Modern magyar irodalmi osztály
Az osztály hírei
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 1918
Az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások című irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat keretében 2021. június 16–18. között háromnapos tudományos konferenciának adott otthont a Partiumi Keresztény Egyetem. A nemzetközi együttműködéssel létrejött rendezvény társszervezője ezúttal is a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete volt.
A PKE Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszéke 2013 óta kétévente látja vendégül Nagyváradon az értelmiségtörténet kérdésköreivel és karrierlehetőségeivel, a szellem mindenkori embereinek kapcsolati hálóival, alkotói csoportosulások, írók, irodalmárok izgalmas élettörténeteivel foglalkozó kutatókat. A konferencia iniciátorai, titkárai a PKE jelenlegi és egykori, társult oktatói: Boka László egyetemi docens, az Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa és Biró Annamária, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa.
Az értelmiségi karrierek kutatása az irodalom- és művészetszociológia, a társadalomtörténet, illetve a megújuló történettudomány kedvelt témája. A magyar értelmiségtörténet kutatása azonban nem fejlődött önálló tudományággá, és leginkább tematikus részkutatásokban merült fel a különböző karriermodellek feltárásának igénye. Az ezzel összefüggő kapcsolatépítési stratégiákkal leginkább a hálózatkutatás foglalkozott, az írói csoportosulásokkal kapcsolatban is új megközelítésmódot eredményezve. A konferenciasorozat a források és forrástípusok feltárásának eredményei mellett a jelzett problémákat tematikusan megjelenítő irodalmi művek értelmezési kérdéseit helyezi előtérbe.
A konferenciasorozat negyedik rendezvényére a Kárpát-medence különböző szegleteiből érkeztek résztvevők, a mintegy harminc szakértő révén olyan interdiszciplináris előadásokra és párbeszédekre, érlelő szakmai vitákra és kutatási korszakokat átívelő témakörökre figyelhettek a konferencia hallgatói, amelyek az említett hármas fő tematika mentén a magyar nyelvterület egészét átfogták.
A szervezők a sorozat minden eseményén kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az irodalomtörténeti előadások mellett történészek, nyelvészek, művelődéstörténészek is szerepeljenek a konferenciákon. A 2013-as kezdete óta már hézagpótlónak bizonyult, nagy érdeklődésre számot tartó rendezvénysorozat idei két felkért plenáris előadója Ablonczy Balázs történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet főmunkatársa, az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetője, illetve Schein Gábor író, költő, irodalomtörténész, az ELTE habilitált docense volt.
A Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatásán túl ebben az évben a PKE rendezvényét támogatta (helyszínt biztosítva a konferencia egy-egy szekciója, illetve programrésze számára) a Római Katolikus Püspökség és az Ady Endre Emlékmúzeum is, médiatámogatóként pedig a Plusz FM nagyváradi magyar nyelvű rádióadó csatlakozott hozzájuk. A korábbi konferenciák szerkesztett, nyomtatott kötetei a reciti.hu portálon teljes terjedelmükben elérhetők, a magas letöltésszámokon túl ezek a könyvek számos pozitív recenziót és kritikát is kiérdemeltek a legjelentősebb irodalomtudományi fórumokon. A 2021-ben rendezett konferencia előadásaiból is hasonló kiadvány készül.
A konferencia részletes ismertetése, programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
A korábbi konferenciák anyagából készült kötetek a reciti.hu portálon érhetők el.
A konferencián készült további képek a galériában láthatók.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 564
Új magyar nyelvű kiadásban jelent meg James Joyce regénye, az Ulysses, amelyet újrafordított formájában először 2012-ben ismerhettek meg az olvasók. A könyv magyarországi fogadtatása azonban sokkal régebbre nyúlik vissza. A szövegváltozatok történetéről június 16-án a Bloomsday alkalmából a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a négytagú fordítócsoport vezetője Kappanyos András közölt cikket A legújabb Ulysses – egy fordítás története címmel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapjának Ismerettár rovatában.
