Előzmények
A közép- és kelet-európai régió irodalmainak összehasonlító vizsgálata kezdettől fogva részét alkotta az Intézet programjának. Az eleinte Világirodalmi, később Összehasonlító Irodalomtörténeti Osztály a magyar és a szomszédos nemzetek irodalmai közötti kapcsolatokat dolgozta fel. Ez a program – az érintett ország kutatóival közösen – mindkét nyelven egyszerre megjelentetett tanulmányköteteket eredményezett. Így jöttek létre az orosz (1961), a cseh–szlovák (1965), a lengyel (1969) és a délszláv (1972) vonatkozású kapcsolattörténeti kötetek gazdag anyaggal, nagyszámú hézagpótló tanulmánnyal. Napirenden volt a szomszédos irodalmak történetének megírása is, de ebből csak Sziklay László munkája, A szlovák irodalom története (1962) készült el. A hazai régiókutatások fellendülésében fontos mérföldkőnek számít az 1962-ben megrendezett nagyszabású budapesti összehasonlító konferencia, valamint a konferencia aktáit közlő La littérature comparée en Europe orientale (1963) című kötet, amely ezen a téren is megalapozta az intézet nemzetközi tekintélyét. Ennek nyomán intézetünk vezető komparatistáinak (Vajda György Mihály, Klaniczay Tibor, Sőtér István, Szabolcsi Miklós) jelentős szerepük volt az AILC égisze alatt létrejött Histoire Comparée des Littératures de Langues Européennes (Az európai nyelvű irodalmak története) című könyvsorozat elindításában és szerkesztésében. Jórészt személyi okok (nyugdíjazások, eltávozások) miatt a sokat ígérő kezdet után az 1970-es évek végére ez a kutatási irány átmenetileg a háttérbe szorult az intézetben, ugyanakkor a Közép- és Kelet-európai Osztály megalakulásával e kutatási és tudományszervezési törekvés fontosságát szervezeti formában ismerték el.
Az osztály 1986-ban alakult meg Bojtár Endre vezetésével. Az újraalapított kis létszámú osztály elsődleges célja az orosz és a német nyelvterület közötti népek irodalmának – tágabban: egész kultúrájának – összehasonlító elemzése. Az 1990-es években OTKA-támogatások segítségével sikerült fokozatosan megteremteni a feltételeket a komplex-szintetikus kutatáshoz, amelynek végső célja a régió összehasonlító irodalomtörténetének az elkészítése. Ez a hatalmas, szerteágazó munka csak komoly előtanulmányok után, korszakonként haladva, tanulmánykötetek és részmonográfiák segítségével végezhető el. Programunkba eddig több mint huszonöt fiatal és középkorú kutató kapcsolódott be, többségüket külső munkatársként, egyéni megbízás alapján vontuk be a kutatásba. Az elkészült tanulmánykötetek és monográfiák mellett a program egyik legfontosabb eredménye, hogy az osztály meghatározó szerepet játszott a fiatal kutatók kinevelésében. A kilencvenes években öt, a műhely legbelső köréhez tartozó munkatársunk szerzett tudományos minősítést (Berkes Tamás, 1991; Krasztev Péter, 1994; Pálfalvi Lajos, 1994; Balogh Magdolna 1995; Simona Kolmanová, 1998).
Az osztály kutatási programjának első summázata volt a 2000-ben megjelent Keresztirányok. Közép- és kelet-európai összehasonlító kultúrtörténet című tanulmánygyűjtemény, amely felölelte a térség 19. és 20. századi művelődéstörténetének csaknem egészét – érintve és értelmezve a legfontosabb irodalmi irányzatokat. A kétezres években bekapcsolódtunk az AILC keretében készült négy kötetes közép-európai irodalomtörténet munkálataiba (History of the literary cultures of East-Central Europe, 2004–2010). Külön ki kell emelni, hogy könyveivel és tanulmányaival Bojtár Endre lerakta a magyar tudományosságban addig még nem létező szakterület, a baltisztika (Baltic Studies) alapjait, amelynek ezáltal az Intézet lett a központja.
Munkánk alapvető szakmai sajátosságai közé tartozik a térségbeli társintézetekkel való különböző szintű együttműködés, ami osztályunk tagjai mellett esetenként az intézet más kutatóinak a bevonását is jelenti. Az elmúlt három évtizedben az osztály nemzetközi kapcsolatai gyors ütemben épültek ki, különösen termékeny kapcsolat alakult ki a szlovák, lengyel, litván, cseh és orosz társintézetekkel és tanszékekkel. A jelenleg három főből álló osztály tagjai (Balogh Magdolna, Berkes Tamás, Kalavszky Zsófia) – a humán erőforrások korlátai ellenére – rendszeresen publikálnak külföldi lapokban és kiadványokban, s részt vesznek hazai és nemzetközi konferenciákon és projektekben. A 2000-es évek derekától az osztály elsődleges prioritásai közé tartozik a pozsonyi Világirodalmi Intézettel (Ústav svetovej literatúry SAV) való egyezményes együttműködés, amelynek jelenleg a 2016–18-as projektjén dolgozunk.
Mivel az egyezményekre alapozott intézetközi együttműködést a legtöbb partnerünk országában felváltotta a projektfinanszírozás, ezért cseh és lengyel vonatkozásban arra törekszünk, hogy egyéni kutatóként bekapcsolódjunk a partnerintézetek által meghirdetett nemzetközi projektekbe. Osztályunk munkatársai a legutóbbi időszakban három nemzetközi vállalkozásba kapcsolódtak be. Balogh Magdolna bekapcsolódott a varsói Instytut Badań Literackich lengyel–ukrán projektjébe (Polska i ukraińska proza kobieca okresu międzywojennego w perspektywie środkowoeuropejskim, 2013–2017, témavezető Grażyna Borkowska); Berkes Tamás bekapcsolódott a Cseh Irodalmi Intézet (Ústav pro českou literaturu) nemzetközi projektjébe, amely a ”Királyudvari kézirat” publikálásának kétszázadik évfordulójára készít kollektív monográfiát. (Rukopisy královédvorský a zelenohorský v české literatuře a umění 19. století. Kolektivní monografie při příležitosti 200. výročí nálezu Rukopisu královédvorského, témavezető: Dalibor Dobiaš). Kalavszky Zsófia 2017-ben sikeresen pályázott három magyar ruszista kollégájával együtt egy magyar–orosz kutatócsoport megalakítására, így 2018-tól tagja a The Border Zone Paradigm: Russia and Hungary, Borderland and Crossroads in Cultures between East and West (Россия и Венгрия на перекрестке культур Востока и Запада: проблемы пограничья) című, 2018–2021 között zajló, nemzetközi projektnek.
