Irodalomelméleti osztály
Az osztály hírei
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 948
A magyar identitás Pittsburghben,
Josephine Baker Budapesten
Szollát Dávid beszámolója az AHEA 44. konferenciájáról
2019. április 4–6. között rendezték meg az American Hungarian Educators Association (az Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete) éves konferenciáját a Pittsburghi Egyetemen (University of Pittsburgh).
A pennsylvaniai Pittsburgh, a hajdani acélipari központ gazdasági válságok és környezeti katasztrófák után építette újra magát. Oktatásra, kutatás-fejlesztésre, informatikára és gyógyászatra alapozott sikeres városfejlesztési korszakát nem véletlenül nevezik „pittsburghi reneszánsz”-nak. A háromszázezres városban hét egyetem található, a kisváros méretű campuson pedig katedrálisa van a tudásnak. Irigylésre méltó, hogy itt valóban él a tudás kultusza, és az egyetemekre építik a jövőt. (Pittsburghről részletesebben külön cikkben írtam.)
A konferenciát szervező AHEA az amerikai magyar emigráció egyetemi értelmiségének nagy múltú szervezete. Az egyesület tudományszervező, közösségépítő és tehetséggondozó munkája igen szerteágazó. Az éves konferenciákon kívül (a negyvenötödiket jövőre Pécsen rendezik) támogatnak hungarológiai kutatásokat, díjakat adnak ki, melyek közül a legújabb a tavaly elhunyt, legendás alapítóról, Várdy Béla történészprofesszorról elnevezett emlékdíj, amelyet az arra érdemes fiatal történészek kapnak. Az egyesület fenntart egy igen magas színvonalú nemzetközi digitális folyóiratot, a Hungarian Cultural Studiest. A Louise O. Vasvári főszerkesztésében megjelenő fórum jól ismert a szakmai körökben, az Irodalomtudományi Intézetből is egyre több kolléga publikál a lapban.
A konferencia fő témája az identitás volt (Identity: Hungarian, European, Global?), ehhez szolgált jó gondolatébresztőnek Kenyeres János (ELTE, University of Toronto) nagy ívű, kétszáz év magyar irodalomtörténetét átfogó nyitóelőadása magyar írók különböző, a nemzeti identitást firtató írásainak hosszú soráról. A konferencia több mint negyven előadása történelmi, irodalmi, alkalmazott nyelvészeti, folklórtudományi, kultúratudományi témakörök szerint rendeződött. A gazdag programról lehetetlen részletesen beszámolni, de az előadások absztraktjai az AHEA honlapján olvashatók.
Az irodalmi előadások közül inspiráló volt Laura Pritchard (Harvard University) Dada and Futurist Soundscapes of Hungary című prezentációja, aki újra megerősítette azt a tapasztalatot, hogy a magyar avantgárd továbbra is nemzetközi kutatási téma. James V. Pavlish (John Carroll University, Cleveland, OH) Csáth Gézáról szóló előadása váratlanul, mégis találóan kapcsolódott a magyar identitás kérdéséhez. Pavlish azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy Csáth Gézát – Csáth saját, Ópium című elbeszélése alapján – egy drámai értékrendváltozást hozó kor tragikus alakjaként érdemes és méltányos szemlélni. Pavlish elemezte Kosztolányi Csáth-verseit, köztük az 1920-as Csáth Gézának címűt, amelyben Csáth sorsa, betegsége, elvesztése szorosan összekapcsolódik a háború és a Trianon utáni időszak veszteségtapasztalatával. Pittsburghben tájékozódhattunk az észak-amerikai magyar emigráció íróinak munkásságáról is. Többek között Szentkirályi Endre jóvoltából, aki a hajdan „második legnépesebb magyar város”-nak nevezett Cleveland magyar hagyományainak kutatója. István Esterhásról szóló előadása után Szentkirályi frissen megjelent könyvét, az Eire-tó parti város magyar közösségéről szóló nagyszabású monográfiáját is kézbe vehettük. (Magam is ebben a szekcióban adtam elő Narrative Style and Gender Relations in the Creative Relationship of Miklós Mészöly and Alaine Polcz címmel.)
