Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézete és kutatócsoportjai Mítoszok és narratívák. Változó értelmezési keretek a késő középkortól a 20. századig címmel 2026. november 5–6-án konferenciát rendeznek Egerben az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyetemi szintű történelem szakos képzésének 25. évfordulója alkalmából.
A konferencián Papp Ingrid, az MTA–ELTE-HTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport tagja és Szőke Kornélia A városhoz, az országhoz és a felekezethez tartozás a kora újkorban címmel tart közös előadást.
A konferencia programja letölthető.
Az MTA ELTE HTK Lendület–Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport az MSCA Program keretében nemzetközi konferenciát rendez 2027. szeptember 9–11. között Budapesten, Critical Thinking in Renaissance East Central Europe [Kritikus gondolkodás Kelet-Közép Európában a reneszánsz idején] címmel.
A reneszánsz központja egyértelműen Itália, majd fokozatosan Nyugat-Európa volt, a kutatás számára pedig máig nyitott kérdés, miként járultak hozzá a kritikai gondolkodáshoz Európa perifériái, köztük Kelet-Közép-Európa. A nemzetközi konferencia az eszmetörténeti összefüggésekre helyezi a hangsúlyt: arra keresi a választ, hogy milyen kapcsolat állt fenn a centrumok és a perifériák között, hogyan változtak meg az egyes környezetekben különutasnak vagy éppen eretnek gondolatnak számító eszmék és mennyiben járult hozzá a reneszánsz humanizmus a kritikai gondolkodás új formáinak kibontakozásához.
Hunyadi János halálának 570. évfordulója alkalmából, a Hunyadi János emlékév keretében 2026. október 22–23-án a gyulafehérvári Erdélyi Fejedelmek Palotája Múzeumban (Muzeul Palatului Principilor Transilvaniei) rendezték meg a The Life and Afterlife of John Hunyadi [Hunyadi János élete és utóélete] című nemzetközi konferenciát.
A rendezvényen a szervezők meghívására az MTA–ELTE HTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport képviseletében Szilágyi Emőke Rita és Nagy Levente tartott közös előadást The Origin of the Hunyadi Family and Johannes Listius, the Reader of Antonio Bonfini [A Hunyadi-család eredete és Johannes Listius, Antonio Bonfini olvasója] címmel angol és román nyelven. A történeti, irodalomtörténeti, régészeti és művészettörténeti kutatási eredményeket ismertető konferencia számos újdonsággal gazdagította az interdiszciplináris kutatás lehetőségeit.
Az Innsbrucki Egyetemen Orpheus Christianus. The Art of Singing Improvised Latin Poetry [A rögtönzött latin költészet éneklésének művészete] címmel tartott közös előadást 2026. október 21-én Almási Gábor, a Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoporthoz az MSCA-program posztdoktori ösztöndíjasaként kapcsolódó kutató és Lav Subaric, az innsbrucki egyetem Klasszika Filológia és Neolatin Tanszékének munkatársa.
Az előadás Aurelio Lippo Brandolini (1454 k.–1497) költészetével, az életmű kevésbé kutatott részével foglalkozott. Brandolini a nagynevű itáliai humanisták közé tartozik, akik, mint például Antonio Bonfini vagy Galeotto Marzio, magyarországi jelenlétükkel is hozzájárultak a reneszánsz kultúra itteni virágzásához. Legfontosabb munkája A köztársaság és a királyság összehasonlítása című értekezés, amely James Hankins 2009-es kiadása óta került a nemzetközi nyilvánosságba.
Az előadás helyszíne az egyetem 2023-ban Heller Ágnesről elnevezett épülete volt.
Az MTA–ELTE HTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport és a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Reneszánsz osztálya 2026. október 20-án 15:00 órakor rendezte meg Textológiai-filológiai műhely című sorozata hetedik alkalmát, amelyen Szabó András tartott előadást Szenci Molnár Albert levelezésének textológiai sajátosságairól.
Megjelenés előtt áll Szenci Molnár levelezésének új kiadása az Universitas Kiadó Historia Litteraria című sorozatában. A kötet számos megoldásban követi Szenci Molnár Albert Naplóját, amely 2003-ban jelent meg ugyanebben a sorozatban. Az előadás azt mutatta be, hogyan illeszkedik a levelezés a Szenci-filológiába és a különböző műfajok milyen kérdéseket vetnek fel a kiadás során a kiadott dokumemtumok körével, a jegyzetekkel vagy éppen az átírással kapcsolatban.
Helyszín: HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet, I. emeleti tanácsterem
(1118 Budapest Ménesi út 11–13.)
A Monumenta Germaniae Historica (MGH) Quellen zur Geistesgeschichte des Mittelalters [A közpkori történelem forrásai] című rangos sorozatában, a Harrassowitz kiadó gondozásában megjelent Johannes Tröster bajor humanista Dialogus de remedio amoris című művének és 1452–1461 közötti levelezésének kritikai kiadása.
A kötetet Claudia Märtl, az MGH korábbi igazgatója és Szilágyi Emőke Rita, a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, a Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport vezetője rendezte sajtó alá. A kritikai kiadás párhuzamosan közli a Dialogus két változatát, és figyelembe veszi összes fennmaradt kéziratot, valamint a levelek kritikai kiadását is elsőként adja közre. A kötet a művek német nyelvű fordítását és a Dialógusban szereplő 40 személy életrajzi vázlatát is tartalmazza.
A Szlovák Nemzeti Könyvtár 2026. április 21–23-án Ars typographica antiqua címmel nemzetközi konferenciát rendezett Turócszentmártonban a könyvkultúra történetéről, különös tekintettel a 15–17. századot érintő kérdésekre. A konferencián az MTA–ELTE HTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoportot Papp Ingrid képviselte Cultural Registers of Seventeenth-Century Biblical Czech-Language Calendars [A 17. századi biblikus cseh nyelvű naptárak műveltségszerkezeti regiszterei] című előadásával.
Az előadás a Magyar Királyság területén kinyomtatott biblikus cseh nyelvű kalendáriumokat tekintette át a kezdetektől a 17. század végéig, majd részletesen tárgyalta a trencséni nyomda Zsolnára való átköltöztetése előtt megjelent lőcsei és trencséni darabokat.
A konferencia programja letölthető.
Az MTA–ELTE HTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport és a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Reneszánsz osztálya 2026. április 28-án 15:00 órakor rendezi meg Textológiai-filológiai műhely című sorozata hatodik alkalmát, amelyen Szatmári Áron tart előadást Bogáti Fazakas Miklós Magyar zsoltár című művének textológiai sajátosságairól.
Bogáti Fazakas Miklós Magyar zsoltár című műve a zsoltárkönyv első magyar nyelvű verses fordítása, a teljes mű azonban a mai napig nem jelent meg nyomtatásban. A 16. század utolsó harmadában készült fordításnak nincs szerzői kézirata, csupán 17. és 18. századi másolatok állnak a kutatók rendelkezésére. A Régi magyar költők tára 16. századi sorozatának készülő 13/B kötete tartalmazza majd a Magyar zsoltár kritikai kiadását. A műhelyalkalom a kéziratos szövegkorpusz textológiai sajátosságait mutatja be, valamint kitér arra, hogy ezek a sajátosságok milyen módszertani és kiadói döntéseket vonnak maguk után, és vannak-e mindennek elméleti hozadékai.
A meghívó letölthető.
Helyszín: HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet, I. emeleti tanácsterem
(1118 Budapest Ménesi út 11–13.)
1. oldal / 6
