A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi osztálya
2021. szeptember 14-én, kedden 15.00 órakor díjátadó ünnepséget és vitaülést tartott:
I. rész
A Hopp Lajos-díj átadása
A 2021. évi Hopp Lajos-díjat
Fülöp Dorottya
Kedv, remények, Lillák. Egy mikrofilológiai azonosítás tétjei
című pályaműve érdemelte ki.
A díjat átadta Kecskeméti Gábor igazgató, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja
A díjátadás után a díjazott előadásban foglalta össze tanulmányát.
A díjátadás után a díjazott előadásban foglalta össze tanulmányát.
II. rész
Zsoldos Endre előadása
Pálóczi Horváth Ádám és Newton
A magyar irodalomtörténet-írásban elterjedt nézet szerint Pálóczi Horváth Ádám (1760–1820) az 1780-as évek végén írt versei alapján, a newtoni világképből következően valamilyen katasztrófától tartott. Ez az elképzelés, bár kézenfekvőnek látszik, alapvetően téves. Egyrészt a newtoni fizikából nem következik szükségszerűen az említett katasztrófa, csak speciális kezdeti feltételek mellett – ezekről azonban nem állt rendelkezésre a megfelelő ismeretanyag Newton idejében. Másrészt Newton személyes véleménye (ami nem ugyanaz, mint ami a fizikájából következik) szerint se következne be katasztrófa, hiszen az isteni gondviselés ezt megakadályozza.
Kétségtelen, hogy 1788 vége körül írt verseiben Horváth Ádám többször is leírta, hogy az 1788. év veszélyes volt, és milyen jó, hogy elmúlt. A fenti elképzelés alapján eleve megmagyarázhatatlan, hogy miért épp 1788-tól tartott. Az előadás rávilágít, hogy az ebben az időben Magyarországon is ismert – sőt, elképzelhetően itt hamisított – Regiomontanus-féle jóslat 1788-ra való frissítése (hamisítása) volt aggodalmának oka. Ezt igazolni látszik az erről a jóslatról 1784-ben megjelent magyar újságcikk és Horváth Ádám versei megfelelő helyeinek hasonlósága.
Kétségtelen, hogy 1788 vége körül írt verseiben Horváth Ádám többször is leírta, hogy az 1788. év veszélyes volt, és milyen jó, hogy elmúlt. A fenti elképzelés alapján eleve megmagyarázhatatlan, hogy miért épp 1788-tól tartott. Az előadás rávilágít, hogy az ebben az időben Magyarországon is ismert – sőt, elképzelhetően itt hamisított – Regiomontanus-féle jóslat 1788-ra való frissítése (hamisítása) volt aggodalmának oka. Ezt igazolni látszik az erről a jóslatról 1784-ben megjelent magyar újságcikk és Horváth Ádám versei megfelelő helyeinek hasonlósága.
Helyszín: BTK Irodalomtudományi Intézet, Klaniczay-terem
(1118 Bp., Ménesi út 11–13., 1. emelet)
(1118 Bp., Ménesi út 11–13., 1. emelet)
