A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Genette, a szerszámkészítő című számának bemutatóját 2020. március 10-én tartották a Kelet Kávézó és Galériában.
A lapszámbemutató résztvevői voltak:
Angyalosi Gergely, Z. Varga Zoltán és Bene Adrián.
A beszélgetést Földes Györgyi vezette.
Gérard Genette (1930–2018) a francia irodalomtudomány egyik legfontosabb képviselője volt a 20. század második felében. Elméleti munkáit számos nyelvre lefordították. Az ezredfordulóra már világhírű szerző műveit ma is rendszeresen használják az egyetemi oktatásban az Egyesült Államoktól Japánig. Hosszú ideig „formalista”, vagy „strukturalista” poétikusnak és irodalomkritikusnak könyvelték el, aki évtizedeken keresztül azon fáradozott, hogy újabb és újabb eszközöket fabrikáljon az irodalmi művek megközelítéséhez (Figures I–V, 1966–2002). Roland Barthes köréhez tartozott, így fontos szereplője volt a francia strukturalizmus nagy korszakának. 1970-ben Tzvetan Todorovval együtt megalapította a Poétique folyóiratot, amely szemléletében már eltért a klasszikus strukturalizmustól. A kilencvenes évek közepén újabb fejezetet nyitotta az esztétika irányába, jóval általánosabb teoretikus közegbe ágyazva ezzel a poétikai kutatásokat(L’oeuvre de l’art I–II, 1994–1997), miközben fontos kísérletet tett az angolszász és a kontinentális esztétikai tradíciók ötvözésére.
A lapszám tartalomjegyzéke letölthető.
A L'Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg Z. Varga Zoltán
Önéletírás és fikció között – Történelmi történetek
című könyve, amelynek bemutatója 2020. március 6-án volt a Kossuth Klub Klubtermében. A kötetet bemutatta és a szerzővel beszélgetett Szolláth Dávid irodalomtörténész, kritikus.
Mi újat vagy legalábbis mi mást tud mondani az irodalomtörténet és a poétikai elemzés a történelmi traumákról a történetíráshoz képest azokban az időkben, amikor a „sok” emlékezés, úgy tűnik, hiába próbál gátat vetni a feledésnek?
Z. Varga Zoltán irodalmi művekben vizsgálja 20. századi magyar és európai történelmi traumák megjelenítését. A kötet írásai a múlt élővé tételének új lehetőségeit keresik, abban bízva, hogy a történelem megelevenítése az olvasás esztétikai tapasztalatában képes kiteljesedni és egyúttal alternatívát kínálni a történelmi igazság fogalmának politikai-ideológiai kisajátításaival szemben.
Értesítjük a tisztelt érdeklődőket, hogy a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében 2020. március 17-re tervezett előadást a koronavírus-fertőzés kockázatának csökkentése érdekében elhalasztjuk.
Megértésüket köszönjük.
Jeney Éva (1963–2019) az Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa kedves kollégánk, barátunk volt – hiánya ma is fájdalmas. Az intézet ezért is keresett megfelelő formát emlékének méltó megőrzésére, ami 2020 márciusától kezdődően évente rendezett vendégelőadások sorozatában valósul meg.
A reciti.hu szerkesztősége és az Irodalomelméleti Osztály minden év elején felkér egy-egy – az Irodalomtudományi Intézeten kívüli – vendégelőadót, felidézve, hogy Jeney Éva milyen sok területen (számos projektben, munkacsoportban, konferencián) volt aktív. Az előadások így nem feltétlenül az ő kedves témáihoz kötődnek majd, de lehetőséget biztosítanak munkássága értékeinek továbbgondolására is.
Az első vendégelőadást Séllei Nóra, a DE BTK Angol-Amerikai Intézetének docense tartja Intertextualitás és őrültség: két Jane Eyre-átirat címmel 2020. március 17-én 14:00 órakor.
Bevezetőt mond Kecskeméti Gábor, az Irodalomtudományi Intézet igazgatója.
