A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle
Közép-európai komparatisztika című számának bemutatóját 2020. január 6-án 18:00 órakor tartotta
a Kelet Kávézó és Galériában.
Közreműködtek: Berkes Tamás (a szám szerkesztője), valamint Balogh Magdolna, Kalavszky Zsófia,
Kiss Szemán Róbert és Vörös István.
A beszélgetést Deczki Sarolta vezette.
A Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetében 2019. március 13-án mutatták be a Szomszédok a kirakatban – A szlovák irodalom recepciója 1990 után című tanulmánykötetet, amely az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetével közös projekt keretében jött létre, és a Reciti Kiadó gondozásában jelent meg. A kötet a szlovák irodalom magyarországi befogadását és a kultúrtranszfer egyes tényezőinek ebben játszott szerepét vizsgálja – a fókuszban a szlovák irodalomnak a 2016-os Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon való megjelenésével.
A könyvbemutató résztvevői voltak: Ivana Taranenková, Deák Renáta és Hushegyi Gábor, valamint a kötet szerkesztője, Balogh Magdolna, aki beszámolóban foglalta össze az esemény részleteit:
A Szomszédok a kirakatban – A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után című kötet az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete közös hároméves mobilitási projektje keretében készült, amely A magyar és a szlovák irodalom a közép-európai kulturális térben 3.—Sajátos nemzeti irodalmi jelenségek a 20. és 21. században, kulturális transzfer az irodalomban címet viselte. A projekt záró publikációját a 2017 októberében Budapesten rendezett A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után című konferencia anyagából Balogh Magdolna, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa, az együttműködés magyar projektvezetője szerkesztette. A kötetet Ivana Taranenková, a Szlovák Irodalmi Intézet munkatársa mutatta be, hangsúlyozva a kötet anyagának sokszínűségét.
Az esemény moderátoraként Görözdi Judit, a Világirodalmi Intézet igazgatóhelyettese azt emelte ki, hogy a kötet kettős céllal jött létre, egyfelől történelmi metszetben vizsgálja a szlovák irodalom recepcióját, másfelől egy konkrét esemény, a 2016-os 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál szlovák díszvendégségének mérlegét kívánja megvonni.
Ez utóbbi célkitűzés miatt vett részt az eseményen Hushegyi Gábor művészettörténész, aki 2013 és 2017 között a budapesti Szlovák Intézet igazgatójaként dolgozott, valamint Deák Renáta műfordító: ők voltak a kulcsfigurái a könvvfesztivál szlovák díszvendégsége keretében magyarul megjelent szlovák irodalom prezentálásának. Hushegyi Gábor kulturális diplomataként egy új diplomáciai irány, a társadalmi diplomácia elveinek a kulturális közvetítésben alkalmazható gyakorlatát is leírta (a kötetben olvasható írása minden bizonnyal nemcsak a szlovák, hanem a magyar szakemberek számára is tanulságos). Deák Renáta kulturális menedzserként afféle mindenese volt a szlovák irodalmat a fókuszba állító könyvfesztivál sokrétű munkálatainak. Ennek ismertetése során mindketten kitértek arra, hogy a finanszírozástól kezdve az irodalomközvetítés optikájának megváltoztatásán, a fordítók és a kiadók kiválasztásán, a műfordítói műhelyek megszervezésén át a magyar irodalmárok megszólításáig mennyiféle módon igyekeztek megfelelni a feladatnak.
Balogh Magdolna a korábban elhangzottakra is reflektálva az egyének, a kulturális közvetítés iránt elkötelezett szakemberek szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet. Azt emelte ki, hogy a fordítóknak kulcsszerepük van az irodalom közvetítésében: a fordító ízlése, ismeretei, értékválasztásai, és nem utolsó sorban tehetsége perdöntő a recepció szempontjából. Miközben örömmel sorolta a számokat, amelyek a szlovák irodalom egyre erőteljesebb magyar jelenlétéről tanúskodnak az utóbbi negyedszázadban, hangot adott szkepticizmusának is: emlékeztetett arra, hogy a közép-európai irodalmak magyarországi megismertetése érdekében sokan sokat tettek a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben – elég csak a Kalligram kiadó projektjeire gondolni –, ám e munka szélesebb társadalmi hatása régiónkban sajnos igen csekélynek mondható.
A hallottak a hallgatóság körében nagy érdeklődést váltottak ki, a rendkívül élénk vitában számos a témához kapcsolódó reflexió hangzott el: az egyes irodalmi művek befogadásától az irodalmi kánonok és az irodalomtudomány szerepén át a kulturális párbeszéd számos aspektusa került szóba.
Beszámoló a Határjelenségek. Oroszország és Magyarország Kelet és Nyugat vonzásában, határok és keresztutak című nemzetközi projekt novemberi workshopjáról
2018. november 22-én Budapesten tartotta meg első közös rendezvényét az orosz és magyar kutatókból álló nemzetközi kutatócsoport, amely idén nyert el egy hároméves, kétoldalú tudományos pályázatot Határjelenségek. Oroszország és Magyarország Kelet és Nyugat vonzásában, határok és keresztutak (The Border Zone Paradigm: Russia and Hungary, Borderland and Crossroads in Cultures between East and West / Россия и Венгрия на перекрестке культур Востока и Запада: проблемы пограничья) címmel.
