XVIII. századi osztály

Az osztály története

A Szauder József vezetésével 1970-ben létrehozott XVIII. Századi Kutatócsoportot, majd Osztályt 1972-ig Szauder József, 1973-tól élete végéig (1996) Hopp Lajos, ezt követően Kókay György vezette. 2000-től Tüskés Gábor irányítja a munkát. Az osztály meghatározó súlyú kutatói közé tartozott Tarnai Andor, Varga Imre és Bíró Ferenc; rövidebb ideig itt dolgozott Ferenczi László, Sárközy Péter, Kovács Ilona és Pintér Márta Zsuzsanna.

A kutatói, textológiai és tudományszervezői program fő célja a század irodalmi örökségének föltárása, értékelése és nemzetközi összefüggésbe illesztése, különös tekintettel a felvilágosodás előzményeire, művelődéstörténeti folyamataira, európai összefüggéseire. Az osztály kiemelt céljai közé tartozik a XVIII. századi magyar irodalom európai értékeinek és kapcsolatrendszerének konkrét és szemléletes bemutatása, a filológia, az irodalomtudomány és a digitális bölcsészet eszközeivel. Fontos cél a művek mögött rejlő elvek, hagyományok, eszményt és ízlést formáló hatások és viszonyrendszerek feltárása, különös tekintettel az irodalmi tudat történetére és az irodalmi művek mint történeti kontextusba helyezett aktuális problémákra válaszoló jelenségek értelmezésére. A kutatások kiterjednek az irodalomtudomány előtörténetére, foglalkoznak az irodalom önreflexiójának és az irodalomkritika jelenségeinek feltárásával. Alkalmazzák az irodalomszociológia és a befogadástörténet módszereit, elemzik az író és közönség viszonyát, s felhasználják az irodalomnak mint eszköz- és intézményrendszernek a paradigmáját. Minden kutatási témában alapfeltétel a jól körülhatárolt forráscsoportok módszeres vizsgálata, az adatok lehető teljességének összegyűjtése és új összefüggésbe állítása. E törekvés eredményeit reprezentálta többek között a Szauder József és Tarnai Andor által szerkesztett Irodalom és felvilágosodás (1974) c. tanulmánykötet.

Az osztály tevékenységének középpontjában a szöveg- és forráskiadás, a tudomány-, műfaj- és eszmetörténet, valamint a komparatisztika áll. 1964–1988 között hat kötetben megjelent a teljes Mikes Kelemen kritikai kiadás, elkészült a kritikai kiadás teljes főszövegének és az első kötet jegyzetanyagának elektronikus változata. Befejeződött Bessenyei György összes műveinek kritikai kiadása. II. Rákóczi Ferenc műveinek történészekkel közösen készített kritikai kiadásából négy kötet jelent meg 1978–1997 között, az ötödik kötet előkészítése folyamatban van. Megindult és jelentősen előrehaladt a XVII–XVIII. századi iskolai színjátszás forrásainak közreadása A magyarországi iskolai színjátszás forrásai és irodalma, illetve a Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század című sorozatban. Megjelent a Latin nyelvű protestáns iskoladrámák a XVII–XVIII. századból (Ludi scaenici linguae latinae protestantum in Hungaria e saeculo XVII–XVIII) című forráskiadvány (2005). Megjelent Francesco Petrarca De remediis utriusque fortune című értekezésének XVIII. századi magyar fordítása (2015). A Régi Magyar Költők Tára XVIII. század című sorozatban 2018-ig 16 kötet jelent meg. A tudománytörténeti kutatások jelentős eredményei közé tartozik az Irodalomtörténet-írás a XVIII. században című bibliográfia, mely a hálózaton is elérhető, továbbá a Historia litteraria a XVIII. században (2006) című tanulmánykötet. Az utóbbi évtized legjelentősebb kollektív vállalkozása a Magyarországi gondolkodók XVIII. század, Bölcsészettudományok (2010, 2015) című forráskiadvány két kötete a Magyar remekírók sorozatban. További fontos eredmény a Humanista történetírás és neolatin irodalom a 15–18. századi Magyarországon című tanulmánykötet (2015) és a Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-century Hungary: A Collection of Documents and Sources című forrásgyűjtemény megjelentetése (2017). Az osztály minden tagja részt vett a készülő, új akadémiai irodalomtörténet XVIII. századi részét érintő koncepció kidolgozásában, s megvitatta az elkészült próbafejezetet.

1994–2013 között az osztályon összesen kilenc, OTKA által támogatott kutatás folyt az elbeszélő irodalom európai kapcsolatairól, az emblematikáról, II. Rákóczi Ferenc leveleiről és kisebb írásairól, a magyar irodalomtudomány és kritika történetének 1701–1772 közötti szakaszáról, az egyházi irodalom műfajairól, Kalmár György munkásságáról, Mikes Kelemen életművéről és a közköltészet műfajairól. 2017-től Lendület-pályázat megvalósítása van folyamatban, az 1770–1820 közti nyugat-magyarországi irodalmi nyilvánosság feltárására.

Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatását elnyerte Hegedüs Béla Ismeretelmélet és érzékenység. Az érzékenység fogalmának jelentésváltozásai a 18. századi magyar irodalomban című pályázatával (2012–2015), továbbá Csörsz Rumen István közköltészeti monográfia írása (2009–2012), valamint ponyvakutatás: szöveggyűjtemény szerkesztése és kismonográfia (2013–2016) témában. Lengyel Réka 2016–2019 között a 18. századi magyarországi fikciós és tudományos-ismeretterjesztő fordításirodalom filológiai és eszmetörténeti vizsgálata című pályázatával Bolyai- és NKFIH PD ösztöndíj támogatásban részesül.

A munkatársak egy része folyamatosan részt vesz más osztályok által koordinált munkákban (pl. Arany János műveinek kritikai kiadása) vagy alkalomszerűen segíti azokat (pl. Zrínyi-kutatás). Egy munkatárs hét éven át volt az intézet tudományos titkára. Két munkatárs két intézeti folyóirat főszerkesztője, ill. felelős szerkesztője. Az osztályvezető koordinálja a Tarnai-díj, a Faludi-díj és a Hopp Lajos-díj odaítélésében illetékes kuratóriumok munkáját. 2004-től folyamatosan jelennek meg az osztály két vagy több munkatársának részvételével megvalósított kiadványok, és folynak két vagy több munkatárs által közösen végzett kutatások. A digitális Mikes-szótár elkészült része 2018 közepén kb. 15 ezer szócikket tartalmaz. Az osztály munkatársai számos egyéni monográfiát és tanulmánykötetet publikáltak. A nemzetközi konferenciák közül kiemelkednek az 1970-es, 80-as években tartott mátrafüredi felvilágosodás ülésszakok, melyek anyaga La Lumière en Hongrie, en Europe Centrale et en Europe Orientale címen hat kötetben jelent meg 1971–1987 között. A Les Lumières en Pologne et en Hongrie (1988) c. tanulmánygyűjtemény az osztály és a Lengyel Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének közös munkája.

Az osztály szoros kapcsolatot tart a század irodalmával foglalkozó egyetemi műhelyekkel. A tevékenység fő jellemzői a saját alapkutatásra és eredeti forrásfeltárásra épülő feldolgozás; az összehasonlító szemlélet és az interdiszciplinaritás elvének következetes alkalmazása; eddig kevéssé feltárt területek megvilágítása új módszerekkel; az eredmények folyamatos közzététele nemzetközi szakmai fórumokon; külső munkatársak bevonása a forrásfeltáró, feldolgozó és publikációs folyamatba. Az osztály a mellette működő munkaközösséggel és a Magyar XVIII. Századi Társasággal közösen havonta vitaüléseket, félévente könyvbemutatókat, két-három évente tudományos tanácskozásokat rendez.

 

A XVIII. századi osztály konferenciái és az előadásaikból összeállított kötetek (2000–2014)

Kutatások

Folyamatban lévő kutatások

 

1.        Textológia

II. Rákóczi Ferenc Confessio peccatoris c. műve XVIII. századi francia fordításainak kritikai kiadása. A latin nyelvű mű és korabeli fordításainak kritikai kiadása a magyar irodalom- és történettudomány több mint fél évszázados adóssága. A kiadást legutóbb az Archivum Rákóczianum III. Osztály: Írók. II. Rákóczi Ferenc művei című sorozat II. köteteként vették tervbe az 1970-es években, az 1997-ben megszakadt sorozatnak ez a kötete azonban nem készült el. A latin szöveg sajtó alá rendezésével R. Várkonyi Ágnes foglalkozott, ezt a munkát jelenleg egy, az ő tanítványi köréből alakult munkacsoport végzi. A francia fordítások kiadását az osztály mellett működő munkacsoport készíti elő, együttműködve a latin szöveg sajtó alá rendezőivel. 2015–2016-ban megtörtént a digitális másolatok beszerzése. A francia szövegek átírása és a szövegkritikai jegyzetek elkészítése közel áll a befejezéshez. Megkezdődött a tárgyi jegyzetek írása és a történeti, irodalomtörténeti, szövegkritikai kísérőtanulmányok elkészítése, ami 2018 végére várhatóan befejeződik. A kötetet a párizsi Honoré Champion kiadó jelenteti meg a Littératures étrangères című sorozatban előreláthatóan 2019-ben vagy 2020-ban. A kutatásért felel: Tüskés Gábor.

