2022. július 24. és 29. között Tbilisziben rendezték meg a nemzetközi komparatisztika legrangosabb fórumának tartott összejövetelt, az ICLA/AILC (International Comparative Literature Association / Association de la Littérature Comparée), azaz a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság XXIII. kongresszusát.

icla tbilisi2

A több mint 1200 előadó részvételével zajló tanácskozáson a BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztályának munkatársai közül Hajdu Péter és Z. Varga Zoltán, úgy is mint a magyar komparatisztikai társaság elnöke és titkára tartott előadást.
A világirodalomi cserefolyamatok demokratizálódásnak jegyében a kongresszus a Re-Imagining Literatures of the World: Global and Local, Mainstreams and Margins (A világirodalmak új képzeletformái: a globális és a helyi, a fősodor és a peremek) címet viselte.

icla_tbilisi4-1.jpg

A járvány és a háború árnyékában a résztvevők közel kétharmada online vett részt a konferencia munkájában, ezért a szekciók zömében hibrid formában zajlott a tanácskozás. Így volt ez a Hajdu Péter által szervezett, a személyesen jelen lévők számara a Shota Rustaveli Grúz Irodalmi Intézetben rendezett World Literature and National Literature (Világirodalom és nemzeti irodalmak) című, 11 előadót felvonultató szimpóziumon is, ahol a Kínából, Hong-Kongból, Portugáliából, Németországból, Hollandiából és persze Magyarországról érkező irodalmárok előadásaikban azt a kérdést járták körül, hogy a világirodalmi dimenzió mint az irodalmi művek értelmezésének alternatív kerete miként alakítja át az irodalom klasszikus történeti tanulmányozásának nemzeti formáit.

icla tbilisi1

Az izgalmas esettanulmányok többsége elméleti és műfaji kategóriák mentén közelítette meg a kérdést, a vita többek között a krimi, a sci-fi műfajainak nemzeti változatairól folyt, de több hozzászólásban felmerültek a fordítás és a kánon fogalmai is. Z. Varga Zoltán az Irodalomtudományi Intézetben szerkesztett és a Bloomsbury Kiadónál jövőre megjelenő Hungarian Literature as World Literature című kötet számára készülő fejezetét mutatta be előadásában, amely a 19–20. századi Párizs magyar irodalmi reprezentációt elemzi. Hozászólásában „Magyars in the Capital of Modernity: Geopoetical Meanings of Paris in 20th century’s Hungarian Literature” (Magyarok a modernség fővárosában: Párizs a 20. századi magyar irodalomban) címmel Ady Endre Új versek című kötetének szimbolikus földrajzát tárta fel, középpontban a kulturális közvetítés és az újraértelmezett nacionalizmus fogalmaival. Hajdu Péter egy másik fejezet (amelyen Milbacher Róberttel mint társszerzővel együtt dolgozik) egy részét tárta a nemzetközi tudományos nyilvánosság elé „Mór Jókai’s Popularity Home and Abroad” (Jókai hazai és külföldi népszerűségéről) című előadásában, amely a nemzetépítési programot szolgáló ideológiai töltet és a nemzetközi sikeresség látszólagos ellentmondását vizsgálta a Jókai-művekben. 

Hajdu Péter a „Chinese Influences on Modern and Contemporary European and American Literature and Literary Theories” (Kínai hatások a modern európai és amerikai irodalomban és irodalomelméletben) című panel munkájában is részt vett, ahol egy kínai motívumokra alapozott fantasy-regény, Terry Pratchett Interesting Times című művének ideológiai-politikai tartalmait elemezte. A két hibrid és három online szekcióból álló tanácskozás összesen 21, főleg kínai előadót vonultatott föl, akik a legkülönbözőbb műfajok és irodalmi regiszterek példáin mutatták be a kínai hatás működését és jelentőségét a nyugati irodalomban.

A kongresszus mérete és színvonala jelzi a nemzetközi komparatisztikai közösség erejét és vitalitását. Remélhetőleg a három év múlva esedékes következő kongresszusra már nagyobb személyes jelenléttel kerülhet sor.

További információk a kongresszus honlapján érhetők el. 

icla tbilisi3