Megjelent kutatócsoportunk tagja, Dóbék Ágnes kötete Barkóczy Ferenc (1710–1765) könyvtáráról. A könyv az egri püspök, majd esztergomi érsek könyvjegyzékét és a kötetek azonosítását tartalmazza magyar és olasz nyelvű kísérőtanulmányokkal. A gyűjtemény bemutatásával egy újabb fontos 18. századi könyvgyűjteményt ismerhetünk meg. Tulajdonosa, Barkóczy Ferenc kora egyházi és világi életének jelentős alakja. Eddig is tudtuk, hogy a főpap szellemi érdeklődése rendkívül széles volt, most azonban a több mint félezer tételt számláló könyvhagyaték előkerülése és megismerése révén sokkal többet és pontosabbat tudunk meg tulajdonosának korszerű tájékozottságáról. Ékes bizonyítéka ez a könyvlista a 18. századi magyarországi főpapi kultúra európai orientációjának, magas színvonalának, a kései barokk katolikus műveltség összetettségének.
A megjelenést a kutatócsoport és a Magyar Tudományos Akadémia támogatta.
A kötet ezen a linken keresztül elérhető.
A Reciti Kiadó 2020-ban indult VITӔ című új sorozatában olyan monográfiák kapnak helyet, amelyek értelmiségi pályaképeket mutatnak be vagy értelmeznek újra. Céljuk, hogy megvizsgálják a szövegek és életművek egykorú életrajzi, történelmi és szellemi kontextusát.
Az irodalmi szövegelemzés mellett elsőrendűen érdekes a művek létrejöttének és befogadásának feltételrendszere, akárcsak az ezt befolyásoló társadalmi, retorikai és történeti tényezők, a nyilvánosság terei, az értelmiségi hálózatok.
A sorozat szerkesztője Mészáros Gábor, a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport munkatársa.
A sorozat kötetei:
Vaderna Gábor:
Honnan és hová?
Arany János és a nagyszalontai hagyomány.
Vitae 1. Budapest: reciti, 2020.
Nemesné Matus Zsanett:
Bodroghy Papp István.
Irodalom és művelődés a reformkori Dunántúlon.
Vitae 2. Budapest: reciti, 2020.
A Bölcsészettudodmányi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztálya és a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 kutatócsoport 2021. március 25-én 16:00 órakor online könyvbemutatót rendez.
Zoom: https://zoom.us/j/92326256384?pwd=MWVOQnJwN0c5Z1pFZlk4NC9neFVEQT09
Meeting ID: 923 2625 6384
Passcode: 840237
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
A Nyugat-magyarországi irodalom (1770–1820) Kutatócsoport, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete és az Evangélikus Országos Gyűjtemény tudományos emlékkonferenciát rendez Kis János születésének 250. évfordulója alkalmából.
Az esemény helyszíne: Evangélikus Országos Gyűjtemény, Budapest, Üllői út 24.
Az esemény programja és az előadások és az előadások összefoglalói letölthetők.
Az előadásokról készült felvételek megtekinthetők.
A kötet a BTK Lendület Nyugat-Magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport, a MOKKA Egyesület, MOKKA-R Tagozat és az MTA Könyvtörténeti Munkabizottsága által 2020. március 6-án megrendezett könyv-, könyvtár- és olvasástörténeti konferencia előadásainak szerkesztett változatait tartalmazza. A tanácskozáson tizenhárom előadás hangzott el, ezekből tizenegyet közöl a kiadvány.
A 18. század vége és a 19. század első évtizedei jelentős változásokat hoztak a könyvtörténetben, az olvasás és a könyvkiadás területén. A korabeli Magyarországon is egyre hangsúlyosabbá váltak a könyvolvasás propagálásának, a könyvgyűjtésnek, illetve a könyvtárállításnak kulturális tapasztalatai.
Az egyre szélesebb olvasói réteg és a könyvek növekvő száma ellenére a 18. század közepétől a magyarországi könyvtártörténet forrásai javarészt feltáratlanok. A kötet tanulmányai a magántulajdonban lévő könyvekre összpontosítanak; eddig teljesen ismeretlen, vagy részben feldolgozott források alapján, új szempontok szerint mutatják be a vizsgált korszak (1770–1820) könyves kultúráját, kitekintve a megelőző és a következő évtizedekre.
Dóbék Ágnes, szerk. Könyvek magántulajdonban (1770–1820). Reciti konferenciakötetek 6. Budapest: reciti, 2020.