A Régi Magyar Költők Tára XVIII. századi közköltészeti sorozata olyan anonim szövegeket közöl, amelyek első változata 1700 és 1800 bukkan fel a kéziratokban vagy nyomtatásban. Sajtó alá rendezését Bíró Ferenc felkérésére Küllős Imola vállalta, akihez 1994-ben csatlakozott munkatársként, majd szerkesztőtársként Csörsz Rumen István. A módszertani előkészítés, valamint a források és a sok ezer variáns rendszerezése már ekkor megkezdődött. A kötetek tematikus bontásban, szövegcsaládokba rendezett variantúrával jelennek meg, a főszövegben a legkorábbi és/vagy legjellemzőbb változatokkal, jegyzetben esetenként 40–50 variáns adataival. Eddig négy kötet látott napvilágot kb. 1000 szövegcsalád csaknem 6000 változatával (1700-tól az 1840-es évekig), egykorú dallamaikkal: 1. Mulattatók (2000), 2. Társasági és lakodalmi költészet (2006), 3/A. Történelem és társadalom (2013); Közerkölcs és egyéni sors (2015). A 4. kötet (Ünnepi köszöntőversek) munkálatai OTKA-támogatással folytak 2012-től. Jelenleg a szövegek ellenőrzése, a később előkerült források és variánsok beillesztése, a jegyzetek véglegesítése történik. A kötet lektorálható kézirata várhatóan 2018 végére készül el. A kutatásért felel: Csörsz Rumen István.

2018-ban elkészül Kalmár György (1726–?) műveinek kritikai kiadása. Az egyik legjelentősebb, s Európa szerte híres nyelvészünk, nyelvfilozófusunk munkássága iránt az utóbbi években növekedett meg az érdeklődés. A vele való foglalkozást azonban hátráltatta, hogy több nyelven írt művei nehezen hozzáférhetők, s azok értelmezését, sőt olvasását saját hangjelölési rendszere is nehezíti. Ez komoly filológusi, textológiai problémákat jelent a kritikai kiadások készítése során. Külön kötetben fognak megjelenni a magyar irodalomtörténet számára kiemelten fontos verses művei (RMKT XVIII. századi sorozat), és külön kötetben elméleti írásai (ReTextum). A kutatásért felel: Hegedüs Béla.

A 18. századi magyarországi szépirodalmi és tudományos ismeretterjesztő fordításirodalom (internetes adatbázis) digitális kiadása. 2016–2017-ben az NKA 4921-01136 számú miniszteri pályázata keretében a következő vállalások készültek el: alapkutatás a GoogleBooks állományában, 18. századi magyar nyelvű fordításokat tartalmazó kötetek feltárása; digitális fordításirodalmi bibliográfia összeállítása; kb. 100 darab szépirodalmi, illetve tudományos-ismeretterjesztő fordítás kiválogatása (a további szövegek feldolgozása az adatbázis kiépítésének további, a pályázati időtartamon kívül eső fázisában folytatható); a kiválogatott kötetek digitális anyagának kinyerése a GoogleBooks állományából; a digitális anyag szövegfájlokká történő átalakítása, a tartalom gépi kódolása (Abbyy Fine Reader szoftverrel);- az eredeti digitális fájlok szövegének és az átalakítás során nyert szövegfájlok szövegének összehasonlítása, a szükséges javítások elvégzése. A munkálatok eredményeként rendelkezésre áll a nyomtatványok összesen kb. 38 ívnyi ellenőrzött szövege. A szövegek helyesírása nem modernizált, rögzítésük a betű szerinti átírás elvei szerint történt. A kutatásért felel: Lengyel Réka.

2.        Mikes-szótár

A Mikes-szótár jelenleg a legnagyobb terjedelmű, írói életművet feldolgozó magyar szótár, az első elektronikus teljes írói szótár s a korszak egyik meghatározó szövegkorpusza. Mikes összes szava megtalálhatóvá válik a mai címszavak szerint elrendezve. A szótár feldolgozott állománya jelenleg kb. 15 ezer szócikk. A kutatás 2010 és 2015 között OTKA-támogatással folyt, jelenleg része az intézet alapfinanszírozásának. A szerkesztési elvek kidolgozását követően a szótár internetes arculatának és a több szempontú keresést lehetővé tevő lekérdezőfelületnek a kialakítása is megtörtént. Informatikai munkálatok eredményeként elkészült az elektronikus konkordancialista, különféle szógyakorisági mutatók; megvalósult a teljes Mikes-korpusz és internetes szótári portálja a történeti szóalakokhoz illeszkedő keresési módozatokkal. A feldolgozott anyag elérhető a világhálón (http://mikesszotar.iti.mta.hu), s folyamatosan bővül. A szótár irodalomtörténeti, grammatikatörténeti vizsgálatok alapjává vált, melyek korszerű, szemléletváltó eredményeket hoztak az alapkutatásokban. A projekt helyet kapott az egyetemi oktatásban. Közzétett publikációk száma: 25. A kutatásért felel: Kiss Margit, Tüskés Gábor

3.     Mikes-tudástár

A Mikes-tudástár munkálatai 2015-ben indultak, amely a Törökországi levelek és a Misszilis levelek kritikai kiadásának főszövegét, tárgyi jegyzeteit és a Mikes-szótárból a Leveleskönyv szóanyagát kapcsolja össze. Ezeknek a különböző típusú szövegeknek az együtteséből tudástár készül, amely tartalmazza a szerzői szövegeken túl a hozzárendelt ún. szakértői tudást is. Ezen túlmenően külső adatforrásokhoz (pl. DBpedia) kapcsolódva további információtartalmak elérése és elemezhetősége válik elérhetővé a szótár és a jegyzetek anyagára támaszkodva. Cél egy olyan szöveg- és tudástár létrehozása és egyben módszertan kialakítása, amely a korábbiaktól eltérő szövegelemzési technikák és ezáltal új kutatási eredmények elérését teszi lehetővé. Elkészült ezidáig a fő- és kritikai szövegek TEI XML kódolása, a teljes szótári anyag (lektorálás alatt), valamint a szövegek egységes összekapcsolt tárolási rendszere. A demováltozat 2018 végére várható. A kutatás eddigi eredményeiről nemzetközi lektorált szaktanulmányok számolnak be. A projekt a BME Mérés és Információs Rendszerek Tanszékével oktatói és hallgatói együttműködés keretében zajlik. A kutatás intézeti felelőse: Kiss Margit

4.     Közköltészet, ponyvairodalom

A XVIII. századi magyar irodalom egyik fontos, de zömében ma is feltáratlan rétege a kéziratokban és népszerű nyomtatványokon terjedő világi ének- és versanyag. A sokrétű közvetítő szerepet játszó, nemzetközi gyökerű repertoár a XVIII. században ér el fontossága csúcsára, a műköltészet és a szájhagyomány, illetve más közelítésben a korszerűbb lírai formák és a letűnő litterae határvidékére. A XVIII. századi Osztályon Csörsz Rumen István foglalkozik a témakörrel egyrészt kritikai kiadások szerkesztőjeként (RMKT XVIII), másrészt a közköltészeti tárgyú tanulmányok évenkénti összegyűjtésével és közlésével (Doromb), harmadrészt két monografikus kötetében és számtalan tanulmányában. A ponyvakutatás ennek egyik fő ágaként az utóbbi években jelentős eredményeket hozott: egy ponyvaszöveg-gyűjteményként szolgáló sorozat első kötetét, illetve a közeljövőben kibontakozó kismonográfiát. A Lendület-kutatócsoport keretében 2018-ban megnyílt egy hálózati, részletes tematikus leírást és párhuzamos adatkezelést lehetővé tevő adatbázis a kora újkori népszerű nyomtatványok feldolgozására: http://ponyva-lendulet.iti.btk.mta.hu/menu.php

A kutatásért felel: Csörsz Rumen István

5.     Nyelvelmélet

A nemzeti klasszika időszakában megszülető új tudomány, a nemzeti irodalomtörténet egészen napjainkig küzd a problémával: mi az, ami része a magyar irodalomtörténetnek, s mi az, ami nem? A kutatás elsődlegesen magára a folyamatra koncentrál, amely során megszületik a magyar irodalom (mind elméletben, mind gyakorlatban). Hegedüs Béla 2006-óta folytatott nyelvelméleti kutatásai során kialakult irodalom- vagy tudománytörténeti hipotézise szerint ez nem választható el az újkorban lezajló nagy ismeret- és nyelvelméleti fordulat megértése nélkül, amelynek csupán egy eseménye volt a nyelvújításnak nevezett korszakban zajló változás. Eredményeiről eddig több mint 20 magyar és idegen nyelvű tanulmányban számolt be, a kutatása összegzéseképpen 2018-ban kismonográfia készül. A kutatásért felel: Hegedüs Béla.

