Csörsz Rumen István
Feladata a kutatócsoport vezetése, koordinációja, a kapcsolattartás más kutatóhelyekkel.
Két hiánypótló irodalomszociológiai adatbázis, a Ponyvakataszter és a Kézíráskataszter főszerkesztője, részt vesz az Írói és tudóslevelezés szerkesztésében is. A Lendület Kutatócsoport keretében főként a Révai Miklós kezdeményezésére kibontakozó művelődési-értékmentő program kéziratban maradt dokumentumait kutatja. Előkészíti Jankovich Miklós Nemzeti Dalok Gyűjteménye című kiadatlan kéziratos szövegtárának elektronikus kiadását, amely a korszak legbővebb magyar versantológiája lehetett volna. Ugyancsak hálózati kiadást készít Pálóczi Horváth Ádám Ötödfélszáz énekek (1813) és Magyar Arión (1814) című kottás kézirataiból, valamint Nagy János és Péteri Takács József verseiből.
Műhelytanulmányaiban a 18. század végi dunántúli közköltészet filológiai és irodalomszociológiai kérdéseit vizsgálja. A Doromb. Közköltészeti tanulmányok sorozatszerkesztőjeként együttműködik más szakterületek (néprajz, zenetudomány) kutatóival is.
A KUTATÓCSOPORT TAGJAI
Dóbék Ágnes
tudományos segédmunkatárs
A kutatás célja a nyugat-dunántúli egyházmegyékben kiemelkedő kulturális tevékenységet folytató főpapok, kanonokok könyvjegyzékeinek, hagyatéki lajstromainak felkutatása, a fennmaradt kötetek azonosítása. Az egyházi réteg olvasmányainak feltérképezése mellett a kutatás részét képezi a polgárság hagyatéki lajstromainak, valamint a helyi nyomdászcsaládok hagyatékának vizsgálata. A 18. század és a 19. század első évtizedei a magyarországi könyvtártörténet fontos fejezetét jelentik, amikor előtérbe került a könyvolvasás propagálása, a könyvgyűjtés szeretete, illetve a könyvtárállítás. Minden főpapi székhelyen volt könyvtár, de az egyes könyvgyűjtemények, hagyatékok részletes feldolgozása és bemutatása még nem történt meg.
A vizsgálandó bibliotékák és gyűjtemények a Dunántúl legmeghatározóbb kulturális központjaiban létesültek, többek között Győrben, Szombathelyen, Kőszegen, Sopronban, Komáromban, Veszprémben.
A kutatáshoz hozzátartozik a személyek végrendeleti és hagyatéki ügyeinek tanulmányozása, illetve a könyvgyűjtők levelezése, melyből kiderülhet, kikkel tartottak kapcsolatot könyvek beszerzése céljából. A hagyatéki leltárak a könyvgyűjtő személyek egyéb gyűjteményeit is számba veszik, ezek elemzése többek között művészettörténeti vonatkozásban hozhat újdonságokat.
Részt vállal a Révai-kiadás munkálataiban.
Vaderna Gábor
tudományos főmunkatárs
Fő kutatási területe a 18–19. század fordulójának magyarországi költészettörténete. Társadalomtörténeti kutatómunkái során arra a kérdésre keresi a választ, hogy a társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása során a költészet változása miképp alakította a társadalmi kommunikációt, milyen társadalmi praxisok kapcsolódtak hozzá, s az irodalomról való gondolkozás története, a folyamat, ahol és amikor önálló társadalmi alrendszerként épül ki „az irodalom”, miképp kapcsolódott össze a mediális és intézményi feltételrendszer változásaival, s miképp szakadt azoktól el. E költészettörténet fókusznak két kiemelt nyugat-magyarországi irányával vet számot a kutatás: egyfelől a főúri költészet reprezentációs formáinak erős jelenlétével (gróf Teleki László, gróf Fekete János), másfelől a neoklasszicista poétikák 19. század eleji megjelenésével (Kis János, Berzsenyi Dániel).
