A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulója alkalmából az akadémia történetét feldolgozó cikksorozat indult, amelynek keretében Szilágyi Emőke Rita, az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport vezetője és Móré Tünde, a kutatócsoport posztdoktor kutatója a nemzeti akadémiák előzményeit tekinti át az Akadémiai mozgalmak és humanista tudós társaságok a kora újkorban című írásban.
A ma ismert nemzeti akadémiáknak jóval korábbi előzményei is léteztek Európában, amelyek a reneszánsz idején kezdtek szűk körű, kötetlenül működő csoportokból intézményekké alakulni, és jelentős szerepet játszottak abban, hogy a tudományos művekben a latint egyre inkább felválthatta az anyanyelv.
A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai a Vitéz János vagy Báthory Miklós személyéhez kötődő tudós összejövetelektől kezdve a Sodalitas Litteraria Danubianán keresztül egészen „Radéczy hársfájáig” mutatják be a Magyar Királyság területén formálódó akadémiai mozgalmakat.
A sorozat első írása az MTA honlapján olvasható.
A kezdetben baráti társaságokból álló fórumok egyre szervezettebben működtek, például szabályzatokat, rítusokat alakítottak ki, és az önállósodást kifejező jelvények, szimbólumrendszerek használata is fontossá vált.
Kép:
a Sodalitas Litteraria Danubiana paterája, amelyet 1508-ban készíttetett és ajánlott fel Augustinus Moravus Olomucensis (1467–1513) a tudós társaság számára.
[Staatliche Kunstsammlungen, Dresden, Grünes Gewölbe, Inv. Nr. IV/40]
