Hírek

Ebben az évben Pálóczi Horváth Ádám kettős jubileumát ünnepeljük: januárban 200 évvel ezelőtti halálára, májusban születésének 260. évfordulójára emlékezhettünk. Ebből az alkalomból háromnapos konferenciát tervezett Szántódra és Csugóra a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 kutatócsoport. A járványhelyzet miatt elmaradt tanácskozásra tervezett előadásokból kötet jelenik meg. A konferencia keretprogramja lett volna a Musica Historica együttes koncertje – ehelyett azonban május 11-én a kutatócsoport vezetője, Csörsz Rumen István egyedül, de több hangszerrel adott ízelítőt a polihisztor szerző 450 szöveget és dallamot tartalmazó gyűjteményéből „énekem, itthon ülve” címmel. A több mint egyórás koncert videófelvétele az előadó Facebook-oldalán elérhető.

Pálóczi Horváth Ádám irodalmi munkássága mellet egyházi tisztviselő, mérnök, földmérő és térképész volt, illetve jogi végzettséggel is rendelkezett, röpiratokat írt, tudósok és kultúrapártolók barátjaként részt vett a közéletben, és Csokonai Vizét Mihály mentorának is tekinthető. Korának egyik legismertebb költőjeként jó barátságban állt Kazinczyval is. Sokoldalú tehetségét a Felfedezett titok című regény, színdarabok, térképek, közmondásgyűjtemény, nyelvészeti és őstörténeti tanulmányok is bizonyítják. Az Ó és új, mint-egy ötöd-félszáz énekek, ki magam csinálmánya, ki másé című művében szereplő 450 darab fele Pálóczi saját verse saját vagy máshonnan átvett dallamokra, a másik fele pedig a XVIII–XIX. századi közköltészetből, illetve más költőktől való; néhány szöveget népköltési eredetűnek tarthatunk. Egyszerű kottaírása ellenére a gyűjtemény a magyar és közép-európai énekhagyomány fontos forrása.

A Reciti Kiadó gondozásában, a BTK Lendület Nyugat-magyarországi iro­da­lom 1770–1820 Kutatócsoport anya­gi és szel­le­mi tá­mo­ga­tá­sá­val megjelent a Doromb: Köz­köl­té­sze­ti tanulmányok legújabb, hetedik kötete, amely az előz­mé­nyek­hez hí­ven to­vább­ra is ke­resi az össze­füg­gé­se­ket a tör­té­ne­ti vagy je­len­ko­ri po­pu­lá­ris szö­veg­ha­gyo­mány (a köz­köl­tészet) for­rá­sai és az ál­ta­la ki­fej­tett ha­tá­sok vi­lá­gá­ban.

A teljes kötet és az egyes tanulmányok különnyomatai letölthetők. 

----------------------------

A 2012-ben indult tanulmánykötet-sorozat ön­ál­ló fó­ru­mot biz­to­sít az élén­kü­lő kora új­ko­ri köz­köl­té­sze­ti ku­ta­tá­sok mód­szer­ta­ni, tex­to­ló­gi­ai, iro­da­lom­szo­cio­ló­gi­ai, retorika- és po­é­ti­ka­tör­té­ne­ti ta­pasz­ta­la­ta­i­nak át­adá­sá­ra, va­la­mint a társ­tu­do­má­nyok­kal (például nép­rajz, ze­ne­tu­do­mány, könyv­tár­tu­do­mány) foly­ta­tan­dó esz­me­cse­ré­re.

A so­ro­zat fő pro­fil­ja a XVII–XVIII. szá­za­di ma­gyar vi­lá­gi po­pu­lá­ris vers­kul­tú­ra, de nem­csak az ano­nim köz­köl­té­szet, ha­nem a köl­tői élet­mű­vek folk­lo­ri­zá­ló­dá­sa – például Ama­de Lász­ló, Fa­lu­di Fe­renc, Cso­ko­nai, Pá­ló­czi Hor­váth Ádám, Má­tyá­si Jó­zsef és más szerzők köz­köl­té­sze­ti kap­cso­la­tai –, a ka­len­dá­ri­u­mi és pony­va­kul­tú­ra, va­la­mint a pa­rasz­ti száj­ha­gyo­mány („nép­köl­té­szet”) egy­ko­ri fel­fe­de­zé­sé­nek és is­me­re­té­nek do­ku­men­tu­mai, ugyanakkor befogadja a pró­zai mű­fa­jok, a ko­ráb­bi és XIX. szá­za­di ro­kon je­len­sé­gek vizs­gá­la­tá­ban szü­le­tett, il­let­ve a po­pu­lá­ris vers­ter­més nem­zet­kö­zi hát­te­rét, pár­hu­za­ma­it elem­ző ta­nul­má­nyo­kat és a Kárpát-medence né­met, ro­mán, szlo­vák, dél­szláv és neo­la­tin köz­köl­té­sze­té­nek alig is­mert össze­füg­gé­se­i­t feltáró kutatások eredményeit is.