A vizsgált korszak, az ún. „polgárosodás” kora. Társadalomtörténeti szempontból azonban kérdés, hogy mit is jelent pontosan a város fogalma, mit is érthetünk polgárság alatt a 19. század elejének Magyar Királyságában. A kutatás ezen ágának kérdése, hogy vajon a kultúra művelése miképpen járult hozzá a városiasodás folyamatához, mennyiben volt szerves része a városi életmódnak a kulturális javak fogyasztása, s mennyiben építették ezek egyes városok lokális identitását. Komárom bizonyos tekintetben kivételes hely. Egyfelől kivételes kulturális „termelés” zajlik ott, másfelől mindez vélhetően összefügg a város kereskedelmi tevékenységével.
Mészáros Gábor
tudományos segédmunkatárs (2018. szeptember 1-jétől)
Pálóczi Horváth Ádám életművének kutatását naplókra, kiadatlan kéziratokra és cikkekre alapozza. Egy ez idáig kéziratban maradt, elveszettnek hitt művének (a Hol-mi negyedik része) kritikai igényű feldolgozását, kiadását végzi el. A feldolgozatlan csurgói kéziraton kívül az eddig nem publikált – például a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának kézirattárában, az Országos Széchényi Könyvtár kéziratai között – szövegek, kiadatlan levelek, illetve az Ötödfélszáz énekek rendszerezésével foglalkozik.
Pálóczi Horváth egyike volt azoknak a szervezőegyéniségeknek, akik a korabeli irodalmi élet intézményesítésében részt vállaltak. Reagálnia kellett az intézményesülésre, miközben alkalmi jellegű költészetében egy tradicionális irodalomszemlélethez igazodott. Kapcsolati hálójának feltárása a poétikai és eszmetörténeti tanulságokkal együtt számos újdonságot tartogat. A kéziratos forrásanyag rendszerezése, virtuális hálózatba kapcsolása új adatokkal szolgál Nyugat-Magyarország kulturális centrumainak alaposabb feltérképezéséhez, új nézőpontot ad a populáris és az írott, publikált irodalom viszonyáról, a közköltészet átalakulásáról.
Pálóczi Horváth Ádám bécsi kapcsolatai szinte teljesen ismeretlenek, csak azokból a primer forrásokból tájékozódhatunk, amelyeket maga a szerző említ, például egy Bécsben tett látogatását egy Kazinczyhoz írott levelében. A külföldi kutatások lehetővé teszik az író-polihisztor folyóirat-kapcsolatainak, valamint kapcsolathálójának feltárását.
TÁRSULT KUTATÓK
Hegedüs Béla
(MTA BTK Irodalomtudományi Intézet)
Feladata a hazai tudományszervezési törekvések rendszerezése, különös tekintettel a nyugat-dunántúli régióra, amely közvetítő szerepet tölt be a birodalom nyugati részei (illetve a protestáns diákság révén Nyugat-Európa) és keleti területei között. A projekt keretében rendszerezi az ismert társaságokat jellegük (pl. patrióta, tudós stb.), az értelmiségi hierarchiában betöltött helyük (pl. oktatási intézményhez kötött vagy sem) és céljaik szerint. Különösen fontos azon társaságok vizsgálata, amelyek a nemzeti nyelv kutatását választják célul. Új eredményt hozhat a társaságok tudományszemléletének elemzése: volt-e rájuk hatással a Nyugaton már jórészt elkülönült tudományágak ismerete? A források feltárását követően adatbázis épül. A következtetéseket és az adatokat összeveti a nyugat-európai kutatások eredményeivel.