6.     Fordításirodalom

2016 és 2019 között folyik a XVIII. századi magyarországi fikciós és tudományos-ismeretterjesztő fordításirodalom filológiai és eszmetörténeti vizsgálata (a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj pályázat és az NKFIH PD 121063 számú Posztdoktori Kiválósági Program Pályázat Ösztöndíja támogatásával). A kutatás fő célja a XVIII. századi magyarországi fikciós és tudományos-ismeretterjesztő fordításirodalom vizsgálatába bevonandó szövegek feltárása és összegyűjtése, azok rendszerezése, komparatív vizsgálata, továbbá esettanulmányok készítése. A kutatás során elkészül a XVIII. században nyomtatásban megjelent fordítások teljes bibliográfiája a vonatkozó könyvészeti szakbibliográfiák, könyvtári adatgyűjtés alapján. A nyomtatásban megjelent fordítások bibliográfiáját szükséges továbbá kiegészíteni a XVIII. században készült, kéziratban maradt fordítások adataival. A kutatás további célja a XVIII. századi magyarországi fordításirodalomra vonatkozó szakbibliográfia összeállítása. A kutatás során legalább hat esettanulmány készül, melyekben egy-egy XVIII. századi fordítás vagy fordításcsoport filológiai, eszmetörténeti vizsgálatának eredményei látnak napvilágot. A bibliográfiák online formában válnak elérhetővé. A kutatás jelentőségét elsősorban az adja, hogy a tervezett munkálatok során jelentősen előrehalad a XVIII. századi magyarországi fordításirodalom szövegközpontú, illetve komparatív szempontú, rendszerezett vizsgálata. A kutatás folyamán elkészülő bibliográfiák és esettanulmányok a párhuzamosan kiépülő online szövegadatbázissal együtt alapjául szolgálhatnak irodalom-, nyelv-, művelődés- és tudománytörténeti vizsgálatok elvégzésének, a magyar és a világirodalom XVIII. századi kapcsolatrendszere pontosabb feltárásának. A kutatásért felel: Lengyel Réka.

7.     Nemzetközi kapcsolatok

Római költők a 18–19. századi magyarországi irodalomban: Vergilius, Horatius, Ovidius címmel az osztály nemzetközi konferenciát rendezett 2016 októberében Miskolcon, melyen az osztály három munkatársa előadást tartott. A konferencia anyaga magyarul megjelent 2017-ben. Az előadások egy részének angol és német változatából tervezett kötet szerkesztése folyamatban van, megjelenése 2019-ben várható a bécsi Praesens Kiadó Singularia Vindobonensia című sorozatában, az osztály részéről Lengyel Réka és Tüskés Gábor szerkesztésében.

Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában címmel 2017 októberében az osztály nemzetközi tudományos tanácskozást és Humboldt-kollégiumot rendezett az MTA Székházában és a Magyar Nemzeti Múzeumban, melyen az osztály minden tagja új alapkutatásra épülő előadást tartott. 2018 első felében befejeződött a konferenciakötet szerkesztése, folyamatban van a kézirat lektorálása. A kötet a De Gruyter Kiadó Frühe Neuzeit című sorozatában jelenik meg előreláthatóan 2019-ben, az osztály részéről Tüskés Gábor és Lengyel Réka szerkesztésében.

Street or square literature? Popular prints in 18–19th century Hungary címmel 2018 folyamán társszerzős fejezet készül a magyarországi világi ponyvairodalomról a Cheap Print and the People: Popular Literature in the European Perspective című angol nyelvű, nemzetközi kézikönyv számára (szerk. David Atkinson, Steve Roud), mely előreláthatóan 2019-ben jelenik meg a Routledge kiadónál. A tanulmány szerzői: Csörsz Rumen István és Mikos Éva (MTA BTK Néprajzi Kutatóintézet).

Kiss Margit szakmai együttműködéseket alakított ki a Consiglio Nazionale delle Ricerche, Opera del Vocabolario Italiano kutatóintézettel, valamint a Consiglio Nazionale delle Ricerche, Istituto di Scienza e Tecnologie dell'Informazione, az Instytutu Języka Polskiego Polskiej Akademii Nauk, valamint az Universität Trier, Kompetenzzentrum für elektronische Erschließungs- und Publikationsverfahren in den Geisteswissenschaften digitális bölcsészet kutatócsoportjaival a digitális szótárkészítés és a szövegfeldolgozások módszerei témában.

Projektek

Projektek

Neolatin Költők Tára
A 18–19. századi magyarországi latin nyelvű irodalom feltárása

A 2023-ban indult Neolatin Költők Tára című projekt célja a kevésbé ismert 18–19. századi magyarországi latin nyelvű költészet átfogó feltárása, tanulmányozása és kiadása a Régi Magyar Költők Tára új alsorozatában.

A projekt fő célja alapkutatások elvégzésének ösztönzése és latin–magyar–angol nyelvű, online és nyomtatott kritikai szövegkiadások elkészítése a 18–19. századi magyarországi neolatin költészet köréből. A magyar irodalomtörténet nem a magyar nyelvű irodalmi szövegek története, eminens részét képezik az európai viszonylatban is erősen latinizált régi magyarországi irodalmi kultúrának a maguk idejében külföldön is ünnepelt, mára a nemzeti emlékezetből teljességgel kihullott szövegei is. Ezek átfogó feltárása, közzététele és tanulmányozása elengedhetetlen részét képezi a magyar irodalom történetének megismerését célzó kutatásoknak.

A hároméves projekt négy szerző életművének, illetve összegző jellegű versgyűjteményeinek és egy speciális forráscsoportnak a feltárására, teljes, illetve válogatott szövegkiadások összeállítására irányul. Új, kommentált kiadása készül Halápy Konstantin piarista szerzetes-tanár (1698–1752) Myrias versuum (1735) című kötetének (Bíró Csilla), Szerdahely György Alajos (1740–1808) összes versének és szónoklatának (Balogh Piroska) és Jallosics András (Endre János, 1791–1862) piarista szerzetes-tanár Poematum liber (1862) című gyűjteményének (Kőrizs Imre). Nagyrészt kéziratból kerülnek kiadásra Agyich István pécsi kanonok (1730–1790) összegyűjtött versei (Rédey-Keresztény János), és teljes egészében kéziratból készül válogatás a győri repetensek költeményeiből (Szádoczki Vera). Az eredeti latin szöveget, a magyar és angol prózafordítást, valamint a magyar és angol nyelvű kommentárt tartalmazó szövegkiadások a BTK Irodalomtudományi Intézet DigiPhil csoportjának informatikai támogatásával a DigiPhil felületén készülnek el, és emellett a tervek szerint nyomtatott formában is megjelennek. A projekt további célja adatgyűjtés a magyarországi neolatin irodalom bibliográfiájához; a fent felsoroltakkal együtt összesen 20 jelentős életműre vonatkozó adatok teljes körű összegyűjtése.

Mind a magyarországi, mind a külföldi irodalom kétnyelvűségéből következik, hogy ez a szövegkorpusz döntően befolyásolta a XVIII–XIX. századi irodalom- és kultúraértést, elérhetővé tétele éppen ezért  lényegesen módosítani fogja a magyar irodalom történetéről alkotott képünket. Lehetőséget ad továbbá egy új neolatin filológiai műhely létrehozására, valamint arra, hogy csatlakozzunk egy kurrens, felfutó nemzetközi kutatási irányvonalhoz, mely elsősorban az International Association for Neo-latin Studies (IANLS) égisze alatt zajlik. A rangos külföldi szakmai műhelyeket összefogó nemzetközi egyesülettel való közös együttműködés mérföldköve volt, amikor az MTA Irodalomtudományi Intézeten belül működő Hungaria Latina – Magyar Neolatin Egyesület rendezhette meg az IANLS nemzetközi konferenciáját 2006-ban Budapesten. Az egyesület konferenciái azóta is rendszeresen magyar kutatók részvételével zajlanak. 