A teljes kötet és az egyes tanulmányok különnyomatai letölthetők.
Ebben az évben Pálóczi Horváth Ádám kettős jubileumát ünnepeljük: januárban 200 évvel ezelőtti halálára, májusban születésének 260. évfordulójára emlékezhettünk. Ebből az alkalomból háromnapos konferenciát tervezett Szántódra és Csugóra a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 kutatócsoport. A járványhelyzet miatt elmaradt tanácskozásra tervezett előadásokból kötet jelenik meg. A konferencia keretprogramja lett volna a Musica Historica együttes koncertje – ehelyett azonban május 11-én a kutatócsoport vezetője, Csörsz Rumen István egyedül, de több hangszerrel adott ízelítőt a polihisztor szerző 450 szöveget és dallamot tartalmazó gyűjteményéből „énekem, itthon ülve” címmel. A több mint egyórás koncert videófelvétele az előadó Facebook-oldalán elérhető.
Pálóczi Horváth Ádám irodalmi munkássága mellet egyházi tisztviselő, mérnök, földmérő és térképész volt, illetve jogi végzettséggel is rendelkezett, röpiratokat írt, tudósok és kultúrapártolók barátjaként részt vett a közéletben, és Csokonai Vizét Mihály mentorának is tekinthető. Korának egyik legismertebb költőjeként jó barátságban állt Kazinczyval is. Sokoldalú tehetségét a Felfedezett titok című regény, színdarabok, térképek, közmondásgyűjtemény, nyelvészeti és őstörténeti tanulmányok is bizonyítják. Az Ó és új, mint-egy ötöd-félszáz énekek, ki magam csinálmánya, ki másé című művében szereplő 450 darab fele Pálóczi saját verse saját vagy máshonnan átvett dallamokra, a másik fele pedig a XVIII–XIX. századi közköltészetből, illetve más költőktől való; néhány szöveget népköltési eredetűnek tarthatunk. Egyszerű kottaírása ellenére a gyűjtemény a magyar és közép-európai énekhagyomány fontos forrása.
A Reciti Kiadó gondozásában, a BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport anyagi és szellemi támogatásával megjelent a Doromb: Közköltészeti tanulmányok legújabb, hetedik kötete, amely az előzményekhez híven továbbra is keresi az összefüggéseket a történeti vagy jelenkori populáris szöveghagyomány (a közköltészet) forrásai és az általa kifejtett hatások világában.
A teljes kötet és az egyes tanulmányok különnyomatai letölthetők.
----------------------------
A 2012-ben indult tanulmánykötet-sorozat önálló fórumot biztosít az élénkülő kora újkori közköltészeti kutatások módszertani, textológiai, irodalomszociológiai, retorika- és poétikatörténeti tapasztalatainak átadására, valamint a társtudományokkal (például néprajz, zenetudomány, könyvtártudomány) folytatandó eszmecserére.
A sorozat fő profilja a XVII–XVIII. századi magyar világi populáris verskultúra, de nemcsak az anonim közköltészet, hanem a költői életművek folklorizálódása – például Amade László, Faludi Ferenc, Csokonai, Pálóczi Horváth Ádám, Mátyási József és más szerzők közköltészeti kapcsolatai –, a kalendáriumi és ponyvakultúra, valamint a paraszti szájhagyomány („népköltészet”) egykori felfedezésének és ismeretének dokumentumai, ugyanakkor befogadja a prózai műfajok, a korábbi és XIX. századi rokon jelenségek vizsgálatában született, illetve a populáris verstermés nemzetközi hátterét, párhuzamait elemző tanulmányokat és a Kárpát-medence német, román, szlovák, délszláv és neolatin közköltészetének alig ismert összefüggéseit feltáró kutatások eredményeit is.
A kötetek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reciti Kiadójánál jelennek meg ingyenesen elérhető pdf és epub formátumban, amelyek – más kiadványokkal együtt – a reciti.hu oldalon érhetők el.
A Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport, a MOKKA Egyesület, MOKKA-R Tagozat és az MTA Könyvtörténeti Munkabizottsága 2020. március 6-án 9:00 órától közös konferenciát rendezett Könyvek magántulajdonban (1770–1820) címmel az MTA Könyvtár és Információs Központban.
A konferencia programja, az előadások összefoglalói
és az eseményen készült fényképek letölthetők.