Kiss Margit
(MTA BTK Irodalomtudományi Intézet)
Feladata a korszak egyik reprezentatív, de ez idáig háttérben maradt tudósa, Kresznerics Ferenc munkásságának kutatása. Fő vállalása a Magyar szótár hálózati kiadásának korszerű lexikográfiai módszerekkel történő elkészítése, amely lehetőséget teremt arra, hogy a gyökérrendes szótár immár a szélesebb kutatóközösség számára, korszerű módon kutatható forrássá váljék. A hatalmas kiadvány több mint 80 000 szót tartalmaz, különösen gazdag közmondásokban és tájszavakban. Az első okleveles adatoktól a 19. századig jelentős forrásanyagot dolgoz fel. Élőnyelvi adatai a köznyelv különböző rétegeiből valók, így egyaránt jelen vannak a nyelvújítás életre való alkotásai, a korabeli (dunántúli) népies nyelvhasználat, a közkeletű idegen szavak: a 19. század elejének átfogó szókészlettani képe rajzolódik ki belőle. További feladat Kresznerics Ferenc hagyatékának forrásfeltárása, a még kéziratos formában lévő anyagok felkutatása, ezen túlmenően elemzések, szintézisek készítése.
A vállalkozás hiánypótló támogatást nyújt az irodalom-, a nyelv-, a művelődéstörténet és más, ehhez kapcsolódó tudományterületek számára. Az elektronikus adatbázis olyan kutatói segédletet biztosít az életmű átfogó megismeréséhez, amely új, eddig feltáratlan eredmények elérését teszi lehetővé.
Lengyel Réka
(MTA BTK Irodalomtudományi Intézet)
Feladata Révai Miklós latin nyelvű műveinek latin-angol kétnyelvű kritikai kiadása és Révai Miklós levelezésének kritikai kiadása. A kutatócsoportból Dóbék Ágnes és Rédey János szintén részt vállal ezekben a feladatokban.
A tervezett alapkutatás elsősorban Révai latin nyelvű szépirodalmi, nyelvészeti és tudományos munkásságára irányul. Egyik fő célja a szerző válogatott latin művei latin és angol nyelvű kritikai kiadása. A latin nyelvű műveket a magyar nyelvűekkel együtt, a köztük lévő kapcsolatokra, összefüggésekre figyelemmel vizsgálják. Különálló megjelentetésüket az teszi indokolttá, hogy latin nyelvűségük révén a külföldi szakemberek érdeklődésére is számot tarthatnak, ezért a külföldön bevett gyakorlatot követve a tervezett kiadásban közreadják a latin nyelvű munkák angol fordítását. A kommentár és a kísérőtanulmány szintén angol nyelven készül el.
Révai kiterjedt levelezésének forrásfeltáró munkálatai Tarnai Andor kezdeményezésére indultak meg, és a 2000-es évek elejére, Thimár Attila kutatásainak köszönhetően jelentősen előrehaladtak. Cél e munkálatok folytatása és lezárása, a Révai-levelezés kritikai kiadásának megjelentetése. A nyomtatott formában történő megjelentetés mellett a levelek a Debreceni Egyetem Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoportja által működtetett, Magyar írók levelezése című hálózati adatbázisban is elérhetővé válnak.
Rédey János
(Országos Széchényi Könyvtár)
Feladata Agyich István, 18. századi költő és pécsi kanonok latin nyelvű alkalmi költeményeinek közreadása. Agyich meglévő költeményeinek számbavétele mellett a hiányzó szövegek fölkutatására is kísérletet tesz, az utóbbi esetében főleg a Klimo Könyvtárra összpontosítva. Agyich szerémi születésére való tekintettel horvát kapcsolatainak és pécsi kapcsolatrendszerének, különösen a mecenatúra témakörének feltárására is sor kerül a vonatkozó levéltári források alapján. A pécsi levéltári anyag kutatása során a nyugat-magyarországi irodalmi nyilvánosság kérdésére fókuszál (írói és tudóslevelezés 1780 és 1820 között). Részt vesz a Révai-forráskiadás munkálataiban, nyomtatott és online kiadásának megjelentetésében.
Borián Elréd OSB
(Pannonhalma, Bencés Főgimnázium)
Feladata Faludi Ferenc magyar verseinek kritikai kiadása az utóbbi évtizedek textológiai és kodikológiai tapasztalatainak felhasználásával. A munkálatok állandó konzulense Csörsz Rumen István és Szelestei N. László.