Nemzetközi konferencia a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatokról

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, a Budapesti Francia Intézet és az ELTE BTK Egyetemközi Francia Központja 

Les relations littéraires entre la France et la Hongrie au XXe siècle 
[20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok] 

címmel 2018. december 5–7-én nemzetközi konferenciát rendezett. 

A konferencia célkitűzései közé tartozott a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok feltérképezése a legújabb kutatások tükrében. 

A háborúkkal és forradalmakkal teli 20. század történelmi eseményei több fordulópontot hoztak az európai irodalomban, befolyásolva a (leendő) írók, költők, műfordítók, szerkesztők, riporterek, újságírók és színházi rendezők életét és munkáját. A kulturális szervezetek, a felsőoktatás, a színházak és a kiadók lehetőségei folyamatosan változtak.

A konferencia témái:

– Kulturális és történelmi kapcsolatok 
– Fordítási, szerkesztési és kiadási stratégiák 
– Önkéntes száműzetés és kivándorlás 
– A lexikográfia mint híd a két ország között

A konferencia több mint negyven előadója olyan jelentős személyiségekkel foglalkozott, mint Ambrus Zoltán, Andor Gábor, Cserépfalvi Imre, Déry Tibor, Eckhardt Sándor, Eötvös József, Faludy György, Fejtő Ferenc, Anatole France, François Gachot, Gara László, Guillevic, Gyergyai Albert, Hubay Miklós, Hunyady Sándor, Illyés Gyula, József Attila, Karátson Endre, Kassák Lajos, Kont Ignác, Kosztolányi Dezső, Kuncz Aladár, Bajomi Lázár Endre, Márai Sándor, Antoine Meillet, Nemes Nagy Ágnes, Németh Andor, Jean Perrot, Radnóti Miklós, Jean Rousselot, Aurélien Sauvageot, Szerb Antal, Jérôme és Jean Tharaud. A konferencia alkalmat ad megemlékezni a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsoltok két kiemelkedő alakjáról: 2018. december 5-én lesz a nyelvész, műfordító és lexikográfus Aurélien Sauvageot halálának 30. évfordulója, valamint 2019-ben az író, újságíró és műfordító Gara László születésének 115. évfordulója.

A tanácskozás része volt annak a rendezvénysorozatnak, amely az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete, az egyetemek Francia Tanszékei, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemközi Francia Központja, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budapesti Francia Intézet támogatásával és szervezésében valósult meg.

A konferencia fővédnöki tisztét Őexcellenciája Pascale Andréani, Franciaország magyarországi nagykövete vállalta. 

Szervezőbizottság:

Tüskés Anna (MTA BTK ITI), Karafiáth Judit (MTA BTK ITI), Földes Györgyi (MTA BTK ITI), Bénédicte Williams (IFB), Szabó Dávid (ELTE BTK CIEF)

Tudományos bizottság:

Angyalosi Gergely (MTA BTK ITI), Ádám Anikó (PPKE BTK), Elisabeth Cottier-Fábián (Paris Diderot Egyetem), Martonyi Éva (PPKE BTK), Guillaume Métayer (CELLF-CNRS), Szász Géza (SZTE BTK), Tverdota György (ELTE BTK)

A konferencia francia nyelven az alábbi helyszíneken zajlott:
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Klaniczay terem (Budapest, Ménesi út 11–13.), Institut français de Budapest, Amphithéâtre (1011 Budapest, Fő u. 17.) és ELTE BTK Centre Interuniversitaire d’Études Françaises, Salle Sauvageot (1088 Budapest, Múzeum krt. 4.f). 

A konferencia programja, az előadások összefoglalói és a konferenciáról készült beszámoló letölthetők.

A konferencián készült videófelvételek megtekinthetők. 

A kortárs próza újabb fejleményei – konferencia

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya 

A kortárs próza újabb fejleményei 

címmel 2018. november 29–30-án konferenciát rendezett az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Eötvös Könyvtárában.

