8.
1975
„A kereszteshad eszméje és a Mátyás-mítosz”. Irodalomtörténeti Közlemények 79 (1975): 1–14; és Reneszánsz Füzetek 28. [9: 166–190.]
„Jegyzetek Budai Parmenius Istvánról [D. B. Quinn és N. M. Cheshire könyve kapcsán]. Egy kitűnő könyv margójára”. Irodalomtörténeti Közlemények 79 (1975): 650–656. [9: 225–241.]
„The Study of Literature”. In Science and Scholarship in Hungary, edited by Tibor Erdey-Grúz and Kálmán Kulcsár, 300–314. Budapest: Corvina Könyvkiadó, 1975.
„A neoplatonizmus szépség- és szerelemfilozófiája a reneszánsz irodalomban”. Filológiai Közlöny XXI (1975): 362–373. [9: 311–326.]
„Reformáció és anyanyelvű műveltség”. Világosság 16, 12. sz. (1975): 727–731.
„Époque littéraire: structure sociale et style”. In Actes du VIe Congrés de l’Association Internationale de Littérature Comparée, Bordeaux, com. de réd. Michel Cadot, Milan Dimic et al., 287–290. Stuttgart: Bieber, 1975.
„Előszó”. In Bartoniek Emma, Fejezetek a XVI–XVII. századi magyar történetírás történetéből, s. a. r. Ritoók Zsigmondné, 3–4. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézete–MTA Könyvtára, 1975.
„Napirenden: a műemlékvédelem, válogatás Barcza Géza,…. K. T. …. írásaiból”. Látóhatár 25, 4. sz. (1975): 155–156.
1976
„László király”. In László király, 5–18. Budapest: Pátria Nyomda, 1976. [Minikönyv.]
„Die Reformation und die volkssprachlichen Grundlagen der Nationalliteraturen”. In Renaissanceliteratur und frühbürgerliche Revolution, Hrsg. Robert Weimann, Werner Lenk, Joachim-Jürgen Slomka, 131–144. Berlin–Weimar: Aufbau Verlag, 1976. [magyarul: 9: 296–310.]
„Klassengrundlage und Revolutionsproblematik der Renaissance”. In Renaissanceliteratur und frühbürgerliche Revolution, Hrsg. Robert Weimann, Werner Lenk, Joachim-Jürgen Slomka, 84–86. Berlin–Weimar: Aufbau Verlag.
„[Bevezető.]”. In Brodarics István históriája a mohácsi vészről, hasonmás kiadás, fordította és jegyzetelte Szentpétery Imre, 3–4. Budapest: Zrínyi Kiadó, 1976. 2. kiad. 1977.
Петраркизм в венгерской поэзии эпохи Возрождения В кн.: Сравнительное изучение литератур: сборник статей к 80-летию академика М. П. Алексеева; ред. А.С. Бушмин; Л.: Наука; 1976. С. 366‒373. [„Petrarkizm v vengerszkoj poezii epohi vozrozsgyenyija”. Szravnyityelnoje izucsenyije lityeratur, Leningrád, Izdatyelsztvo Nauka, 1976, 366–373.] (Újraközlés: Петраркизм в венгерской поэзии эпохи Возрождения В кн.: Балинт Балашши. Стихотворения . Изд. подгот. Н.И. Балашов, Ю.П. Гусев, И. Хорват; Отв. ред. Н.И. Балашов, Ю.П. Гусев; М.: Наука, 2006. С. 320‒333.)
„Nationalisme á l’époque baroque”. In La Baroque en Hongrie, sous la direction de Tibor Klaniczay et Imre Varga, 11–19. Baroque 8. Montauban: C. I. S. B., 1976.
„Mi és miért veszett Mohácsnál?” Kortárs 20, 5. sz. (1976): 783–796; és Látóhatár 26, 7. sz. (1976): 130–160. [9: 191–224.]
„Contribution to the Stephen Parmenius Research”. Acta Litteraria XIII (1976): 191–200.