A kö­te­tek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­tének Reciti Kiadójá­nál je­len­nek meg in­gye­ne­sen el­ér­he­tő pdf és epub for­má­tum­ban, amelyek – más kiadványokkal együtt – a reciti.hu oldalon érhetők el.

A Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport, a MOKKA Egyesület, MOKKA-R Tagozat és az MTA Könyvtörténeti Munkabizottsága 2020. március 6-án 9:00 órától közös konferenciát rendezett Könyvek magántulajdonban (1770–1820) címmel az MTA Könyvtár és Információs Központban. 

A konferencia programja, az előadások összefoglalói 
és az eseményen készült fényképek letölthetők. 

A Reciti Kiadó és a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport 2020. március 3-ánkönyvbemutatót rendezett.

Bemutatott könyvek:

Küllős Imola, s. a. r. Világi énekek és versek  B. P. 1800 ReTextum 7. Budapest: reciti, 2018.

Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok 6. Budapest: reciti, 2018.

Beöthy Zsigmond. Válogatott írások (1839–1849), szerk., bev. Boldog-Bernád István és Mészáros Gábor, Budapest: Kalligram, 2019.

Helyszín: Próféta Galéria (1111 Budapest, Szent Gellért tér 3.)

Az adatbázis a napjainkban ismeretes és fellelhető, 1730 és 1836 között keletkezett regények adatait teszi hozzáférhetővé és kutathatóvá. Törzsanyagát György Lajos annotált bibliográfiája képezi (A magyar regény előzményei. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1941), adatait legtöbb esetben az azóta publikált szakirodalmi tételekkel, modern kiadások regisztrálásával egészítettük ki, amennyiben szükséges volt, a hibás adatokat pontosítottuk. Mindazonáltal többről van szó a könyv anyagának egyszerű adaptációjánál: a legfontosabb paraméterek (cím, szerző, kiadó, megjelenés ideje, könyvtári-levéltári jelzet, kötetméret, eredeti forrásszöveg, szakirodalom, modern kiadás) elektronikus felületen való közlése, együttes kereshetősége reményeink szerint a korszak prózairodalmának összefüggéseit, kapcsolódási pontjait is láthatóvá tehetik. Az adatbázis nem tekinthető lezártnak, hiszen nem vethető el az újabb források felbukkanásának esélye, így a bővítés lehetősége sem.

Az adatbázis szerkesztője Béres Norbert, az MTA–DE Klasszikus Magyar Textológiai Kutatócsoport munkatársa. A programozás Kőszeghy Péter munkája.

Címleírás:

Regények Magyarországon (1730–1836): Adatbázis 1.0. Főszerkesztő Csörsz Rumen István, szerkesztő Béres Norbert, programozó Kőszeghy Péter. Budapest: MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport, 2019. http://regeny-lendulet.iti.btk.mta.hu

Az MTA BTK Lendület „Irodalmi nyilvánosság a polgárosuló Nyugat-Magyarországon, 1770–1820” kutatócsoport egyetemközi összefogással, a Tudásáramlás NKFI kutatócsoporttal közösen nemzetközi konferenciát szervezett Keszthelyen The Culture of the Aristocracy in the Habsburg Monarchy (1750–1820) [Az arisztokrácia kultúrája a Habsburg Monarchiában] címmel.

A konferencia Festetics György gróf munkásságának művelődéstörténeti környezetét rekonstruálta, elsődleges célja az arisztokrácia szociális és kulturális szerepvállalásának vizsgálata volt.

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők. 

Időpont: 2019. május 30.– június 1.

Helyszín: Helikon Kastélymúzeum, 8360 Keszthely, Kastély u. 1. 

Csurgónak kiemelt szerepe volt a 18. századi művelődésben, irodalomban. A Csurgó 1000 programsorozat keretében  2019. április 26-án a hely kultúrtörténetéhez kapcsolódó előadásokat hallhattak az érdeklődők az MTA BTK Lendület „Irodalmi nyilvánosság a polgárosuló Nyugat-Magyarországon, 1770–1820” kutatócsoport három tagjától. A szimpóziumra a Baksay Sándor Népfőiskola előadássorozatának keretében került sor.

Előadások:

Csörsz Rumen István: Sárközy István és a sóhajtozó nimfa
Vaderna Gábor: Csokonai Dorottyájáról
Mészáros Gábor: Pálóczi Horváth Ádám dunántúli mecénásai és főúri kapcsolatai 

Helyszín: 8840 Csurgó, Csokonai Közösségi Ház, Széchenyi tér 1.

A Doromb. Közköltészeti tanulmányok 6. kötete a Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Lendület kutatócsoport szellemi és anyagi támogatásával született, és a régi dunántúli közkultúra fontos területeire enged betekintést Mátyás királytól Szendrey Júliáig.
A szerzők: Juhász Katalin, Andrew C. Rouse, Csörsz Rumen István, Perger Gyula, Knapp Éva, Seres István, Voigt Vilmos, Szabó P. Katalin, Medgyesy Norbert, Mészáros Gábor, Vaderna Gábor, Hegedüs Béla, Tari Lujza.

A kötet letölthető.