Hírek

2018. október 17–19. között az észak-olaszországi Vercelli városban rendezte meg az Università degli Studi del Piemonte Orientale a Convegno Internazionale Dibattiti Storici. II Edizione című konferenciát. A tanácskozás célja az volt, hogy az utazás témakörét érintő, elsősorban történeti és irodalomtörténeti kutatások összekapcsolódhassanak. Dóbék Ágnes (Lendület Nyugat-magyarországi irodalom Kutatócsoport) előadásában azokat az útikönyveket mutatta be, amelyeket az Itáliába utazó magyarok használtak, majd őriztek meg könyvtáraikban a 17–18. században.

A konferencia programja letölthető.

2018. november 22-én a Római Magyar Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem Antikvitás és Reneszánsz Kutatócsoport rendezett szimpoziont Animalia in letteratura, arte e musica tra Italia e Ungheria címmel, Vigh Éva elnökletével. A konferencia a középkori és kora újkori állatszimbolika nyomait kereste a mitikus-biblikus lényektől az allegorikus állatszereplőkig és a konkrét zoológiai érdekességekig az irodalom, a művészettörténet és a zenetörténet világában. Szó esett a kötőfékét vesztett ló vándormotívumáról, az állathangok utánzásának zenei hagyományáról és a tarantula pók mérges csípését gyógyító tánc történetéről is. Az Intézetet Tüskés Anna (Draghi ed altri animali immaginari nelle arti figurative in Ungheria) előadása és tablókiállítása, valamint Csörsz Rumen István (La lepre, il lupo e il canto della quaglia) előadása és záró koncertje képviselte.

A konferencia programja letölthető.

Az MTA–DE Klasszikus Magyar Textológiai Kutatócsoport és az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport együttműködésében elkészült és megnyílt Pálóczi Horváth Ádám (1760–1820) életmű-portálja: http://deba.unideb.hu/deba/paloczi/index.php
A felvilágosodás kori író-költő-polihisztor műveit az új honlapon forrástípusonként és műfajonként rendszerezve találják az érdeklődők. Nyomtatásban megjelent verseinek kritikai kiadásán (2016) túl az összes, nyomtatásban megjelent prózai írását is tartalmazza, köztük máig népszerű regényét Fel-fedezett titok címmel. A portál folyamatosan bővül a levelezés és egyéb kéziratok (Hol-mi IV, Ötödfélszáz énekek stb.) anyagával.

Kutatócsoportunk munkatársa, Vaderna Gábor Komárom 18. századi kultúrtörténetéről tartott előadást a  European Association for Urban History 14. konferenciáján (Urban renewal and resilience. Cities in comparative perspective) Rómában 2018. augusztus 31-én.

A konferencia honlapja itt érhető el.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya és az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport 2018. május 15-én tartotta legutóbbi előadását.

DÓBÉK ÁGNES
Olvasók, könyvek, könyvgyűjtők
Győr városában (1770–1820)

Az előadás egy olyan korszak könyvtári kultúrájának feltárásához járult hozzá, amely iránt az utóbbi évtizedek kutatói kevésbé érdeklődtek. Az 1970-es évektől meginduló országos könyvtártörténeti kutatásokban Győr város nem kapott szerepet, könyves kultúrájáról nem álltak rendelkezésre addig még publikálatlan levéltári források. A kutatás Győr könyves múltjának 1770–1820 közötti időszakára irányul. Az egyházi személyek esetében fontos értéket jelentettek a könyvek, így egyházi, hivatali okok miatt is szükség volt összeírásukra. Az előadás a feldolgozott kanonoki hagyatéki iratok közül azokra tér ki, amelyek a korban népszerű papi segédkönyveken, teológiai műveken túl egyéb szépirodalmi, világi tematikájú munkákat is összeírtak. A polgárok hagyatéki jegyzékében ritkán találhatók könyvek; csak abban az esetben került sor részeletes, tételszerű feljegyzésükre, ha az összeíró érdeklődött a könyvek iránt, vagy az örökül hagyó szempontjából fontosak voltak. Az előadás négy különböző foglalkozású személy könyveit ismerteti: Pray János ügyvéd 106 kötet nagyrészt jogi témájú könyvet hagyott hátra, Nemes Nagy Ilona, egy tehetős győri polgár özvegye 95 könyvet őrzött almáriumában, egy német polgár hagyatéki jegyzékébe 130 könyvcímet jegyeztek fel, Lakner Márton kereskedő 54 könyvét írták össze. A feldolgozott források – ha a könyvekre vonatkozó adatok olykor hiányosak is – a feljegyzett könyvek száma és tematikája alapján jellemzik a város és a megye kulturális életét, az olvasók érdeklődésének főbb irányait, valamint azt is jelzik, hogy az ezekben az évtizedekben virágzó Streibig nyomdában kiadott művek közül melyek voltak a legnépszerűbbek az olvasók körében.

Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon (1770–1820) címmel tartott nemzetközi konferenciát 2018. április 25–27-én Győrben és Pannonhalmán az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom kutatócsoportja. A tanácskozás célja az volt, hogy a felvilágosodás korának ismertebb, valóban irodalmi profilú folyóiratain (Uránia, Magyar Museum, Orpheus stb.) túl tudatosan ráirányítsa a figyelmet a kevésbé ismert, vegyes tartalmú, de irodalmi szerepet is vállaló sajtótermékekre, mint a Pressburger Zeitung, a Magyar Hírmondó, a Sokféle, a Mindenes Gyüjtemény vagy akár a Magyar Kurír. E lapok Pozsony, Bécs és Nyugat-Magyarország olvasóközönségére építve országosan terjedtek, és közvetlen utódaik, a Kultsár István gondozásában meginduló Hazai és Külföldi Tudósítások, majd 1818-tól a Hasznos Mulatságok egyaránt nagy hatással voltak az irodalmi élet működésére. Szerzőik, szerkesztőik sorában nagy számban képviseltette magát a korszak literátus értelmisége, elsősorban Révai Miklós tanítványai, barátai.

A konferenciát Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora és Vaderna Gábor, a Nyugat-magyarországi irodalom kutatócsoport tudományos főmunkatársa nyitották meg. Az első szekcióban Antal Alexandra előadása hangzott el, aki az 1789-ben indult Hadi és Más Nevezetes Történetek, majd Magyar Hírmondó néven tovább működő sajtóorgánum híreinek vizsgálatán keresztül mutatta be a lapot fenntartó bécsi magyar tudós társaság kultúra- és tudományszervezési törekvéseit. Ezt követően Csörsz Rumen István, a kutatócsoport vezetője Sándor István Sokféle című folyóiratának irodalomtörténeti vonatkozású anyagát tekintette át, elsősorban a Révai-féle értékmentő program nézőpontjából.

Az MTA BTK Irodalmi nyilvánosság a polgárosodó Nyugat-Magyarországon, 1770–1820 Lendület-kutatócsoportja 
2018. április 25-27-én konferenciát rendezett
Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon (1770–1820) címmel.

A tudományos tanácskozás elsődleges célja az volt, hogy a korszak ismertebb, valóban irodalmi profilú folyóiratain túl tudatosan ráirányítsa a figyelmet a kevésbé ismert, vegyes tartalmú, de irodalmi szerepet is vállaló sajtótermékekre, különösen a Pressburger Zeitung, a Magyar Hírmondó, a Sokféle és a Magyar Könyves-Ház, a Mindenes Gyüjtemény, a Hazai és Külföldi Tudósítások, valamint a Hasznos Mulatságok  jellegzetességeire.

A konferencia programja letölthető, a konferenciáról készült beszámoló a Lendület-kutatócsoport honlapján olvasható.

Fényképek

Kutatócsoportunk egyik főmunkatársa, Vaderna Gábor nemrég nagymonográfiát adott ki a XVIII–XIX. század fordulójának magyar költészetéről A költészet születése. A magyarországi költészet társadalomtörténete a 19. század első évtizedeiben címmel. A kötet bemutatójára 2018 január 22-én került sor a Petőfi Irodalmi Múzeumban.