A legutóbbi években az osztály tevékenységének részleges újrafogalmazását igényelte, hogy a közép- és kelet-európai térséggel foglalkozó összehasonlító irodalomtudomány hazai műhelyei az utóbbi évtizedben részben leépültek, részben megszűntek. Ennek következtében egyre kevésbé érvényesül a hazai kutatásokban az a komparatisztikai szemlélet, amely egyszerre több szláv és nem szláv irodalmat vizsgál a magyar kultúra kontextusában. Ezt a felismerést követve az osztály 2016-ban kezdte meg a Közép-európai Szeminárium című előadássorozat szervezését, amely a térségünkkel foglalkozó egyetemi kollégák bevonásával a komparatisztikai kutatások mai feladataira fókuszál. A rendezvények elsődleges célja a hazai közép-európai összehasonlító kutatások felmérése, elmélyítése, a meglévő műhelyek közötti kapcsolattartás erősítése, valamint hozzájárulás a tudományos utánpótlás kineveléséhez.
2011 és 2015 között szervezeti szempontból osztályunk része volt a Turkológiai Kutatócsoport, amelynek szakmai irányítását 2016-ban bekövetkezett haláláig Hazai György akadémikus látta el.
2018-ban elhunyt Bojtár Endre, aki huszonnégy éven át, 2010-ig vezette az osztályt. Nekrológját Berkes Tamás közölte a Helikon 2018/1-es számában.
Komparatisztika (felelős: Berkes Tamás)
A világ egészét tekintve elmondható, hogy a közép- és kelet-európai irodalmak szisztematikus kutatását kevés helyen művelik. Az összehasonlító munka a legutóbbi időkig szinte csak a szlavisztika területén folyt, s ez egy olyan – kimondott vagy kimondatlan – előfeltevésen alapul, amely a szláv népek nyelvi összetartozásából indul ki (kapcsolódva a XIX. századi nemzeti mítoszokhoz). Ezeknek a szlavisztikai kutatásoknak tiszteletre méltó eredményei vannak, de egészében mégis tartalmaznak bizonyos torzításokat, mivel térségünket a „szláv világgal” azonosítják (mellőzve a magyar, román, balti, stb. kultúrákat). A osztály immár három évtizede azt a megközelítést vallja magáénak, hogy az összehasonlító kutatás csak a szláv és a nem-szláv irodalmak együttes tanulmányozásával vezet olyan korrekt eredményre, amelyből hitelesen rajzolódnak ki térségünk kultúrtörténeti folyamatai.
A közép-európai komparatisztika azt keresi, miben áll a térség műveltségének sajátos minősége, sajátos kulturális típusa. Túl akar lépni azon a módszertani korláton, amely térségünk irodalomtörténetét pusztán az egyes nemzeti irodalmak egymás mellé helyezésével képes elgondolni. A Bojtár Endre által megalapozott közép-európai komparatisztika annyiban tér el a szlavisztika hagyományos felfogásától, hogy a nyelvi rokonságtól független történeti-tipológiai megközelítésre épül. A történeti tipológia a strukturalizmus műközpontú szemléletét is felhasználva az egyes művek szemantikai és poétikai elemeinek rendszerbe foglalásával jut el az irodalmi irányzat fogalmához, amely a regionális komparatisztika alapvető segédfogalmának tekinthető. A kutatási irány egyaránt kiterjed a magyar irodalom közép- és kelet-európai kapcsolataira, illetve a térségbeli irodalmak rokon és eltérő vonásainak tipológiai vizsgálatára.
Az osztály kutatási gyakorlatában az irodalmi irányzat fogalmát Bojtár Endre A kelet-európai avantgarde irodalom (1977, angolul 1992, szerbül 1999) című műve alapozta meg, amely iskolát teremtett. Ennek jegyében készült el Berkes Tamás Senki sem fog nevetni című könyve az 1960-as évek groteszk irányzatáról (1990), Balogh Magdolna Kiúttalan utakon című munkája a katasztrofizmus irodalmáról (1993), illetve Krasztev Péter könyve a közép- és kelet-európai szimbolizmusról (Ismét újra kell születnünk, 1994). Ebből a koncepcióból nőtt ki az a tipológiai jellegű modellt, amelyben összeegyeztethetőnek látszik az irodalmi érték és a történeti bemutatás szempontja. Eszerint az egyes mű a maga egyediségében nem lehet része a történetnek – mert annak csak meghatározott szempontok alapján kialakított struktúrák lehetnek a részei –, a történeti folyamat rekonstrukciója az irodalmi (és művelődéstörténeti) irányzatok végezhető el. Ennek megfelelően nincsenek rendhagyó, „beskatulyázhatatlan” írók, legfeljebb olyanok, akik bizonyos irányzatok közé esnek (így teremtvén újabb irányzatot), vagy pedig művészi pályájuk különböző szakaszai több, egymást követő irányzatba egyaránt beletartoznak. A nagy író kiteljesít egy bizonyos irányzatot (műnemet, műfajt, stílust, eszmét, témát), ugyanakkor vele együtt tárgyalható – jelentősége arányában – a többi irodalom hasonló típusú írója is. Az irodalomtörténeti folyamat az így felfogott „izoglosszák” által körülhatárolt metszetek történetéből rajzolódik ki. Ennek a koncepciónak a jegyében készült el Bojtár Endre „Hazát és népet álmodánk” című könyve, amely összefoglaló igénnyel mutatja be a felvilágosodás és romantika térségbeli irodalmát (2008, szlovákul 2010).
Az osztály munkaterve kiterjed arra is, hogy a közép- és kelet-európai térség irodalomtudományi eredményeit közvetítse a hazai tudományos gondolkodás felé. Ez a célkitűzés egyszerre szolgálja a komparatisztikai szemlélet hazai elmélyítését és a magyar tudományosság gazdagítását a régiónkbeli irodalmi és kulturális folyamatok megismertetésével. Az osztály tevékenysége éppúgy kiterjedt a magyar irodalom regionális beágyazottságának tudatosítására, mint a térségbeli irodalmak hazai recepciójának nyomon követésére és értelmezésére.
Baltisztika (felelős volt: Bojtár Endre)
Módszertani szempontból is egyedülálló, hogy az osztály kutatási programja – a régió más irodalmai mellett – kiterjedt a balti kultúra jelenségeire is. Több évtizedes munkásságával Bojtár Endre lerakta egy eddig még nem létező szakterület, a baltisztika alapjait. A Litván költők antológiája (1980) után először litván nyelvkönyvet adott ki (Kevés szóval litvánul, 1985), majd a függetlenségét elvesztő három balti ország 1939/40-es drámai történetéről írt izgalmas értekezést (Európa elrablása, 1989, csehül 1994), s kiadott egy összefoglalást a litván történelem és kultúra csomópontjairól (Litván kalauz, 1990). Számos balti tárgyú szépirodalmi és történeti munka fordítása és szerkesztése után Bojtár Endre 1997-ben adta ki opus magnum jellegű monográfiáját, az addigi munkásságát betetőző Bevezetés a baltisztikába című könyvét. (Az angol nyelvű változat 1999-ben jelent meg: An introduction to Baltic Studies. The Culture of the Balts in the Antiquity). Bojtár Endre baltisztikai munkásságára végül a Litván-magyar szótár (Lietuviu-vengru kalbu zodynas) tette fel a koronát (Vilnius, 2007. 984 pp.).
