Keresztény filozófia a hosszú reformáció ideje alatt – Simon Burton előadása az Irodalomtudományi Intézetben

2023. június 1-én Simon Burton, az Edinburgh-i Egyetem oktatója Christian Philosophy in the Long Reformation [Keresztény filozófia a hosszú reformáció ideje alatt] című előadásával folytatódott a Klaniczay Tibor emlékére indított sorozat (Tibor Klaniczay Memorial Lecture Series), a Hosszú Reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Lendület Kutatócsoport szervezésében.

Az előadó kutatásainak középpontjában a hosszú reformáció állt, különös tekintettel a középkori és a protestáns teológia kapcsolatára, valamint a keresztény platonizmus és miszticizmus jelenségére.

A meghívó letölhető.

Szörényi László előadása a Reneszánsz osztály vitaülésén

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2023. május 30-án vitaülést rendezett, amelyen Panegyricus és eposz. Meggondolások a magyarországi latin és magyar nyelvű hősepika kialakulásáról címmel Szörényi László tartott előadást.

Az előadó egy készülő tanulmányba nyújtott betekintést: néhány példa elemzésével ismertette a nemzetközi klasszika-filológia és neolatin-filológia utóbbi évtizedeinek azokat a felismeréseit és eredményeit, amelyek a Vergilius- és Petrarca-kutatás műhelyeiben készültek el, és a magyarországi epikus anyag elemzéséhez is sok új szempontot kínálnak. 

A meghívó letölthető.

Konferencia az irodalom kertjeiről

Kert & irodalom címmel rendezett konferenciát 2023. június 2-án az Irodalmi Magazin a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amelyen Major Ágnes, a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa is előadást tartott.

A konferencia célja a kert szépirodalmi reprezentációinak bemutatása volt kevésbé ismert és a szokásos idilli-páni kontextustól eltérő szövegek középpontba állításával, kitekintve a különféle tudományterületek, társdiszciplínák (biológia, filozófia, humánökológia, ökoetika, ökoesztétika, táj- és kertépítészet) megközelítéseire.

Az előadások összefoglalói és a további részletek az Irodalmi Magazin honlapján elérhetők. 

Pomogáts Béla (1934–2023)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 2023. május 1-én, életének 89. évében meghalt Pomogáts Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet egykori igazgatóhelyettese. 
Hamvasztás utáni búcsúztatása május 23-án volt a Farkasréti temető Makovecz ravatalozójában.
Emlékét megőrizzük. 

Fő kutatási területein, a két világháború közti és az 1945 utáni magyar irodalom, illetve a határon túli magyarság és a diaszpóra irodalma témakörében termékeny tudósi munkássága révén jelentős művekkel gyarapította az irodalomtörténet-írás eredményeit.
A rendszerváltás után a Kárpát-medencei magyar kulturális élet kapcsolatrendszerének helyreállításában, intézményrendszerének kiépítésében pótolhatatlan szerepet játszott. Közvetlensége, megnyerő személyisége és jóindulatú iróniája lehetővé tette, hogy gyakorlatilag minden kortársával személyes ismeretséget, sokukkal közeli barátságot tartson fenn. Ebből az egyedülálló kapcsolatrendszerből olyan békeszerző bölcsességet sikerült lepárolnia, amely a BTK Irodalomtudományi Intézet szellemiségét is hosszú távon meghatározza.
Hiányozni fog, de velünk marad.

Marsilio Ficino és a filozófusi élet – a Reneszánsz osztály vitaülése

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya 2023. május 23-án vitaülést rendezett, amelyen The model of a Philosophic life, according to Ficino [A filozófusi élet modellje Ficino szerint] címmel Valery Rees (School of Philosophy and Economic Science, London) tartott előadást.

Az angol nyelvű előadás a filozófusi élet ficinói fogalmát vizsgálta, elsősorban két Ficino-szöveg, a korai De raptu Pauliés a késői, Pál apostol leveleihez írt befejezetlen kommentár alapján. Az előadás további célja volt a művek elhelyezése a reneszánsz filozófia fogalomtörténetén belül. 

További részletek a meghívóban olvashatók.

Wilhelm Kühlmann az ELTE tiszteletbeli professzora és doktora

Wilhelm Kühlmann, a Heidelbergi Egyetem professzor emeritusa, a Heidelbergi Tudományos Akadémia tagja, a BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztálya több nemzetközi projektjének résztvevője és támogatója a 2023. május 12-én tartott Pázmány-nap keretében átvette az ELTE Szenátusa által adományozott Professor et Doctor Honoris Causa címet tanúsító oklevelet.

Wilhelm Kühlmann a német irodalomtudomány kiemelkedő személyisége, a kora újkori közép-európai, azon belül a német irodalom és művelődés egyik legjobb ismerője, nevéhez jelentős magyar vonatkozású kutatások és konferenciák is fűződnek, számos magiszteri dolgozatot, doktori disszertációt és habilitációs munkát ösztönzött és gondozott, több mint negyven monográfiát és tudományos szövegkiadást készített. 

Kultúrák közötti hálózatok a napóleoni háborúk idején. Egy kozák dal nyomában – nemzetközi konferencia

A BTK Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai osztálya 2023. május 16-án Kultúrák közötti hálózatok a napóleoni háborúk idején. Egy kozák dal nyomában címmel nemzetközi tudományos konferenciát rendezett.

A tanácskozás a Minka-projekt (2021‒2023) záróeseménye volt, amelynek középpontjában a 19. század első évtizedében, a napóleoni háborúk idején egyedülálló népszerűségre és ismertségre szert tett Minka-dal állt. A felkért előadók – folklórkutatók, irodalom-, zene- és  művészettörténészek – a hat különböző közép- és kelet-európai nyelven megszólaló dal szöveges változatait, dallamvariációit ismertették és elemezték.

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

Németiné Sargina Ludmilla (1929–2023)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 2023. április 14-én, életének 94. évében meghalt Németiné Sargina Ludmilla, az MTA Irodalomtudományi Intézet egykori munkatársa.
Búcsúztatása május 13-án volt a Szent György Nagyvértanú szerb ortodox templomban
Emlékét megőrizzük.

Sargina Ludmilla 1960 és 1989 között dolgozott az MTA Irodalomtudományi Intézetben a Világirodalmi Osztály, majd az Összehasonlító Irodalomtörténeti Osztály Kelet-európai Kutatócsoportja, 1986-tól a Közép- és Kelet-európai Osztály tudományos munkatársaként. Korábban a moszkvai Gorkij Világirodalmi Intézetben részt vett a magyar–orosz irodalmi kapcsolatok alakulását feldolgozó, 1961-ben megjelent tanulmánykötetek munkálataiban.
Tudományos tevékenysége mellett műfordítóként is közreműködött az orosz irodalom magyarországi megismertetésében.

Legfontosabb művei:
Az orosz szimbolizmus természetrajza. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1990. 235.
Az orosz kultúra a XIX. században. Budapest: Gondolat Kiadó, 1970. 403.