A Károli Gáspár Református Egyetem Kortárs közép-európai regény kutatócsoportja és a BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztálya a Budapesti Francia Intézet támogatásával
2021. szeptember 9–10-én
címmel műhelykonferenciát rendez.
Az Irodalomtudományi Intézettel közös szervezésben megvalósuló 2021-es alkalom az együttműködés harmadik eseménye. A konferenciasorozat első rendezvényét 2019 júniusában a francia Université de Rennes-en tartották, 2020 szeptemberében pedig a KRE BTK kutatócsoportja tartott nemzetközi workshopot.
Az újabb műhelykonferencia célja, hogy a kortárs prózairodalom legújabb fejleményeit összehasonlító irodalomtudományi perspektívából térképezze fel.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztálya
A fordulat / The Reversal címmel rendezte meg hatodik narratológiai konferenciáját 2021. június 29-én.
Az intézet Irodalomelméleti osztályán hosszú ideje folyó elbeszéléselméleti kutatások újabb fejezetének részeként indult konferenciasorozat célja az elbeszélés alapvető paramétereinek vizsgálata. Az idei narratológiai konferencia tárgya a „fordulat” volt, amely a narráció tanulmányozásának egyik alapvető, Arisztotelész Poétikájáig visszavezethető fogalma.
A konferencia keretében mutatták be az Irodalomelméleti osztályon működő Narratológiai Kutatócsoport NarrativITI című új honlapját.
A BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztályának munkatársa, Szolláth Dávid, nyerte el tanulmány kategóriában a 2021-es Artisjus Irodalmi Díjat Mészöly Miklós című monográfiájáért.
Gratulálunk az elismeréshez.
Az Artisjus Irodalmi Díjakat 2006-ban hozta létre az Artisjus Egyesület. A nagydíj, valamint a költészet, próza, tanulmány és esszé kategóriában elnyerhető elismerések presztízsértéke abban rejlik, hogy a díjazottakról minden évben a pályatársak döntenek szavazatukkal.
Szolláth Dávid nagyívű monográfiája Mészöly Miklós születésének századik évfordulójára jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában. A kötet a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának gazdag pályáját és munkásságát mutatja be a poétikai sokszínűség alakulástörténeti fordulataira koncentrálva, a „hosszú pályakezdéstől” a „műformák felbontásán” át a „kései változatokig”.
Mészöly Miklós születésének 100. évfordulójára jelent meg Szolláth Dávid irodalomtörténész nagyívű monográfiája. A január 19-i jubileum alkalmából a szerző, az Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztályának munkatársa és a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője ismerteti Mészöly Miklós irodalmi pályáját és a Mészöly-emlékév előkészületeit.
Mészöly Miklós (1921–2001) gazdag rétegzettségű pályaképét a poétikai sokszínűség alakulástörténeti fordulataira koncentrálva mutatja be az új kötet, a „hosszú pályakezdéstől” a „műformák felbontásán” át a „kései változatokig”. Thomka Beáta 1995-ben megjelent Mészöly-monográfiája óta huszonhat év telt el, ezért is időszerű volt kísérletet tenni az új áttekintésre. Nem kis részben neki köszönhetően sok minden történt a Mészöly-filológiában és -kritikában. A szakirodalom is jelentősen gazdagodott, értelmezők új generációja jelent meg, akik új szempontokat hoztak, felértékelődött az intertextualitás és a medialitás nézőpontja. Időközben átértékelődött Polcz Alaine szerepe is, aki Mészöly felesége volt. A centenáriumra megjelent újabb összefoglaló monográfia mindezek tanulságait is beépítve az egyes művek és pályaszakaszok elemzése mellett történeti és világirodalmi kontextushoz való kapcsolódásukat és a mészölyi hagyománynak a kortárs magyar irodalmi folyamatokra, szerzőkre gyakorolt hatását is feltárja. Áttekinti a pálya állomásait, a recepció sajátosságait, valamint új fogalmi keretet és értelmezési stratégiákat kínál az életmű feldolgozásához.
A teljes cikk a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.
Mészöly Miklós (1921–2001) születésének 100. évfordulójára és a centenáriumi évre készülve a Mészöly Miklós Egyesület hagyományos Miklós-napi konferenciáját az író Közép-Európa-gondolatának és a születése és íróvá érése miatt is fontos dél-dunántúli tájegység által ihletett „pannon próza” koncepciójának szentelte.
Az 1979-es Szárnyas lovak című kötettel induló évtizedes szöveguniverzumot tekinti az irodalomtörténet – az író terminusával – pannon prózának. Mészöly legfőbb ambíciója ekkor a regionális és családtörténeti múlt megírása volt egy félig történelmi, félig imaginárius mitológia kidolgozásának segítségével, melynek „főszereplője” a térség: a Dél-Dunántúl, a Kárpát-medence és Közép-Európa.
Az online megtartott konferencián intézetünk munkatársai közül Szolláth Dávid, a konferencia szervezője és Szörényi László, az egyesület elnöke tartott előadást.