Bohemisztika, cseh-magyar kapcsolatok (felelős: Berkes Tamás)
Az osztály cseh tárgyú kutatásai Berkes Tamás feladatkörébe tartoznak, aki Sárkány Oszkár című monográfiájában (1998) először a cseh-magyar irodalmi kapcsolatok történetét dolgozta fel, majd A cseh eszmetörténet antinómiái című könyvében (2003) a XIX. századi cseh önszemlélet meghatározó irodalmi eszméit és ideológiai alakzatait tekintette át. Előadást tartott az első négy Bohemisztikai Világkongresszuson (Kongres světové literárněvědné bohemistiky, 1995, 2000, 2005, 2010), számos cseh nyelvű tanulmányt publikált. A cseh társintézetekkel (Ústav pro českou literaturu AV ČR; Kabinet pro klasická studie Filosofického ústavu AV ČR) való kapcsolattartás során több közös projekt magyar felelőse, illetve résztvevője volt, s két bohemisztikai fejezetet írt a széles nemzetközi összefogással készült négy kötetes közép-európai irodalomtörténet részére (History of the Literary Cultures of East-Central Europe, Volume I-IV, ed. M. Cornis-Pope – J. Neubauer, Amsterdam – Philadelphia, John Benjamins, 2004–2010). Berkes Tamás szerkesztette a Bohemia et Hungaria című kötetet (1998), amely a cseh-magyar irodalmi kapcsolatok újabb eredményeit tekinti át, a Helikon Cseh dekadencia számát (2014/1), s társszerkesztője volt a Prágában kiadott Hungarobohemica Pragensia (2017) című tanulmánygyűjteménynek. 2016 óta osztályunk részt vesz a prágai társintézet (Ústav pro českou literaturu AV ČR) nemzetközi projektjében, amely a Václav Hanka által hamisított Királyudvari és Zöldhegyi kézirat recepcióját dolgozza fel (Rukopisy královédvorský a zelenohorský v české literatuře a umění 19. století).
Szlovák kapcsolat (felelős: Balogh Magdolna)
Az osztály kezdettől fogva kiemelten fontosnak tartotta a tudományos együttműködés kialakítását a legközelebbi szomszédainkkal. A régi magyar (magyarországi) irodalom kutatásának lehetőségei, az archívumok és források feltárásában való részvétel primer érdeke volt az intézet kutatóinak, emiatt nem volt kérdés, hogy a szlovák kollégákkal a legszorosabb kooperációra kell törekednünk. Kezdetben a Szlovák Tudományos Akadémia Szlovák Irodalmi Intézete volt a partnerünk. A Szlovák Köztársaság megalakulása után az akadémiai intézményi struktúra is átalakult északi szomszédunknál. A korábban az irodalmárokat egyetlen intézetben foglalkoztató intézet kettévált: 1991-ben megalakult a kizárólag a szlovák irodalom kutatására szakosodott Szlovák Irodalmi Intézet, illetve a különböző nemzeti irodalmakat kutató szakembereket összefogó Világirodalmi Intézet. A nyolcvanas évektől az ezredfordulóig a két intézettel párhuzamosan működtünk együtt (ezt tanúsítja a veszprémi, az alsókorompai, a pozsonyi és a budapesti konferenciák részvevőinek névsora). A konferenciákon (ahogyan a tanácskozások anyagából összeállított kötetekben is) a kutatókat akkor foglalkoztató elméleti és módszertani kérdések megvitatását állítottuk középpontba azzal a szándékkal, hogy megpróbáljunk valamiféle közös nevezőre jutni a térség irodalmi hagyományának vizsgálata során. E munka eredménye volt az összehasonlítás lehetőségeit és korlátait szemügyre vevő Ami összehasonlítható, és ami nem című kötet (1989, szerk. Balogh Magdolna és Berkes Tamás), valamint a Dejiny a literatúra v kontaktoch (Történelem és irodalom kapcsolata, 1989, szerk. Eva Tkáčiková), majd a huszadik század klasszikus jelenségeire fókuszáló 1992-es budapesti Európai modernség, az 1994-es pozsonyi Irodalom és posztmodern, illetve az Én-koncepciók és a modern irodalmi formák címmel 1996-ban Budapesten rendezett konferencia.
A kétezres évek derekán szorosabbá vált az osztály és a szlovák világirodalmi intézet (Ústav svetovej literatúry SAV) együttműködése. Ekkor valósult meg Pozsonyban a recepció jelenségét körüljáró konferencia, amelynek eredményeit Az irodalmi recepció kreativitása – Tvorivost’ literárnej recepcií című kétnyelvű kötet tartalmazza (2008, szerk. Görözdi Judit és Gabriela Magová). Az utóbbi évtizedben a kétoldalú akadémiai egyezmények keretében működünk együtt a szlovák társintézettel, folyamatosan bővítve a Hungarian and Slovak Literatures in Central European Cultural Space (2010–2012, 2013–2015, 2016–2018) című projektet. Ennek keretében a tanulmányutak és a vendégelőadások mellett újabb közösen szervezett konferenciákra és közös publikációkra került sor, melyek közül kiemelkedik A történelmi regény kortárs közép-európai változatai című pozsonyi konferencia (2013), amelynek anyaga a World Literature Studies 2014/2-es tematikus számában jelent meg, valamint a közép-európai zsidó irodalmak létmódját elemző budapesti tanácskozás, amelynek anyaga a Választások és kényszerek című kötetben (2015) jelent meg. A projekt legújabb ciklusában került sor A szlovák irodalom magyarországi recepciója 1990 után című konferenciára (Szlovák Intézet, 2017).
Lengyel kapcsolatok (felelős: Balogh Magdolna)
A lengyel társintézetekkel folytatott, kezdetben élénk tudományos együttműködés a kilencvenes évek derekán megszakadt, illetve stagnált az akadémiai egyezmények megszűnése után. Az utóbbi évtizedben Balogh Magdolna számos lengyelországi konferencián vett részt: 2012-ben előadást tartott az V. Nemzetközi Polonisztikai kongresszuson Opoléban Segíti-e a lengyel irodalom befogadását a közép-európaiság tételezése? címmel, 2013-ban pedig bekapcsolódott a varsói Instytut Badań Literackich (Institute of Literary Research, PAN) irányításával futó lengyel-ukrán projektbe, amely a két világháború közötti női irodalommal foglalkozik. 2013-ban az osztály meghívására az intézetünkben láttuk vendégül a nemzetközi hírű Włodzimierz Bolecki (Institute of Literary Research, Polish Academy of Sciences and Humanities) professzort, aki A modernség modalitásai címmel tartott előadást.