2012-ben nyolcévnyi intenzív munka után engedte útjára a szöveget a négytagú fordítócsoport (Gula Marianna, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán, Szolláth Dávid). Az Ulysses lefordításának lehetőségét először Babits Mihály vetette fel. Az ő öteltéből kiindulvás készítette el az első fordítást Gáspár Endre, akinek kétkötetes munkája 1947-ben jelent meg. A második magyar szöveg 1974-ben készült Szentkuthy Miklós fordításában. 1986-ban Bartos Tibor – az időközben megjelent kritikai kiadásra hivatkozva, de arra valójában kevés figyelmet fordítva – átírta az 1974-es szöveget. A Szentkuthy-fordítás és a Bartos féle változtatások inkább a fordítók saját kreativitásához közelítik a regényt, mintsem az eredeti mű szigorú struktúrájához. Az 1986-os (negyvenezer példányban megjelent) verziót az Európa Könyvkiadó 1998-ban ismét kiadta, de ekkoriban már felmerült az újrafordítással felérő radikális revízió igénye, amelynek eredménye volt a 2012-ben megjelent regényszöveg.
Az eredeti mű első kiadásának centenáriuma (2022. február 2.) előtt nem sokkal megjelent 2021-es magyar nyelvű kötet méltó módon illeszkedik az évfordulóhoz kapcsolódó nemzetközi konjunktúrába: a konferenciák, műsorok, podcastok, tanulmánykötetek és új kiadások sorába. Bár a számos helyen javított magyar szöveget csak a magyar olvasók élvezhetik, az új borítót Váradi Zsolt munkáját bárki megcsodálhatja. A 2012-es kiadáshoz képest az újrakiadás szövegébe olyan javítások kerültek, amelyek tovább erősítik a szöveg következetességét, konzisztenciáját. Eredetileg is több száz tételes, folyamatosan bővített glosszárium segítette a fordítócsoportot a szöveg belső kapcsolatrendszerének megőrzésében, néhány pont viszont azóta még változtatásra szorult, köszönhetően az olvasók figyelmének is. A gazdag rétegzettségből – mint azt már Hamvas Béla is megérezte – magának az életnek a gazdagsága tekint vissza olvasójára. És minél inkább elmélyedünk az Ulysses szövegében, annál jobban érvényesül két legfontosabb értéke: a humora és a humánuma.
„Az Ulysses, mint maga a szerző mondja: minden. Tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz, filozófia. Szintézis. Az egész világ a maga rendezett rendszertelenségében, vagy rendszertelen rendezettségében, felbontva, összefoltozva, ahogy egy hétköznapi ember agyán átcsurog; felidéz átélt, olvasott, hallott gondolatokat és képzeteket, aztán eltűnik, de nem nyomtalanul, mert újra feltűnik, mint szín vagy részlet, vagy ha szín és részlet volt, mint mozgató erő vagy központi probléma.” (Hamvas Béla, 1930)
Kappanyos András A legújabb Ulysses – egy fordítás története című írása a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 846
A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Újvidéki Tagozata és a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2021. június 22–23-án közös konferenciát rendez
címmel, amely az Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztálya és az Újvidéki Egyetem több évtizedes konferenciasorozatának újabb állomása.
Helyszín:
a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia
Újvidéki Tagozatának székháza (Újvidék, Nikola Pašić utca 6.)
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 267
Nagyvárad, Partiumi Keresztény Egyetem, 2021. június 16–18.
Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 4.
2021-ben negyedik rendezvényével folytatódik Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen 2013-ban indított, az Irodalomtudományi Intézet szakmai támogatásával zajló irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat.