1977
„Galeotto Marzio és Mátyás”. Világosság 18, 1. sz. (1977): 32–35.
„La Transylvanie: naissance d’un nouvel Etat”. Ethno-psychologie (Le Havre), 1977, 187–301.
„La science littéraire hongroise”. Nouvelles Etudes Hongroises 12 (1977): 171–181.
„Ady, Kassák, József: la nascita della poesia ungherese moderna”. Ungheria oggi (Roma), 1977, 12–16.
„Alcune idee sulla situazione della letteratura ungherese nel mondo”. In Il problema della traduzione e la diffusione della letteratura ungherese in Italia, 14–16. Napoli: Istituto Universitario Orientale, 1977.
1978
„Szocialista hazafiság és közművelődés”. In Szocialista hazafiság, Országos tanácskozások Egerben: 1974, 1976. Rövidített jegyzőkönyv, szerkesztette Szecskó Károly, 9–22. Eger: Városi Tanács, 1978. [9: 68–81.]
„Gondolatok a nemzeti hagyományról, részletek”. In Hazafiság – nemzetköziség, összeállította Bakos Gyula, Berend T. Iván és mások, szerkesztette Pach Zsigmond Pál, 112–113. Budapest: MSZMP Budapesti Bizottsága, 1977–1978.
„Périodisation et interprétation de la Renaissance. – La théorie esthétique du maniérisme”. In Littérature de la Renaissance á la lumiére des recherches sovietiques et hongroises, ed. N. I. Balachov, A. D. Mikhailov, T. Klaniczay, 49–61, 327–384. Studia humanitatis 3. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1978. [magyarul: 9: 277–295.]
„Reflections on National Tradition (The First Hungarian-British Round-Table Conference)”. The New Hungarian Quarterly 19, 70. sz. (1978): 140–153.
„La lotta antiaristotelica dei teorici del manierismo”. In Tiziano e il manierismo europeo, ed. Rodolfo Pallucchini, 367–387. Civiltà Veneziana Studi 24. Firenze: Olschki, 1978.
„Un épisode de la postérité d’Erasme: »Enchiridion« hongrois (1627)”. Revue de Littérature Comparée 3 (1978): 185–193.
„Előszó”. In Nagy László, A végvári dicsőség nyomában, 7–12. Budapest: Zrínyi Kiadó, 1978.
„Reneszánsz [Az új magyar világirodalom-történet tervezetéhez]”. Helikon 24 (1978): 438–445.
1979
„La formazione della poetica e della teoria d’arte del Barocco”. In Venezia e Ungheria nel contesto del Barocco europeo, ed. Vittore Branca, 155–168. Civiltà Veneziana Studi 33. Firenze: Olschki, 1979.
„Előterjesztés a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság közgyűlésén, 1977. augusztus 25. Nyíregyháza”. Hungarológiai Értesítő 1 (1979): 361–364.
„Quelques principes de la périodisation de la Renaissance”. In Actes du VIIe Congrés de l’Association Internationale de Littérature Comparée, Montréal-Ottawa, 1973, réd. Eva Kushner, Roman Sturc, II, 127–128. Stuttgart, Bieber, 1979.
„Nation, Nationalismus, Nationalitaten. Umstrittene Neuorientierung der ungarische Geschichtswissenschaft”. Neue Zürcher Zeitung, 1979, Nr. 64, 67–68.
„Rozważania o tradycji narodowej”. In Węgierskie wyznania. Esejei rozważania o kulturze, ed. Jerzy Robert Nowak, 86–113. Warszawa: Panstwowy Instytut Wydawniczy, 1979.
1980
„A magyar kultúra emlékeinek feltárása, nyilvántartása és kiadása”. Kritika 9, 10. sz. (1980): 3–5.