Kultuszkutatás (felelős: Kalavszky Zsófia)
A jelenlegi kutatások előzménye: 1989-ben munkaközösség alakult Dávidházi Péter és Tverdota György vezetésével az irodalmi élet kultikus jelenségeinek kulturális antropológiai kutatására. Fő célja annak vizsgálata volt, honnan ered a nagy íróknak és műveiknek szentelt nyelvi és rituális tiszteletadás társadalmi szokásrendje, milyen lappangó vallási ősmintákat követ, hogyan hat az irodalmi művek értelmezésének és értékelésének módozataira, és milyen politikai kisajátításnak lehet kitéve. A csoport számos hazai és egy nemzetközi konferencián mutatkozott be, amelyek közül többet a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen rendezett meg. A munkatársaknak Magyarországon és külföldön is jelentek meg önálló köteteik. Az 1989-2010 közötti időszak nemzetközi együttműködéseiről (Finn Tudományos Akadémia), projektjeiről (OTKA K 47362, 2004-2007) és konferenciáiról szóló összefoglalás, a kutatásban való résztvevők listája és az elkészült publikációkról szóló beszámoló a Modern Magyar Irodalmi Osztály honlapján érhető el.
Az irodalmi kultuszkutatások a Közép- és kelet-európai Osztályon 2010-ben kezdődtek, illetve az intézeti előzményekre tekintettel tulajdonképpen folytatódtak Kalavszky Zsófia kutatási területével összefüggően. Ez a kutatási téma elsősorban Alekszandr Puskin kultuszának, kultuszainak 20. századi működésének vizsgálatát foglalja magában, amely kutatási téma egy részproblémájának kidolgozására Kalavszky Zsófia 2015-ben elnyerte az MTA három évre szóló Bolyai János Kutatási Ösztöndíját.
2016. június 10-én az osztály a CEU Institute for Advanced Study intézetével együttműködésben Literary Cults: Transnational Perspectives and Approaches című, nemzetközi workshopot rendezett. A szakmai esemény plenáris előadását a magyar irodalmi kultuszkutatások megalapítója, Dávidházi Péter tartotta, részt vett rajta Rákai Orsolya, aki a 2000-es években a Finn és a Magyar Tudományos Akadémia közötti nemzetközi kultuszkutatási projektekben vezető szerepet töltött be, továbbá Louise O. Vasvári (Stony Brook University) és Stephen Rachman (Michigan State University) irodalomtörténészek. A politológusokat Jessica T. Pisano (New School for Social Research) és Hans-Jörg Sigwart (Friedrich-Alexander-Universität Erlangen-Nürnberg) képviselte, a CEU vallástörténeti tanszékéről pedig Nadia Al-Bagdadi, az IAS CEU vezetője vett részt a rendezvényen. A workshop szervezői - Kalavszky Zsófia és Alexandra Urakova (Orosz Tudományos Akadémia, IMLI) - két célt tűztek ki: az elmúlt évtizedekben egymástól függetlenül kibontakozó magyar és orosz irodalmi kultuszkutatás eredményeinek és elméleti hátterének ismertetését, valamint azt, hogy más tudományterületekről meghívott szakemberek bevonásával folytatódhasson az irodalmi kultuszkutatások elméleti hátterének kidolgozása.
Az orosz és magyar kultuszkutatások belátásait és eredményeit kamatoztatva tartott előadást 2018-ban Kalavszky Zsófia a Novoje Lityeraturnoje Obozrenyije (New Literary Observer) című folyóirat által szervezett nemzetközi, interdiszciplináris konferencián (A Hero of our Time: (Inter) National Symbolic Public Figures and Their Cult in the Age of (Post)Modernity Moszkva, 2018), ahol történészek, antropológusok, politológusok, szociológusok és irodalomtörténészek az irodalmi, történelmi és politikai kultuszok kialakulásának és működésének mikéntjeire kerestek válaszokat. A The Anthropological Turn in the Humanities and Social Sciences című konferenciasorozat III. tanácskozásán 49 előadó az alábbi kérdéseket vitatta meg: Milyen szociális mechanizmusok segítik elő a személy mint intézmény létrejöttét az elmúlt 3-4 évszázad nyilvánosságában?; Hogy zajlik a kultikus személyiség formálódása és intézményesítése egy adott történelmi korszakban?; Milyen adottságaiknak köszönhetően válnak a kultikus/kulturális hősök a kollektív remények, félelmek, frusztrációk projekciójává, továbbá miért jelenhetnek meg a kortársak számára önidentifikációs szereplehetőségként is?; Milyen okai vannak annak, hogy a „régi idők hősei” időszakonként ismét aktuálissá válnak?
Az orosz és magyar kultuszkutatások jelenleg kétoldalú nemzetközi projekt keretein belül folytatódnak. 2018-2021 között The Border Zone Paradigm: Russia and Hungary, Borderland and Crossroads in Cultures between East and West címmel magyar-orosz kutatócsoport működik, a kutatások kifejezetten a „Név, identitás, kultusz” kölcsönhatásait vizsgálják. A magyar részről Hetényi Zsuzsa (ELTE), orosz részről Natalja Zlidnyeva (Orosz Tudományos Akadémia, Szlávkutatási Intézet) által vezetett kutatócsoportban az Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai Osztályát Kalavszky Zsófia képviseli. A projekt támogatója a Russian Foundation for Basic Research (Rosszijszkij Fond Fundamentalnih Isszledovannyij).
Puskin-kiadás. Összegyűjtött Művek (felelős: Kalavszky Zsófia)
A kutatás célja a Puskin-életmű 20. századi és kortárs magyar műfordításainak összegyűjtése, kiadása, vizsgálata, műfordításelmélet és -kritikai szövegek megírása. 2008 decemberében a Jevgenyij Anyegin megjelentetésével megkezdődött az Alekszandr Puskin Összegyűjtött Műveinek új magyar kiadása. Harminc évvel a legutóbbi magyar nyelvű Puskin-kiadás után ez az új sorozat kívánja megmutatni annak a sok regiszterben megszólalni képes Puskinnak az alakját, akinek a legendává és kultikussá vált életrajza iránt legalább annyira lankadatlan az érdeklődés, mint a biográfiájával összefonódott életműve iránt. A kiadás a kötetek végén elhelyezett gazdag jegyzetanyaggal demonstrálja, hogy az utóbbi évtizedekben hogyan változott Puskin életművének értelmezése. Itt gondolni kell az orosz (volt szovjet), az emigráns orosz, a nyugati ruszisztika és a nem jelentéktelen magyar Puskin-kutatás eredményeire. Ugyanakkor hangsúlyos és fontos a kortárs orosz irodalom Puskinhoz fűződő eleven viszonya is.
A Puskin-rajzokkal illusztrált kötetekbe bekerülnek a 80-as évek óta született, a legújabb magyar műfordítás-irodalom nagyszerű Puskin-fordításai, amelyek eddig nem voltak egybegyűjtve. A kötetekben megtalálhatóak számos kortárs magyar költő, műfordító – többek között Baka István, Borbély Szilárd, Háy János, Galgóczy Árpád és Térey János – fordításai. Az Anyegint (2008) további három kötet követi: a Regények, elbeszélések (2009), az Elbeszélő költemények, drámák, mesék (kézirat leadva) és a Lírai költemények (előkészületben). A sorozat az Európa Könyvkiadónál jelenik meg Hermann Zoltán és Kalavszky Zsófia sorozatszerkesztők, illetve szerkesztők gondozásában.
