2022. július 24. és 29. között Tbilisziben rendezték meg a nemzetközi komparatisztika legrangosabb fórumának tartott összejövetelt, az ICLA/AILC (International Comparative Literature Association / Association de la Littérature Comparée), azaz a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság XXIII. kongresszusát.
A több mint 1200 előadó részvételével zajló tanácskozáson a BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztályának munkatársai közül Hajdu Péter és Z. Varga Zoltán, úgy is mint a magyar komparatisztikai társaság elnöke és titkára tartott előadást.
A világirodalomi cserefolyamatok demokratizálódásnak jegyében a kongresszus a Re-Imagining Literatures of the World: Global and Local, Mainstreams and Margins (A világirodalmak új képzeletformái: a globális és a helyi, a fősodor és a peremek) címet viselte.
A járvány és a háború árnyékában a résztvevők közel kétharmada online vett részt a konferencia munkájában, ezért a szekciók zömében hibrid formában zajlott a tanácskozás. Így volt ez a Hajdu Péter által szervezett, a személyesen jelen lévők számara a Shota Rustaveli Grúz Irodalmi Intézetben rendezett World Literature and National Literature (Világirodalom és nemzeti irodalmak) című, 11 előadót felvonultató szimpóziumon is, ahol a Kínából, Hong-Kongból, Portugáliából, Németországból, Hollandiából és persze Magyarországról érkező irodalmárok előadásaikban azt a kérdést járták körül, hogy a világirodalmi dimenzió mint az irodalmi művek értelmezésének alternatív kerete miként alakítja át az irodalom klasszikus történeti tanulmányozásának nemzeti formáit.
Az izgalmas esettanulmányok többsége elméleti és műfaji kategóriák mentén közelítette meg a kérdést, a vita többek között a krimi, a sci-fi műfajainak nemzeti változatairól folyt, de több hozzászólásban felmerültek a fordítás és a kánon fogalmai is. Z. Varga Zoltán az Irodalomtudományi Intézetben szerkesztett és a Bloomsbury Kiadónál jövőre megjelenő Hungarian Literature as World Literature című kötet számára készülő fejezetét mutatta be előadásában, amely a 19–20. századi Párizs magyar irodalmi reprezentációt elemzi. Hozászólásában „Magyars in the Capital of Modernity: Geopoetical Meanings of Paris in 20th century’s Hungarian Literature” (Magyarok a modernség fővárosában: Párizs a 20. századi magyar irodalomban) címmel Ady Endre Új versek című kötetének szimbolikus földrajzát tárta fel, középpontban a kulturális közvetítés és az újraértelmezett nacionalizmus fogalmaival. Hajdu Péter egy másik fejezet (amelyen Milbacher Róberttel mint társszerzővel együtt dolgozik) egy részét tárta a nemzetközi tudományos nyilvánosság elé „Mór Jókai’s Popularity Home and Abroad” (Jókai hazai és külföldi népszerűségéről) című előadásában, amely a nemzetépítési programot szolgáló ideológiai töltet és a nemzetközi sikeresség látszólagos ellentmondását vizsgálta a Jókai-művekben.
Hajdu Péter a „Chinese Influences on Modern and Contemporary European and American Literature and Literary Theories” (Kínai hatások a modern európai és amerikai irodalomban és irodalomelméletben) című panel munkájában is részt vett, ahol egy kínai motívumokra alapozott fantasy-regény, Terry Pratchett Interesting Times című művének ideológiai-politikai tartalmait elemezte. A két hibrid és három online szekcióból álló tanácskozás összesen 21, főleg kínai előadót vonultatott föl, akik a legkülönbözőbb műfajok és irodalmi regiszterek példáin mutatták be a kínai hatás működését és jelentőségét a nyugati irodalomban.
A kongresszus mérete és színvonala jelzi a nemzetközi komparatisztikai közösség erejét és vitalitását. Remélhetőleg a három év múlva esedékes következő kongresszusra már nagyobb személyes jelenléttel kerülhet sor.
További információk a kongresszus honlapján érhetők el.
