Penna – az élő bölcsészet magazinja tizedik, befejező adását 2022. december 31-én, szombaton vetítette az M5 televíziós csatorna. 
A magazinműsorról a BTK honlapján és YouTube-csatornáján találhatók további információk.

penna_cimlap-1.jpg


A korábbi adások a BTK-honlap Ismerettár rovatában is láthatók, rövid összefoglalójuk cikkünk folytatásában olvasható. 

Az óévbúcsúztató, újévköszöntő adás és egyúttal a sorozat végén régi magyar irodalmi énekekkel, versekkel foglalkozik a BTK Irodalomtudományi Intézet három kutatója, két helyszínen. Az Óbudai Szent Péter és Pál templomban Csörsz Rumen István tudományos főmunkatárs, kutatócsoport-vezető lantkísérettel szólaltat meg köszöntőket, míg az Irodalomtudományi Intézetben Etlinger Mihály és Szatmári Áron mesél a 16–18. század magyar nyelvű énekelt költészetéről.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának tizedik részében Szovák Kornél igazgató bemutatja a BTK Moravcsik Gyula Intézetet, amely – méltón névadójához – a klasszika-filológia módszertanára vonatkozó kutatásokat rendszerezi, összegzi és koordinálja. Az intézet Antik osztályának tudományos munkatársa, Hamvas Endre az ókori ünnepeket ismerteti a műsorban.

Az epizódban a moldvai Magyarfalu hitéletéről beszél a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa, Iancu Laura, aki a népi vallásosságot kutatja a magyar etnikumú, római katolikus vallású településen többéves terepmunkára és néprajzi gyűjtésre alapozva.

A BTK Zenetudományi Intézet egyik büszkesége Erkel Ferenc három operájának, a Báthory Máriának, a Hunyadi Lászlónak és a Bánk bánnak összkiadásos megjelentetése. Az újévet várva a Himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc előtt tisztelgünk Kim Katalin tudományos főmunkatárs, osztályvezető, igazgatóhelyettes segítségével.

Az óévbúcsúztató, újévköszöntő adás végén régi magyar irodalmi énekekkel, valamint versekkel foglalkozik a BTK Irodalomtudományi Intézet három kutatója, két helyszínen. Az Óbudai Szent Péter és Pál templomban Csörsz Rumen István tudományos főmunkatárs, kutatócsoport-vezető lantkísérettel szólaltat meg köszöntőket, míg az Irodalomtudományi Intézetben Etlinger Mihály és Szatmári Áron mesél a 16–18. század magyar nyelvű énekelt költészetéről.

***

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának kilencedik részében Kecskeméti Gábor igazgató bemutatja a BTK Irodalomtudományi Intézetet, az egyetlen olyan hazai intézményt, amely a magyar irodalomtörténet teljes egészével foglalkozik a középkortól a 20. század második feléig. 2021-ben világszerte Dante Alighieri halálának 700. évfordulójára emlékezett a tudomány és a művészet. Draskóczy Eszter, az intézet tudományos segédmunkatársa – mint a Magyar Dante Bizottság tagja – munkájával nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Dante-emlékévet méltóképpen ünnepelje meg Magyarország: kiadványokkal, kiállításokkal és nemzetközi konferenciákkal. A fiatal kutató az epizódban arról beszél, milyen bűn-büntetés összekapcsolások léteztek Dante előtt, a költő ismerte és használta-e őket a Komédiában, vagyis az Isteni színjátékban. 

A magyar folklorisztika egyik jellemzője, hogy párhuzamosan végez történeti és jelenkutatást. Vargha Katalin, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos titkára, tudományos főmunkatársa a legújabb kutatási témákat, a modern szövegfolklorisztikát, az internetes terepmunkát és a mémek kutatását ismerteti az adásban.

A BTK Archeogenomikai Intézet munkatársai, Szécsényi-Nagy Anna igazgató és Gyuris Balázs tudományos segédmunkatárs segítségével az avarkori elit genetikai vizsgálatának eredményeit, illetve az Európai Kutatási Tanács (ERC) Synergy Grant pályázatának keretében megvalósuló, a teljes népvándorláskor kutatásával foglalkozó HistoGenes nemzetközi projektet ismerhetjük meg a Magyar Nemzeti Múzeum Kelet és Nyugat határán című kiállításán. 