Az eseményről készült tudósítás:
a konferencia első napja 
a konferencia második napja 

A konferencia célja a kortárs próza új irányainak feltérképezése, a megelőző időszakhoz és a hagyományhoz való viszonyának tisztázása, elméleti-történeti helyzetének átgondolása volt.

Az utóbbi évtizedben tematikai és poétikai átrendeződés figyelhető meg a kortárs prózában. Míg a kilencvenes években és az ezredforduló környékén az úgynevezett „szövegirodalom” dominanciája volt megfigyelhető, a legutóbbi évek fejleményei között markánsan megmutatkozik a „valóság” leírásának, feltárásának igénye, a vele való számvetés szándéka.

A valóság fogalma a posztmodernként jellemzett irodalom és a kilencvenes évekbeli irodalomértelmező iskolák számára gyanús, diszkreditált fogalommá vált, nem is minden alap nélkül, hiszen ismeretelméleti, nyelvfilozófiai megfontolások szerint is problematikus az egyébként is erős ideológiai súllyal terhelt fogalom. Mindezek fényében figyelemre méltók az utóbbi idők fejleményei, amikor is a fenti problémák mintha zárójelbe kerültek volna, vagy legalábbis veszítettek volna érdekességükből, aktualitásukból és súlyukból egyaránt, és egyre több olyan irodalmi szöveg születik, amelyekben nyoma sincs már ezeknek a problémáknak.

Aki követte az utóbbi évek prózai fejleményeit, felfigyelhetett arra, hogy számos olyan prózai mű jelent meg, amelyek esetében lehetetlen nem észrevenni azt a szándékot, hogy a szerző valamilyen elhallgatott, kibeszéletlen, a nyilvánosságban kevéssé hangot kapott jelenségre próbálja irányítani a figyelmet, vagy pedig a már ismerteket árnyalja további részletekkel. Ennek jegyében egyre markánsabb a szociográfiai elemek, a társadalmi problémák, feszültségek jelenléte, valamint a történelemmel, különösen a közelmúlt történetével való számvetés, illetve a szexualitás, a test által megélt tapasztalatok kérdése is.

Mindezek mellett azonban olyan irányok is megjelentek, melyek vagy egyáltalán nem, vagy csak kevéssé értelmezhetők ebben a kontextusban. Viszonylag új fejlemény a regiszterek keveredése, a populáris műfajok kódjaival való játék, a hibrid szövegek megjelenése, valamint a magyar krimi újraéledésének jelensége.

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

-------------------
Illusztráció: Vachter János fotója

Határjelenségek – Oroszország és Magyarország Kelet és Nyugat vonzásában, határok és keresztutak

Beszámoló a Határjelenségek. Oroszország és Magyarország Kelet és Nyugat vonzásában, határok és keresztutak című nemzetközi projekt novemberi workshopjáról

2018. november 22-én Budapesten tartotta meg első közös rendezvényét az orosz és magyar kutatókból álló nemzetközi kutatócsoport, amely idén nyert el egy hároméves, kétoldalú tudományos pályázatot Határjelenségek. Oroszország és Magyarország Kelet és Nyugat vonzásában, határok és keresztutak (The Border Zone Paradigm: Russia and Hungary, Borderland and Crossroads in Cultures between East and West / Россия и Венгрия на перекрестке культур Востока и Запада: проблемы пограничья) címmel. 

A munkacsoport központi témái ezúttal a „név és identitás”, az „arc és identitás” és az „olvasó és identitás” kérdései voltak. A kutatók irodalmi, képzőművészeti és történeti szövegek elemzésén keresztül vizsgálták az elnevezéssel, névadással összefüggő olvasói és szerzői identitás(ok) formálódásának, alakulásának problémáját.

Reformációtörténeti előadás Klaniczay Tibor emlékére

Az MTA BTK Hosszú Reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Lendület-kutatócsoportja 2018. november 20-án előadás-sorozatot indított Klaniczay Tibor emlékére. 

