Irodalomelméleti osztály
Az osztály hírei
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1122
Az Irodalomelméleti Osztály műhelybeszélgetései címmel nyilvános előadássorozat indult kurrens, irodalomelméleti relevanciával bíró irodalomtudományi problémák, irányzatok, kutatási területek történéseiről, fogalmi keretéről, legfontosabb műhelyeiről, jelentős, a nemzetközi irodalomtudományban vitákat kiváltó könyveiről.
Az előadások és az azt követő műhelybeszélgetések az aktuális irodalomtudományi kérdéseket nem csupán saját kontextusukban szeretnénk megközelíteni, hanem az irodalomelmélet hagyományaihoz híven az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire kérdező általános reflexió tárgyaként is. A hosszútávú tervek szerint az előadássorozat fórumot biztosít az Irodalomtudományi Intézet kutatói számára, hogy készülő munkáik általánosabb elméleti problémáit az osztálykereteken kívül is megbeszélhessék, átgondolhassák.
A sorozat második rendezvényére 2019. május 7-én került sor az MTA BTK ITI emeleti tanácstermében.
A meghívott vendég ezúttal Hites Sándor, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XIX. századi Osztályának tudományos főmunkatársa, osztályvezetője volt, aki Five Economies of World Literature című vitaindító előadásában készülő új könyvének koncepcióját ismertette, amelyben a világirodalom fogalmának és használatának 19. századi gazdaságelméletekkel és gyakorlatokkal való összefüggéseit vizsgálja.
A vitaindító előadás összefoglalója letölthető.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1601
Az Irodalomelméleti Osztály nyilvános beszélgetéssorozatot szervez kurrens, irodalomelméleti relevanciával bíró irodalomtudományi problémák, irányzatok, kutatási területek történéseiről, fogalmi keretéről, legfontosabb műhelyeiről, jelentős, a nemzetközi irodalomtudományban vitákat kiváltó könyveiről. Az előadások és az azt követő műhelybeszélgetések az aktuális irodalomtudományi kérdéseket nem csupán saját kontextusukban szeretnénk megközelíteni, hanem az irodalomelmélet hagyományaihoz híven az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire kérdező általános reflexió tárgyaként is. A hosszútávú tervek szerint az előadássorozat fórumot biztosít az Irodalomtudományi Intézet kutatói számára, hogy készülő munkáik általánosabb elméleti problémáit az osztálykereteken kívül is megbeszélhessék, átgondolhassák.
A sorozat első rendezvényére 2019. április 23-án került sor az MTA BTK ITI emeleti tanácstermében, ahol Bagi Zsolt (PTE) filozófus, irodalmár, aki Irodalom és emancipáció címmel tartott előadást. Bagi Zsolt a kétezres évek eleje óta több eredeti esszében és könyvben tárgyalja az irodalmi nyelv működés- és létmódjának problémáit, kérdésfeltevései egyszerre polemikusan és szintetizáló igénnyel közelítik meg a korszak mértékadó irodalomelméleti irányzatainak ezirányú állásfoglalásait. Előadásában az irodalommal kapcsolatos gondolatainak változásáról beszélt.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 942
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya 2019 január 29–30-án 10:00 órától
címmel nemzetközi, angol és magyar nyelvű konferenciát rendezett – az osztály narratológiai konferenciáinak sorában negyedik alkalommal.
A konferencia tárgya: a kezdet volt – fő kérdései: az elbeszélő művek kezdése, bevezetése, első szavai, mondatai, részei, valamint az, hogy hogyan határozzák meg ezek a további szövegrészeket, az elbeszélő mű egészét, a narrációt, az időt, a teret és a művek egyéb sajátosságait.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1013
2018. november 29–30-án a Tudomány Napja alkalmából a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházában Elbeszélés és morális élet címmel rendezett konferenciát a SZTE Kognitív Poétikai Kutatócsoportja (Horváth Márta és Szabó Judit).
A tanácskozás fő témája az volt, hogy milyen poétikai eszközökkel irányítja a figyelmet az irodalom (és általában: a szöveg) a morálra, az ábrázolt világ morális ítéleteire és a szereplők megítélésére; hogyan működik a morális ítélet a szövegen belül és azon kívül; hogyan alakul a fikcionalitás és a morális ítéletek viszonya. Az előadók többsége a SZTE munkatársai közül került ki, de intézetünk mellett több egyetem is képviseltette magát.
