Modern magyar irodalmi osztály
Az osztály hírei
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 541
2020. szeptember 21-én Balogh Magdolna és Deczki Sarolta mutatta be Görözdi Judit Dejiny v súčasných mad’arských románoch (A történelem a kortárs magyar regényekben) című új könyvét az Írók Boltjában.
Görözdi Judit irodalomtörténész, hungarológus a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének igazgatója. A kortárs magyar prózairodalommal, valamint a kulturális közvetítés, ezen belül elsősorban a műfordítás problémáival foglalkozik. Mészöly Miklós elhallgatásalakzatairól szóló magyar, illetve szlovák nyelvű kötete után, frissen megjelent munkájában a kortárs magyar posztmodern prózának azt az ágát vizsgálja, amely a történelem elbeszélhetőségének kérdéseit állítja a középpontba Dejiny v súčasných mad’arských románoch (A történelem a kortárs magyar regényekben) című kötetében.
Miként érzékeljük és hogyan írjuk le a történelmet? Hogyan befolyásolják irodalmi, történetírói, vagy éppen orális hagyományaink a történelemről alkotott képzeteinket, végső soron történeti gondolkodásunkat? Van- e egységes nemzeti történelem? Miféle ideológiai rétegei vannak történeti képzeteinknek? Mi maradt a nagy elbeszélésbe vetett hit szétfoszlása után? Hogyan jelenik meg a társadalom marginális csoportjainak történeti tapasztalata a történeti elbeszélésekben? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgat kortárs magyar regényeket, Esterházy Péter, Nádas Péter, Krasznahorkai László, Márton László, Darvasi László, Rakovszky Zsuzsa és mások munkáit elemezve a szerző.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 1093
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Mondern Magyar Irodalmi Osztálya 2018 októberében a Zenetudományi Intézet Bartók termében rendezte meg az első világháború „mikrotörténelmi” vizsgálatát célzó konferenciasorozatának harmadik részét Üdvözlet a győzőnek címmel.
A korábbi konferenciák is a háború egyes fázisaira reagáló Ady-verscímek iróniáját igyekeztek kreatívan továbbgondolni és kontextusba helyezni, a háború befejeztét felidézve pedig ez az irónia végképp keserűvé és reménytelenné válik. Ady verse nem nevezi meg a „győzőt”, de – az utólagos események ismerete nélkül – a vereség metafizikai természetét ragadja meg, amelyben az utókor a modern világrend csúfos lelepleződését hajlamos látni, miközben máshol már érlelődik a húszas évek sosem látott virágzása, már készülnek a modernség kulturális projektumát kiteljesítő és a század arculatát meghatározó művek, mint Az eltűnt idő nyomában, az Ulysses, A varázshegy vagy a Švejk. Ez a kettősség állt a harmadik konferencia középpontjában, ahol az irodalom, zene, képzőművészet, tánc, színház, film, folklór, a tömegkultúra, a korabeli médiumok, a köznyelv, a közgondolkodás és a kulturális intézmények történetével foglalkozó előadások hangzottak el.
A 2014 szeptemberében Emlékezés egy nyár-éjszakára címmel tartott első konferencia az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából a különféle diszciplínák (történettudomány, irodalom-, zene-, tánc-, művészet-, vallás- és társadalomtörténet) párbeszédében azokat a mechanizmusokat igyekezett láthatóvá tenni, amelyek révén a nagypolitika ellentmondásai leszivárognak a mindennapokba: azt a közhangulatot, amikor az átlagembernek nem okoz gondot, hogy az aradi tizenhármak gyászünnepéről és az uralkodó születésnapjáról egyaránt őszintén megemlékezzék, vagy amikor a Kossuth-nótával toboroznak katonákat Ferenc József zászlaja alá. Ez a sok szempontú átgondolás talán segíthet abban, hogy saját korunkat is tisztábban lássuk.