LEJÁRT PROJEKTEK
A magyar irodalom közép- és kelet-európai kapcsolatai és párhuzamai – témavezető: Bojtár Endre (OTKA T 18465, futamidő: 1995–1998).
A magyar irodalom közép- és kelet-európai kapcsolatai és párhuzamai – témavezető: Bojtár Endre (OTKA T 29138, futamidő: 1999–2002).
Czech-Hungarian literary relations: Encyclopedia of the Czech Hungarologists and Translators and Encyclopedia of the Hungarian Bohemicists and Translators – témavezető: Berkes Tamás (Akadémiai egyezményes, futamidő: 1998–2000). Partner: Ústav pro českou literaturu AV ČR.
A magyar kultúra a közép- és kelet-európai régió kontextusában – témavezető: Bojtár Endre (OTKA T 43018, futamidő: 2003–2006).
Research of Old Literary Texts and the Role of the Vernacular Languages as well of the Latin in the Bohemian Lands and Hungary – témavezető: Szörényi László, kapcsolattartó: Berkes Tamás (Akadémiai egyezményes, futamidő: 2006–2008, 2009–2012). Partner: Filosofický ústav AV ČR – Kabinet pro Klasická Studia.
The Diaspora Literature in Regional Languages of Central Europe – témavezető: Balogh Magdolna (International Visegrad Fund, Small Grant, 2011–2012, futamidő: 10 hónap, a projekt száma: 11120232). A támogatás összege: 1,5 M Ft.
The Border Zone Paradigm: Russia and Hungary, Borderland and Crossroads in Cultures between East and West (Россия и Венгрия на перекрестке культур Востока и Запада: проблемы пограничья) – résztvevő: Kalavszky Zsófia. Kutatócsoport-vezetők: magyar részről Hetényi Zsuzsa (ELTE), orosz részről Natalja Zlidnyeva (Orosz Tudományos Akadémia Szláv Kutatások Intézete). Résztvevők: Kalafatics Zsuzsanna (BGF), Mikola Gyöngyi (SZTE), Alexandra Urakova (IMLI), Polina Korolkova (Szláv Kutatások Intézete), Dmitrij Poljakov (Szláv Kutatások Intézete). A projekt támogatója: RFBR/РФФИ, Russian Foundation for Basic Research/Российский Фонд Фундаментальных Исследований. A projekt futamideje: 2018-2020. A projekt száma: 18-512-23002.
JELENLEG FUTÓ PROJEKTEK
Hungarian and Slovak Literatures in Central European Cultural Space – témavezető: Balogh Magdolna (Akadémiai egyezményes/Inter-academic agreement, futamidő: 2010–2012, 2013–2015, 2016–2018, 2019–2022, 2023–2024). Partner: Ústav svetovej literatúry SAV. A több ciklusra tervezett projekt távolabbi célja egy többoldalú együttműködés keretében megvalósítható regionális irodalomtörténeti összefoglalás, amelyhez a jelen kutatások is résztanulmányokat szolgáltatnak.
A projekt megnevezése: A magyar és a szlovák kultúra a közép-európai kulturális térben 5. A világirodalom a kis irodalmak perspektívájából. The World Literature from the Perspective of „Small” Literatures (2023-24). A támogatás összege: 1 M 250 ezer Ft.
Résztvevők: Balogh Magdolna, Magdalena Garbacik-Balakowicz, Szarka Szilvia.
A projekt megnevezése: A magyar és a szlovák kultúra a közép-európai kulturális térben 4. Hungarian and Slovak Literatures in Central European Cultural Space 4. Poetological, philological, reception questions of text formation (2019–2022). A támogatás összege: 2 M Ft.
A projekt záróeseményeként 2022. október 20-án szlovák és magyar kutatók részvételével nemzetközi konferenciát rendeztünk.
Részben e projekt keretén belül jelent meg Görözdi Judit és Balogh Magdolna szerkesztésében a Külországi könyvespolcokon: Tanulmányok Esterházy Péter idegen nyelvű recepciójáról. Budapest: reciti, 2022.
Résztvevők: Balogh Magdolna, Berkes Tamás, Deczki Sarolta.
A projekt megnevezése: A magyar és a szlovák kultúra a közép-európai kulturális térben 3. Fordítás és recepció (2016–2018) című projekt a kortárs magyar történelmi regény poétikáját és szlovák recepcióját vizsgálta. Szlovák-magyar irányban a projekt középpontjában a 2016-os budapesti könyvfesztivál szlovák díszvendégsége alkalmából magyarul megjelent 33 szlovák kötet fogadtatása állt. A projekt záróeseményeként 2017. októberében rendezett konferenciánkon a szlovák irodalom magyar recepcióját kutattuk az 1990 óta megjelent fordítások tükrében. A konferencia anyaga Balogh Magdolna szerkesztésében megjelent: Szomszédok a kirakatban – A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után. Budapest, reciti, 2018.
Szláv Műhely stratégiai program (2021‒2023): Nem-szlavisztikai alapon koncipiált regionális összehasonlító irodalomtörténeti kutatások a visegrádi térségben, különös tekintettel a nemzeti identitásformák irodalmi és irodalomtörténeti kapcsolódásaira.
A projekt támogatója: ELKH. A program száma: SA-32/2021-2023 ELKH. A támogatás összege: 22,7 M Ft.
A program, amelynek egyaránt van oktatási és kutatási aspektusa, szláv szakos MA-t vagy PhD-t végzett kezdő kutatók továbbképzésére jött létre. A mesterkurzusok mintájára elgondolt oktatási tevékenységet a Közép- és Kelet-európai Osztály munkatársai végzik, kiegészítve az intézet más munkatársaival (előadások és szemináriumi foglalkozások).
A műhely kutatási célja a magyar irodalom regionális beágyazottságának vizsgálata a felveendő segédmunkatársak nyelvi, irodalom- és kultúrtörténeti ismeretei által belátható közeg két- vagy többoldalú, kölcsönös kapcsolataira fókuszálva, s azt a tipológiai eljárást követve, amely az irodalmi párhuzamok és különbségek rendszerszintű szemléletével bővíti a hagyományos irodalomtörténeti gondolkodást.
A stratégiai program része a Közép-európai szeminárium című előadássorozat és a Minka projekt (lásd ezt külön).
Résztvevők: Berkes Tamás (programvezető); Balogh Magdolna, Magdalena Garbacik-Balakowicz, Kalavszky Zsófia, Papp Ingrid, Szarka Szilvia.
Minka-projekt. Egy unikális transzkulturális jelenség nyomában a 19. század elején Közép- és Kelet-Európában (2021‒2023): A Minka-projekt a Szláv Műhely stratégiai kutatási program projektje.