További előadók: Ágoston Zoltán, Bagi Zsolt, Bazsányi Sándor, Bencsik Orsolya, Demény Péter, Görözdi Judit, Győri Orsolya, Lovizer Lilla, Simon Attila, Szkárosi Endre, Vári György, Vásári Melinda.
A Jelenkor és a litera.hu beszámolója, valamint az élő közvetítésről készült felvétel letölthető.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Irodalomtudományi Intézet
Irodalomelméleti Osztálya
címmel rendezte meg ötödik narratológiai konferenciáját
2020. október 27-én.
Az intézet Irodalomelméleti Osztályán hosszú ideje folyó elbeszéléselméleti kutatások újabb fejezetének részeként indult konferenciasorozat célja az elbeszélés alapvető paramétereinek vizsgálata. Az idei konferencia a tér elbeszélésbeli problémáival foglalkozik.
Alapvetőnek látszik, hogy az elbeszélés dimenziója az idő. És bár minden cselekvés, történés kibontakozásához térre éppúgy szükség van, mint időre, az idő érzékeléséhez pedig elméletileg is szükséges a (térben történő) mozgás, a tér a narratológiának gyakran mellékes, elhanyagolható terrénuma, amelyre kevés figyelmet szokás fordítani. Sőt, ha a narratívát az ember egyik alapvető kognitív instrumentumának tartjuk, attól alapvetően különbözőnek gondolunk egy másikat, a térre vonatkozó mental mappingot, amelynek alig van köze az elbeszéléshez. Pedig talán az utóbbi is alapulhat elbeszéléseken, illetve nagyban hozzájárulhat elbeszélések megértéséhez.
Lehetséges, hogy a térviszonyok felmérése ugyanolyan bonyolult képleteket eredményezhetne az elbeszélésben, mint az időviszonyoké. A narratológiai kutatások az utóbbi időkben növekvő érdeklődést tanúsítanak az elbeszélt térviszonyok iránt, aminek valószínűleg az is oka lehet, hogy egyre több kutatás fordít figyelmet társadalmi tereink narratív jellegére, illetve az elbeszélések téralakító, tértapasztalatot befolyásoló hatásaira is.
A konferencia helyszíne az Irodalomtudományi Intézet, Eötvös Könyvtára volt.
A konferencia programja letölthető.
Az online élő közvetítés felvételei továbbra is megtekinthetők.
*
Az Irodalomtudományi Intézet rendezvényein szájat és orrot takaró maszk viselése kötelező. A pandémiával kapcsolatos korlátozásokról és az esetleges változásokról friss információk az Irodalomtudományi Intézet honlapján érhetők el.
Narrative Beginnings címmel megjelent a DeGruyter által kiadott Frontiers of Narrative Studies 2020/1-es száma, amelynek tematikus részét Hajdu Péter, intézetünk tudományos tanácsadója szerkesztette. A folyóiratszám azon előadások közül nyújt válogatást, amelyek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya által 2019. január 29–30-án tartott The Beginning / A kezdet című nemzetközi, angol és magyar nyelvű negyedik narratológiai konferencián hangzottak el.
A konferencia tizennégy előadásának fő kérdése az volt, hogy az elbeszélő művek kezdése, bevezetése, első szavai, mondatai, részei hogyan határozzák meg a további szövegrészeket, az elbeszélő mű egészét, a narrációt, az időt, a teret és a művek egyéb sajátosságait. A Frontiers of Narrative Studiesban Kai Mikkonen főleg 19. századi regények példáin vizsgálja, hogyan határozza meg a kezdés az elbeszélés módját és a műfaji elvárásokat. Bojti Zsolt Edward Prime-Stevenson Imre: A Memorandum című, Simão Valente pedig Graham Greene The End of the Affair című regényének kezdetét, Hajdu Péter pedig Terry Pratchett korongvilág-regényeinek bevezető leírásait elemzi.
Tartalom:
Péter Hajdu: Introduction: Of beginnings
Kai Mikkonen: “The marquise went out at 5 o’clock”: Novel beginnings and realistic expectations
Zsolt Bojti: Narrating eros and agape
Simão Valente: The end of the affair: Catholic plots and sinful detectives
Péter Hajdu: How to begin a sequel?
A Reciti Kiadó gondozásában Leírás: elmélet, irodalom, kép címmel megjelent a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2017. november 16–17-én rendezett komparatisztikai konferencia anyagából készült tanulmánykötet (szerkesztői: Hajdu Péter, Kálmán C. György, Mekis D. János és Z. Varga Zoltán).
A több mint harminc írás egyszerre elméleti és történeti kérdéseket érintve izgalmas elemzésekkel mutatja be a leírás változatos megjelenéseit a modern magyar irodalomból, a világirodalomból, a színházból, a filmből és a képzőművészetből vett művek vizsgálatán keresztül. A kötetben megjelent tanulmányok nemzetközi és művészeti ágak közötti kontextusban is vizsgálják a leírás mint elbeszéléstani kategória alakulását, jellegzetességeit és hatását.
Előzmények:
A konferenciáról készült beszámoló, a konferencia programja és fényképei letölthetők.
6. oldal / 11