A Padovai Egyetem Nyelvi és Irodalmi Tanszékén tart vendégelőadást 2025. május 12-én 14:30 órakor Le malattie nella Commedia dantesca e nella teologia medievale [Betegségek Dante Komédiájában és a betegség teológiája] címmel Draskóczy Eszter, a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának munkatársa, a Középkori és kora-újkori látomásirodalom és jelenléte a Magyar Királyság irodalmában (1350–1650) kutatócsoport vezetője, az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport tagja.
Az előadás témája a dante Komédiájában ábrázolt betegségek és középkori megítélésük, különös tekintettel a Pokol XXIX–XXX. énekében büntetésként alkalmazott, illetve hasonlatként használt betegségekre. Ha a leírásokat összevetjük irodalmi előzményeikkel és a kor enciklopédiákban megőrzött tudásanyagával, valamint a betegségek megítéléséről, teológiájáról rendelkezésünkre álló középkori forrásokkal, közelebb kerülhetünk a betegségek dantei felfogásához és felfejthetjük az egyes esetekben az ellenbüntetés értelmét.
A meghívó és az előadás összefoglalója letölthető
Helyszín:
Università di Padova, Dipartimento di Studi Linguistici e Letterari
(Padova, via S. Elisabetta Vendramini, 13.)
A középkorra kialakuló betegségfelfogás nem egységes: ellentmondó nézetek egymás mellett élésének lehetünk tanúi. Nem tűnik el az isteni büntetés gondolata, ami a betegeket a morális megbélyegzés áldozatává tette, a betegségre pedig mint a bűn látható jegyére mutatott. A prédikációirodalomban Ágoston és Aquinói Tamás nyomán gyakran felbukkan a gondolat, hogy Isten sebezhetetlennek és halhatatlannak teremtette az embert, és az eredendő bűn következtében vált az infermitas az emberi faj állapotává. Vagyis ebből a nézőpontból megközelítve a betegség nem individuális, hanem kollektív büntetés eszközévé válik. A testi egészség (sanitas) ideiglenes elvesztése pedig a lélek javára is válhat: a betegség figyelmeztetés, a halál előképe, ami lehetőséget teremt a bűnösnek a megbánásra, a világi dolgoktól való elfordulásra, a lelki üdvösség (salus animae) elérésére. Az isteni büntetés és a figyelmeztetés jelentésén kívül azonban a szörnyű testi szenvedés krisztológiai tartalmat is nyer a középkori gondolkodásban.