Az előadást követően Bezeczky Gábor emlékezik Jeney Évára, majd Ács Ferenc gordonkaművész szólója hangzik el.
Az előadás helyszíne: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
(1118 Budapest, Ménesi út 11–13.)
Minden kollégánkat és Jeney Éva minden barátját, tisztelőjét szeretettel várjuk.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában jelent meg Szolláth Dávid Bábelt kövenként című kötete, amelynek bemutatója 2020. március 2-án 18:00 órakor volt a Kelet Kávézó és Galériában (1114 Budapest, Bartók Béla út 29.).
A szerzővel Bucsics Katalin és K. Horváth Zsolt és beszélgetett.
A huszadik század első felét tárgyaló irodalomtörténeti írások központi témája a nyelv és a fordítás, valamint az irodalom és politikum összefüggése. Az esszék és tanulmányok egy része a szerző Joyce Ulyssesének fordításakor szerzett tapasztalatait foglalja össze. Az írások másik csoportja József Attila költészetéről szól. Ezekben a szerző a magyar irodalom munkásmozgalom-történeti kontextusaira vonatkozó kutatást folytatja, amelyet A kommunista aszketizmus esztétikája című könyvében (2011) kezdett meg. A kötetben olvasható egy kísérlet az 1920-as évekbeli magyar irodalmi mező átfogó értelmezésére, és egy ehhez kapcsolódó résztanulmány Tormay Cécile Bujdosó könyvének antiszemitizmusáról, végül egy esszé a Rákosi korabeli humoros sírversekről.
A Szekszárd Város Önkormányzata által adományozott Mészöly Miklós Emlékplakettet ebben az évben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, Szolláth Dávid kapta Mészöly Miklós életművének kiadásában és kutatásában elért eredményeiért.
2020. január 17-én rendezték meg Szekszárdon a XVII. Mészöly Miklós Emléknapot. A hagyományokhoz híven az író születésnapjára (vagy ahhoz közel eső dátumra) időzített rendezvényen gazdag program fogadta az érdeklődőket a Művészetek Házának otthont adó zsinagóga épületében. Darida Veronika Báb vagy színház? című előadásában egy nagyon kevéssé kutatott területről, Mészöly Miklós és Polcz Alaine bábszínházas tevékenységéről nyújtott átfogó képet, Márton László pedig Mészöly Miklós dramaturgiáját elemezte azt a kérdést is feltéve, hogy milyen lehetett volna egy támogatóbb színházi és politikai környezetben Mészöly igen eredetinek indult drámaírói életműve. Portréfilmet mutattak be Szvoren Edináról, a tavalyi Mészöly-díjasról, és a rendezvényen a Garay János gimnázium tehetséges, felkészült diákjai is közreműködtek.
A Mészöly Miklós-díj idei nyertese Csabai László lett, A vidék lelke című mű szerzője. Szkárosi Endre, a Mészöly Miklós Egyesület alelnöke laudációjában kiemelte a regionalitás kitüntetett szerepét, amely Csabai műveiben Mészölyéhöz hasonlóan meghatározó.
A Szekszárd Város Önkormányzata által adományozott Mészöly Miklós Emlékplakettet Gyurkovics János alpolgármester adta át Szolláth Dávidnak.
A megújult Literatura folyóirat február 4-én (kedden) 16:00 órakor lapszámbemutatót tartott a Penna Bölcsész Könyvesboltban (1053 Budapest, Magyar utca 40.).
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak: Bojti Zsolt, Bozsoki Petra, Glózer Rita, Havasréti József és moderátorként Szolláth Dávid.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében az Irodalomelméleti Osztály és a Modern Magyar Irodalmi Osztály november elején közösen rendezett mesterkurzust a kortárs magyar próza alakulásáról.