Tuboly Ádám Tamás kutatócsoport-vezető, a BTK Filozófiai Intézet tudományos munkatársa a Penna magazin kilencedik részében a „Lendület” Értékek és tudomány kutatócsoport munkáját összegzi. A projekt során a kutatók a tudományok és az áltudományok természetét és jelentőségét vizsgálják annak társadalmi kontextusában, valamint történeti, illetve filozófiai aspektusból is foglalkoznak a bio-, valamint az orvosi-etikai problémákkal.

***

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának nyolcadik részében Schmal Dániel igazgató bemutatja a magyar és egyetemes filozófiatörténetet, filozófiai kultúrát és nyelvet is kutató BTK Filozófiai IntézetetVarga Péter András, az intézet tudományos főmunkatársa pedig a Magyar Filozófiai Archívum gyűjteményét ismerteti.

Az epizódban a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársai, Oross Krisztián és Marton Tibor osztályvezető beszélnek annak a kutatócsoportnak a munkájáról, amely a korai földművelő társadalmakkal foglalkozik, és azt vizsgálja, hogy miként vált a közösségek vadászó, gyűjtögető életmódja élelemtermelővé a Kárpát-medencében.   

Az adásban Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa segítségével betekintést nyerhetünk a magyar népmesék kutatásának folyamatába a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában.  

A Penna magazin nyolcadik részében szó lesz még a mohácsi csatáról is. Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatója, a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora összefoglalja a Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet projekt eredményeit, míg Papp Júlia, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa áttekinti a csatáról készült különböző képeket és ábrázolásokat.  

***

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának hetedik részében Balogh Balázs igazgató, a BTK főigazgatója bemutatja BTK Néprajztudományi Intézetet, amelynek feladata, hogy alapkutatásokat végezzen a magyarság és a magyarországi nemzetiségek szellemi és tárgyi kultúrája, mentalitás- és társadalomtörténete témakörökben. Balogh Balázzsal ebben az epizódban nemcsak a kutatóházban, hanem a paraszti népművészet csúcsának tekinthető Kalotaszegen is találkozunk. Az adásban az emblematikus erdélyi néprajzi táj kutatásáról Fülemile Ágnessel, az intézet tudományos főmunkatársával, osztályvezetőjével együtt beszél.

Hincz Gyula a 20. századi magyar képzőművészet egyik legjelesebb festője és grafikusa. A Weöres Sándor Bóbitájának illusztrátoraként is jól ismert művész gyönyörű faldíszítményeket, muráliákat is készített, amelyeket Dudás Barbara, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos segédmunkatársa mutat be.

Fóthi Ábel tudományos munkatárs és Kovács Alexandra laboratóriumi asszisztens, a BTK Archeogenomikai Intézet munkatársai a Kárpát-medence genetikai feltérképezését és a molekuláris antropológiai kutatásokat ismertetik a Magyar Természettudományi Múzeum – a világon szinte egyedülálló – embertani tárában.

Az elmúlt években újabb értékes dokumentumok kerültek a BTK Zenetudományi Intézet Bartók Archívumába két hegedűművész hagyatékából. (Bartók Béla Székely Zoltánhoz írt kiemelkedő kulturális értékű leveleiről itt írtunk.) Ezeket mutatja be a Zenetörténeti Múzeum új kiállítása, amelyről Vikárius László tudományos főmunkatárs, osztályvezető, Somfai László, az MTA rendes tagja, valamint Németh Zsombor tudományos segédmunkatárs, a Bartók Archívum kutatói beszélnek – a Bartók-összkiadás kötetei mellett – a Penna magazin legújabb részében.

***

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának hatodik részében Mikó Árpád igazgató bemutatja a számos fontos gyűjteménnyel rendelkező BTK Művészettörténeti Intézetet, amely az államalapítástól napjainkig egészében foglalkozik a magyar művészet történetével. Gulyás Borbála, az intézet tudományos munkatársa ismerteti 2020-ban megjelent hiánypótló művét a 16. században élt kiváló kalligráfusról, Bocskay Györgyről, a magyarországi késő reneszánsz művészet egyik fontos, ám mindeddig kevéssé ismert képviselőjéről.

„Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport a Magyar Királyság gazdaságának mozgatórugóit, színtereit, forrásanyagait és tárgyi emlékeit vizsgálja immár nyolc éve.  Weisz Boglárka, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, osztályvezetője az epizódban az általa vezetett kutatócsoport eredményeiről beszél a magyaregregyi Máré-várban, ahol ismeretterjesztő tablók segítségével tárul fel a középkor világa, köszönhetően többek között a BTK Történettudományi Intézet kutatásainak.  

A természetvédelemről azt gondolnánk, hogy elsődleges célja az emberektől megóvni az állat- és növényvilágot. Mészáros Csaba, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa szlovén és magyar munkatársaival – történészekkel, biológusokkal, etnográfusokkal és gazdaságelemzőkkel – azt vizsgálja az egymással határos Őrségi és a szlovéniai Goričko Nemzeti Parkban, hogy miként lehet a természetet megőrizni, védeni emberi közreműködéssel, és milyen szerepe lehet ebben a lakosságnak és a helyi gazdálkodóknak.

Az irodalmi szövegek sosem önmagukban hatnak, hanem mindig a hozzájuk kapcsolható értelmezések révén, mondja Takács László, a BTK Moravcsik Gyula Intézet tudományos főmunkatársa, osztályvezetője, aki a Penna magazin hatodik részében azt elemzi Vergilius IV. eklogáján keresztül, hogy miként interpretáltak szövegeket az ókorban és a középkorban.

***


A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának ötödik részében Kulcsár Gabriella igazgató bemutatja a BTK Régészeti Intézetet, amely az élelemtermelő társadalmak kialakulásától a kora újkorig terjedő nyolc évezredet átfogó komplex, módszertanilag is iránymutató kutatásokat végez – elsősorban a Kárpát-medencében. Az epizódban az intézet nyári ásatásaiba is betekinthetünk: Berta Adrián tudományos segédmunkatárs bemutatja a Kapos déli partján található Dombóváron zajló kutatást, a Dombai család egykori rezidenciájának szisztematikus feltárását, amelyben az ország minden tájáról részt vesznek kutatók. Ezután Zalavár-Várszigetre látogatunk, ahol a tervszerű régészeti kutatás már közel hetven éve tart. A munkálatokról, amelyek a Karoling- és Árpád-kor jelentős fejezeteibe engednek bepillantást, Szőke Béla Miklós tudományos tanácsadó beszél.

Az epizódban nemcsak a Glossza eddig egyetlen élőben, a pécsi Ördögkatlan fesztiválon felvett podcastjába nézhetünk bele, hanem megismerhetjük a BTK Katt(anj) a tudományra! című projektjét is a BTK Történettudományi intézet kutatóinak, Szilágyi Adrienn tudományos munkatársnak és Bódi Lóránt tudományos segédmunkatársnak a segítségével. A kutatóközpont 2022 szeptemberében számos érdekes programnak, előadásnak, kerekasztal-beszélgetésnek, sőt egy koncertnek is otthont ad a projekt keretében a Kutatók Éjszakáján. (A Katt(anj) a tudományra! projektről itt található bővebb információ, a Glossza podcast valamennyi adása pedig itt elérhető.)

Ezután egy Tolna megyei zsákfaluban, Murgán Balogh Margit főigazgató-helyettes bemutatja a házak mögött valódi ékszerdobozként megbújó evangélikus templomot, amely több szempontból is egyedülálló hazánkban. Megmaradását a Bölcsészettudományi Kutatóközpont történészei, régészei, művészettörténészei és zenetudósai is szívügyüknek tekintik. A szépsége mellett az akusztikája is egyedülálló, amelyet Havasi Katalin énekművész, a BTK főigazgatóságának munkatársa és Bednarik Anasztázia orgonaművész előadása bizonyít az epizódban.

James Joyce Ulysses című regényét újrafordított formájában először 2012-ben ismerhették meg az olvasók, magyarországi fogadtatása viszont sokkal régebbre nyúlik vissza. A szövegváltozatok történetéről Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a négytagú fordítócsoport vezetője mesél a Penna ötödik részében.

***


A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának negyedik részében Szécsényi-Nagy Anna igazgató mutatja be az alig egy éve a BTK Régészeti Intézetből kivált, mára már önállóan működő BTK Archeogenomikai IntézetetTürk Attila, a BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoport vezetője és Szeifert Bea, a BTK Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársa a magyar őstörténeti kutatások legújabb eredményeiről beszél.