A projekt célja, hogy egy átfogó, nyelveken, nemzeteken és kultúrákon átívelő kutatás során rávilágítson arra, hogy mi vezethetett a 19. század első felében ahhoz, hogy a Jehal kozak za Dunaj (’Lovagolt a kozák…’) kezdetű ukrán dal egyedülálló sikereket érjen el Európa szerte, elsősorban Közép-Európában. A dal egyes fordításai nyomtatott formában a műköltészet segítségével, bizonyos variánsai pedig a közköltészet csatornáin, szóban terjedtek. Rendkívüli gyors és széleskörű elterjedéséhez kétségkívül hozzájárult, hogy a dal számos lengyel, cseh és német zeneszerzőt, köztük Beethovent is megihlette. A dal egzotikus témáját adó deli, kozák lovas alakja a korabeli szalonkultúra egyik legjellemzőbb, porcelánból, gipszből, papírból megformált figurája lett. A kutatás középpontjában a német nyelvterületeken Schöne Minka kezdősorral terjedő dal ukrán, orosz, német, lengyel, cseh és magyar nyelvű terjedése és a terjedés során lezajlott funkcióváltásának leírásai állnak.
A projekt kulcsszavai: magyar, cseh, lengyel, ukrán, orosz, német irodalom; zene, ipar-/képzőművészet, transzkulturalitás, napóleoni háborúk, közköltészet, népköltészet, műköltészet, inszurgens költészet, nemzeti irodalmak, fordítás, romantika.
A projektben érintett diszciplínák: irodalomtörténet, zenetörténet, kultúrtörténet, társadalomtörténet, művészettörténet.
Résztvevők: Kalavszky Zsófia (projektvezető, orosz, ukrán irodalom), Berkes Tamás (cseh irodalom), Csörsz Rumen István (magyar irodalom), Szarka Szilvia (német irodalom), Magdalena Garbacik-Balakowicz (lengyel irodalom), Tari Lujza (zenetörténet), Apor Eszter (művészettörténet).
Balogh Magdolna és Berkes Tamás, szerk. Ami összehasonlítható és ami nem. Tanulmányok: Összehasonlító irodalomtudományi tanácskozás cseh, szlovák és lengyel kutatók részvételével, Veszprém, 1987. június 23–25. Békéscsaba: Új Auróra Kiskönyvtár, 1989.
Az 1987-es veszprémi konferencia a cseh és szlovák kollégák részvételével az összehasonlító irodalomtudomány aktuális elméleti és módszertani kérdéseit állította középpontba, emellett egy-egy konkrét irodalomtörténeti korszak illetve stílus komparatisztikai megközelítésének lehetőségeit vizsgálta. A tanulmányokat a bevezető esszét jegyző Bojtár Endre mellett Rákos Péter, Klaniczay Tibor, Sziklay László, Dionyz Ďurišin, Slawomír Wollmann, Fried István, Eva Tkáčiková, Kiss Gy Csaba, Berkes Tamás és Karol Tomiš írta.
Balogh Magdolna, Berkes Tamás és Krasztev Péter, szerk. Áttűnések. A századforduló irodalma Közép-és Kelet-Európában. Res Publica Nostra. Közép-és Kelet-európai Összehasonlító Irodalomtudomány (Studies in Central and Eastern European Comparative Literature) 2. Budapest: Balassi Kiadó, 1992.
A kötet anyaga az OTKA 1986-1990 között futó A századforduló irodalma Közép- és Kelet-Európában című pályázatának keretében készült anyagokból tartalmaz válogatást. Az 1986-ban megalakult Közép- és Kelet-Európai Osztályon kezdettől fogva törekedtünk intézeten kívüli tudományos műhelyekkel (pl. ELTE BTK Orosz Filológiai és Szláv Tanszékei) és kutatókkal (Sneé Péter, Bundula István, Halasi Zoltán) együttműködni. Ez tükröződik a kötet szerzőgárdájának összetételében is.
A századforduló időszaka a kötet írásainak gyújtópontja, de nem kizárólagos tárgya, hiszen a tanulmányok egy része a korszak egyes előzményeivel, míg másik részük a következő korszak jelenségeivel foglalkozik, illetve egy-egy tárgyalt jelenséget hosszabb időbeli távlatban vizsgál, ahogyan például Molnár Gusztáv A román nacionalizmus magyarságképével foglalkozó érdekfeszítő tanulmánya, vagy Bojtár B. Endrének A lengyel-ukrán történelmi kapcsolatok történetének első részét felvázoló alapos tanulmánya.
Hangsúlyosan jelenik meg a kötet írásaiban az a felismerés, hogy régiónkban a két háború közötti időszak dilemmái eltérő történeti kontextusban ugyan, de ismét aktuálisnak mutatják a századforduló kultúrájának problematikáját, ahogyan például a harmincas évek válságtudata példázza. Ez látszik Balogh Magdolna két, egymásra rímelő tanulmányából, a Krízis és katarzis. A kultúra és a személyiség kérdései az orosz válságirodalomban, illetve a Lengyel Kasszandra a két háború között című, Marian Zdziechowskival foglalkozó tanulmányából.
Korszakok egymásra rímelése mellett a kötet tanulmányai arra is kísérletet tesznek, hogy felmutassák különböző nemzeti irodalmak párhuzamait a századfordulón, ahogyan Jerzy Snopek A századforduló irodalma Lengyelországban és Magyarországon című írása, illetve Pálfalvi Lajos Új tendenciák a századforduló magyar, lengyel és orosz elbeszélő prózájában című esszéje, vagy Lőkös István Krúdy Gyula és a horvát Šandor Ksaver Gjalski prózáját összevető írása.
A századforduló szimbolista irányzatának poétikai sajátosságait tárgyalja egy-egy műfaj és/vagy alkotó munkásságának kontextusában Krasztev Péter, Szilárd Léna és Vasziljeva Natalja írása.
Berkes Tamás, szerk. Bohemia et Hungaria. Tanulmányok a cseh-magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Budapest: Osiris Kiadó, 1998.
A kötet annak a tudományos konferenciának az előadásait tartalmazza, amelyre a Cseh Köztársaság Nagykövetsége és az MTA Irodalomtudományi Intézetének szervezésében került sor. Az elhangzott előadások felölelték a cseh-magyar irodalmi – s tágabban: művelődéstörténeti – kapcsolatok csaknem teljes körét, a barokk korszaktól kezdve a XX. század irodalmáig. Az eddigi tudományos eredmények összegzése és az újabb kutatási irányok áttekintése mellett a konferencia napirendjén szerepelt az összehasonlító irodalomtudomány módszertani megújulásának kérdése is.
Berkes Tamás, szerk. Keresztirányok: Közép- és kelet-európai összehasonlító kultúrtörténet. Budapest: Balassi Kiadó, 2000.
A közép- és kelet-európai kutatások summázataként 2000-ben jelent meg a Balassi Kiadónál a Keresztirányok: Közép- és kelet-európai összehasonlító kultúrtörténet című kötet, amely Berkes Tamás szerkesztésében harminc tanulmányt fog csokorba. A több évtized tudományos termését reprezentáló írások felölelik térségünk XIX–XX. századi kultúrtörténetének csaknem minden területét: érintve és értelmezve a legfontosabb irodalmi irányzatokat. A régebben készült, többnyire nehezen hozzáférhető, illetve a kötet számára készített tanulmányok felerősítik és kölcsönösen értelmezik egymást, híven tükrözve azokat az eredményeket, melyeket az intézetben folyó kutatás ebben a tárgykörben addig elért.