A 2016 júniusában rendezett második konferencia E nagy tivornyán címmel a háború percepciójában végbement fordulatot állíotta fókuszba: azt a – helyenként évekre elhúzódó – történelmi pillanatot, amikor a kezdeti eufória átadja helyét a fásultságnak, amelyből a művészet és kultúra területén két kiút kínálkozik: az eszképizmus és a radikális szembefordulás. A kötet tanulmányaiból kirajzolódó kép megmutatja, hogy a háború a maga (legalábbis addig) egyedülállóan borzalmas módján mennyire inspiráló volt a kultúra számára. Az európai kultúra közvetlenül, teljes nyerseségében tapasztalta meg, hogy a felvilágosodás által szabad egyénné nyilvánított emberi lény újra tárggyá, a technológia legsérülékenyebb, de legkönnyebben cserélhető alkatrészévé válhat. Miközben ezt az emberi lényt még mindig erős szálak fűzik a felvilágosodás előtti közösségi kulturális és morális értékrendhez, így ebben a rendkívüli helyzetben – története során alighanem utoljára – még autentikus folklór létrehozására is képes. A konferencia előadásai ennek az egyedülálló inspirációnak a szükségszerűen ellentmondásos lenyomatait tárták fel a korszak magas és tömegkultúrájában, az irodalom, a zene, a tánc, a képzőművészet, a sajtó, a közbeszéd, a folklór, a reklámok, a korabeli médiumok, a front és a hátország, a nagy szellemi teljesítmények és a hétköznapok történetében.
A záró konferencia részletes programja, a 2020-ban megjelent harmadik tanulmánykötet tartalomjegyzéke és az előadások összefoglalói letölthetők, az első két kötet teljes anyaga pedig már szabadon elérhető:
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 705
A Magyar Irodalomtörténeti Társaság MIT füzetek sorozatában Az állandó és a változó címmel jelent meg Angyalosi Gergely tanulmányokat, kritikákat és szakrecenziókat tartalmazó új könyve.
A kötet írásainak többsége irodalomtörténeti tanulmány, főleg a 20. századi magyar irodalomtörténet tárgyköréből. Ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy az irodalmi modernség sokarcú történelmi jelenség, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy ezek az arculatok néha párhuzamosan, akár egymás ellenében, néha pedig egymást követően, de egymásra utalva alakultak ki, és léteztek akár párhuzamosan is, néha hosszú évtizedekig. Ezt a bonyolult együttélési struktúrát képtelenség oly módon szakaszolni, mintha ezek az időbeli egységek nem csupán egymásutániságra vagy egymás mellettiségre, hanem valamiféle virtuális értékszint-emelkedésre is utalnának. A kötet tanulmányai ennek a felfogásnak a jegyében vizsgálnak részproblémákat.
Az itt összegyűjtött írások nemcsak jelentős egyéni kutatói teljesítményt dokumentálnak, hanem meghatározóan formálták az Irodalomtudományi Intézet irodalomtörténeti szintézisének modernségkoncepcióját is.
A kötet tartalomjegyzéke letölthető.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 391
A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Számítógépes irodalomtudomány című számának online bemutatóján 2020. június 24-én közreműködtek: Almási Zsolt (PPKE), Kalcsó Gyula (PIM, Eszterházy Károly Egyetem), Major Ágnes (BTK ITI), Kiss Margit (BTK ITI), Péter Róbert (SZTE). A beszélgetést Maróthy Szilvia (BTK ITI) vezette.
A bemutatót Földes Györgyi (BTK ITI), a Helikon főszerkesztője nyitotta meg, összefoglalója a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.
Az irodalomtudományi kutatásokban régi ismerős a számítógép, mégis újra és újra szükséges bemutatkoznia. A most megjelent folyóiratszámban a számítógépes irodalomtudomány elmúlt fél évszázadáról és a ma legújabb technológiáiról egyaránt tájékozódhat az olvasó. A tanulmányok homlokterében a számítógépes filológia elméleti és gyakorlati kérdései állnak, valamint megjelennek a számítógépes irodalomtudomány olyan területei is, mint a távoli olvasás, a stilometria és az adatbázis-építés.
A szerkesztő, Maróthy Szilvia ismertetője a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.
Az eseményről készült felvétel a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi szemle Facebook-oldalán elérhető.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 965
Az utóbbi évtizedben megújult és aktivizálódott magyarországi összehasonlító irodalomtudományi kutatások újabb eredményeként, intézetünk több munkatársának közreműködésével megjelent a Kánon és komparatisztika. A kánonok többszólamúsága kelet-közép-európai kontextusban című kötet, amely a 2019 májusában a veszprémi Pannon Egyetemen rendezett nemzetközi konferencia előadásait gyűjti egybe. A kötet a konferencia szándékát megőrizve párbeszédhelyzetbe hozza a magyar irodalomtudományt a nemzetközi komparatista kutatói közösséggel.