BTK Zenetudományi Intézet nemrég adott otthont a Nemessányi Sámuel Nemzetközi Hegedűkészítő Versenynek, amely lehetőséget teremtett egy nívós szakmai konferencia, könyvbemutató és kiállításmegnyitó megtartására is. A Penna negyedik adásában a hegedűkészítés érdekességeibe Baranyi Anna, az intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársa és Gombos László tudományos munkatárs avatnak be. Ablonczy Balázs, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa összefoglalja a Trianon100 Kutatócsoport eredményeit, amelyek mára megkerülhetetlenné váltak a hazai és nemzetközi szakmai közösségekben. Gyenis Balázs tudományos munkatárs pedig a BTK Filozófiai Intézeten belül működő, a fizika filozófiáját tanulmányozó kutatócsoport munkáját ismerteti. 

A Penna magazin 4. részéről a BTK honlapján és YouTube-csatornáján található további információ.

***

Milyen titkokat rejt Mátyás király könyvtárának legdíszesebb énekeskönyve? Hogyan kutathatók a gazdálkodó emberek tájhasználati döntései, a népi természetismeret? Mi jellemzi Nemes Nagy Ágnes költészetét? Milyen koronázási és nemzeti kincseket sikerült felfedeznie a Szent Korona Kutatócsoportnak? 
Penna – az élő bölcsészet magazinja harmadik adása többek között ezekre a kérdésekre keres választ. 
A magazinműsor harmadik részében Nagy Eszter, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos segédmunkatársa a Mátyás-Graduale miniatúráit és szövegét elemzi. Babai Dániel, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa segítségével megnézzük, hogyan vizsgálja a „Lendület” Etnoökológia Kutatócsoport a táj és az ember kapcsolatát. Visy Beatrix, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa a száz éve született Nemes Nagy Ágnesről beszél. Molnár Antal igazgató bemutatja a nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményekkel büszkélkedő, nemrég két európai kutatási pályázatot is nyert BTK Történettudományi IntézetetPálffy Géza, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, kutatócsoport-vezetője pedig a Szent Korona Kutatócsoport legfontosabb felfedezéseit ismerteti. 

***

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának második részében a Tihanyi Királykripta kutatásának eredményeiről számol be Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézet tudományos főmunkatársa, igazgatóhelyettese és Szovák Kornél, a BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatója, a projekt vezetője. Richter Pál igazgató bemutatja a múzeummal, szakkönyvtárral és értékes archívumokkal is rendelkező BTK Zenetudományi Intézetet, ahol Czagány Zsuzsa tudományos főmunkatárs, kutatócsoport-vezető a régi kódexek fragmentumainak kutatását ismerteti. Bartha Ákos, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa a második világháború végi náci- és németellenes magyar ellenállás elfeledett történetéről beszél. Tápióbicskén pedig egy bronzkori település magnetométeres vizsgálatába is bepillanthatunk a BTK Régészeti Intézet munkatársai, Szabó Nóra és Berta Adrián, valamint Gucsi László restaurátor segítségével.

***

2022 májusában Penna – az élő bölcsészet magazinja címmel indult a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tízrészes sorozata, amely az intézetekben folyó munka korszerű és közérthető ismertetése mellett azt is hangsúlyozza, hogy a kutatóközpont együttműködési lehetőséget nyújt a különböző szaktudományi területek művelőinek olyan közös kutatások folytatására, amelyek interdiszciplináris megközelítést igényelnek. 
 
A magazinműsor első adása május 8-án volt látható, és elérhető a Bölcsészettudományi Kutatóközpont YouTube-csatornáján. A sorozat további részei december végéig négyhetente jelennek meg. 
 
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának első részében Balogh Balázs, a BTK főigazgatója mutatja be a kutatóközpontot, majd Bernáth László, a BTK  Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa a mesterséges intelligencia és a morális felelősség kérdését járja körül az önvezető autók kapcsán. Perenyei Monika gyűjteményvezető, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos munkatársa a Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményt ismerteti, amelyet az elmúlt 150 évben elmeorvosok gyarapítottak pácienseik alkotásaiból. Balogh Margit, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója pedig Mindszenty József fegyencként töltött éveiről beszél a volt Conti utcai börtön épületében, ahol a bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása raboskodott.