„Die Möglichkeiten einer vergleichenden Literaturgeschichte Osteuropas”. In Vergleichende Literaturforschung in den sozialistischen Ländern, Hrsg. Gerhard R. Kaiser, 41–53. Studien zur Allgemeinen und Vergleichenden Literaturwissenschaft 21. Stuttgart: Mertzler, 1980.
1981
„La letteratura ungherese nell’ambiente est-europeo”. In La lingua e la cultura ungherese come fenomeno areale, ed. Andrea Csillaghy, 279–288. Venezia, 1981.
„Instituzionen zur Erforschung der Renaissance: Arbeitsgruppe für Renaissanceforschung der Ungarischen Akademie der Wissenschaften in Budapest”. Wolfenbütteler Renaissance-Mitteilungen 5 (1981): 52–54.
„Suy nghĩ vĕ khái niḝm »Văn học dán tộc«”. Tap Chí Văn Học, 1981, Nr. 2, 123–129.
„Humanism and Renaissance in the Hungarian Literature”. Fenno-Ugrica Suecana 4 (1981): 53–64.
„Tivadar Csontváry e la rivoluzione poetico-stilistica del primo Novecento”. In Atti del IV convegno interuniversitario dei docenti di lingua e letteratura ungherese e di finno-ugristica in Italia, ed. Paolo Santarcangeli, 187–192. Torino, 1981.
„A magyarországi reneszánsz mai szemmel, rádióbeszélgetés Benda Kálmánnal és Makkai Lászlóval”. In Olvastam valahol, Benda Kálmán és Kerekes István műsora, 152–158. Budapest: RTV-Minerva, 1981.
1982
„A nagy személyiségek humanista kultusza a XV. században”. Irodalomtörténeti Közlemények 86 (1982): 135–149; és Reneszánsz Füzetek 52. [11: 41–58.]
„La poésie méditative, genre représentatif du maniérisme”. Revue de Litterature Comparée 7 (1982): 281–286. [magyarul: 11: 124–128.]
„Avant-propos”. In Antitrinitarianism in the Second Half of the 16th Century, eds. Róbert Dán, Antal Pirnát, 7–11. Studia humanitatis 5. Budapest–Leiden: Akadémiai Kiadó–E. J. Brill, 1982.
„A nemzeti emlékezet tudománya, tévébeszélgetés a hungarológiáról Béládi Miklóssal, Hanák Péterrel, Köpeczi Bélával és Klaniczay Tiborral”. Alföld 33, 5. sz. (1982): 51–62; és A hungarológia fogalma, vál. Giay Béla, 128–147. Hungarológiai Ismerettár 5. Budapest: Nemzetközi Hungarológiai Központ.
„A mohácsi csata krónikása”. In Szülőföldünk, a Dunántúl, szerk. Tüskés Tibor, 119–120. Budapest: Tankönyvkiadó, 1982.
„Janus Pannonius, magyarországi humanisták, [utószó]”. In Janus Pannonius, magyarországi humanisták, 1363–1376. A magyar remekírók. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982.
1983
„Manierizmus és barokk – a hagyomány és újítás szemszögéből”, in Literatura 10 (1983): 177–183.
„Studia Humanitatis”. Le Livre Hongrois, 1983, Nr. 3, 17–18.
„Gli antagonismi tra Corte e Società in Europe Centrale (La Corte di transilvanica alla fine del Cinquecento)”. Cheiron 1 (1983): 31–58.
„La littérature comparée et la Renaissance”. Revue Canadienne de Littérature Comparée X (1983): 1–22.
„Mattia Corvino e Galeotto Marzio”. In Galeotto Marzio e l’Umanesimo italiano ed europeo, 69–73. Narni, 1983.
„L’ambiente letterario di Galeotto Marzio in Ungheria”. In Miscellanea di studi in onore di Vittore Branca, III, 545–555. Firenze: Olschki, 1983.
„A propos d’une histoire de la littérature hongroise en langue française”. In Comparative Literary Studies, ed. by István Fried, Zoltán Kanyó, József Pál, 103–108. Szeged: JATE, 1983.
