Klaniczay-díj 2016

Idén a Bethlen Miklós-emlékév keretében rendezett nemzetközi konferencián került sor a Klaniczay Tibor-díj átadására. A 2016. évi kitüntetést Bitskey Istvánnak ítélte meg a kuratórium. A díjazottat Bene Sándor méltatta. Bitskey István, a Debreceni Tudományegyetem professor emeritusa, a hazai prédikáció- és hitvitairodalom kutatásának kiváló alakja a 2015-ben megjelent Hitvédelem, retorika, reprezentáció Pázmány Péter életművében című kötetével, illetve sok évtizedes magas színvonalú munkájával érdemelte ki az emlékplakettet.
Szívből gratulálunk ezúton is. 

Antropológiai esztétika Közép-Európában 1750–1850 között (nemzetközi konferencia)

Antropológiai esztétika Közép-Európában 1750–1850 között

Anthropologische Ästhetik in Mitteleuropa 1750–1850

Anthropological Aesthetics in Central Europe 1750–1850

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének nemzetközi konferenciája

2016. május 26–27.

MTA Könyvtár és Információs Központ, konferenciaterem, Budapest, Arany János u. 1.

 A konferencia részletes programja itt letölthető.

Bethlen Miklós és a kora újkori börtönirodalom európai hagyománya – nemzetközi tudományos konferencia

Bethlen Miklós és a kora újkori börtönirodalom európai hagyománya

Rebakucs – RefoRC nemzetközi tudományos konferencia

Miskolc, MAB Székház, 2016. május 18–20.

A konferencia támogatói:

Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Miskolci Egyetem
Nemzeti Kulturális Alap
Reformáció Emlékbizottság

A nemzetközi konferencia a Refo500 projekt keretében valósul meg.
Helyszíne: MISKOLC, Magyar Tudományos Akadémia Székháza, Erzsébet tér 3.

A konferencia programja letölthető (pdf).

A konferencia magyar nyelvű előadásainak rezüméi innen, az angol nyelvű előadások rezüméi pedig angol nyelvű posztunkból innen tölthetők le.



A konferencián készült képek galériája.

Faludi Ferenc kötetkompozíciója a kéziratok és a kiadások „feszületén”

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság
a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen

2016. május 10-én, kedden 16:00 órakor vitaülést tart, ahol

BORIÁN ELRÉD

Faludi Ferenc kötetkompozíciója a kéziratok
és a kiadások „feszületén”

című előadása hangzik el.

Az előadás rezüméje:

A jezsuita Faludi Ferenc (1704–1779) verseit szerető összes szerkesztőnek, kiadónak hálával tartozunk nagy munkájukért, mert lehetővé tették, hogy ma is olvashassuk a költeményeit. Szent keresztjük volt a nehezen elérhető, eltérő szövegű kéziratok alapján a kötet kiadása, hordozandó keresztjeként Faludi végső akaratának. Faludi tisztában volt azzal, hogy versei szövegvariánsokban terjednek, sőt ő maga lehetett sok esetben a változatok forrása, ezért kezdhetett hozzá költeményeinek letisztázásához, másrészt egységes egészbe akarta illeszteni őket a híres ókori latin és rokokó olasz, német, francia költők, illetve Zrínyi Miklós kötetének példájára. Révai Miklóstól kezdve minden szövegkiadó hangsúlyozta, hogy hű akar lenni az ultima manusnak tekinthető Szombathelyi kézirathoz (1777–1779), a verssorendet tekintve mégis alapvetően hűtlen hozzá. Batsányi János hosszasan meg is magyarázza, hogy miért tudja ő jobban a kötetet megtervezni, mint Révai vagy maga Faludi. Ha arra gondolunk, hogy Zrínyi Miklós 1651-ben kiadott, Faludi által imitált Syrena-kötetében levő szövegek sorrendjét önkényesen, vagy ahogy a klasszicista gondolkodású kiadók gondolták, „racionálisan” átalakították, nem csodálkozhatunk azon, hogy Faludi műveit is a klasszicizmus racionális szempontjai alapján, műfajok szerint csoportosították, és így adják ki egészen a mai napig. E kiadásokban „természetesen” Faludi verseit is műfajokba gyűjtve, „racionális sorrendben” találhatjuk. Az előadás megpróbál szembe nézni ezzel a már szinte filológiai tragédiának nevezhető jelenség történeti okaival. Az alaptézis: a Faludi-kötet kiadása a kezdettől klasszicista tévúton jár, és eltér a szerző által – élete vége felé – megtervezett kötettől.

Az előadás helyszíne:

MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, I. emelet, Tanácsterem

(Budapest, XI., Ménesi út 11–13).

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A XVIII. századi osztály könyvbemutatója

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen  

2016. június 7-én, kedden 15⁰⁰ órakor 
sajtónyilvános könyvbemutatót rendez. 

Helyszín: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Eötvös Collegium Klubterme (Budapest XI., Ménesi út 11–13., földszint). 

 A bemutatott könyvek:  

Kollégiumi drámagyűjtemények,
szerk. DEMETER Júlia, s. a. r. CZIBULA Katalin, DEMETER Júlia, PINTÉR Márta Zsuzsanna, Bp., Argumentum Kiadó, 2015 (Régi Magyar Drámai Emlékek: XVIII. század, 7), 1110 l.

