A Reciti konferenciakötetek sorozatában Avantgárd nőírók, női alkotók címmel megjelent tanulmánykötet bemutatóján 2024. január 8-án a Kis Présház irodalmi kávéházban Dobó Gábor, Kalafatics Zsuzsanna és Karafiáth Judit, valamint Földes Györgyi szerkesztő beszélgetett a BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztálya által 2022-ben rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatából készült kötetről.
A kötet írásai a nemzetközi avantgárd mozgalmakban marginalizált női szereplők munkásságára interdiszciplináris, több művészeti ágra kiterjedő érdeklődéssel kérdeznek rá, a vizsgált életművek gyakran intermediális jellegét is nyomatékosítva. A különböző tudományterületeket képviselő, többnyelvű és többkultúrájú háttérrel rendelkező szerzők értelmezései az avantgárd transznacionális jellegét hangsúlyozzák.
A 2022 novemberében megrendezett konferencia hiányokat igyekezett pótolni. A nemzetközi avantgárd mozgalmakban nők is jelen voltak, művészi tevékenységet folytattak – még ha kisebb arányban is, mint a férfiak –, ám a kánonba sokkal kisebb eséllyel kerültek bele, munkásságuk háttérbe szorult, ezért annak feldolgozása is sok esetben várat magára.
Susan Rubin Suleiman „kettős marginalitás” fogalma plasztikusan szemlélteti azt a jelenséget, hogy a nők még a kánonban egyébként sokáig a szélre szoruló avantgárdnak is a margójára kerültek, miközben a női alkotók – többféle érvényesülési stratégiával – különleges művészi teljesítményeket hoztak létre.
Az avantgárdnak tekintett műfaji kritériumok számbavétele és a ténylegesen megvalósult művek műfaji leírása mindeddig önmagában is csak részlegesen történt meg, és mindenképpen újragondolásra szorul a gender és a test szövegbe, műbe íródását figyelembe vevő szempontok alapján. A folyamat fontos állomása volt a kétnapos tanácskozás, amelynek eredményeit ez a kötet adja közre. Az angol és magyar nyelvű tanulmányokat is tartalmazó kötetet Földes Györgyi szerkesztette.