Az értelmiségi karrierek kutatása az irodalom- és művészetszociológia, a társadalomtörténet, illetve a megújuló történettudomány kedvelt témája. A magyar értelmiségtörténet kutatása azonban nem fejlődött önálló tudományággá, és leginkább tematikus részkutatásokban merült fel a különböző karriermodellek feltárásának igénye. Az ezzel összefüggő kapcsolatépítési stratégiákkal leginkább a hálózatkutatás foglalkozott, az írói csoportosulásokkal kapcsolatban is új megközelítésmódot eredményezve. A konferenciasorozat az új források és forrástípusok feltárásának eredményei mellett a jelzett problémákat tematikusan megjelenítő irodalmi művek értelmezési kérdéseivel foglalkozik.
A konferencia részletes ismertetése, programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
A korábbi konferenciák anyagából készült kötetek a reciti.hu portálon érhetők el.
A konferencia szervezői a PKE Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszékének jelenlegi és egykori, társult oktatói: Boka László egyetemi docens, a BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztáyának tudományos főmunkatársa és Biró Annamária egyetemi adjunktus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetének oktatója.
A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg, egy-egy programrésze számára pedig helyszínt biztosít a Római Katolikus Püspökség a felújított püspöki palotában, illetve az Ady Endre Emlékmúzeum. Médiapartnerként a Plusz FM nagyváradi magyar nyelvű rádió is csatlakozott a támogatókhoz.
A szervezők – az érvényes járványügyi szabályok betartása mellett – minden érdeklődőt szeretettel várnak.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 1087
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 2021. május 18-án életének 36. évében váratlanul meghalt Patócs László irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, aki a BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztályával közvetlen munkakapcsolatban rendszeresen részt vett az Újvidéki Egyetemmel és a Híd folyóirattal közösen szervezett tudományos események megvalósításában.
Patócs László 1986. január 25-én született Zentán. Egyetemi tanulmányait az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékén végezte, ahol 2010-ben szerzett mesterszakos diplomát irodalomelméleti tárgyú dolgozatával. Ettől az évtől kezdve rendszeresen részt vett a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia bilaterális nemzetközi projektjének keretében rendezett konferenciasorozat újvidéki és budapesti tanácskozásain, írása a sorozatról átfogó képet nyújtó Hosszmetszet című kötetben is szerepel.
Sokrétű tevékenysége során dolgozott az Újvidéki Rádióban, az újvidéki Magyar Tanszéken, majd a Híd folyóirat főszerkesztőjeként, a Vajdasági Rádió Szempont című művelődési műsorának állandó munkatársként, volt középiskolai tanár, és szerkesztette a Magyar Szó napilap Kilátó című mellékletét is. 2009 és 2013 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának ösztöndíjasa volt mint mesterhallgató, doktorandusz, majd fiatal oktató. 2013-ban kapcsolódott be az Életnarrációk, kisebbségi reprezentációs modellek című akadémiai kutatási programba. 2019-ben a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában jelent meg Vezeti a népet című regénye. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és a budapesti Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fiatal Kutatói Tagozatának tagja, valamint az újvidéki Híd Kör alapító tagja volt.
Emlékét kegyelettel megőrizzük.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 1243
Az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályán alapított
Erdődy Edit-díjat 2021-ben
Csehy Zoltán
nyerte el
Arctalanság, arcadás, arcrongálás.
Önláttatási stratégiák és diszkurzusretorikák kisebbségi kontextusban
című könyvéért (Reciti, Budapest, 2020).
Milyen beszédmódokban volt szokás és lehet kisebbségi, regionális, transzkulturális esztétikáról, az etnicitás hangsúlyozásán alapuló nemzeti(ségi) pedagógiáról, kisebbségi énformálásról beszélni a „szlovenszkói” magyar irodalom tükrében? Milyen diszkurzusmezőket teremt egy-egy antológia? A kötet az arctalanság metaforikus vádjából kiindulva az arcadási stratégiákon át jut el az arcrongálás posztmodern esztétikájáig, egy szinte állandó hiányként definiált paradigma kitölthetőségének egykori és mai lehetőségeiről is szólva.