A kortárs irodalom (ideális esetben) az irodalomtudomány provokációja. Amikor jól működik, amikor újat hoz, akkor arra készteti a kritikust és az irodalomtudóst, hogy újragondolja előfeltevéseit. A kortárs irodalom (ideális esetben) a fiatalok csábítója is, akik feltehetőleg nem a szüleik és a nagyszüleik kedvenceit akarják olvasni, hanem keresik az újat, és fogékonyak az aktuálisra. A kortárs irodalom (már nem az ideális, hanem a tényleges mai magyar) az utóbbi években nemzetközi figyelmet is kelt, ami új szakmai lehetőségeket nyit, és feladatokat ad a kritikusoknak, irodalomtudósoknak.
Ezek a megfontolások álltak a MaiMagyar címmel rendezett mesterkurzus meghirdetésének hátterében. És az a belátás, hogy a közelmúlt magyar prózájának a netes és a folyóirat-kritikánál elmélyültebb értelmezésében az Irodalomtudományi Intézet munkatársai is hathatósan tudják segíteni az ezen a területen kutató doktori hallgatókat. Ezek a belátások a 2018 novemberében A kortárs próza újabb fejleményei címmel Deczki Sarolta által szervezett konferencia után fogalmazódtak meg. A Mai Magyar mesterkurzus tehát a tavalyi konferencia egyik következménye. A mostani, első alkalom eredményes volt, és mi, szervezők reméljük, hogy ha sikerül rendszeresíteni, a MaiMagyar idővel a határon túli és inneni PhD-hallgatók fontos tudományos fóruma lehet.
A 2019. november 4–8. között lezajlott esemény négynapos programjának tematikai csoportjai többé-kevésbé lefedték a kortárs magyar próza főbb tendenciáit és fontosabb kérdéseit. Többen adtak elő a huszadik századi traumatikus múlt emlékezetét formáló történelmi regényekről, a kortárs szegénységirodalomról, a női szempontú narráció térnyeréséről, a fordítás és a kulturális transzferek kérdéseiről. Az Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Deczki Sarolta, Földes Györgyi, Hites Sándor, Kappanyos András, Kálmán C. György, Márjánovics Diána, Szolláth Dávid és Z. Varga Zoltán tartott előadást, rajtuk kívül pedig meghívott előadók is bekapcsolódtak. Bagi Zsolt (PTE), Károlyi Csaba (Élet és irodalom) Vásári Melinda (ELTE, Műút folyóirat) vállalták, hogy pusztán ügyszeretetből részt vesznek a munkában. Károlyi Csaba és Vásári Melinda, valamint Kálmán C. György a Deczki Sarolta által vezetett csütörtök délutáni kerekasztal-beszélgetésen a kortárs magyar próza tendenciáiról tartott folytatott vitában közreműködött.
A mesterkurzus főszereplői azonban mégiscsak a PhD-hallgatók voltak. Káli Anita (ME, BTK ITI), Melhardt Gergő (ELTE), Radics Rudolf (Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra), Rálik Alexandra (SzTE), Schäffer Anett (ME) mind igen komolyan vették a feladatot és magas színvonalú dolgozattal érkeztek. Visszajelzéseik alapján úgy tűnt, hogy mindannyian ismeretekkel és szakmai kapcsolatokkal gazdagabban tértek haza. A MaiMagyar mesterkurzus számukra talán többet is ér, mint egy átlagos tudományos konferencia (ahol 15–20 perces előadásukra többnyire legfeljebb két-három bátorító vagy bíráló megjegyzést kapnak), hiszen a mesterkurzus alkalmával doktori iskolájuktól független kutatók is elolvassák, és másfél órás üléseken részletesen véleményezik készülő disszertációjuk egy-egy fejezetét.
Mi, szervezők, köszönjük a hallgatók részvételét, az intézeti és a máshonnan érkezett előadók hozzájárulását, és nagyon reméljük, hogy lesz lehetőség a folytatásra.
Deczki Sarolta, Márjánovics Diána, Szolláth Dávid
7. oldal / 11