A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen 2020. október 13-án hangversennyel egybekötött könyvbemutatót rendezett.
A bemutatott könyv: TÜSKÉS Gábor, vál., szerk. és TÜSKÉS Anna, s. a. r. Critica: Források az irodalom- és kultúratudományi szakkritika történetéhez 1986–2020. Sources for the History of Criticism of Literary and Cultural Studies 1986–2020. Budapest: reciti, 2020. (470 l.)
A kötetet bemutatta: KECSKEMÉTI Gábor akadémikus, a BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója.
A kötet válogatást tartalmaz az elmúlt három és fél évtizedben Tüskés Gábor által egyedül vagy másokkal közösen írt, szerkesztett, társszerkesztett, sajtó alá rendezett, előszóval vagy kísérőtanulmánnyal ellátott könyvekről és más szakmai kiadványokról hazai és nemzetközi folyóiratokban megjelent szakkritikákból.
A gyűjtemény alapja az a felismerés, hogy a tudományos művek kritikai fogadtatása, benne mindenekelőtt az ismertetések, recenziók és bírálatok természetes részét és tárgyát alkotják az irodalomtörténészi munkának, és elsődleges forrásai a tudomány- és kritikatörténetnek.
A kötethez kapcsolódva interjú jelent meg Tüskés Gáborral az Élet és Tudomány 2021/2. számában, amely a szerkesztőség hozzájárulásával az Irodalomtudományi Intézet honlapjáról letölthető.
A könyvbemutatót hangverseny követte:
Mint-egy tuczatnyi énekek Pálóczi Horváth Ádám gyűjteményéből (1813)
HUNGARICUS EGYÜTTES
Jánosi András – hegedű; Apró Anna – koboz; Tóth Dorottya – ének
Közreműködik: Csörsz Rumen István – ének, gitár
Helyszín: Próféta Galéria (Budapest XI., Szent Gellért tér 3.)
A rendezvényen készült felvételek a Videotorium oldalain megtekinthetők.
*
Az Irodalomtudományi Intézet rendezvényein szájat és orrot takaró maszk viselése kötelező. A pandémiával kapcsolatos korlátozásokról és az esetleges változásokról friss információk az Irodalomtudományi Intézet honlapján érhetők el.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen 2019. december 10-én, kedden 15:30 órától sajtónyilvános könyvbemutatót tartott.
A bemutatott könyvek:
Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa. Herausgegeben von Dieter Breuer und Gábor Tüskés in Zusammenarbeit mit Réka Lengyel. Berlin–Boston, De Gruyter, 2019 (Frühe Neuzeit, Band 229), 567 p.
Media and Literature in Multilingual Hungary 1770–1820.
Theory and Practice in 17th–19th Century Theatre. Sources, Influences, Texts in Latin and in the Vernacular, Ways Towards Professional Stage. Ed. by Katalin Czibula, Júlia Demeter, Márta Zsuzsanna Pintér. Eger, Líceum Kiadó, 2019, 328 p.
Verseghy Ferenc levelezése. Sajtó alá rendezte Doncsecz Etelka. Magyar Írók Levelezése. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2019, 1160 p.
Kontler László, Aradi Csenge, Nagy Imre, Balogh Piroska
Helyszín: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, Eötvös Collegium, Klubterem (1118 Budapest XI., Ménesi út 11–13., Fsz.)
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen 2019. november 12-én, kedden 16:00 órakor vitaülést rendezett, amelyen
CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN
Jaj és Haj: A Rákóczi-nóta nyilvános és titkos története
címmel tartott előadást.
A Rákóczi-nóta a XVIII–XIX. századi magyar közköltészet egyik legismertebb darabja volt, számtalan változatban feljegyezték a kéziratos hagyományban, a magyar nyelvterület távoli pontjain, sőt a XX. századi népzenegyűjtők is találkoztak vele. A szövegcsalád sok vonatkozásban hozzájárult a kuruc korra visszatekintő irodalmi hagyományhoz, műfajteremtő szerepet játszott, jóllehet összetevői a régebbi irodalomban is tetten érhetők. Kultikus szerepét több történelmi korszakban megfigyelhetjük. Az előadás a sokágú szövegcsoport történetét, altípusait tekintette át a kritikai kiadás (RMKT XVIII/14) adatsorainak részletesebb kibontásával és magyarázatával.
Az előadás helyszíne: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, I. emeleti tanácsterem (Budapest, XI., Ménesi út 11–13.).
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete a Heidelbergi Egyetem és a Frankfurt am Main-i Egyetem germanisztikai intézeteinek közreműködésével 2019. október 16–19. között Ungarn als Gegenstand und Problem der fiktionalen Literatur (ca. 1550–2000) címmel német és angol nyelvű nemzetközi tanácskozást rendezett az európai irodalmak Magyarország-képeiről Budapesten.