2018 júniusában indult az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet újabb Lendület-programja Hosszú Reformáció Kelet Európában 1500‒1800 címmel. A program célkitűzései közé tartozik, hogy a többirányú, többidejű reformációk koncepcióját alkalmazza olyan történeti szempontú elbeszélésbe illesztve, amely a folyamatokat a hagyományos megközelítésekhez képest eltérő időkeretben, 1500‒1800 között vizsgálja. A projekt nyitó rendezvényére 2018. november 20-án az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében került sor. Kecskeméti Gábor és Tóth Zsombor megnyitó beszédét a koncepció bemutatása és Klaniczay Gábor Reformáció a középkorban (1000‒1500) című előadása követte, amely a reformáció tágan értelmezett fogalmát már a középkorra és annak egyházi-társadalmi megújulási kísérleteire is kiterjesztő újabb nemzetközi elméleteket tekintette át.

Klaniczay Gábor előadása nemcsak a Lendület-kutatócsoport első rendezvénye volt, hanem a továbbiakban évente megrendezendő Klaniczay Tibor Emlékelőadás-sorozat (Memorial Lecture Series) első eseménye is. A rendezvénysorozat a hazai magyar nyelvű tudományosságban új hagyomány megteremtését teszi lehetővé.

Az eseményen készült képek megtekinthetők.

Konferencia Vachott Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából

Az MTA BTK Történettudományi Intézete Vachott Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából Familiáris kapcsolatok  és társadalmi hálózatok  a 19. századi Magyarország intézményesülő irodalmában címmel 2018. december 11-én konferenciát rendezett, ahol intézetünk tudományos munkatársa, Török Zsuzsa is előadást tartott A nemzet özvegye. Vachott Sándorné írói pályájának ismérvei címmel.

A konferencia részletes programja letölthető.

Elbeszélés és morális élet – konferencia Szegeden

2018. november 29–30-án a Tudomány Napja alkalmából a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházában Elbeszélés és morális élet címmel rendezett konferenciát a SZTE Kognitív Poétikai Kutatócsoportja (Horváth Márta és Szabó Judit). 

A tanácskozás fő témája az volt, hogy milyen poétikai eszközökkel irányítja a figyelmet az irodalom (és általában: a szöveg) a morálra, az ábrázolt világ morális ítéleteire és a szereplők megítélésére; hogyan működik a morális ítélet a szövegen belül és azon kívül; hogyan alakul a fikcionalitás és a morális ítéletek viszonya. Az előadók többsége a SZTE munkatársai közül került ki, de intézetünk mellett több egyetem is képviseltette magát.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Morális ítélet történelmi perspektívában: a római szerelmi elégia tapasztalata címmel tartott előadást Hajdu Péter, aki azt a csalóka perspektívát elemezte, ahogyan az utókor szemében az epedő szerelmes, a sírig tartó hűség és a mindent feláldozó szerelem vagy a gonosz, csélcsap szerető tűnik fel a római elégiában – holott mindez annak idején humoros, esetleg éppen komikus elem volt, egészen más morális megítélés alá estek a „szereplők”, mint amivel a későbbi értelmezések felruházták a szövegeket. Kálmán C. György Együttérzés, rettegés, elbeszélés – Zoltán Gábor Orgiájának eszközei című előadásában azt vizsgálta, hogyan, milyen narratológiai eszközökkel éri el a közelmúlt sok vihart kavaró szövege a viszolygást, a felháborodást, a morális ítélet irányítását.

Minden előadás után alapos és érdekes vita következett, a szervezők szándéka szerint a jövő évben az átdolgozott előadások kötetben jelennek meg.

A konferencia teljes programja letölthető. 

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet kutatóinak előadásai Itáliában

2018. október 17–19. között az észak-olaszországi Vercelli városban rendezte meg az Università degli Studi del Piemonte Orientale a Convegno Internazionale Dibattiti Storici. II Edizione című konferenciát. A tanácskozás célja az volt, hogy az utazás témakörét érintő, elsősorban történeti és irodalomtörténeti kutatások összekapcsolódhassanak. Dóbék Ágnes (Lendület Nyugat-magyarországi irodalom Kutatócsoport) előadásában azokat az útikönyveket mutatta be, amelyeket az Itáliába utazó magyarok használtak, majd őriztek meg könyvtáraikban a 17–18. században.

