A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara és a BTK Irodalomtudományi Intézet 2024. november 21–22-én Az őszi sanzontól a mocskos időkig címmel rendezett konferenciát a zene és az irodalom kapcsolatáról.
Az előadások a klasszikus és a könnyűzene, a népzene, a sanzon, a nemzedékek által meghatározott szórakoztató zenei műfajok ontológiai-esztétikai hatásait is vizsgálva arra kerestek választ, hogy a tematikus vagy motivikus szint fölé emelkedve hogyan határozza meg a zene a magyar és a világirodalom műveit.
Helyszín: Magyar Zene Háza
(1146 Budapest, Olof Palme sétány 3.)
(1146 Budapest, Olof Palme sétány 3.)
A kultúratudományok előretörésével az irodalomban a „csak a szöveg” igazsága problematikus lett: az írott szöveg újra a kultúrakép egyik meghatározó, de nem kizárólagos, hanem más művészeti ágakkal folyamatos kapcsolatban lévő formájává vált.
A zene és az irodalom kapcsolata szétválaszthatatlan. Az irodalom a fogalmi struktúrákat is képes átesztétizálni, a zenét a leginkább emocionális és legkevésbé fogalmi művészetnek szokás gondolni. Pedig a zene mint hangok és csend érzelmeket kiváltó elrendezése nagyon közel áll az irodalomhoz, létezésének lényege az ezeket strukturáló idő, és talán az irodalomnál is inkább megteremti, mint ábrázolja a világot.
A konferencia előadói egyrészt azt vizsgálták, hogy a tematikus vagy motivikus szint fölé emelkedve hogyan határozza meg a zene a magyar és a világirodalom műveit. A klasszikus zene, a populáris zene, a népzene, a sanzon, a nemzedékek által meghatározott szórakoztató zenei műfajok ontológiai- esztétikai hatásai egyaránt fontosak lehetnek.
A konferencia előadói egyrészt azt vizsgálták, hogy a tematikus vagy motivikus szint fölé emelkedve hogyan határozza meg a zene a magyar és a világirodalom műveit. A klasszikus zene, a populáris zene, a népzene, a sanzon, a nemzedékek által meghatározott szórakoztató zenei műfajok ontológiai- esztétikai hatásai egyaránt fontosak lehetnek.
A másik nagy tematikus csoportba a könnyűzene történetének egy-egy korszakát, előadóját tárgyaló előadások kerültek, melyek azt vizsgálták, hogyan reflektál a könnyűzene a mindenkori társadalmi-politikai-ideológiai környezetre: hogyan épülnek be a szövegekbe, az előadásba, a brandbe politikai állásfoglalások, üzenetek, hogyan reagálnak az előadók a társadalmi környezetre, annak változásaira. A punk, a rap, a hip-hop, a rock, az underground, sőt, olykor a pop és a heavy metál zene előadói is fontosnak tartják a kiállást, a nyílt vagy árnyaltabb állásfoglalást társadalmi ügyek mellett.
