A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi osztálya pályázatot hirdet a 2021. évi Hopp Lajos-díj elnyerésére. A díj célja olyan egyetemi hallgatók és kutatók támogatása, akik kiemelkedő eredményeket értek el a 18. századi magyarországi és nemzetközi irodalom-, eszme- vagy művelődéstörténet feltárásának területén, és ezáltal méltó továbbvivői Hopp Lajos tudományos örökségének.
A pályázatra a magyarországi és a határon túli egyetemeken BA, MA vagy doktori képzésben részt vevő, doktori fokozattal még nem rendelkező egyetemi hallgatók jelentkezhetnek a 18. századi magyarországi és nemzetközi irodalom-, eszme- vagy művelődéstörténet területén végzett önálló kutatásuk eredményeit ismertető, körülbelül 1 szerzői ív (40.000 leütés) terjedelmű dolgozatukkal. Kérjük, a dolgozatot az Irodalomtudományi Intézet címleírási rendjének megfelelően szerkesszék meg és jegyzeteljék.
A pályázat benyújtásának határideje: 2021. június 15.
A további részleteket tartalmazó pályázati felhívás letölthető.
A pályázatok elbírálását a XVIII. századi osztály munkatársaiból álló zsűri végzi az Irodalomtudományi Intézet igazgatójának elnökletével. Az elbírálás eredményéről 2021. június végén értesítjük a résztvevőket.
A BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztálya 2021. június 8-án vitaülést rendezett, ahol Mészáros Kálmán tartott előadást:
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi osztálya és a Lendület Hosszú Reformáció Kutatócsoport 2021. február 16-án, kedden 16:00 órakor kezdődő közös vitaülésén Tóth Zsombor tart előadást A hosszú reformáció jegyében. A hugenotta Pierre du Bosc prédikációjának magyar fordítása és másolata 1754-ből (esettanulmány) címmel.
Pierre du Bosc (1623−1692) hugenotta prédikátor 1661-ben tartotta meg híres prédikációját a kegyelemről, amelynek textusát az Efezusiakhoz írt levél 2 fejezetének 8. verse adta, és amelyet 1662-ben ki is adott. Dési Lázár György valamikor 1754 előtt lefordította ezt a szöveget, de a magyar nyelvű fordítás csupán Hermányi Dienes József másolatában maradt fenn a következő címmel: „DU BOSC PREDICATIOJA Francia nyelvből forditva. Efes II. 8 Kegyelemből tartattattok-meg.” A szöveg soha nem jelent meg nyomtatásban, az irodalomtörténet-írásnak pedig még csak tudomása sincs meglétéről. Mindhárom személy, a szerző, a fordító és a másoló egyenlőképpen megérdemli a figyelmünket, hiszen mindhárman hozzájárultak egy olyan recepciótörténethez, amelyet a magyar irodalomtörténet-írás most kezd felfedezni.
Az élő közvetítés az alábbi kapcsolattal érhető el:
https://zoom.us/j/95869070574?pwd=amlGbzE1TE5LTEpOV3JDNytPTkE4dz09
Meeting ID: 958 6907 0574
Passcode: 901617
Az európai irodalmak Magyarország-képeinek alakulását bemutató német és angol nyelvű tanulmánykötet jelent meg Ungarn als Gegenstand und Problem der fiktionalen Literatur (ca. 1550–2000) címmel a heidelbergi Winter kiadónál Wilhelm Kühlmann és Tüskés Gábor szerkesztésében, Lengyel Réka és Ladislaus Ludescher közreműködésével, az Euphorion című irodalomtörténeti folyóirat Beihefte sorozatának részeként.
A kötet az Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi Osztálya által a Magyar Tudományos Akadémián és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében 2019 októberében rendezett nemzetközi konferencia előadásain alapul: huszonhat német és angol nyelvű tanulmányt tartalmaz, kiegészítve a tanácskozás alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett kamarakiállítás katalógusával.
Kiválasztott témák, szerzők és művek elemzésével a Magyarország-képek keletkezését, változását, közvetítését és befogadását mutatja be a kötet, elsősorban a német, továbbá az angol, francia és magyar nyelvű fikciós irodalomban. A tanulmányok feltárják az irodalom és a történelemértelmezés kölcsönhatásait, azonosítják a Magyarország-képek forrásait, ösztönzőit, szerkezetét, kontaminációját és ellentmondásait. Rávilágítanak a történelmi toposzok mint kortól függő ideológiai jelölők alkalmazására, miközben az irodalmi szövegeket az intertextuális és intermediális önmeghatározási folyamatok és a másság körülírására tett kísérletek részeként értelmezik. A szerkesztőkön kívül az Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Fórizs Gergely és Tüskés Anna szerepel tanulmánnyal a kötetben. A tartalomjegyzék letölthető.
Ungarn als Gegenstand und Problem der fiktionalen Literatur (ca. 1550–2000)
Wilhelm Kühlmann (Hg.), Gábor Tüskés (Hg.)