A munkacsoport központi témái ezúttal a „név és identitás”, az „arc és identitás” és az „olvasó és identitás” kérdései voltak. A kutatók irodalmi, képzőművészeti és történeti szövegek elemzésén keresztül vizsgálták az elnevezéssel, névadással összefüggő olvasói és szerzői identitás(ok) formálódásának, alakulásának problémáját.
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai Osztálya által szervezett sorozat ötödik előadására 2018. október 12-én, pénteken 15:00 órakor került sor.
Mészáros Andor
A prágai Cseh Irodalmi Múzeum (PNP) magyar repertóriuma
az Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácstermében.
A térségünkkel foglalkozó komparatisztikai kutatások mai helyzetéről és feladatairól szóló rendezvénysorozat elsődleges célja a hazai közép-európai összehasonlító kutatások felmérése, elmélyítése, a meglévő műhelyek közötti kapcsolattartás erősítése, valamint hozzájárulás a tudományos utánpótlás kineveléséhez.
A már elhangzott, korábbi szemináriumok témái és ismertetései honlapunkon megtekinthetők.
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai Osztálya által szervezett sorozat hatodik előadására 2018. november 23-án került sor.
Rethinking Russian Formalist Concepts:
„Literaturny Byt” and Nineteenth-Century US Gift Book Culture
az Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácstermében.
A térségünkkel foglalkozó komparatisztikai kutatások mai helyzetéről és feladatairól szóló rendezvénysorozat elsődleges célja a hazai közép-európai összehasonlító kutatások felmérése, elmélyítése, a meglévő műhelyek közötti kapcsolattartás erősítése, valamint hozzájárulás a tudományos utánpótlás kineveléséhez.
A már elhangzott, korábbi szemináriumok témái és ismertetései honlapunkon megtekinthetők.
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Közép- és kelet-európai Osztálya előadássorozatot szervez a térségünkkel foglalkozó komparatisztikai kutatások mai helyzetéről és feladatairól. A rendezvények elsődleges célja a hazai közép-európai összehasonlító kutatások felmérése, elmélyítése, a meglévő műhelyek közötti kapcsolattartás erősítése, valamint hozzájárulás a tudományos utánpótlás kineveléséhez.
A rendezvénysorozat következő előadását Németh Orsolya tartja
2018. szeptember 21-én, pénteken 15:00 órakor
A posztszovjet térség népei és kultúrái a lengyel tényirodalom tükrében címmel.
Helyszín: az Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácsterme.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
A Helikon 2018/1. számában megjelent Berkes Tamás Bojtár Endrére emlékező nekrológja.
Bojtár Endre, intézetünk munkatársa, tudományos tanácsadója, a Közép-és kelet-európai Osztály alapító vezetője, a Helikon egykori szerkesztője, Széchenyi-díjas irodalomtörténész és műfordító, aki gazdag munkássága részeként könyveivel, tanulmányaival a magyar tudományosságban korábban még nem létező szakterület, a baltisztika (Baltic Studies) alapjait is megteremtette, 2018. feburár 11-én életének 78. évében hunyt el. Búcsúztatása és temetése 2018. március 8-án volt a Rákoskeresztúri új köztemetőben.
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa Kalavszky Zsófia (Közép- és kelet-európai Osztály) a „Quote form Pushkin – the Unwritten”. Linguistic Forms of Uncovering Manipulation and Mystification in the Russian Pushkin Cult of the 20th Century című előadással képviselte intézetünket a 2018. június 1-3. között Moszkvában A Hero of Our Time: (Inter) National Symbolic Public Figures and their Cult in the Age of (Post) Modernity címmel megrendezett nemzetközi konferencián, amelynek elnevezése nem véletlenül utalt Jurij Lermontov Korunk hőse című regényére. A tanácskozás a harmadik volt azon tudományos rendezvények sorában, amelyeket a „The Anthropological Turn in the Humanities and Social Sciences” témakörben a New Literary Observer folyóirat közösen szervezett a European University at St. Petersburg egyetemmel. Idén új társszervezőként a Southern Federal University (Rostov on Don) is csatlakozott a projekthez.
A konferencián 49 előadó két párhuzamos szekcióban angol és orosz nyelvű előadásokban és az azokat követő igen élénk vitákban kereste a válaszokat az alábbi kérdésekre: Milyen szociális mechanizmusok segítik elő a személyi intézmények létrejöttét az elmúlt 3-4 évszázad nyilvánosságában?; Hogyan zajlik a kultikus személyiség formálódása és intézményiesítése egy adott történelmi korszakban?; Milyen adottságaiknak köszönhetően válnak a kultikus/kulturális hősök a kollektív remények, félelmek, frusztrációk projekciójává, továbbá miért jelenhetnek meg a kortársak számára önidentifikációs szereplehetőségként is?; Milyen gyorsan és milyen módon megy végbe a kultikus/kulturális hősök (le)cserélődése különböző korszakokban?; Milyen hasonlóságok és különbségek találhatóak a különböző nemzeti kontextusokban megjelenő úgynevezett „lángészek” („vlasztyityeli dum”/„masters of minds”, Puskin) között?; Milyen okai vannak annak, hogy a „régi idők hősei” időszakonként ismét aktuálissá válnak?
További részletek a konferencia honlapján és letölthető programjában érhetők el.
7. oldal / 9