A 16 szerző 30 tanulmánya négy tematikai egységbe rendeződik. Az elméleti blokk után a közép- és kelet-európai irodalmak szemelvényes összehasonlítása következik a felvilágosodás korától a századfordulón át egészen napjainkig, majd kapcsolattörténeti, illetve kritikai írások zárják az összeállítást. A kötet tucatnyi nép nyelvének és (szak)irodalmának széleskörű ismeretéről tanúskodik, de azt a megközelítést részesíti előnyben, amely az irodalmi tények értelmezéséhez a mögöttük álló eszmei és történeti folyamatot is beemeli az elemzésbe. Ennyiben az irodalomtörténet mindig kapcsolódik a kultúrtörténethez is. A szerzők nem elsősorban a hatás- és motívumtörténeti kutatásra összpontosítanak, hanem az irodalmi művekből kirajzolódó szándéktalan párhuzamok és különbségek teljesebb megértésére. Az általuk használt interpretációs technikák a régió irodalmai közötti átjárhatóságot kínálják fel.
Berkes Tamás, szerk. Borostyánút. Tanulmányok Bojtár Endre 70. születésnapjára. Budapest: Reciti, 2010.
Az ünnepelt tanítványai és barátai által jegyzett kötet 11 baltisztikai, cseh, lengyel és orosz tárgyú tanulmányt tartalmaz, kiegészülve két személyes hangú írással. Az MTA Irodalomtudományi Intézetének recenziós portálja (reciti.hu) által kiadott kötet elektronikus formában is elérhető.
Balogh Magdolna és Kalavszky Zsófia, szerk. Cseh ködképek fürkészője. Huszonegy írás Berkes Tamás 60. születésnapjára. Budapest: Reciti, 2014.
Az ünnepelt kollégái és barátai által jegyzett kötet 21 szaktanulmányt, esszét és személyes hangú írást tartalmaz. Az MTA Irodalomtudományi Intézetének recenziós portálja (reciti.hu) által kiadott kötet elektronikus formában is elérhető.
Balogh Magdolna, szerk. Választások és kényszerek. Zsidó önkép és közösségtudat Közép-Európában. Irodalom- és kultúrtörténeti tanulmányok. Budapest: Reciti, 2015.
A kötet annak a 2011 novemberében rendezett nemzetközi konferenciának az anyagából nyújt válogatást, amelyet a Vannak-e közép-európai zsidó irodalmak? munkacím alapján hirdettünk meg, s amelyre az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete együttműködésének keretében került sor. A konferencia a nem héber és nem jiddis nyelvű irodalmakra kérdezett rá, vagyis arra kerestük a választ, hogy térségünk egyes nemzeti irodalmain belül kirajzolható-e egy olyan, az adott nemzet nyelvén született, de világosan elkülöníthető irodalmi korpusz, amelyet az egymással is feleselő mai diskurzusok a „zsidó” képlékeny és többféleképpen értett fogalma alapján jelölnek meg. Egy lehetséges tipológia vázlatán gondolkodtunk, miközben azt is vártuk a szlovák, lengyel, cseh és magyar részvevőktől, hogy számot adjanak a régiónkon belüli „zsidó” komponensének kulturális specifikumairól, ahogyan az a 19-20. század közép-európai történelméből és kultúrtörténetéből kiolvasható.
A kötet tizenkét tanulmánya mind megközelítésmódjában, mind tematikájában különböző, ami érthető, hiszen nemcsak az egyes nemzeti diskurzusok feleltethetők meg nehezen egymásnak, de a „zsidó” fogalmát valamiképpen tételező tényadatoknak is eltérő a súlyuk és helyi értékük a térség országaiban. A különböző előfeltevések és beszédmódok kritikája legalább annyira része a témának, mint amennyire az újrafogalmazása.
A nyelvezetükben és fogalomhasználatukban is széttartó tanulmányok az elmúlt másfél évszázad identifikációs képzeteinek labirintusában forognak, s elsősorban a zsidó szó jelölőjének társadalmi referenciáit keresik.
Balogh Magdolna, szerk. Szomszédok a kirakatban – A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után. Budapest: Reciti, 2018.
A kötet Irodalomtudományi Intézet és a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete közös hároméves mobilitási projektje keretében készült, amely A magyar és a szlovák irodalom a közép-európai kulturális térben 3.—Sajátos nemzeti irodalmi jelenségek a 20. és 21. században, kulturális transzfer az irodalomban címet viselte. A projekt záró publikációját a 2017 októberében Budapesten rendezett A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után című konferencia anyagából Balogh Magdolna, az együttműködés magyar projektvezetője szerkesztette. A kötetet Ivana Taranenková, a Szlovák Irodalmi Intézet munkatársa mutatta be, hangsúlyozva a kötet anyagának sokszínűségét.
Görözdi Judit és Balogh Magdolna szerkesztésében a Külországi könyvespolcokon: Tanulmányok Esterházy Péter idegen nyelvű recepciójáról. Budapest: Reciti, 2022.
A kötet részben a BTK Irodalomtudományi Intézete és a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete közös projektje keretében készült, amely A magyar és a szlovák kultúra a közép-európai kulturális térben 4. címet viselte.
SOROZAT
Bojtár Endre, sorozatszerk. Res Publica Nostra. Közép- és Kelet-európai Összehasonlító Irodalomtudomány (Studies in Central and Eastern European Comparative Literature), Budapest: Balassi Kiadó.
A SOROZAT KÖTETEI
Balogh Magdolna. Kiúttalan utakon. Res Publica Nostra. Közép- és Kelet-európai Összehasonlító Irodalomtudomány (Studies in Central and Eastern European Comparative Literature) 4. Budapest: Balassi Kiadó, 1994.
———. Rabul ejtett értelmek. Res Publica Nostra. Közép- és Kelet-európai Összehasonlító Irodalomtudomány (Studies in Central and Eastern European Comparative Literature) 9. Budapest: Balassi Kiadó, 2017.
Balogh Magdolna, Berkes Tamás és Krasztev Péter, szerk. Áttűnések. A századforduló irodalma Közép-és Kelet-Európában. Res Publica Nostra. Közép- és Kelet-európai Összehasonlító Irodalomtudomány (Studies in Central and Eastern European Comparative Literature) 2. Budapest: Balassi Kiadó, 1992.
Berkes Tamás. A cseh eszmetörténet antinómiái. Res Publica Nostra. Közép- és Kelet-európai Összehasonlító Irodalomtudomány (Studies in Central and Eastern European Comparative Literature) 8. Budapest: Balassi Kiadó, 2003.
———, szerk. Keresztirányok: Közép- és kelet-európai összehasonlító kultúrtörténet. Res Publica Nostra. Közép-és Kelet-európai Összehasonlító Irodalomtudomány (Studies in Central and Eastern European Comparative Literature) 7. Budapest: Balassi, 2000.
D. Molnár István. Vallási kisebbség, kisebbségi vallás. Res Publica Nostra. Közép- és Kelet-európai Összehasonlító Irodalomtudomány (Studies in Central and Eastern European Comparative Literature) 6. Budapest: Balassi Kiadó, 1996.