Mitarbeit v. (als Hg.): Réka Lengyel, Ladislaus Ludescher
Reihe: Beihefte zum Euphorion, Band 112
ISBN: 978-3-8253-4763-5
A Singularia Vindobonensia sorozat 9. darabjaként jelent meg a bécsi Praesens kiadónál Lengyel Réka és Tüskés Gábor szerkesztésében a Vergil, Horaz und Ovid in der ungarischen Literatur 1750‒1850 című kötet, amely tizenegy angol és német nyelvű tanulmányt tartalmaz Vergilius, Horatius és Ovidius 1750 és 1850 közötti hatástörténetéről. Az összeállítás alapja a 2016 októberében Miskolcon Római költők a 18–19. századi magyarországi irodalomban címmel rendezett nemzetközi konferencia, amelynek előadásai magyarul 2017-ben jelentek meg tanulmánykötetben.
A most kiadott német és angol nyelvű gyűjtemény központi témája az antik, neolatin és nemzeti nyelvű irodalmi hagyományok kölcsönhatása és átalakulása. A vizsgált forrásokhoz tartoznak Johann Ladislaus Pyrker Tunisias című eposza, főúri könyvtárak katalógusai, Palingenius-fordítások, irodalomelméleti traktátusok, mitologikus költemények, iskoladrámák és bordalok.
A kötet szerzői között szerepel az Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Csörsz Rumen István, Lengyel Réka és Tüskés Anna, valamint az intézetünkben működő Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Lendület Kutatócsoport további két tagja, Rédey János és Vaderna Gábor. A tartalomjegyzék és névmutató letölthető.
Réka Lengyel, Gábor Tüskés (Hgg.):
Vergil, Horaz und Ovid in der ungarischen Literatur 1750‒1850
Wien, Praesens Verlag, 2020, 320 S.
[= Singularia Vindobonensia, hg. v. Christian Gastgeber u. Elisabeth Klecker; Bd. 9]
ISBN 978-3-7069-1118-4
A párizsi Honoré Champion Kiadó Bibliothèque d'études de l'Europe centrale című sorozatának 25. köteteként megjelent II. Rákóczi Ferenc Confessio peccatoris (Egy bűnös vallomása) című műve 18. századi francia fordításának kritikai kiadása. A Tüskés Gábor által szerkesztett kötethez Jean Garapon írt előszót. A sajtó alá rendezésben az Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül közreműködött Lengyel Réka és Tüskés Anna. A kötet további munkatársai Aradi Csenge, Gausz Ildikó, Hámori-Nagy Zsuzsa, Michel Marty, Szebelédi Zsolt és Tóth Ferenc.
François II Rákóczi
Confession d’un pécheur
Traduite du latin par Chrysostome Jourdain
Édition critique avec introductions et notes établies sous la direction de Gábor Tüskés
Avant-propos de Jean Garapon
Avec la collaboration de Csenge E. Aradi, Ildikó Gausz, Zsuzsanna Hámori-Nagy, Réka Lengyel, Zsolt Szebelédi, Ferenc Tóth et Anna Tüskés
Édition revue et préparée par Michel Marty
Bibliothèque d’études de l’Europe centrale N° 25. Série Littérature.
2020. 778 p., broché, 2 ill., 15,5 x 23,5 cm
ISBN 978-2-7453-5436-5. 75 €
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen 2020. október 13-án hangversennyel egybekötött könyvbemutatót rendezett.
A bemutatott könyv: TÜSKÉS Gábor, vál., szerk. és TÜSKÉS Anna, s. a. r. Critica: Források az irodalom- és kultúratudományi szakkritika történetéhez 1986–2020. Sources for the History of Criticism of Literary and Cultural Studies 1986–2020. Budapest: reciti, 2020. (470 l.)
A kötetet bemutatta: KECSKEMÉTI Gábor akadémikus, a BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója.
A kötet válogatást tartalmaz az elmúlt három és fél évtizedben Tüskés Gábor által egyedül vagy másokkal közösen írt, szerkesztett, társszerkesztett, sajtó alá rendezett, előszóval vagy kísérőtanulmánnyal ellátott könyvekről és más szakmai kiadványokról hazai és nemzetközi folyóiratokban megjelent szakkritikákból.
A gyűjtemény alapja az a felismerés, hogy a tudományos művek kritikai fogadtatása, benne mindenekelőtt az ismertetések, recenziók és bírálatok természetes részét és tárgyát alkotják az irodalomtörténészi munkának, és elsődleges forrásai a tudomány- és kritikatörténetnek.
A kötethez kapcsolódva interjú jelent meg Tüskés Gáborral az Élet és Tudomány 2021/2. számában, amely a szerkesztőség hozzájárulásával az Irodalomtudományi Intézet honlapjáról letölthető.
A könyvbemutatót hangverseny követte:
Mint-egy tuczatnyi énekek Pálóczi Horváth Ádám gyűjteményéből (1813)
HUNGARICUS EGYÜTTES
Jánosi András – hegedű; Apró Anna – koboz; Tóth Dorottya – ének
Közreműködik: Csörsz Rumen István – ének, gitár
Helyszín: Próféta Galéria (Budapest XI., Szent Gellért tér 3.)
A rendezvényen készült felvételek a Videotorium oldalain megtekinthetők.
*
Az Irodalomtudományi Intézet rendezvényein szájat és orrot takaró maszk viselése kötelező. A pandémiával kapcsolatos korlátozásokról és az esetleges változásokról friss információk az Irodalomtudományi Intézet honlapján érhetők el.
8. oldal / 13