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 826
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet és a kínai Sichuan University, College for Literature and Journalism 2019. május 14-én
Variation and World Literature
címmel közös komparatisztika konferenciát rendezett az Eötvös Collegium klubtermében, ahol a két intézmény munkatársai tartottak előadást.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 961
Az Irodalomelméleti Osztály műhelybeszélgetései címmel nyilvános előadássorozat indult kurrens, irodalomelméleti relevanciával bíró irodalomtudományi problémák, irányzatok, kutatási területek történéseiről, fogalmi keretéről, legfontosabb műhelyeiről, jelentős, a nemzetközi irodalomtudományban vitákat kiváltó könyveiről.
Az előadások és az azt követő műhelybeszélgetések az aktuális irodalomtudományi kérdéseket nem csupán saját kontextusukban szeretnénk megközelíteni, hanem az irodalomelmélet hagyományaihoz híven az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire kérdező általános reflexió tárgyaként is. A hosszútávú tervek szerint az előadássorozat fórumot biztosít az Irodalomtudományi Intézet kutatói számára, hogy készülő munkáik általánosabb elméleti problémáit az osztálykereteken kívül is megbeszélhessék, átgondolhassák.
A sorozat második rendezvényére 2019. május 7-én került sor az MTA BTK ITI emeleti tanácstermében.
A meghívott vendég ezúttal Hites Sándor, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XIX. századi Osztályának tudományos főmunkatársa, osztályvezetője volt, aki Five Economies of World Literature című vitaindító előadásában készülő új könyvének koncepcióját ismertette, amelyben a világirodalom fogalmának és használatának 19. századi gazdaságelméletekkel és gyakorlatokkal való összefüggéseit vizsgálja.
A vitaindító előadás összefoglalója letölthető.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1394
Az Irodalomelméleti Osztály nyilvános beszélgetéssorozatot szervez kurrens, irodalomelméleti relevanciával bíró irodalomtudományi problémák, irányzatok, kutatási területek történéseiről, fogalmi keretéről, legfontosabb műhelyeiről, jelentős, a nemzetközi irodalomtudományban vitákat kiváltó könyveiről. Az előadások és az azt követő műhelybeszélgetések az aktuális irodalomtudományi kérdéseket nem csupán saját kontextusukban szeretnénk megközelíteni, hanem az irodalomelmélet hagyományaihoz híven az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire kérdező általános reflexió tárgyaként is. A hosszútávú tervek szerint az előadássorozat fórumot biztosít az Irodalomtudományi Intézet kutatói számára, hogy készülő munkáik általánosabb elméleti problémáit az osztálykereteken kívül is megbeszélhessék, átgondolhassák.
A sorozat első rendezvényére 2019. április 23-án került sor az MTA BTK ITI emeleti tanácstermében, ahol Bagi Zsolt (PTE) filozófus, irodalmár, aki Irodalom és emancipáció címmel tartott előadást. Bagi Zsolt a kétezres évek eleje óta több eredeti esszében és könyvben tárgyalja az irodalmi nyelv működés- és létmódjának problémáit, kérdésfeltevései egyszerre polemikusan és szintetizáló igénnyel közelítik meg a korszak mértékadó irodalomelméleti irányzatainak ezirányú állásfoglalásait. Előadásában az irodalommal kapcsolatos gondolatainak változásáról beszélt.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 741
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya 2019 január 29–30-án 10:00 órától
címmel nemzetközi, angol és magyar nyelvű konferenciát rendezett – az osztály narratológiai konferenciáinak sorában negyedik alkalommal.
A konferencia tárgya: a kezdet volt – fő kérdései: az elbeszélő művek kezdése, bevezetése, első szavai, mondatai, részei, valamint az, hogy hogyan határozzák meg ezek a további szövegrészeket, az elbeszélő mű egészét, a narrációt, az időt, a teret és a művek egyéb sajátosságait.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 796
2018. november 29–30-án a Tudomány Napja alkalmából a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházában Elbeszélés és morális élet címmel rendezett konferenciát a SZTE Kognitív Poétikai Kutatócsoportja (Horváth Márta és Szabó Judit).
A tanácskozás fő témája az volt, hogy milyen poétikai eszközökkel irányítja a figyelmet az irodalom (és általában: a szöveg) a morálra, az ábrázolt világ morális ítéleteire és a szereplők megítélésére; hogyan működik a morális ítélet a szövegen belül és azon kívül; hogyan alakul a fikcionalitás és a morális ítéletek viszonya. Az előadók többsége a SZTE munkatársai közül került ki, de intézetünk mellett több egyetem is képviseltette magát.