Csehy Zoltán monografikus igényű tanulmánykötete egyszerre tekinthető szintetizáló összegzésnek és sok szempontból hézagpótló munkának. Szerzőjét ezúttal nem a neolatin költészet alakváltozatai, az antikvitás továbbélésének nyomai, az egyes szerzői önreprezentációk, az erotográfia kultúrtörténeti hagyományába illő poétikák vagy a humanista énformálás mikéntjei érdeklik, hanem a kisebbségi kontextusban történetiségükben is jól megragadható önláttatási stratégiák és diszkurzusretorikák, melyek egészen a jelenig nyúlnak, sőt innen visszatekintve válnak csak igazán érdekessé.
Az idén hetedik alkalommal odaítélt díjhoz Boka László írt laudációt.
Erdődy Edit születésének 75. évfordulója alkalmából a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható Kappanyos András emlékező írása.
A 2021-ben díjazott kötet a reciti oldaláról letölthető.
A hagyományosan Erdődy Edit születésnapjához kapcsolódóan rendezett ünnepélyes díjátadás ebben az évben a személyes jelenlétet lehetővé tevő későbbi időpontban várható.
***
Az Erdődy Edit-díjat a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának közössége az Erdődy és Szabics családdal egyetértésben évente ítéli oda olyan kortárs irodalmi, színházi vagy irodalomtudományi teljesítmény elismeréseként, amely a humor, az irónia, a szatíra, illetve a bevett evidenciákra való elfogulatlan rákérdezés eszközével a társadalmi megértés, a szolidaritás és humánum értékeit segíti érvényesülni.
A díj Erdődy Edit személyiségére és munkásságára emlékeztető
egyedi tárgy, amelyet Szabics Ágnes képzőművész – a névadó lánya – készít,
és amelyhez kísérő oklevél is tartozik.
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 641
A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle
2021. február 5-én (péntek) 18:00 órakor tartja Posztszekularizáció című (2020/3.) számának online bemutatóját.
Körösvölgyi Zoltán, Szentpéteri Márton (szerkesztők),
Tillmann József, Schneider Ákos, Povedák István (szerzők).
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 698
A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle
Posztmodern gótika című számának online bemutatóját
2020. december 15-én tartotta a folyóirat szerkesztősége.
A beszélgetés résztvevői voltak:
Nemes Z. Márió és Virágh András (szerkesztők)
Bartha Ádám (szerző)
Moderátor: Földes Györgyi (főszerkesztő)
A 2020/2. tematikus lapszámban a kortárs (posztmodern) gótika interdiszciplináris és intermediális jelenségeiről olvashatók tanulmányok. A gótikus irodalom angolszász elsődleges kontextusában jobbára a mai napig olyan olvasatoknak ad teret, amelyekben a kísértet a temetetlen múlt, a szörnyeteg a külső fenyegető autoritás, a zombi pedig az önálló akaratától megfosztott ember allegóriájaként válhat értelmezhetővé, de az irányzat a 21. század első évtizedeire az allegorikus olvasatokon messze túlmutató ernyőfogalommá vált, ráadásul fogalomtörténeti fejleményei is nehezen követhetők. Ugyanakkor a posztmodern gótika „formátlansága” nem értelmezhető csupán „benső” hagyománytörténeti folyamat eredményeképp, valamint ide kell kapcsolnunk azokat a jelenségeket is, amelyek a gótikus hagyományhoz képest – a különbségeket és eltéréseket hangsúlyozva – próbálják megkülönböztetni magukat.
További cikkeink...
- A történelem a kortárs magyar regényekben – könyvbemutató
- „Üdvözlet a győzőnek” – megjelent az első világháború mikrotörténelméről tartott konferenciasorozat harmadik kötete
- Az állandó és a változó – tanulmányok és kritikák a 20. századi irodalomról
- Számítógépes irodalomtudomány ‒ a Helikon legújabb számának bemutatója