1984
„Nemzeti irodalom és összehasonlító irodalomtörténet”. Fejér megyei Szemle, 1984, 2. sz., 140–142.
„¿Qué debe entenderse por literatura nacional?” Academia de Ciencias de Cuba, Instituto de Literatura y Linguistica, Departamento de Literatura, Problemas 1. Historia literaria, 1984, 81–95.
„Egyetem és politika a magyar középkorban”. In Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról, szerkesztette Székely György, 35–44. Memoria Saeculorum Hungariae 4. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984. [11: 67–76.]
„Wandlungen der Manierismus- und Barockauffassung”. Acta Litteraria 26 (1984): 117–128. [magyarul: 11: 238–245.]
Klaniczay Tibor, Béládi Miklós. „A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság javaslata a külföldi felsőfokú magyar oktatás továbbfejlesztésére”. Nyelvünk és kultúránk, 1984, 54. sz., 15–24.
„Kulturális és történelmi hagyományaink feltárása”. Magyar Tudomány 91 (1984): 953–961.
1985
„Réforme et transformations culturelles en Hongrie”. In Les Réformes: enracinement socio-culturel, ed. Bemard Chevalier, Robert Sauzet, 233–238. Paris: Edition de la Maisnie, 1985.
„Littérature nationale et littérature comparée dans les recherches en Hongrie”. Neohelicon XII, 1. sz. (1985): 161–164.
„Lovanio, Roma, Padova e Ungheria: il curriculum dell’umanista fiammingo, Nicasio Ellebodio”. In Roma e l’Italia nel contesto della storia delle università ungheresi, a cura di Péter Sárközy, 97–113. Studi e fonti perla storia dell’Università di Roma 5. Roma: Edizioni dell’Ateneo, 1985. [magyarul: 11: 86–95.]
„Maniérisme et Baroque, considérés sous l’aspect de la tradition et innovation”. In Actes du Xe Congres de l'Association Internationale de littérature Comparée, eds. Anna Balakian and James J. Wilhelm, I, 450–457. New York: Garland Publishing, 1985.
„Les intellectuels dans un pays sans université (Hongrie: XVIe siècle)”. In Intellectuels français, intellectuels hongrois XIIIe–XXe siécles, ed. Béla Köpeczi, Jacques Le Goff, 99–109. Budapest–Paris: Akadémiai Kiadó–CNRS, 1985. [magyarul: 11: 77–85.]
1986
„Plan pour un manuel de littérature comparée de l’époque maniériste”. In Manierismo e letteratura: atti del congresso internazionale (Torino, 12–15 Ottobre 1983), a cura di Gabriella Bosco, Daniela Dalla Valle e Grazia Lana Zardini, 259–266. Torino: Meynier Editore, 1986.
„Letteratura e nazionalità (La letteratura ungherese nell’area danubiana)”. Rivista di Studi Ungheresi 1 (1986): 7–20.
„O marxistickém pojetí umĕleckého stylu”. In Teorie literatury v zrcadle maďarské literární vĕdy, red. Petr Rákos, 161–174. Praha: Odeon, 1986.
„Le mouvement académique á la Renaissance et le cas de la Hongrie”. Hungarian Studies 2, 1. sz. (1986): 13–34. [magyarul: 11: 9–31.]
„Merre tartson az akadémiai könyvkiadás? Hozzászólás”. Magyar Tudomány 93 (1986): 470–471.
„A Zrínyi kritikai kiadás 1957. évi tervezete”. Zrínyi-dolgozatok 3 (1986): 124–133.
1987
„Celtis und die Sodalitas litteraria per Germaniam”. In: Republica Guelpherbytana (Raabe-Festschrift), Hrsg. Martin Bircher, August Buck, 79–105. Amsterdam: Rodopi, 1987.
