A BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztályának kuratóriuma és a Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport közös rendezvényén 2021. szeptember 24-én Kisantal Tamásnak adták át a Szegedy-Maszák Mihály családja és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya által alapított Szegedy-Maszák Mihály-díjat.
A BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztályának kuratóriuma és a Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport közös rendezvényeként 2021. szeptember 24-én került sor a Szegedy-Maszák Mihály-díj átadására, ahol Z. Varga Zoltán mondott laudációt. A most másodszor kiosztott díjat Kisantal Tamás kapta.
Az esemény alkalmával bemutatták A tágasság iskolája – Szegedy-Maszák Mihály 75: Az emlékkonferencia írásai című kötetet, amelyet Kálmán C. György ismertetett (szerk. Bucsics Katalin, Budapest: Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport – BTK Irodalomtudományi Intézet Elméleti osztály, Szegedy-Maszák Mihály-díj kuratórium, 2021).
A Károli Gáspár Református Egyetem Kortárs közép-európai regény kutatócsoportja és a BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztálya a Budapesti Francia Intézet támogatásával
2021. szeptember 9–10-én
címmel műhelykonferenciát rendez.
Az Irodalomtudományi Intézettel közös szervezésben megvalósuló 2021-es alkalom az együttműködés harmadik eseménye. A konferenciasorozat első rendezvényét 2019 júniusában a francia Université de Rennes-en tartották, 2020 szeptemberében pedig a KRE BTK kutatócsoportja tartott nemzetközi workshopot.
Az újabb műhelykonferencia célja, hogy a kortárs prózairodalom legújabb fejleményeit összehasonlító irodalomtudományi perspektívából térképezze fel.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztálya
A fordulat / The Reversal címmel rendezte meg hatodik narratológiai konferenciáját 2021. június 29-én.
Az intézet Irodalomelméleti osztályán hosszú ideje folyó elbeszéléselméleti kutatások újabb fejezetének részeként indult konferenciasorozat célja az elbeszélés alapvető paramétereinek vizsgálata. Az idei narratológiai konferencia tárgya a „fordulat” volt, amely a narráció tanulmányozásának egyik alapvető, Arisztotelész Poétikájáig visszavezethető fogalma.
A konferencia keretében mutatták be az Irodalomelméleti osztályon működő Narratológiai Kutatócsoport NarrativITI című új honlapját.
A BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztályának munkatársa, Szolláth Dávid, nyerte el tanulmány kategóriában a 2021-es Artisjus Irodalmi Díjat Mészöly Miklós című monográfiájáért.
Gratulálunk az elismeréshez.
Az Artisjus Irodalmi Díjakat 2006-ban hozta létre az Artisjus Egyesület. A nagydíj, valamint a költészet, próza, tanulmány és esszé kategóriában elnyerhető elismerések presztízsértéke abban rejlik, hogy a díjazottakról minden évben a pályatársak döntenek szavazatukkal.
Szolláth Dávid nagyívű monográfiája Mészöly Miklós születésének századik évfordulójára jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában. A kötet a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának gazdag pályáját és munkásságát mutatja be a poétikai sokszínűség alakulástörténeti fordulataira koncentrálva, a „hosszú pályakezdéstől” a „műformák felbontásán” át a „kései változatokig”.
Mészöly Miklós születésének 100. évfordulójára jelent meg Szolláth Dávid irodalomtörténész nagyívű monográfiája. A január 19-i jubileum alkalmából a szerző, az Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztályának munkatársa és a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője ismerteti Mészöly Miklós irodalmi pályáját és a Mészöly-emlékév előkészületeit.
Mészöly Miklós (1921–2001) gazdag rétegzettségű pályaképét a poétikai sokszínűség alakulástörténeti fordulataira koncentrálva mutatja be az új kötet, a „hosszú pályakezdéstől” a „műformák felbontásán” át a „kései változatokig”. Thomka Beáta 1995-ben megjelent Mészöly-monográfiája óta huszonhat év telt el, ezért is időszerű volt kísérletet tenni az új áttekintésre. Nem kis részben neki köszönhetően sok minden történt a Mészöly-filológiában és -kritikában. A szakirodalom is jelentősen gazdagodott, értelmezők új generációja jelent meg, akik új szempontokat hoztak, felértékelődött az intertextualitás és a medialitás nézőpontja. Időközben átértékelődött Polcz Alaine szerepe is, aki Mészöly felesége volt. A centenáriumra megjelent újabb összefoglaló monográfia mindezek tanulságait is beépítve az egyes művek és pályaszakaszok elemzése mellett történeti és világirodalmi kontextushoz való kapcsolódásukat és a mészölyi hagyománynak a kortárs magyar irodalmi folyamatokra, szerzőkre gyakorolt hatását is feltárja. Áttekinti a pálya állomásait, a recepció sajátosságait, valamint új fogalmi keretet és értelmezési stratégiákat kínál az életmű feldolgozásához.
A teljes cikk a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.
Mészöly Miklós (1921–2001) születésének 100. évfordulójára és a centenáriumi évre készülve a Mészöly Miklós Egyesület hagyományos Miklós-napi konferenciáját az író Közép-Európa-gondolatának és a születése és íróvá érése miatt is fontos dél-dunántúli tájegység által ihletett „pannon próza” koncepciójának szentelte.
Az 1979-es Szárnyas lovak című kötettel induló évtizedes szöveguniverzumot tekinti az irodalomtörténet – az író terminusával – pannon prózának. Mészöly legfőbb ambíciója ekkor a regionális és családtörténeti múlt megírása volt egy félig történelmi, félig imaginárius mitológia kidolgozásának segítségével, melynek „főszereplője” a térség: a Dél-Dunántúl, a Kárpát-medence és Közép-Európa.
Az online megtartott konferencián intézetünk munkatársai közül Szolláth Dávid, a konferencia szervezője és Szörényi László, az egyesület elnöke tartott előadást.
További előadók: Ágoston Zoltán, Bagi Zsolt, Bazsányi Sándor, Bencsik Orsolya, Demény Péter, Görözdi Judit, Győri Orsolya, Lovizer Lilla, Simon Attila, Szkárosi Endre, Vári György, Vásári Melinda.
A Jelenkor és a litera.hu beszámolója, valamint az élő közvetítésről készült felvétel letölthető.
7. oldal / 12