Az utóbbi ötszáz évben megjelent, több műfajt képviselő, napjainkban gyakran kevésbé ismert művek alapján az előadások bemutatták az irodalmi Magyarország-képek forrásait, keletkezését, változását és közvetítését, elemzték a szerzői motivációk, ideológiák, narratív eljárások, retorikai alakzatok, kontaminációk és az exotizmus szerepét. Az előadók megvizsgálták történeti valóság és fikció viszonyát, a politikai, etnikai, felekezeti és eszmei konfliktusok reflektálását, és feltárták a magyar történelemből merített események és alakok irodalmi ábrázolásának funkcióit. Több előadás foglalkozott a külföldi irodalmak Magyarország-képeinek összehasonlításával a magyar irodalom ország- és nemzetképeivel, valamint megnevezett fordításra és elemzésre ma is érdemes műveket.
A konferenciához kapcsolódó Magyarország képe az európai fikciós irodalomban című, október 25-ig megtekinthető kamarakiállítás időrendi sorrendben mutatja be a magyar őstörténet, a középkor, a török háborúk és a Habsburg-ellenes felkelések történéseit, alakjainak ábrázolását a 18. század végi és 19. századi történelem eseményeinek irodalmi feldolgozásain át a 20. századi Magyarország megjelenítéséig. A kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont és az Országos Széchényi Könyvtár együttműködésével valósult meg.
A kiállítás kurátorával, az Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi Osztályának vezetőjével, Tüskés Gáborral készült interjú az Országos Széchényi Könyvtár blogján olvasható.
Az eseményekről és előadásokról további információk
a letölthető konferenciaprogramban találhatók.
A konferenciához kapcsolódó kiállítás és koncert meghívója letölthető.
A „Frühe Neuzeit” sorozat 229. köteteként Dieter Breuer és Tüskés Gábor szerkesztésében a De Gruyter kiadónál megjelent az Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa című tanulmánykötet, amely a 2017. október 11–15. között Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában címmel Budapesten rendezett nemzetközi tanácskozás eredményeit adja közre.
A kötet a társaságok irodalmi, tudományos tevékenységének, eszmei törekvéseinek feltárásán túl elhelyezi a közép-kelet-európai régiót a társasági mozgalom európai történetében. A tanulmányok bemutatják a társaságtípusokat, elemzik a tagok irodalmi, tudományos tevékenységét, vizsgálják szerzők, művek, könyvtárak és más gyűjtemények szerepét. Nemzetközi kontextusba helyezik a titkos társasági tematika irodalmiasítási folyamatait, műveket strukturáló funkcióját, különös tekintettel műfaj-, eszme- és kommunikációtörténeti szempontokra. A kötet összesen 31 angol, német vagy francia nyelvű tanulmányt tartalmaz.
A Hopp Lajos-díj átadására 2019. szeptember 3-án, kedden 15:00 órakor díjátadó ünnepség keretében került sor. A díjat ebben az évben
Béres Norbert
Kártigámnak emlékezetes történetei
Közelítések a 18. század végének népszerű prózairodalmához
című pályaműve érdemelte ki.
A díjat átadta Kecskeméti Gábor egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének igazgatója.
A díj átadása után a díjazott előadás formájában is összefoglalta tanulmányát.
A díjátadást a XVIII. századi osztály szeptemberi vitaüléseként
Madarász Imre „A szabad ember példaképe” Az olasz líra megújítása Vittorio Alfieri költészetében című előadása követte az Irodalomtudományi Intézet tanácstermében.
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen 2019. június 11-én sajtónyilvános könyvbemutatót tartott az Eötvös Könyvtár olvasótermében.
A bemutatott könyvek:
Ferenc Rákóczi II: Confessio peccatoris : The confession of a sinner […], transl. from the Latin and Hungarian and with notes by Bernard Adams, preface by Robert Evans, essay by Gábor Tüskés, Budapest, Corvina, 2019, 386 p.; Memoirs : The memoirs of Prince Ferenc Rákóczi concerning the war in Hungary 1703 to the end, transl., notes by Bernard Adams, essay by Gábor Tüskés, Budapest, Corvina, 2019, 239 p.
Csörsz Rumen István, szerk. Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: I. Lírai dalok és versek. ReTextum 8. Budapest: reciti, 2018, 282 p.
Tüskés Anna - Máriássy Péter: A Máriássy család ősgalériája, Pozsony, Kalligram, 2019, 200 p.
A könyveket bemutatták: Aradi Csenge, Buda Attila és Rostás Tibor.
8. oldal / 12