„Korszerű politikai gondolkodás és nemzetközi látókör Zrínyi műveiben”. In Irodalom és ideológia a 16–17. században, szerkesztette Varjas Béla, 337–400. Memoria Saeculorum Hungariae 5. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987.
„Rozważania o tradycji narodowej”. In Odkrywanie Węgier, ed. Jerzy Robert Nowak, 286–293. Kraków: Wydawnictwo Literackie, 1987. [az 1979-es hasonló című írás rövidített változata]
„A manierizmus politikai filozófiája: Paruta és Lipsius”. Világosság 28, 6. sz. (1987): 356–362.
„La science littéraire”. In Sciences sociales et humaines en Hongrie, ed. Béla Köpeczi, 200–210. Budapest: Corvina Könyvkiadó, 1987.
„Die politische Philosophie des Manierismus: Paruta und Lipsius”. In Das Ende der Renaissance. Europäische Kultur um 1600, Hrsg. August Buck, Tibor Klaniczay, 23–35. Wolfenbütteler Abhandlungen für Renaissanceforschung 6. Wiesbaden: Harrasowitz, 1987.
„Nouvelles recherches sur l’infrastructure sociologique de la Renaissance: cours, académies, universités etc.”. Acta Historica 33, 1. sz. (1987): 35–44.
„Hungaria és Pannonia a reneszánsz-korban”. Irodalomtörténeti Közlemények 91–92 (1987–1988): 1–19; és Reneszánsz-füzetek 75 (1988).
„Török világ Magyarországon, elnöki megnyitó A hódoltság művelődéstörténete c. tudományos ülésszakon, Szigetvár, 1986. V. 21–25.”. Keletkutatás, 1987. tavasz, 5–7.
„Főtitkári beszámoló a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság 3. közgyűlésén, Bécsben, 1986. szeptember 5-én”. Hungarológiai Értesítő VII, 3–4. sz. (1985): 298–304.
1988
„Manierismo della parola e della figura”. In Letteratura italiana e arti figurativa: atti del XII Convegno dell’Associazione Internazionale per gli Studi di Lingua e Letteratura Italiana, Toronto, Hamilton, Montreal, 6–10 maggio 1985, ed. Antonio Franceschetti, I, 101–116. Firenze: Olschki, 1988.
„Das Contubernium des Johannes Vitéz. Die erste ungarische »Akademie«”. In Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn. Festschrift für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó, Hrsg. Kálmán Benda et al., II, 227–243. München: Trofenik, 1988.
„L’aristocratie et la pensée politique de Juste Lipse”. In Juste Lipse (1547–1606), ed. Alois Gerlo, 25–36. Leuven: University Press, 1988.
„Le culte humaniste des grands personnages”. in L’époque de la Renaissance, I, L’avénement de l’esprit nouveau, ed. Tibor Klaniczay, Eva Kushner, André Stegmann, 531–545. Histoire Comparée des Littératures de Langues Européennes VII. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988.
„Tracce di un’ accademia platonica nella corte di Mattia Corvino”. In Humanitas e Poesia. Studi in onore di Gioacchino Paparelli, ed. Luigi Reina, I, 103–115. Salerno: Pietro Lavegli Editore, 1988.
1989
„Stredoveká a novoveká latinská literatura v kontexte národných literatúr”. Slavica Slovaca, 1989, 156–161.
„Az összehasonlító irodalomtörténet és a reneszánszkutatás”. In Az irodalomtörténet elmélete, szerkesztette Szili József, II, 107–138. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989.
„A közép- és újkori latin irodalom a nemzeti irodalmak kontextusában”. In Ami összehasonlítható és ami nem, szerkesztette Balogh Magdolna, Berkes Tamás, 33–38. Új Aurora Kiskönyvtár. Békéscsaba: Új Auróra, 1989.
„Về khái niệm thời kỳ văn học”. Tạp Chí Van Hoc, 1989, Nr. 1, 83–88; és In Các vấn dề Cúa khoa hoc văn học, 399–408. Ha Nôi, 1990.