A könyv a két hívószóra reflektáló önálló tanulmányok mellett egyes műfajok, eszmetörténeti kategóriák vizsgálatának keretében is tárgyalja a komparatív elemzés szerepét a kánonképződés történeti és elvi folyamatainak feltárásában. A kötet tanulmányai a komparatív megközelítésmódok korszerű alkalmazását is bemutatják, hiszen a kulturális és művészeti cserefolyamatok, a többnyelvűség, az eltérő és mégis hasonló kulturális hagyományok térségi megvalósulásainak poétikai tétjeit emelik ki változatos példákkal. Az elméleti kérdésfelvetések és a különböző típusú műértelmezések között jó arányérzékkel teremtett egyensúly mellett a kötet innovatív és egyúttal továbbgondolásra ösztönző képet vázol fel a térségi kanonizációs folyamatok kelet-közép-európai kontextusának sajátosságairól.
A Kánon és komparatisztika két hívószavának kapcsolódásait nagyívű történeti-elméleti áttekintések és alapos, részletes elemzések, esettanulmányok mutatják be, és ezzel a kötet a területen az utóbbi években végzett munka szintézisét is adja.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 781
„Az elbeszélő nem magyaráz, nem kommentál [...], hanem teremt: a semmiből valamit, a nemlétből létet; a végtelen, ijesztő űr helyébe egy belakható, átjárható és megismerhető mikrokozmoszt állítva. [...] A regényteremtés csak ezzel a nyelven, szón túli beszéddel lehet valóban teljes, ez az erős, fals hang zeng tovább az olvasóban akkor is, ha becsukta a könyvet; ez az egyszeriség és teljesség, nem befejezettség és lezártság, hanem a regény végtelen tágasságának, nyitottságának a hangja.”
Ma 70 éve, 1950. április 14-én született Esterházy Péter. Rá emlékezve közöljük most a Hrabal könyve című regényéről első megjelenésekor, 1990-ben készült írást, amely Erdődy Edit A lélek színpadán című kötetében olvasható újra, és felidézzük James Joyce-ról folytatott beszélgetését Kappanyos Andrással a Kalligram 2008. júniusi számának tematikus összeállításából.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 1023
2020. április 11-én, a költészet napján Évfordulók címmel új rovat indult a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján, amelynek első cikkeiben intézetünk munkatársai idézik fel József Attila és Márai Sándor alakját.
Horger Antal és a karma című írásában Kappanyos András a költő és egykori tanára közötti legendás konfliktus részleteit ismerteti, Deczki Sarolta pedig Márai emigrációs éveibe nyújt betekintést Az ékezetek és az identitás című összefoglalójában.
A kutatóközpont honlapján az új ismeretterejesztő sorozat mellett továbbra is elérhetők a kutatóintézetek tudományos eredményeire alapuló nyilvános adatbázisok és adattárak, amelyek segítik a széles körű tudományos információszerzést, és támogatást nyújtanak az oktatás, a művelődés, valamint a kulturális élet egyéb területei számára.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 1056
A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Genette, a szerszámkészítő című számának bemutatóját 2020. március 10-én tartották
a Kelet Kávézó és Galériában.
A lapszámbemutató résztvevői voltak:
Angyalosi Gergely, Z. Varga Zoltán és Bene Adrián.
A beszélgetést Földes Györgyi vezette.
Gérard Genette (1930–2018) a francia irodalomtudomány egyik legfontosabb képviselője volt a 20. század második felében. Elméleti munkáit számos nyelvre lefordították. Az ezredfordulóra már világhírű szerző műveit ma is rendszeresen használják az egyetemi oktatásban az Egyesült Államoktól Japánig. Hosszú ideig „formalista”, vagy „strukturalista” poétikusnak és irodalomkritikusnak könyvelték el, aki évtizedeken keresztül azon fáradozott, hogy újabb és újabb eszközöket fabrikáljon az irodalmi művek megközelítéséhez (Figures I–V, 1966–2002). Roland Barthes köréhez tartozott, így fontos szereplője volt a francia strukturalizmus nagy korszakának. 1970-ben Tzvetan Todorovval együtt megalapította a Poétique folyóiratot, amely szemléletében már eltért a klasszikus strukturalizmustól. A kilencvenes évek közepén újabb fejezetet nyitotta az esztétika irányába, jóval általánosabb teoretikus közegbe ágyazva ezzel a poétikai kutatásokat(L’oeuvre de l’art I–II, 1994–1997), miközben fontos kísérletet tett az angolszász és a kontinentális esztétikai tradíciók ötvözésére.
A lapszám tartalomjegyzéke letölthető.