A projektben részt vevő kutatók:

Balogh Piroska

Bíró Csilla

Kőrizs Imre

Rédey-Keresztény János

Szádoczki Vera

 

Lendület, Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820

http://iti.btk.mta.hu/hu/lendulet/nymi1770-1820/hirek

2017-ben az MTA támogatásával megindulhatott az Irodalomtudományi Intézet első Lendület-kutatócsoportja Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 címmel, Csörsz Rumen István vezetésével. http://iti.btk.mta.hu/hu/lendulet/nymi1770-1820/hirek Fő célja, hogy feltárja és elemezze a felvilágosodás kori, dunántúli származású vagy lakhelyű írók, tudósok, értelmiségiek együttműködésének dokumentumait, különös tekintettel a korabeli sajtóra, könyv- és ponyvakiadásra, a főúri és polgári olvasáskultúrára. Külön figyelmet kapnak az olyan, ekkor meghatározó értelmiségiek, akik életművükkel az ellenmondásos történelmi viszonyok között is maradandót alkottak: Kis János, Berzsenyi Dániel, Pálóczi Horváth Ádám, Révai Miklós, Sándor István, Nagy János, illetve a kor egyik legnagyobb magyar kultúrateremtő mecénása: Festetics György. Munkásságukról szövegkiadások, nemzetközi konferenciák és tanulmányok adnak hírt, négy adatbázis és egy digitális szótárkiadás is szerepel a tervek között. A csoport jelenleg két kutatóval, valamint a XVIII. századi Osztály és a Pannonhalmi Bencés Apátság társult kutatóival dolgozik, szoros együttműködésben a dunántúli közgyűjteményekkel és az MTA–DE Klasszikus Magyar Textológiai Kutatócsoportjával.

Futamidő: 2017–2022

Támogatási összeg: 160 000 000 Ft

Kutatási program (mellékletben küldöm, hogy be lehessen linkelni)

Résztvevő munkatársak:

Csörsz Rumen István (témavezető)

Vaderna Gábor (tudományos főmunkatárs) (részmunkaidőben)

Dóbék Ágnes (tudományos segédmunkatárs)

Mészáros Gábor (tudományos segédmunkatárs, 2018. szeptember 1-jétől)

Társult kutatók:

Hegedüs Béla

Kiss Margit

Lengyel Réka

Rédey János

Borián Elréd

 

NKFIH PD ösztöndíj, 18. századi magyarországi fikciós és tudományos-ismeretterjesztő fordításirodalom filológiai és eszmetörténeti vizsgálata

2016 és 2019 között folyik a 18. századi magyarországi fikciós és tudományos-ismeretterjesztő fordításirodalom filológiai és eszmetörténeti vizsgálata (a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj pályázat és az NKFIH PD 121063 számú Posztdoktori Ki­válósági Program Pályázat Ösztöndíja támogatásával). A kutatás fő célja a 18. századi magyarországi fikciós és tudományos-ismeretterjesztő fordításirodalom vizsgálatába bevonandó szövegek feltárása és összegyűjtése, azok rendszerezése, komparatív vizsgálata, továbbá esettanulmányok készítése. A kutatás során elkészül a 18. században nyomtatásban megjelent fordítások teljes bibliográfiája a vonatkozó könyvészeti szakbibliográfiák, könyvtári adatgyűjtés alapján. A nyomtatásban megjelent fordítások bibliográfiáját szükséges továbbá kiegészíteni a 18. században készült, kéziratban maradt fordítások adataival. A kutatás további célja a 18. századi magyarországi fordításirodalomra vonatkozó szakbibliográfia összeállítása. A kutatás során legalább hat esettanulmány készül, melyekben egy-egy 18. századi fordítás vagy fordításcsoport filológiai, eszmetörténeti vizsgálatának eredményei látnak napvilágot. A bibliográfiák online formában válnak elérhetővé. A kutatás jelentőségét elsősorban az adja, hogy a tervezett munkálatok során jelentősen előrehalad a 18. századi magyarországi fordításirodalom szövegközpontú, illetve komparatív szempontú, rendszerezett vizsgálata. A kutatás folyamán elkészülő bibliográfiák és esettanulmányok a párhuzamosan kiépülő online szövegadatbázissal együtt alapjául szolgálhatnak irodalom-, nyelv-, művelődés- és tudománytörténeti vizsgálatok elvégzésének, a magyar és a világirodalom 18. századi kapcsolatrendszere pontosabb feltárásának.

Futamidő: 2016–2019

Támogatási összeg: 15 088 000 Ft

 

A digitális Mikes-szótár

A Mikes-szótár készítésének gondolata nem új: Szily Kálmán már 1906-ban a Magyar Nyelvőr hasábjain szójegyzéket közöl a Leveleskönyv egyes szavaiból, de az 1966–88 között kritikai kiadást készítő Hopp Lajos is tervezte az író szókészletének szótári feldolgozását. A tényleges munkálatok 2010 áprilisában kezdődtek el a Tüskés Gábor témavezetésével induló OTKA-projekt keretében. A Mikes-szótár XML technológiát felhasználó digitális írói szótár, szöveganyagául a teljes életművet felölelő kritikai kiadás szolgál. A középmagyar kor egyik jelentős korpusza a maga 1,5 millió szövegszavával. A készültség jelenlegi formájában alaki szótár, a szócikkek mennyisége meghaladja a 13 ezret, számuk folyamatosan növekszik. A munkafolyamat mind módszertanát, mind forrásanyagát tekintve számos rangos hazai és nemzetközi fórumon megjelent. Intézetközi együttműködések keretében (ELTE, BME) oktatók, hallgatók bevonásával az egyetemi képzésbe is integrálódott. A szerkesztési munkálatokat Kiss Margit végzi. Hozzáférés: http://mikesszotar.iti.mta.hu.

Jelentősebb publikációk (válogatás):

Tamás Mészáros and Margit Kiss. „The DHmine Dictionary Work-flow: Creating a Knowledge-based Author's Dictionary”. In Proceedings of the XVII EURALEX International Congress, 2018. (megjelenés 2018. július)

 

Margit Kiss and Tamás Mészáros. „Rethinking the Role of Digital Author's Dictionaries in Humanities Research”. In Proceedings of the XVII EURALEX International Congress, 2018. (megjelenés 2018. július)

Kiss Margit. „Hitetlenek: mi köze a gyaur-nak a kaffer-hez?”. Magyar Nyelv 113, 1. sz. (2017): 80–87.

Kiss Margit. „» más értelmet adni ezeknek a szoknak« : Mikes Kelemen szóhasználatához”. In Nunquam autores, semper interpretes: A magyarországi fordításirodalom a 18. században, szerkesztette Lengyel Réka, 58–68. Budapest: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2016.

Kiss Margit. „Egy XVIII. századi írói korpusz modern feldolgozása”. Magyar Tudomány 177, 11. sz. (2016): 1305–1309.

Margit Kiss and Tamás Mészáros. „Creating an Extended Author's Dictionary to Support Digital Literary Research”. In DH Benelux 2016, Luxembourg, 2016.

Kiss Margit. „Hagyomány és újítás az írói szótárak történetében”. In Amicitia: Tanulmányok Tüskés Gábor 60. születésnapjára / Beiträge zum 60. Geburtstag von Gábor Tüskés, szerkesztette Lengyel Réka, Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Kiss Margit és Lénárt Orsolya, 254–260. Budapest: Reciti Kiadó, 2015.

Kiss Margit.” Mit tészen ez a szó?: Az elektronikus Mikes-szótár”. In Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet II., szerkesztette Korompay Klára, Stemler Ágnes, Terbe Erika és C. Vladár Zsuzsa, 48–56. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2014.

Margit Kiss. „The Digital Mikes Dictionary”. In Literaturtransfer und Interkultralität im Exil - Transmission of Literature and Intercultural Discourse in Exile - Transmission de la littérature et interculturalité en exil, edited by Gábor Tüskés, Bernard Adams, Thierry Fouilleul and Klaus Haberkamm, 288–297. Bern: Peter Lang Verlag, 2012.

Kiadványok

Kiadványsorozatok

 

Régi magyar költők tára, XVIII. század

http://textologia.iti.mta.hu/csv/kiadvany.php?item=12

A Régi magyar költők tára legfiatalabb sorozatát Klaniczay Tibor felkérésére Bíró Ferenc alapította még az 1980-as évek végén. Szerkesztésébe 2001-től Debreczeni Attila, majd 2008-tól Csörsz Rumen István is bekapcsolódott, Bíró Ferenc tisztségét pedig 2013-tól Szilágyi Márton vette át. A sorozat az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és az MTA–DE Klasszikus Magyar Textológiai Munkacsoportja http://textologia.unideb.hu/ (Budapest–Debrecen) együttműködésében készül. A kötetek sajtó alá rendezői között az intézeti és az egyetemi kutatók többféle nemzedéke képviselteti magát, s munkájuk nyomán húsz év alatt tizenhat kötet látott napvilágot.

A XVIII. századi RMKT céljai és kiadási elvei hasonlók a XVI–XVII. századi sorozatok szempontjaihoz, de valamelyest tágabbak azoknál, nemcsak az anyag szinte felmérhetetlen bősége miatt, hanem azért is, mivel a korszak legnagyobb magyar költői (Csokonai Vitéz Mihály, Bessenyei György, Batsányi János, Fazekas Mihály) részben már önálló kritikai sorozatokat kaptak. Az RMKT XVIII. századi kötetei egyrészt szerzőközpontúak, s gyakran teljes költői életműveket közreadnak. Önálló kötetben jelentek meg Amade László, Toth István, Szentjóbi Szabó László, Kazinczy Ferenc, Dayka Gábor, Ráday Gedeon, Földi János, és Ungvárnémeti Tóth László költeményei, esetenként prózai írásaik és levelezésük kíséretében. Pálóczi Horváth Ádám korai, nyomtatásban megjelent versei önálló antológiát alkotnak, más esetben egyes, kiemelkedően fontos kötetek jutottak kritikai kiadáshoz. Ilyen a nyitó kötet, Péczeli József Voltaire-fordítása (Henriás, 1792), majd Vályi Nagy Ferenc Ódák Horátz’ mértékeinn (1807) című kötete, valamint Virág Benedek’ Poétai munkáji (1799).