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Morális ítélet történelmi perspektívában: a római szerelmi elégia tapasztalata címmel tartott előadást Hajdu Péter, aki azt a csalóka perspektívát elemezte, ahogyan az utókor szemében az epedő szerelmes, a sírig tartó hűség és a mindent feláldozó szerelem vagy a gonosz, csélcsap szerető tűnik fel a római elégiában – holott mindez annak idején humoros, esetleg éppen komikus elem volt, egészen más morális megítélés alá estek a „szereplők”, mint amivel a későbbi értelmezések felruházták a szövegeket. Kálmán C. György Együttérzés, rettegés, elbeszélés – Zoltán Gábor Orgiájának eszközei című előadásában azt vizsgálta, hogyan, milyen narratológiai eszközökkel éri el a közelmúlt sok vihart kavaró szövege a viszolygást, a felháborodást, a morális ítélet irányítását.
Minden előadás után alapos és érdekes vita következett, a szervezők szándéka szerint a jövő évben az átdolgozott előadások kötetben jelennek meg.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1125
2018. október 4–5-én Péter Esterházy, un con(m)te hongrois postmoderne címmel nemzetközi, francia és angol nyelvű irodalomtudományi konferenciát rendeztek Párizsban a Magyar Intézetben. A párizsi INALCO (Idegen Nyelvek Főiskolája) és a párizsi Magyar Intézet közös rendezvénye a kortárs magyar irodalom közelmúltban elhunyt, világirodalmi mértékkel is elismert szerzője, Esterházy Péter életművét járta körül. A magyar, francia, német, lengyel kutatók előadásai elsősorban Esterházy elbeszélő műveinek „posztmodern” sajátosságaival foglalkoztak, de elhangzottak hozzászólások Esterházy műveinek fordítási problémáiról, az eltérő nyelvi, kulturális, történelmi kontextusok jelentésmódosító hatásairól, a művek értelemhorizontjának a kulturális transzfer helyzetéből adódó bővüléséről. A konferencián a MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztályáról Z. Varga Zoltán De l'autofiction à l'écriture autobiographique: figures de soi dans l’œuvre d'Esterházy címmel tartott előadást, melyben a szerzői alakmás fikciós művekben való színrevitelének különböző funkcióit vizsgálta. A konferencián Où est la femme dans Une femme? Le corps langagier de Péter Esterházy et la traduction française címmel előadást tartott Földes Györgyi, az MTA BTK ITI Modern Magyar Irodalmi Osztályának munkatársa is.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1270
2018. október 24-25-én Nagyszebenben (Sibiu/Hermannstadt) a Lucian Blaga Egyetemen rendeztek nemzetközi tudományos konferenciát angol nyelven, melyen az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet két munkatársa is részt vett. Az Eastern European Literary Studies in Sync 2018 Conference:Hungarian and Romanian Transnational Literary Networks címmel rendezett tanácskozás a kelet-európai térség irodalmának és kulturális identitásának sajátos problémáit járta körül, különös tekintettel a magyar és román irodalmi kapcsolatokra. A nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem, a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem, a Román Tudományos Akadémia, a Pécsi Tudományegyetem és az MTA BTK ITI Irodalomelméleti Osztályának kutatói által tartott előadások a közös történelmi tapasztalatokat transznacionális szemszögből, összehasonlító irodalomtudományi problémákat középpontba helyezve közelítették meg. A magyar és a román irodalom világirodalmi beágyazottságáról, a fordításnak a két nyelv irodalmában betöltött szerepéről, a többnyelvűség kulturális és irodalmi helyzetéről, az irodalmi modernség és az irodalmi intézmények huszadik századi térségi modelljeiről, az államszocializmus időszakának kultúrpolitikájáról különösen izgalmas előadások hangzottak el, melyek a román és a magyar példákat hol összehasonlítva, hol párhuzamosan olvasva állították egymás mellé. A térség irodalmi és kulturális folyamatainak vizsgálata elméleti és történeti szempontból is kapcsolódott a világirodalom kutatásának korszerű nemzetközi modelljeihez.