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Morális ítélet történelmi perspektívában: a római szerelmi elégia tapasztalata címmel tartott előadást Hajdu Péter, aki azt a csalóka perspektívát elemezte, ahogyan az utókor szemében az epedő szerelmes, a sírig tartó hűség és a mindent feláldozó szerelem vagy a gonosz, csélcsap szerető tűnik fel a római elégiában – holott mindez annak idején humoros, esetleg éppen komikus elem volt, egészen más morális megítélés alá estek a „szereplők”, mint amivel a későbbi értelmezések felruházták a szövegeket. Kálmán C. György Együttérzés, rettegés, elbeszélés – Zoltán Gábor Orgiájának eszközei című előadásában azt vizsgálta, hogyan, milyen narratológiai eszközökkel éri el a közelmúlt sok vihart kavaró szövege a viszolygást, a felháborodást, a morális ítélet irányítását.
Minden előadás után alapos és érdekes vita következett, a szervezők szándéka szerint a jövő évben az átdolgozott előadások kötetben jelennek meg.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 896
2018. október 4–5-én Péter Esterházy, un con(m)te hongrois postmoderne címmel nemzetközi, francia és angol nyelvű irodalomtudományi konferenciát rendeztek Párizsban a Magyar Intézetben. A párizsi INALCO (Idegen Nyelvek Főiskolája) és a párizsi Magyar Intézet közös rendezvénye a kortárs magyar irodalom közelmúltban elhunyt, világirodalmi mértékkel is elismert szerzője, Esterházy Péter életművét járta körül. A magyar, francia, német, lengyel kutatók előadásai elsősorban Esterházy elbeszélő műveinek „posztmodern” sajátosságaival foglalkoztak, de elhangzottak hozzászólások Esterházy műveinek fordítási problémáiról, az eltérő nyelvi, kulturális, történelmi kontextusok jelentésmódosító hatásairól, a művek értelemhorizontjának a kulturális transzfer helyzetéből adódó bővüléséről. A konferencián a MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztályáról Z. Varga Zoltán De l'autofiction à l'écriture autobiographique: figures de soi dans l’œuvre d'Esterházy címmel tartott előadást, melyben a szerzői alakmás fikciós művekben való színrevitelének különböző funkcióit vizsgálta. A konferencián Où est la femme dans Une femme? Le corps langagier de Péter Esterházy et la traduction française címmel előadást tartott Földes Györgyi, az MTA BTK ITI Modern Magyar Irodalmi Osztályának munkatársa is.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1094
2018. október 24-25-én Nagyszebenben (Sibiu/Hermannstadt) a Lucian Blaga Egyetemen rendeztek nemzetközi tudományos konferenciát angol nyelven, melyen az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet két munkatársa is részt vett. Az Eastern European Literary Studies in Sync 2018 Conference:Hungarian and Romanian Transnational Literary Networks címmel rendezett tanácskozás a kelet-európai térség irodalmának és kulturális identitásának sajátos problémáit járta körül, különös tekintettel a magyar és román irodalmi kapcsolatokra. A nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem, a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem, a Román Tudományos Akadémia, a Pécsi Tudományegyetem és az MTA BTK ITI Irodalomelméleti Osztályának kutatói által tartott előadások a közös történelmi tapasztalatokat transznacionális szemszögből, összehasonlító irodalomtudományi problémákat középpontba helyezve közelítették meg. A magyar és a román irodalom világirodalmi beágyazottságáról, a fordításnak a két nyelv irodalmában betöltött szerepéről, a többnyelvűség kulturális és irodalmi helyzetéről, az irodalmi modernség és az irodalmi intézmények huszadik századi térségi modelljeiről, az államszocializmus időszakának kultúrpolitikájáról különösen izgalmas előadások hangzottak el, melyek a román és a magyar példákat hol összehasonlítva, hol párhuzamosan olvasva állították egymás mellé. A térség irodalmi és kulturális folyamatainak vizsgálata elméleti és történeti szempontból is kapcsolódott a világirodalom kutatásának korszerű nemzetközi modelljeihez.
Az MTA BTK ITI Irodalomelméleti Osztályáról Z. Varga Zoltán Cultural Transfer, Intercultural Reception, Translation – Contemporary French Literary Influences in Hungary during the “State Socialism.” A Case Study: Camus/Kertész címmel plenáris előadást, Bezeczky Gábor pedig The Confluence of Periodicals and Short Stories címmel szekcióelőadást tartott.
További cikkeink...
7. oldal / 9