A sorozat másik kötettípusát a forrásantológiák képviselik. A Barátságos mulatozások című kötet az 1770–1780-as évek magyar episztolagyűjteményeit adja közre, a legismertebb szerzők: Ányos Pál, Barcsay Ábrahám, Bessenyei György és Kreskay Imre. A Közköltészet alsorozatban eddig négy kötet jelent meg (1. Mulattatók; 2. Társasági és lakodalmi költészet; 3/A–B. A társadalmi élet költészete http://real.mtak.hu/7608/1/RMKT_K%C3%B6zk%C3%B6lt%C3%A9szet%203-A_v%C3%A1gott.pdf; http://real.mtak.hu/25024/1/RMKT_XVIII_Kozkolteszet_3B.pdf), amelyek az 1700 és 1800/1814 közti időszak anonim ének- és verskincséből adnak válogatást sok száz kéziratos gyűjtemény, ponyva és kalendárium anyagát rendszerezve.

A XVIII. századi RMKT kötetei mindig részletes kísérő tanulmánnyal, gazdag jegyzetapparátussal, forrásjegyzékekkel és mutatókkal jelennek meg, a közköltészeti sorozatot kották és népköltészeti variánsok egészítik ki. A hagyományos és legújabb textológiai szempontok minden esetben igényes, jól használható főszöveget eredményeznek, így a sorozat fontos szerepet játszik mind a kutatómunkában, mind az egyetemi oktatásban.

Doromb. Közköltészeti tanulmányok

http://reciti.hu/category/reciti-konyv/ef-usergroup-doromb

A közköltészeti tanulmányokat közlő sorozat 2012 óta jelenik meg az OTKA 104.758. számú pályázata, majd a Lendület-támogatás keretében. Sorozatszerkesztője Csörsz Rumen István, kiadója a Reciti; példányai ingyenesen elérhetők az interneten és nyomtatott formában is. A sorozat célja, hogy a magyar közköltészet-kutatás számára állandó publikációs lehetőséget biztosítson, s élénkítse a szakmai párbeszédet e tág kutatási területen. Szerzői között irodalomtörténészek, folkloristák, történészek és zenetörténészek egyaránt szerepelnek (többek közt az MTA BTK négy intézetének képviselői). Az eddig megjelent öt kötetben találhatók közköltészeti forrásközlések, műhelytanulmányok, tárgytörténeti elemzések és szakrecenziók is. A vizsgált témák köre szintén változatos, és párbeszédre sarkall a különböző korok kutatói között, hiszen a XVI. századi hegedősöktől a Kádár-kori szamizdatkultúráig, a történeti folklorisztikától (poétika, parömiológia, népmesekutatás) a levéltári-történeti kontextusok elemzéséig, a dallamfilológiától a ponyvakiadásokig terjed. Különösen fontos szerepet kap a XVIII–XIX. század, részint a műköltői szövegek tömeges folklorizálódása miatt, részint a paraszti kultúra felfedezése és értelmezési kísérletei (Kultsár István, Erdélyi János és kortársaik) okán. A hatodik kötet 2018 őszén jelenik meg az MTA Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport támogatásával, dunántúli vonatkozású közköltészeti és történeti folklorisztikai témákkal a XVII–XIX. századból.

Lymbus

A Lymbus – Magyarságtudományi Forrásközlemények című kiadvány egy korábbi, ugyanilyen című periodikát megújítva és átalakítva 2003-tól jelenik meg. Elsősorban a külföldi hungarikakutatások során feltárt, az 1526 és 1945 közötti korszakban keletkezett, komoly történeti értékekkel bíró iratok kiadását tekinti feladatának, indokolt esetben azonban közread a jelzett időszak előtt, illetve után keletkezett, a magyarság művelődéstörténetéhez (ideértve az irodalom-, a művészet-, a politika-, a gazdaság-, az eszme-, a zene-, a had-, az életmódtörténetet stb.) forrásul szolgáló, eddig ismeretlen, magyarországi levéltárban vagy kézirattárban őrzött dokumentumokat is. Az eredeti nyelvükön közölt források értelmezését bevezető tanulmányok, tartalmi kivonatok vagy teljes fordítások és bőséges magyarázó jegyzetek segítik. A kiadást a hungarológia vezető hazai műhelyei támogatják: a Balassi Intézet, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, az Országos Széchényi Könyvtár és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Lengyel Réka 2010 és 2017 között a kiadvány felelős szerkesztője volt, s azt követően is tagja maradt a szerkesztőbizottságnak.

ReTextum

A Reciti kiadó ReTextum című könyvsorozata eddig nem publikált szövegforrásokat közöl. Labádi Gergely és Hegedüs Béla alapító sorozatszerkesztők határozták meg a szövegközlési koncepciót: egy adott szöveg kritikai igényű újra- vagy első közlése nem egy ideálisnak tekintett végleges szövegváltozatot jelent, a sorozatban megjelenő szövegek is szövegváltozatoknak tekintendők. A sorozat 2013-as indulása óta nyolc kötet jelent meg, egyenként mintegy 100 példányban, amelyek bárki számára ingyenesen hozzáférhetők a sorozatot kiadó Reciti honlapjá http://reciti.hu/reciti-kiado.

Konferenciák

Az osztály szervezésében lebonyolított jelentősebb konferenciák

 

1970, 1972, 1975, 1978, 1981, 1984 Les Lumières en Hongrie, en Europe centrale et en Europe orientale nemzetközi felvilágosodás ülésszakok, Mátrafüred

1988, 1991, 1994, 1997, 2000, 2003, 2006, 2009, 2012, 2015 konferenciasorozat a régi magyar dráma témájában, Eger, Noszvaj, Nagyvárad, Kolozsvár, Nyitra

 

2000-től az osztály szervezésében lebonyolított jelentősebb konferenciák

 

Az osztály által szervezett nyilvános felolvasóülések (2000-től)

 

2000

 2000. március 29.

Bíró Ferenc: A Bánk bánról

 

2000. április 26.

Tóth István György: Misszionárius írók a terepen

 

2000. május 24.

Jelenits István: Pázmány imádságairól

 

2000. június 14.

Vajda György Mihály: A felvilágosodástól a romantikáig: egy korszak áttekintése

 

2000. október 18.

Debreczeni Attila: Egy nemzedék körvonalai a XVIII. század végén

 

2000. november 22.

Hisay Nakagawa (Kyoto): Le Japon et l'Europe au XVIIIe siècle – Japonais, Hollandais et Européens (Rencontres réelles et rencontres imaginaires)

 

2001

 2001. január 17.

Thimár Attila: „A Társaság állapotja”. Egy intézménytörténeti adatbázis tapasztalatai

 

2001. február 14.

Penke Olga: A regény műfaja Dugonics Etelkájában

 

2001. március 14.

Vörös Imre: Magyarország a Nagy Francia Enciklopédiában

 

2001. április 18.

H. Kakucska Mária: Orczy Lőrinc hagyatéka és ismeretlen versei

 

2001. május 2.

Prof. Dr. Dieter Breuer (Aachen): „Walpurgisnacht” in Goethes Faust I: Ein Fall von Selbstzensur?

 

2001. október 24.

Szigeti Jenő: A XVIII. századi erdélyi vallásosság a temetési prédikációk tükrében

 

2001. november 14.

Pintér Márta Zsuzsanna: Magyar nyelvű Játék-szín a XVIII. században

 

2001. december 5.

Elisabeth Klecker (Universität Wien): Mulier fortis orbis prodigium. Antikerezeption zur Bewältigung der weiblichen Erbfolge (am Beispiel der lateinischen Panegyrik für Kaiserin Maria Theresia)

 

2002

 2002. január 26.

Wéber Antal: Újabb szempontok az almanachlíra kérdéséhez

 

2002. február 13.

Olga Khavanova (Moszkva): Elitképzés és a „pályázatírás” mestersége a XVIII. századi Magyarországon

 

2002. március 13.

S. Sárdi Margit: A Göcseji Helikon költőnői

 

2002. április 10.

Soós István: Egy vidéki köznemes literátori és politikusi hétköznapjai

 

2002. május 15.

Varga Imre: Egy Voltaire-tragédia (Oreste) ismeretlen magyar fordítása

 

2002. október 2.

Hegedűs Béla: (Anya)nyelv és szimbolikus megismerés. Kalmár György: Valóságos Magyar ABC

 

2002. október 13.