Krasztev Péter. Ismét újra kell születnünk. Res Publica Nostra. Közép- és Kelet-európai Összehasonlító Irodalomtudomány (Studies in Central and Eastern European Comparative Literature) 5. Budapest: Balassi Kiadó, 1995.
Pálfalvi Lajos. Tény és metafora. Res Publica Nostra. Közép- és Kelet-európai Összehasonlító Irodalomtudomány (Studies in Central and Eastern European Comparative Literature) 3. Budapest: Balassi Kiadó, 1993.
Sziklay László. Pest-Buda szellemi élete a 18-19. század fordulóján. Res Publica Nostra. Közép- és Kelet-európai Összehasonlító Irodalomtudomány (Studies in Central and Eastern European Comparative Literature) 1. Budapest: Balassi Kiadó, 1991.
Nemzetközi konferenciák az osztály szervezésében az osztály megalakulásától
Az orosz és a magyar irodalom a századfordulón
Budapest, MTA ITI, 1988. nov. 15–16.
Stanislaw Vincenz emlékkonferencia
Budapest, MTA ITI, 1988. november 30.
Dejiny a literatúra v kontaktoch
Dolná Krupa, Alsókorompa, 1989. június 19–22.
Az európai modernség
Budapest, MTA ITI, 1992. szept. 21–22.
Literatúra a postmoderna
Bratislava, Magyar Kulturális Központ, 1994. április 8–9.
Szubjektum-koncepciók a közép-európai irodalmakban a századelőn
Budapest, MTA ITI, 1996. szept. 25–26.
Cseh-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok
Budapest, Cseh Centrum, 1998. május 12.
Európske literárne avantgardy 20. storočia
Bratislava, Ústav svetovej literatúry SAV 1999. október 12–13.
Tvorivosť literárnej recepcie
Bratislava, Ústav svetovej literatúry SAV, 2005. október 25–26.
Prepisovania romantizmu
Bratislava, Ústav svetovej literatúry SAV, 2010. április 15–16.
Közép-európai zsidó irodalmak
Budapest, MTA ITI Illyés Archívum, 2011. november 21–22.
Fáradhatatlan szavak. Szimpózium Rákos Péter emlékére
Budapest, Cseh Centrum, 2012. nov. 15.
A történelmi regény mai közép-európai változatai
Bratislava, Ústav svetovej literatúry SAV, 2014. február 5–6.
Literary Cults: Transnational Perspectives and Approaches
Budapest, IAS CEU – MTA ITI, 2016. június 10.
A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után
Budapest, Szlovák Kulturális Intézet, 2017. október 17.
The other Kollár / Kollár and the other one
Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai osztálya, ELTE Szláv és Balti Filológiai Tanszék, Szent Adalbert Alapítvány, 2021. június 17–18. (online platformon)
A „világirodalom” a „kisnemzeti” irodalmak szemszögéből
Budapest, Irodalomtudományi Intézet, 2022. október 20.
Felolvasóülések, szemináriumok az osztály szervezésében
Berkes Tamás tudományos tanácsadó, osztályvezető
Balogh Magdolna tudományos főmunkatárs
Garbacik-Balakowicz Magdalena tudományos segédmunkatárs
Kalavszky Zsófia tudományos munkatárs
Szarka Szilvia tudományos segédmunkatárs
2017. június 7-én A cseh-magyar kulturális kapcsolatok kiemelkedő személyiségei címmel szimpóziumot rendeztek a prágai Magyar Intézetben Riedl Szende, Anton Straka, Sárkány Oszkár és Rákos Péter munkásságáról, ahol intézetünk munkatársa, a Közép- és kelet-európai Osztály vezetője, Berkes Tamás is előadást tartott. Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen mutatták be Jiří Januškával közösen szerkesztett, HUNGAROBOHEMICA PRAGENSIA című, Gál Jenő hatvanadik születésnapjára megjelent kétnyelvű tanulmánykötetüket.
Balogh Magdolna kötetének bemutatója a Balassi Kiadó könyvesboltjában.
2016. október 25-én az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet a Közép- és kelet-európai és az Irodalomelméleti Osztály meghívására vendégül látta Marija Ribakova orosz írónőt, az amerikai San Diego Egyetem Klasszika-Filológia Tanszékének docensét, a CEU Institute for Advanced Study művészeti ösztöndíjasát.
Marija Ribakovát arra kértük, hogy előadásában beszéljen az őt most leginkább foglalkoztató, February 21st, 1989 – Space and Place című, új projektjéről, amelynek középpontjában Márai Sándor életműve áll, továbbá hogy ismertesse a Yale és a Berlini Egyetemen folytatott kutatásait.
Kitért arra is, hogy miként látja egy – a latin és ógörög irodalmat oktató – kutató a kortárs orosz irodalmat, és hogy miként tud részt venni rangos irodalmi díjakkal jutalmazott szépirodalmi szövegeivel az orosz irodalmi életben, illetve az amerikai orosz emigráció életében.
Az angol nyelvű előadáson arról is szó esett, hogy vendégünk mit gondol ma, 2016-ban íróként és unokaként Anatolij Ribakov orosz író híres regényéről, Az Arbat gyermekeiről.
Az eseményről készült fotógalériában további képek láthatók.
2016. október 4–8. között rendezték meg Trabzonban (Törökország) a Karadeniz Teknik Üniversitesi szervezésében a CIEPO (Comité International des Études Pré-Ottomanes et Ottomanes) huszonkettedik nemzetközi konferenciáját. A konferencián az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetét a Közép- és kelet-európai Osztály tudományos munkatársa, F. Molnár Mónika képviselte The Ottoman Empire, Hungary and Vienna in the Network of Antonio Caraffa at the End of 17th Century című előadásával, amely az itáliai származású, ám a bécsi udvar szolgálatában álló nápolyi gróf, Antonio Caraffa magyarországi tevékenységét mutatja be.
A konferencia teljes programja letölthető.
Intézetünk Közép- és kelet-európai Osztályának közreműködésével az IAS CEU
2016. június 10-én nemzetközi workshopot rendez
„Literary Cults: Transnational Perspectives and Approaches”
címmel, amelyen az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet három kutatója előadással vesz részt.
A rendezvény helyszíne a Közép-európai Egyetem
(Central European University, 1051 Budapest, Nádor u. 9., Gellner terem)
A workshop honlapja (helyszín, program, előadók, absztraktok):
https://ias.ceu.edu/literary-cults-transnational-perspectives-and-approaches
Az esemény facebook-oldala:
https://www.facebook.com/events/1021424041278658/
A workshop szponzora az IAS CEU.
Az esemény programja letölthető.
A workshopon való részvétel ingyenes, ugyanakkor regisztrációhoz kötött.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
8. oldal / 8
Cím
1118 Budapest
Ménesi út 11–13.
Telefon
+36 1 279 2760
iti.titkarsag@abtk.hu
Copyright © 2015–. Minden jog fenntartva.
Oldaltérkép