2025. november 13 és 15. között hetedik alkalommal rendezik meg Szegeden a magyarországi neolatin kutatások legnagyobb tudományos seregszemléjét. A BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya, a Szegedi Tudományegyetem Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszéke, valamint a Tokaj-Hegyalja Egyetem Speculum Kutatócsoportja közös szervezésében megvalósuló konferencia Egyházak és a neolatin irodalom címmel a 15–18. századi neolatin irodalom és az egyházak kapcsolatát vizsgálja különböző aspektusokból.
A konferencia programjában az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport tagjai közül Békés Enikő, Draskóczy Eszter, Molnár Annamária, Móré Tünde és Szilágyi Emőke Rita közreműködik.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
Békés Enikő, aki kezdettől fogva szervezője a konferenciának, szekcióelnökként vesz részt, Szilágyi Emőke Rita szekcióelnöki feladatai mellett a 2023. évi konferencia előadásainak anyaga alapján készült Sodalitates quondam et nunc – Tudós társaságok egykor és ma című kötetet mutatja be.
Draskóczy Eszter „A halál képei”: fametszetsorozatok és szövegváltozatok című előadása Georgius Aemilius (1517–1569) legnagyobb hatású művével, a kevéssé tanulmányozott Imagines Mortisszal (A halál képei, 1545) foglalkozik, amellyel Hans Holbein „Haláltánc” című nagyszabású fametszetsorozatát egészíti ki. A kötetben 42 fametszet kombinálódik a képek fölött rövid bibliai idézetekkel, alattuk pedig négysoros latin versekkel, amelyek a tipikus emberi helyzetekben és tevékenységekben rejlő bűnöket emelik ki. Az előadás a szövegváltozatok és a fametszetek kölcsönhatására összpontosít, összeveti a gyűjteményt Valentinus Walter 1554-es, Imagines Mortis Selectiores című kiadásával, valamint Pesti György 1560-ra datált, Cancio de imagine mortis című magyar nyelvű költeményével.
Molnár Annamária Behálózva – Magyar egyházi méltóságok egy ferrarai humanista (kapcsolati) hálójában című előadása Celio Calcagnini ferrrarai humanista magyar kapcsolódású életeseményeibe enged bepillantást, aki rendkívül szerteágazó kapcsolati hálót épített ki a Magyar Királyság humanistáival, egyházi méltóságaival, köztük Szatmári Györggyel, Szalkai Lászlóval, valamint a váradi humanista körből Perényi Ferenc püspökkel és Magyi Sebestyén kanonokkal. A kapcsolatépítés rendkívül sokszínűnek bizonyult, hiszen nem kizárólag levelezésre korlátozódott. Az előadás célja, hogy felvázolja Calcagnini magyar egyházi méltóságokhoz való sokrétű kapcsolódását, betekintést nyújtson a velük folytatott levelezésbe, illetve a nekik ajánlott művekbe, tehát egységbe rendezze mindazokat a szálakat, amelyek a ferrarai humanista működését az egyházhoz kapcsolják, valamint új perspektívákat adjon a vele kapcsolatos magyarországi kutatásoknak.
Móré Tünde Hogyan ábrázoljunk egy Habsburg-uralkodót? Forgách Ferenc funerációs beszéde I. Ferdinánd halálára című előadása Forgách Ferenc váradi püspök I. Ferdinánd temetésére írt, latin nyelvű halotti orációját tárgyalja, összevetve azt Berzeviczy Márton és Zsámboky János ugyanerre az alkalomra írt orációival. Az előadás elsősorban Forgách beszédére koncentrál, de az uralkodó halálához és temetéséhez kapcsolódó többi szöveget is figyelembe véve azt a kérdést is vizsgálja, hogyan beszélik el ezek a szövegek a magyar király és német-római császár életét, valamint ezek a narratívák milyen viszonyban vannak a korabeli, I. Ferdinánd uralkodására reflektáló szövegekben található képpel, illetve a Habsburg-dinasztia reprezentációs hagyományával.
A konferencia helyszíne:
SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Kari Konferenciaterem és Rendezvényterem (6722 Szeged, Egyetem u. 2.)