MOHAY Tamás, „Istennek kincses tárháza…”. P. Losteiner Leonárd ferences kézirata Szűz Mária csíksomlyói kegyszobráról,
Csíksomlyó–Bp., Kisebb Testvérek Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Rendtartománya megbízásából a Csíksomlyói Ferences Kolostor, 2015, 304 l.

Pálóczi Horváth Ádám Verses kiadványai (1787–1796),
kiad. TÓTH Barna, a latin szövegeket ford. LENGYEL Réka, Bp.–Debrecen, Universitas Kiadó–Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015 (Régi Magyar Költők Tára: XVIII. század, 16), 965 l.

A könyveket bemutatják:

DEBRECZENI Attila, MEDGYESY S. Norbert, HERMANN Zoltán

A bemutatott könyvek kedvezményes áron megvásárolhatók a helyszínen.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Kolozsvári beszámoló

Solitudo Transylvaniae. Bethlen Miklós és kora

Kolozsvár, 2016. 04. 15. Nemzetközi konferencia és kiállításmegnyitó

A Bethlen Miklós-emlékév második nagy programjára 2016. április 15-én Kolozsvárott került sor, a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár társszervezésében. Az egész napos nemzetközi konferencia, melyet Bethlen Miklós és kortársai emlékezetének, illetve utóéletének szenteltek, rengeteg új eredménnyel járult hozzá a kutatáshoz. Az előadások magyar és román nyelven hangzottak el, a hallgatóságot szinkrontolmácsolás segítette. Az intézet munkatársai közül Jankovics József és Tóth Zsombor tartottak előadást, illetve vezettek szekciót. A konferencia anyaga előreláthatólag angol nyelven jelenik majd meg a Philobiblion kiadványaként.

A második és harmadik szekció közti szünetben került sor a konferenciához kapcsolódó kiállítás megnyitójára az Egyetemi Könyvtár Különgyűjteményének termében. A tárlókban Bethlen Miklós műveinek autográf és későbbi kéziratai mellett bemutatásra kerültek olvasmányainak egykorú kiadványai és az olyan művek kéziratai is, melyekre Bethlen hatással volt.

A kiállítás román-magyar kétnyelvű katalógusa innen letölthető.

Solitudo Transilvaniae. Bethlen Miklós és kora ‒ konferencia és kiállítás Kolozsváron

A kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár, a kolozsvári Res Bibliothecaria Egyesület és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet kétnyelvű konferenciát szervezett Kolozsváron Solitudo Transilvaniae. Bethlen Miklós és kora címmel. A Refo500 programsorozat részeként rendezett konferencia keretében egy kiállítás megnyitójára is sor kerül.

Az esemény társszervezője a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Középkor-, kora újkor- és művészettörténeti tanszéke.

Az esemény időpontja és helyszíne: 2016. április 15., Kolozsvár, Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár

A magyar-román kétnyelvű konferencia meghívója és részletes programja itt elérhető.

Az értelmezés hatalma II. – konferencia

2016. április 6-án kerül sor 

Az értelmezés hatalma II.

Szerző és szerzőség a modernitás előtt

címmel rendezett konferenciára az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Eötvös Könyvtárának nagytermében.

A Reneszánsz Osztály által 2015-ben elindított új tanácskozássorozat (Az értelmezés hatalma I–III.) soron következő második eseménye egynapos tanácskozás keretében a szerzőség és funkcióinak módszertani problémáit tekinti át, és konkrét kutatásmódszertani, illetve textológiai javaslatokat fogalmaz meg.

A konferencia részletes programja:

9:00–9:10

A tanácskozás megnyitása

I. szekció

9:10–9:35 Kecskeméti Gábor: Szándékok és érzelmek: szerzőség a kora újkori irodalomban

9:35–10:00 Bene Sándor: A szerző halála. (Zrínyi Miklós: auctor mortis)

10:00–10:25 Tóth Zsombor: Döglött akták: „A kereszt királyi uttya” c. Mikes-kézirat kritikai kiadása (1970). (Módszertani megjegyzések)

10:25–11:00 Vita

Szünet

II. szekció

11:15–11:40 Kiss Farkas Gábor: Temesvári Pelbárt és a későközépkori accessus-hagyomány

11:40–12:05 Zsupán Edina: Kodikológia és irodalomtörténet: Vitéz János a humanista filológus és (levélkorpusz-)szerző

12:05–12:30 Szilágyi Emőke Rita: Az autor, az emendator és az editor. Szerepek Oláh Miklós Leveleskönyvének születésekor

12:30–12:55 Máté Ágnes: Szerző és szerzőség a modernitás előtt. Névtelen szerzők

12:55–13:30 Vita

Ebédszünet

III. szekció

15:00–15:25 Gábor Csilla: Az irodalomtörténeti kanonizáció véletlenszerűségeihez

15:25–15:50 Utasi Csilla: Zrínyi Miklós kötetének szerzőszerepei

15:50–16:15 Fazakas Gergely: A szerzői és szerkesztői munka határai (Bethlen Kata szövegeinek fragmentumai Bod Péter (és mások?) közreműködésében)

16:15–16:40 Csörsz Rumen István: Ezüst tollak és ólombetűk. A közköltészet műfajai a XVIII. századi magyar kéziratos és nyomtatott nyilvánosságban

16:40–17:20 Vita

17: 20–17:40 Zárszó