2025. november 13 és 15. között hetedik alkalommal rendezik meg Szegeden a magyarországi neolatin kutatások legnagyobb tudományos seregszemléjét. A BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya, a Szegedi Tudományegyetem Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszéke, valamint a Tokaj-Hegyalja Egyetem Speculum Kutatócsoportja közös szervezésében megvalósuló konferencia Egyházak és a neolatin irodalom címmel a 15–18. századi neolatin irodalom és az egyházak kapcsolatát vizsgálja különböző aspektusokból.
A konferencia programjában az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport tagjai közül Békés Enikő, Draskóczy Eszter, Molnár Annamária, Móré Tünde és Szilágyi Emőke Rita közreműködik.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
Az Eperjesi Egyetem és a REFORC Connecting Academics 2025. szeptember 16–17-én nemzetközi konferenciát rendezett A kora újkori oktatás története – Tudástranszfer és kultúraközvetítés a kora újkori Közép-Európa akadémiai világában [Transfer of Knowledge and Scholarship in the academic world of Early modern Central Europe] címmel.
A konferencián, amely REFORC Coram Deo programjának keretében valósult meg, a Reneszánsz osztály munkatársai közül Papp Ingrid, Szatmári Áron és Tóth Zsombor vett részt előadással.
A konferencia programja letölthető.
Az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport, az Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya, valamint a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium 2025. szeptember 17–19-én nemzetközi konferenciát rendez Early Modern Humanist Canons in East-Central Europe. Approaches to Reading and Re-reading Neo-Latin Texts [Kora újkori humanista kánonok Kelet-Közép-Európában. Közelítések a neolatin szövegek olvasásához és újraolvasásához] címmel.
2025. július 14–19. között Aix-en-Provence-ban Neo-Latin, Language and Languages [Neolatin, nyelv és nyelvek] címmel rendezték meg a Nemzetközi Neolatin Társaság (IANLS) 19. kongresszusát, amely a „nyelv” fogalmát tágabb értelemben alkalmazva vizsgálta a nyelvi interakciók sokféleségének a neolatin korszakban felgyorsuló, máig ható jelenségeit.
Az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoportot Békés Enikő, Móré Tünde és Szilágyi Emőke Rita képviselte, a kutatócsoport tagjain kívül a Reneszánsz osztály munkatársai közül Bene Sándor is előadóként vett részt a konferencián.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
Az MTA BTK Lendület – Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport 2025. június 17-én 10:00 órától műhelykonferenciát rendez Biográfia és kánonalakítás címmel a BTK Irodalomtudományi Intézet Klaniczay termében.
Az előadások az 1400 és 1630 közötti magyarországi neolatin irodalmi kánon kialakulását és a kánonképződés tényezőit vizsgálják. A tanácskozás célja, hogy a magyarországi irodalmi kánont a kora újkori latin nyelvű szövegek felől értelmezze, valamint bemutassa azok változó értékelését és az ezt befolyásoló tényezőket.
A konferencia programja letölthető.
2025. május 28-án megkezdődött a „Hagyományőrzés és önbecsülés”: Száz éve született Tarnai Andor című, Veszprémben rendezett tudományos konferencia a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel, doktori programjaival és más kutatóműhelyekkel együttműködésben szervezett éves tudományos tanácskozásainak sorozatában.
A rendezvény keretében a hagyományokhoz híven átadták a Klaniczay Tibor-díjat, amelyet ebben az évben Békés Enikő, a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának tudományos főmunkatársa érdemelt ki Galeotto Marzio De doctrina promiscua [Mindenféle tudományokról] című művének a firenzei Sismel kiadó Micrologus sorozatában megjelent első teljes kritikai kiadásáért.
A 2025. május 31-ig tartó konferencia programja letölthető.
A Padovai Egyetem Nyelvi és Irodalmi Tanszékén tartott vendégelőadást 2025. május 12-én Le malattie nella Commedia dantesca e nella teologia medievale [Betegségek Dante Komédiájában és a betegség teológiája] címmel Draskóczy Eszter, a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának munkatársa, a Középkori és kora-újkori látomásirodalom és jelenléte a Magyar Királyság irodalmában (1350–1650) kutatócsoport vezetője, az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport tagja.
Az előadás a dante Komédiájában ábrázolt betegségek és középkori megítélésük kérdéseit tárgyalta, különös tekintettel a Pokol XXIX–XXX. énekében büntetésként alkalmazott, illetve hasonlatként használt betegségekre. Ha a leírásokat összevetjük irodalmi előzményeikkel és a kor enciklopédiákban megőrzött tudásanyagával, valamint a betegségek megítéléséről, teológiájáról rendelkezésünkre álló középkori forrásokkal, közelebb kerülhetünk a betegségek dantei felfogásához és felfejthetjük az egyes esetekben az ellenbüntetés értelmét.
A meghívó és az előadás összefoglalója letölthető
Helyszín:
Università di Padova, Dipartimento di Studi Linguistici e Letterari
(Padova, via S. Elisabetta Vendramini, 13.)
A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulója alkalmából az akadémia történetét feldolgozó cikksorozat indult, amelynek keretében Szilágyi Emőke Rita, az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport vezetője és Móré Tünde, a kutatócsoport posztdoktor kutatója a nemzeti akadémiák előzményeit tekinti át az Akadémiai mozgalmak és humanista tudós társaságok a kora újkorban című írásban.
A ma ismert nemzeti akadémiáknak jóval korábbi előzményei is léteztek Európában, amelyek a reneszánsz idején kezdtek szűk körű, kötetlenül működő csoportokból intézményekké alakulni, és jelentős szerepet játszottak abban, hogy a tudományos művekben a latint egyre inkább felválthatta az anyanyelv.
A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai a Vitéz János vagy Báthory Miklós személyéhez kötődő tudós összejövetelektől kezdve a Sodalitas Litteraria Danubianán keresztül egészen „Radéczy hársfájáig” mutatják be a Magyar Királyság területén formálódó akadémiai mozgalmakat.
A sorozat első írása az MTA honlapján olvasható.
1. oldal / 5