„Akadémiai törekvések Mátyás udvarában”. In Sub Minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára, 41–45. Budapest: ELTE, 1989.
1990
„Umanisti boemi a Buda all’inizio del Cinquecento. Contributo alla storia della »Sodalitas litteraria Danubiana«”. In Filologia e letteratura nei paesi slavi. Studi in onore di Sante Graciotti, 551–564. Roma: Carucci, 1990.
„Egyetem Magyarországon Mátyás korában”. Irodalomtörténeti Közlemények 94 (1990): 575–612; és Reneszánsz-füzetek 81 (1991): 575–612.
1991
„La questione della monarchia nazionale: Ungheria e Portogallo”. In Filosofia e cultura I–II. Per Eugenio Garin, a cura di Michele Ciliberto e Cesare Vasoli, 417–430. Roma: Editioni Riuniti, 1991.
„Die soziale und institutionelle Infrastruktur der ungarischen Renaissance”. In Die Renaissance im Blick der Nationen Europas, hrsg. von Georg Kauffmann, 319–337. Wolfenbütteler Abhandlungen zur Renaissanceforschung 9. Wiesbaden: Harrasowitz, 1991.
1992
„Hungary”. In The Renaissance in national context, ed. Roy Porter and Mikuláš Teich, 164–179. Cambridge University Press, 1992.
„Die Akademie als die Organisation der intellektuellen Elite in der Renaissance”. In Sozialgeschichtliche Fragestellungen in der Renaissanceforschung, hrsg. von August Buck, Tibor Klaniczay, 1–15. Wiesbaden: Otto Harrassowitz, 1992.
1993
„Die Benennungen »Hungaria« und »Pannonia« als Mittel der Identitätssuche der Ungarn”, In Antike Rezeption und nationale Identität in der Renaissance insbesondere in Deutschland und in Ungarn, Hrsg. Tibor Klaniczay, S. Katalin Németh, Paul-Gerhardt Schmidt, 83–110. Studia humanitatis 9. Budapest: Balassi Kiadó, 1993.
„A valódi és az ál-Piso versek”. Irodalomtörténeti Közlemények 97 (1993): 52–57.
„Les recherches hongroises sur la Renaissance”. In Necessitas et ars, Studia staropolskie dedykowane Prof. Januszowi Pelcowi, I, 25–30. Warszawa: Semper, 1993.
1994
„La corte di Mattia Corvino e il pensiero accademico”. In Matthias Corvinus and the Humanism in Central Europe, edited by Tibor Klaniczay and József Jankovics, 165–174. Studia humanitatis 10. Budapest: Balassi Kiadó, 1994.
1995
„La fortuna di Santa Margherita in Italia”. In Spiritualità e lettere nella cultura italiana e ungherese del basso Medioevo, a cura di Sante Graciotti e Cesare Vasoli, 3–27. Firenze: Olschi, 1995.
„The Concepts of Hungaria and Pannonia in the age of Renaissance”. Hungarian Studies 10, 2. sz. (1995): 173–189. és In Forms of Identity, Definitions & Changes, ed. Ladislaus Löb, István Petrovics, György E. Szőnyi, 9–20. Szeged: Attila József University, 1994.
„Le beau dans l’esthétique du manierisme”. In Dramas of Desire, ed. Ziva Ben-Porat, Hana Wirth-Nesher, 413–419. ICLA 91. Tokyo, 1995.
„Idegennyelvű kiadványok jegyzetelési alapelvei”. In Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába, szerk. Hargittay Emil, 106–113. Budapest: Universitas Kiadó, 1995.
1996
„Akademiebewegung in Ungarn im Zeitalter der Renaissance”. In Europäische Sozietätsbewegung und demokratische Tradition, ed. Klaus Garber et al., 951–965. Tübingen: Niemeyer Verlag, 1996.
1999
„L’Umanesimo nell’area danubiana”. Rivista di Studi Ungheresi 14 (1999): 7–46.