Az MTA BTK ITI Irodalomelméleti Osztályáról Z. Varga Zoltán Cultural Transfer, Intercultural Reception, Translation – Contemporary French Literary Influences in Hungary during the “State Socialism.” A Case Study: Camus/Kertész címmel plenáris előadást, Bezeczky Gábor pedig The Confluence of Periodicals and Short Stories címmel szekcióelőadást tartott.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 786
A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozata (az International Comparative Literature Association magyarországi tagszervezete) és a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézete Kortárs Közép-Európai Regény Kutatócsoportjával 2018. október 18-19-én konferenciát rendezett komparatista műhelyek, az összehasonlító irodalomtudomány területén tevékenykedő kutatók, oktatók, doktoranduszok számára a MIT Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozata kezdeményezésére indult konferenciasorozat hatodik részeként, Közép-Európa a komparatisztikában címmel. A sikeres budapesti, szegedi, veszprémi, nyitrai és pécsi konferenciák után a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalom- és Kultúratudományi Intézete látta vendégül a rendezvényt.
A mintegy negyven magyar, illetve angol nyelvű előadás Közép-Európa kulturális és irodalmi identitásának sajátosságait járta körül. A plenáris előadásokat Emmanuel Bouju, a Rennes-i Egyetem és a Harvard „Europe on Credit” kutatócsoportjának professzora, Ivana Tarenkova, a Szlovák Tudományos Akadémia kutatója, illetve Susan R. Suleiman a Harvard Egyetem kutatóprofesszora tartotta. A konferencián elhangzott előadások összehasonlító perspektíván keresztül közelítették meg Közép-Európa fogalmát, irodalmát, Közép-Európa egyes kultúráit vagy korszakait, hol külső, hol belső nézőpontból szemlélve a régiót. A MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének kutatói hagyományosan vezető szerepet játszanak a hazai komparatisztikai kutatásokban, illetve a hozzá kapcsolódó tudományos rendezvények és kutatói hálózatok szervezésében. Ezúttal előadóként az intézet Irodalomelméleti Osztályának két tagja vett részt a tanácskozáson, Jeney Éva Fiktív topográfiák?, Z. Varga Zoltán pedig Autofikció és önléletrajzi írás Esterházy Péter műveiben címmel tartott előadást.
A konferencián ismét kiosztották a legjobb, fokozattal még nem rendelkező előadót elismerő Vajda György Mihály-díjat, melyet idén Bartha Ádám, az ELTE Esztétika Tanszékének doktorandusza nyert el Esterházy Péter művészetéról tartott Posztmodern térképek – ideológia és ideológiakritika között című előadásával.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1395
A krakkói Jagelló Egyetem, a Varsói Egyetem és a Region and Nation Literature Association (RNLA) Aftermath – The Fall and the Rise After the Event címmel rendezett nemzetközi konferenciát október 25–26-án. A helyszín a Ryneken (a főtéren) található rendkívül impozáns International Cultural Center volt. Az arányokat jól jellemzik az alábbi számok: öt kontinensről, huszonhárom országból érkezett csaknem kilencven előadó. Ez egyrészt dicséri a szervezők munkáját (ki kell emelni a házigazdák, Robert Kusek, Beata Piątek és Wojciech Szymański érdemeit), másrészt a sokféleség az említett RNLA-nak is köszönhető: az angol nyelvű irodalmak kölcsönhatásainak vizsgálatára a nyolcvanas években létrehozott szervezet (amelynek néhány éve egyébként Pécsett is volt konferenciája) Kanadától Indiáig, Dél-Afrikától Új-Zélandig szinte minden olyan országból tudott mozgósítani kutatókat, ahol az angol nyelv honos. Ennek ellenére nem volt kizárólagos az anglisztika: lengyel, francia, német, algériai, izlandi vagy éppen magyar témák is helyet kaptak a konferencián.
Jó választásnak bizonyult a hívószó is, sokan tudtak kapcsolódni hozzá. Hiszen évtizedek óta megszokhattuk, hogy valamilyen poszt-állapotként írjuk le jelenkorunkat: „postwar”, „postcolonial”, „postmodern”, „post-postmodern”, a sor folytatható. Sőt, egyre több szó van a poszthumán jövő lehetőségéről, nemcsak a science fiction jól ismert vízióiban, gyanús futurológiákban és népszerű apokaliptikákban, hanem például az ökokritikai gondolkodásban, amint erről néhány előadó, többek között Małgorzata Sugiera (Jagelló Egyetem, Krakkó) beszámolt. Bruno Latour Facing Gaia című 2017-es könyvét érintve arról is értekezett, hogy az ember utáni Föld lehetőségének közelkerülése hogyan érinti a kortárs természetfogalmat, művészetet, irodalmat.
További cikkeink...
9. oldal / 11
Copyright © 2015–. Minden jog fenntartva.
Oldaltérkép
RSS