Kecskés András: A metrumértelmezés változatai a versújítás korában

 

2003

 2003. január 15.

Csörsz Rumen István: Bocskor János énekeskönyve

 

2003. február 12.

Sárközy Péter: Conradi Norbert, Janus Pannonius első hazai kiadója

 

2003. március 12.

Ajkay Alinka: A magyar nyelv kérdése az 1807-es országgyűlésen

 

2003. április 9.

Kókay György: Muratori és a magyar felvilágosodás

 

2003. május 7.

Ratzky Rita: Wesselényi – Kazinczy – Petőfi. Egy több évszázados poétikai forma vándorlása

 

2003. október 15.

Bódi Katalin: Regény és elmélet a XVIII. századi francia irodalomban

 

2003. november 5.

Penke Olga: A történeti téma Montesquieu és Voltaire fiatalkori műveiben

 

2003. december 3.

Czibula Katalin: A Preßburger Zeitung on-line repertóriuma

 

2004

 2004. január 14.

Szász Géza: A francia utazási irodalom átalakulása a XVIII. század második felében

 

2004. február 11.

Ferenczi László: Candide

 

2004. március 10.

Margócsy István: A magyar nyelv jelenléte a XVIII. századi iskoláztatásban

 

2004. április. 14.

Szelestei N. László: Esterházy Imre prímás pozsonyi udvara (Napló – levelekben)

 

2004. május 12.

Nagy Imre: A színműíró Csokonai és a magyar vígjáték a XVIII. század második felében

 

2004. november 10.

Prof. David Damrosch (Columbia University): The Cultural Politics of 'Weltliteratur': Goethe and Meltzl de Lomnitz

 

2005

 2005. február 16.

Szabó Ágnes: Bethlen Kata asszonykörének könyvtár-rekonstrukciója

 

2005. március 9.

Kovács Ilona: Egy felfedezésre váró szerző: Claude Crébillon

 

2005. április 13.

S. Varga Pál: Kölcsey filozófiai tájékozódásának változásai

 

2005. május 4.

Pál József: A neoklasszicizmus új értelmezéséhez

 

2005. október 12.

Gerhard F. Strasser (München): Von der Lingua Adamica und den Sprachen Utopias zu Versuchen weltweiter Kommunikation im 17. und 18. Jahrhundert

 

2005. november 2.

Peter Heßelmann (Münster): Das Theater der 18. Jahrhunderts in Ungarn im Spiegel deutschsprachiger Theaterperiodika

 

2005. december 7.

Hubert Ildikó: Baróti Szabó Dávid versei – variációkban

 

2006

 2006. január 11.

Kovács Katalin: A francia művészetkritika kezdetei

 

2006. február 8.

Lőkös Péter: Michael Lebrecht Über den National-Charakter der in Siebenbürgen befindlichen Nationen (1792) c. művének imagológiai vizsgálata

 

2006. március 8.

Sebestyén Attila: „Rekedt kántornak kétrétű hangja” – Debreceni kéziratos kollégiumi költészet a XVIII. század irodalmában

 

2006. április 5.

Soós István: „Én a képemet csak elevenen használom”: A Bessenyei-portré kérdéséhez

 

2006. május 10.

Klaus Haberkamm: Die rechts-links-Dichotomie in bildender Kunst und Literatur: Von Dante und Dürer bis zu Goethe und Fontane

 

2006. november 15.

Hegedüs Béla: Kalmár György angol nyelvű műveiről

 

2006. december 6.

Kocziszky Éva: Geokulturális összefüggések a XVIII. század irodalmában a Hyperion példáján

 

2007

 2007. január 17.

Egyed Emese (Kolozsvár): Nászversek dramaturgiája

 

2007. február 21.

Cinzia Franchi: A régi magyar irodalom idegen nyelvű fordításának problémái a Törökországi levelek kapcsán

 

2007. március 14.

Margócsy István: A felvilágosodás határai és határtalansága

 

2007. április 11.

Heinz Hofmann (Tübingen): The Shield of Aeneas in the Hands of Columbus. The Reception of Vergil’s Description of Aeneas’ Shield in Some Neo-Latin Poems on Columbus and the Discovery of the New World

 

2007. május 2.

Jean-Marie Valentin: Corneille, Lessings Diktum und einige kritische Reaktionen darauf

 

2007. november 14.

Cseppentő István: A 18. századi francia regényelméletről

 

2007. december 5.

Molnár Andrea: Katona István kéziratos írói életrajzi lexikonjai

 

2008

 2008. január 16.

Szabados György: Katona István történetírói módszeréhez

 

2008. február 13.

Czibula Katalin: „Fordítás az Originálnak minden szépségével” – Kazinczy drámafordításairól

 

2008. április 16.

Berecz Ágnes: „Semmi újsággal nem udvarolhatok…”. Ráday Gedeonné Szentpéteri Katalin (1720–1779) levelezése

 

2008. május 14.

Rathmann János: Goethe a történelemről és a műalkotásról

 

2008. június 4.

Hovánszki Mária: Az érzékeny (énekelt) dalköltészet szerepe a nyugat-európai verselés magyarországi meghonosodásában

 

2008. november 19.

Sárközy Péter: Ahol a „negédes narancs” virít. (Olasz irodalmi minták a XVIII. századi magyar kultúrában és irodalomban)

 

2008. december 10.

Hegedüs Béla: Magyar nyelvelmélet a XVIII. században II.

2009

 2009. január 14.

Bagossi Edit: Metastasio melodrámáinak hatása a XVIII. századi magyar drámairodalomra és színházra

 

2009. február 4.

Lothar Schulte: Förderungsmöglichkeiten für Geisteswissenschaften

 

2009. március 4.

Granasztói Olga: Főúri könyvgyűjtés és olvasás a XVIII. század utolsó harmadában: Egy könyvtörténeti kutatás mérlege

 

2009. április 8.

H. Kakucska Mária: Orczy Lőrinc: Futó gondolat a szabadságról (1772) c. verséről

 

2009. május 13.

Verók Attila: Martin Schmeizel, az első hungarica-könyvtár alapítója és a 18. századi historia litteraria művelője

 

2009. június 3.

Czifra Mariann: A hálózat – a Kazinczy-levelezés kritikai kiadásának tanulságai

 

2009. november 11.

Bíró Ferenc: Néhány megjegyzés a felvilágosodásról

 

2009. december 9.

Balogh Piroska: Ízlés és poézis. Közelítések Szerdahely György Alajos Aestheticájához

 

 2010

2010. január 13.

Tüskés Gábor: Mikes-problémák

 

2010. február 3.

Madarász Imre: Vittorio Alfieri önéletírása felvilágosodás és romantika között

 

2010. március 3.

Pintér Márta Zsuzsanna: Egy rejtőzködő deákos költő: Mártonfi József erdélyi püspök

 

2010. április 14.

Szilágyi Márton: Közelítések Kazinczy Fogságom naplója című művéhez

 

2010. május 12.

Rákai Orsolya: Cenzúra a politika, a gazdaság, a jog és a művészet határán a XVIII–XIX. század fordulóján a Habsburg Birodalomban

 

2010. június 9.

Küllős Imola: Irodalom és közköltészet a Vikár-gyűjtésekben

 

2010. október 13.

Mikos Éva: Árpád pajzsa. A magyar honfoglalás-hagyomány popularizálódása a XVIII–XIX. században

 

2010. december 8.

Tóth Gergely: Bél Mátyás a magyarországi történetírásról. A Scriptores rerum Hungaricarum előszói

 

2010. december 13.

Keszeg Anna: Lokális identitásformák a XVIII. század végi Erdély irodalmában

 

 2011

2011. január 12.

Bernáth Árpád: Schiller és Wieland kapcsolata Weimar előtt

 

2011. február 9.

Lengyel Réka: Kónyi János/Horányi Elek? A bölcsességnek és jó erkölcsnek könyve rejtőzködő fordítója

 

2011. március 9.

Bekker Zsuzsa: „Illik-e magyarhoz csalfa kereskedés?” A 18. századi magyar nyelvű gazdasági irodalomról

 

2011. április 13.

Kovács Eszter: Diderot politikai gondolkodása 1770–1784 között

 

2011. május 4.

Eva Engel-Holland: Der erfolgreiche Moses Mendelssohn

 

2011. május 11.

Wilhelm Schmidt-Biggemann: Von Leibniz bis Kant: Die Besonderheiten der deutschen Aufklärung

 

2011. június 1.

Bernard Adams: A nemesség kötelez: II. Rákóczi Ferenc, Árva Bethlen Kata

 

2012

2012. február 15.

Gömöri György: A Royal Society korai magyar kapcsolatai (1660–1742)

 

2012. március 14.

Szabó Csaba: „A filozófia magyar vigasztalása”: Bethlen Miklós Imádságoskönyve és az európai filozófiai irányzatok

 

2012. április 4.

Tóth Ferenc: Egy 18. századi francia nyelvű magyar író nyomában. François de Tott élete és emlékiratai

 

2012. május 16.