A konferencia programja letölthető.

2018. november 22-én a Római Magyar Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem Antikvitás és Reneszánsz Kutatócsoport rendezett szimpoziont Animalia in letteratura, arte e musica tra Italia e Ungheria címmel, Vigh Éva elnökletével. A konferencia a középkori és kora újkori állatszimbolika nyomait kereste a mitikus-biblikus lényektől az allegorikus állatszereplőkig és a konkrét zoológiai érdekességekig az irodalom, a művészettörténet és a zenetörténet világában. Szó esett a kötőfékét vesztett ló vándormotívumáról, az állathangok utánzásának zenei hagyományáról és a tarantula pók mérges csípését gyógyító tánc történetéről is. Az Intézetet Tüskés Anna (Draghi ed altri animali immaginari nelle arti figurative in Ungheria) előadása és tablókiállítása, valamint Csörsz Rumen István (La lepre, il lupo e il canto della quaglia) előadása és záró koncertje képviselte.

A konferencia programja letölthető.

Gara Nathalie és László Saint-Boniface és lakói című könyvének bemutatója

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet 2018. december 12-én 18:00 órától könyvbemutatót rendezett a Budapesti Francia Intézetben. 

Gara Nathalie és László Saint-Boniface és lakói című könyvének első magyar nyelvű kiadása 2018-ban jelent meg az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet gondozásában. Sajtó alá rendezte és az utószót írta Tüskés Anna irodalomtörténész, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa. A házaspár közösen írt regénye 1946-ban Saint-Boniface et ses juifs címmel jelent meg először az Adorján Andor vezette Édition du Bateau Ivre kiadónál. További két francia és két angol nyelvű kiadás után a regény végre magyarul is olvasható Gara László saját fordításában. A regény egyúttal fontos történelmi és szociológiai dokumentum: egyrészt a magyar falukutató irodalom hatását mutatja, főleg Szabó Zoltánét, másrészt az egyik első munka, amely bemutatja és feldolgozza a második világháború szörnyűségeit. 

A könyvbemutató résztvevői voltak: 

Illyés Mária (művészettörténész), Józan Ildikó (irodalomtörténész, ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék), Karafiáth Judit (irodalomtörténész, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet), Szávai János (irodalomtörténész, ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék), Tüskés Anna (irodalomtörténész, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet) és Hajtó Aurél (színész, rendező).

Gara László feleségével, Nathalie-val és lányukkal, Claire-rel 1940 májusában elhagyta Párizst, és az úgynevezett szabad zónában, Provence-ban, majd 1942-től az Ardèche megyében lévő Lamastre településen, Lyontól délnyugatra kerestek menedéket. A világháború alatt Gara a francia ellenállásban (la Résistance) tevékenykedett: 1943 februárjától az Ardèche-i ellenállás propagandáját szervezte. Részt vett a Rhone-völgyi kampányban, a Saint-Etienne-i, Privas-i és más csatákban, továbbá Lyon felszabadításában őrmesteri rangban. Ezt követően az Ardèche-i első zászlóaljánál szolgált az alpesi fronton. Dél-Franciaország és Lyon felszabadítása után a Gara család visszatért Párizsba.

A regény története szerint 1942 májusában a Saint-Boniface nevű kis faluba menekültek tömege érkezik. Azért jönnek, hogy menedéket találjanak a német hadsereg által még nem elfoglalt területen. Két világ találkozik: a helybéliek és a menekült városi lakók, értelmiségiek, művészek. A háború összekeveri a két világot: tragikus jelenetek, komikus kalandok, rosszhiszeműség, hazugságok és fanatizmus jelennek meg. A hősiesség gyávasággal, bátorsággal és aljassággal keveredik. Mindenki harcol, óvatosan, ravaszul, leleményesen és mohón. A regény középpontjában a menekült zsidók, közömbös gazdák, helyi méltóságok konfliktusa áll. A szatirikus és gyakran kegyetlen ábrázolás senkit sem kímél.