Balázs Péter: A Szentírás autoritásának kérdése a XVIII. század végi történetírásban: bibliakritika és szabadgondolkodás

 

2012. október 16.

Bíró Ferenc: A nemzethalál árnya a 18–19. század fordulójának magyar irodalmában (Egy megjelenés előtt álló kötet margójára)

 

2012. november 21.

Pócsi Katalin: Politico-moralis gondolatok a 17–18. századi magyar irodalomban (közös szervezés a Reneszánsz Osztállyal)

 

2012. december 11.

Babarczi Dóra: Egy XVIII. századi útinapló. Szluha János S. I. utazása Brazíliában (1758)

 

 2013

2013. január 29.

Fórizs Gergely: Szerdahely György Aestheticájának koncepciója

 

2013. február 19.

Szörényi László: Desericzky József latin könyve a magyar kultúra védelmében (Róma, 1743)

 

2013. március 12.

Tar Gabriella-Nóra (Kolozsvár): Élőképek a XVIII–XIX. századi Erdély és Magyarország színpadain

 

2013. április 16.

Knapp Éva: Spangár András és a Magyarok Bibliotékája

 

2013. május 7.

Jean Garapon: Les Mémoires historiques en France (XVIe–XVIIIe siècles), et leur fécondité littéraire (közös szervezés az MTA BTK Történettudományi Intézetével)

 

2013. május 14.

Vaderna Gábor: Mit hagyományozott a 18. század a 19. századra? Bevezetés egy líratörténeti kutatáshoz

 

2013. szeptember 24.

Péterfy Gergely: Egy XVIII. századi szabadkőműves barátság: Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman

 

2013. november 26.

S. Sárdi Margit: Forrás vagy alkotás? A 16–18. századi naplók szépirodalmi jellege

 

2013. december 10.

Bretz Annamária: „a világon még ejusdem Lexici jobb nincsen”: Johann Jacob Hofmann Lexikon universaléjának szerepe Bod Péter magyar nyelvű műveiben

 

 2014

2014. január 28.

Hegedüs Béla: Érzékeny, érzékenység. Eszme- és fogalomtörténeti vizsgálat

 

2014. február 25.

Könyvbemutatóval egybekötött vita Szauder József: Magyar irodalom – olasz irodalom, szerk., ford. Sárközy Péter, Budapest, Argumentum, 2013. című kötetéről. Felkért hozzászólók: Bíró Ferenc, Sárközy Péter, Szörényi László, Vörös Imre

 

2014. április 29.

Kovács Eszter: A törvények szelleméről. (Ön)védelmi hálók Montesquieu körül

 

2014. május 13.

Balázs Péter – Labádi Gergely: Német Máté koma, egy ismeretlen magyar nyelvű regény a felvilágosodás korából

 

2014. november 4.

Bátori Anna: A tudós asszonyok Wallaszky Pál historia litterariájában, avagy hogyan modellezhető a kánonépítés gyakorlata?

 

 2015

2015. március 17.

Malina János: Olasz librettók és magyar könyvek Eszterházán

 

2015. május 5.

Barbara Mahlmann-Bauer (Bern): Der Literaturstreit zwischen Gottsched und Bodmer/Breitinger aus Berner Sicht

 

2015. május 6.

Barbara Mahlmann-Bauer (Bern): Zur Geschichte der Toleranzkonzepte in der Frühen Neuzeit. Sebastian Castellios Anthologie gegen die Ketzertötung (1554) im Kontext

 

2015. október 13.

Csonki Árpád: „Árpádiást írni egész életében elég egy Kőltőnek.” Epikus témák és epikus tradíciók az Árpád-eposzokban

 

2015. november 17.

Szelestei N. László: Az irodalom szerepe a Székesfehérvári Egyházmegye kialakításában (Séllyei Nagy Ignác, 1733–1789)

 

 2016

2016. január 19.

Szádoczki Vera: Makó Pál és az 1777-es Ratio Educationis

 

2016. február 16.

Penke Olga: „Magyar Voltaire”

 

2016. március 8.

Szentpéteri Márton: Molnár János és Salamon temploma (Templomrekonstrukció kőművesellenes kontextusban?)

 

2016. április 19.

Lengyel Réka: A visszanyert könyvtár. A Széll Farkas-gyűjtemény feldolgozásának lehetőségei a 21. században

 

2016. május 10.

Borián Elréd: Faludi Ferenc kötetkompozíciója a kéziratok és a kiadások „feszületén”

 

2016. december 13.

István Anna: Jozef Ignác Bajza és Faludi Ferenc

 

2017

 

2017. január 17.

Dóbék Ágnes: Barkóczy Ferenc és könyvtára

 

2017. február 7.

Kerti József: Kompiláció vagy plágium? Aranka György kéziratos versei Szirmay Antal versgyűjteményeiben

 

2017. március 21.

Egyed Emese: Voltaire tanítványa. Gróf Fekete János poétikája

 

2017. május 16.

Bárth Dániel: Rókus atya, a grafomániás ördögűző

 

2017. november 14.

Béres Norbert: Báró de Mánx „diadalmenete”, avagy „irodalmi siker” a 18–19. század fordulóján

 

 

2018

 2018. január 16.

Laczházi Gyula: Az érzelmi hatás változatai a kora újkori magyar költészetben

 

2018. február 20.

Doncsecz Etelka: Verseghy Ferenc levelezése

 

2018. március 27.

Takács László: II. Rákóczi Ferenc: Confessio Peccatoris – a latin szöveg új kritikai szövegkiadásának filológiai elvei és problémái

(közös szervezésben a Reneszánsz Osztállyal)

 

2018. április 10.

Kollár Zsuzsanna: Teleki László (1764–1821) erdélyi könyvjegyzékei

 

2018. május 15.

Dóbék Ágnes: Olvasók, könyvek, könyvgyűjtők Győr városában (1770–1820)

(közös szervezésben a Lendület Nyugat-magyarországi kutatócsoport 1770–1820 szervezésében)

 

2018. október 2.

Muraközy Virág: „…elég hogy olly nagy ember, a’ kinél nagyobbat én a’ históriákban nem ismerek”. Kazinczy Napóleon-képe (a 2018. évi Hopp Lajos-díj átadó ünnepsége)

 

2018. október 16.

Tóth Kálmán: Kis János (1770–1846) levelezése

 

2018. november 13.

Tüskés Gábor: Fikció és valóság – a bűn fogalma és retorikája a Confessio peccatorisban

 

 2019

2019. április 30.

Tüskés Gábor: Korszakok – a 18. század

Felkért hozzászólók: Bene Sándor, Bíró Ferenc, Csörsz Rumen István, Debreczeni Attila, Szilágyi Márton, Vaderna Gábor

 

2019. szeptember 3.

Béres Norbert: Kártigámnak emlékezetes történetei. Közelítések a 18. század végének népszerű prózairodalmához (a 2019. évi Hopp Lajos-díj átadó ünnepsége)

Madarász Imre: „A szabad ember példaképe”. Az olasz líra megújítása Vittorio Alfieri költészetében

 

2019. november 12.

Csörsz Rumen István: Jaj és Haj: A Rákóczi-nóta nyilvános és titkos története

 

2021

2021. február 16.

Tóth Zsombor:  A hosszú reformáció jegyében. A hugenotta Pierre du Bosc prédikációjának magyar fordítása és másolata 1754-ből (esettanulmány) (online előadás)

 

2021. április 13.

Hegedüs Béla: Az egyetemes költemény egyetemes nyelve. Kalmár György Valóságos Magyar ABCjéről és világnyelv-tervezetéről (online előadás)

 

2021. május 18.

Kovács Ilona és Lakos Anna: Beszélgetés Marivaux drámáinak műfordításáról (online előadás)

 

2021. június 8.

Mészáros Kálmán: „Szegény Pápai sógor”. Újabb adatok Mikes Kelemen rokonsági hálójához (online előadás) 

 

2021. szeptember 14.

Fülöp Dorottya: Kedv, remények, Lillák. Egy mikrofilológiai azonosítás tétjei (a 2021. évi Hopp Lajos-díj átadó ünnepsége)

Zsoldos Endre: Pálóczi Horváth Ádám és Newton

 

* * *

 

Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására sorozat

 

2016

2016. szeptember 20.

Kecskeméti Gábor: A digitális írástudás alapjai

 

2016. október 18.

Hegedüs Béla: Irodalomjegyzékek, jegyzetek, alkalmazások

 

2016. november 8.

Vadai István: A Régi Magyar Költők Tára (RMKT) XVII. századi sorozatának digitalizálási kérdései

 

2017

2017. január 17.

Bátori Anna: Hálózatok vizualizációja az irodalomtudományban

 

2017. február 28.

Pomázi Gyöngyi: Publikálás a digitális korban

 

2017. március 28.

Fellegi Zsófia: Tudományos szövegkiadások jelölőnyelvi átírása

 

2017. április 25.

Szilágyi Emőke Rita: Bevezetés a Classical Text Editor használatába

 

2017. május 16.

Serfőző Szabolcs: Műtárgy-digitalizálás és múzeumi gyűjteményi adatbázisok: Az Iparművészeti Múzeum mint esettanulmány

 

2017. június 20.

Payer Barbara: Online folyóiratkiadás OJS3 platform alatt

 

2017. szeptember 19.

Horváth Sándor, Scheibner Tamás, Micsik András: A bölcsészek és az adatbázis: a Courage H2020 projekt

 

2017. október 31.

Tüskés Anna: XX. századi francia--magyar irodalmi kapcsolatok a levelezések tükrében. Az épülő adatbázis bemutatása

 

2017. november 14.

Csonki Árpád: Arany János levelezésének digitlaizálása

 

2017. december 19.

Várnai-Vígh Adrienn: Hivatkozás- és bibliográfiakezelés hivatkozáskezelő rendszerben

 

2018

 2018. február 6.

Bátori Anna: Arany-verstár: Arany János versei és verskéziratai

 

2018 március 27.

Kiss Margit: Szerzőségi vizsgálatok nem hagyományos módszerekkel

 

2018. május 29.

Csörsz Rumen István: A Nyugat-magyarországi irodalom (1770–1820) Lendület-kutatócsoport új adatbázisai – Írói és tudóslevelezés, Magyarországi populáris nyomtatványok (17–19. sz.) 

 

2018. szeptember 25.

Jessie Labov: Beyond Positivism: Embracing the Fuzziness of the Digital Humanities

http://iti.btk.mta.hu/hu/intezet/esemenynaptar/icalrepeat.detail/2018/09/25/233/-/digitalis-modszerek-az-irodalomtudomany-tamogatasara-eloadas

Munkatársak

Tüskés Gábor osztályvezető 
Bíró Csilla 
Csörsz Rumen István a Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Lendület kutatócsoport vezetője
Dóbék Ágnes
Hegedüs Béla 
Lengyel Réka 
Rédey-Keresztény János 
Szádoczki Vera 

 

Tüskés Gábor osztályvezető, tudományos tanácsadó, egyetemi tanár

http://iti.abtk.hu/hu/munkatarsaink/adatlap/TuskesGabor

A magyarországi komparatisztika és germanisztika nemzetközileg elismert, vezető személyisége. Fő kutatási területei: kora újkori elbeszélő irodalom; az egyházi irodalom műfajszerkezete; német–magyar és francia–magyar irodalmi kapcsolatok; szöveg–kép viszonylatok; tudomány- és kritikatörténet; Mikes Kelemen és II. Rákóczi Ferenc életműve. Mintegy negyven forráskiadványt, monográfiát, szerzői tanulmánykötetet és szerkesztett kötetet, továbbá több mint kétszáz tanulmányt jelentetett meg magyar, angol, német, francia, orosz, lengyel és török nyelven. Külföldi egyetemeken számos vendégelőadást tartott, nemzetközi konferenciák rendszeres előadója. Az európai irodalomtudománynak adott ösztönzéseit tanúsítja öt német és angol nyelvű monográfiája, tanulmánykötete, továbbá nyolc, általa szerkesztett vagy társszerkesztett idegen nyelvű konferenciakötet és forráskiadvány, melyek többsége rangos külföldi kiadóknál látott napvilágot. Hivatkozásjegyzékében több száz független nemzetközi hivatkozás található.

Csörsz Rumen István tudományos főmunkatárs, Lendület-csoportvezető

http://iti.abtk.hu/hu/munkatarsaink/adatlap/CsorszRumenIstvan

Kutatási területei: a magyarországi közköltészet és kapcsolata a műköltészettel (XVII–XIX. század); ponyvairodalom (XVIII–XIX. század); Csokonai Vitéz Mihály és Arany János munkássága; dallam- és versformatörténet. Két önálló és két társszerzős monográfiája jelent meg, több mint hetven tanulmányt írt magyar, német és angol nyelven, hazai és nemzetközi konferenciák gyakori résztvevője. A Régi Magyar Költők Tára XVIII. század társszerkesztőjeként négy kötetet adott ki Küllős Imolával közösen (Közköltészet 1, 2, 3/A–B). Forráskiadást készített kéziratos énekeskönyvekből, Szirmay Antal Hungariájából és a magyar ponyvaköltészetből. A Doromb. Közköltészeti tanulmányok sorozatszerkesztője, az Irodalomtörténeti Közlemények felelős szerkesztője. Három OTKA-pályázat témavezetője volt, kétszer kapott MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíjat, 2017-től az MTA Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport vezetője. Díjai: Bolyai-plakett (2012), Kiss József-díj (2014), Martinkó András-díj (2015), Faludi Ferenc Alkotói Díj (2017).

Hegedüs Béla tudományos főmunkatárs

http://iti.abtk.hu/hu/munkatarsaink/adatlap/HegedusBela

Fő kutatási területe: a XVIII. századi poétikatörténet és nyelvelmélet, a felvilágosodás fogalmának változásai, historia litteraria és kritikatörténet. Az utóbbi években meginduló irodalomtörténeti vállalkozások nem tekinthetnek el egyes korábban mellőzött művek és szerzők immár új szempontokat is figyelembe vevő újraértékelésétől. Hegedüs Béla kutatásai ennek a folyamatnak a láttatását célozzák egyrészt Kalmár György műveinek egy európai filozófiai diskurzus keretén belüli értelmezésével, másrészt új, a korszakról vallott felfogást jelentősen befolyásoló, eddig ismeretlen források feltárásával, továbbá az olyan fogalmak újraértelmezésével is, mint a 18. századdal kapcsolatban rendre felbukkanó s gyakran félreértelmezett érzékenység. Tudományos főmunkatársként számtalan nemzetközi és magyar tudományos konferencia szervezésében vesz részt folyamatosan. A bölcsészettudományi informatika területén végzett saját kutatásokról meghívott előadóként több egyetemen tartott kurzusokat. 2005-óta több doktori szigorlaton és védésen volt opponens, bizottsági tag vagy titkár, illetve részt vett pályázatok bírálatában, szakcikkek lektorálásában magyar és idegen nyelven. 2007-ben megalapította a Reciti (http://reciti.hu) nevű tartalomszolgáltató portált. A ReTextum könyvsorozat sorozatszerkesztője. Angol, német és magyar nyelven publikál. Egy OTKA-pályázat témavezetője és további kettő résztvevő kutatója. Egy alkalommal Bolyai János Kutatói Ösztöndíjban részesült. 2008-ban Akadémiai Ifjúsági Díjat kapott.

Kiss Margit tudományos munkatárs

http://iti.abtk.hu/hu/munkatarsaink/adatlap/KissMargit

Kutatási területe: történeti lexikológia, lexikográfia, XVIII. századi szótártörténet, történeti szövegek számítógépes feldolgozása, elemzése, digitális irodalomtudomány. A különböző szótári munkacsoportokban komoly tapasztalatot szerzett a szövegek digitalizálása, korpuszépítés, szótárszerkesztés, szócikkírás területén. 2010 óta dolgozik a Mikes-szótáron, a munkafolyamatok jelentős részét egyedül végezve. Ehhez kapcsolódva a digitális kritikai szövegkiadások és a nagy terjedelmű szövegkorpuszok számítógépes elemzésének módszereivel foglalkozik. Szakmai együttműködéseket alakított ki hazai egyetemekkel (ELTE, BME). A Digitális Bölcsészet című folyóirat rovatvezetője. A Számítógép az irodalomtudományban konferencia intézeti szervezője. Eredményeit hazai és nemzetközi fórumokon ismerteti magyar, angol és olasz nyelven. Huszonegy hazai, illetve nemzetközi konferencián tartott előadást, negyvenhét publikációja közül három önállóan vagy társszerkesztésben megjelent kötet. Hivatkozásainak száma ötvenkilenc. 2017-ben és 2018-ban az Oxford Academic Digital Scholarship in the Humanities felkért szakmai bírálója. Három NKA-pályázat projektvezetője, két OTKA-pályázat közreműködője, a Lendület, Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 projekt társult kutatója.

Lengyel Réka tudományos munkatárs

http://iti.abtk.hu/hu/munkatarsaink/adatlap/LengyelReka

Fő kutatási területei: 18. századi magyarországi irodalom; fikciós és tudományos-ismeretterjesztő fordításirodalom; kora újkori neolatin irodalom; Francesco Petrarca latin nyelvű művei. Több mint tíz magyar és három idegen nyelvű forráskiadványt és szerkesztett tanulmánykötetet jelentetett meg. Közel nyolcvan tudományos közleménye jelent meg magyar, olasz és angol nyelven. Rendszeresen készít műfordításokat és szakfordításokat latin, olasz és angol nyelvről. Hazai és nemzetközi konferenciák rendszeres előadója. 2014 óta három jelentős, önálló kezdeményezésű konferenciát szervezett.