Az előadás az Aurelio Lippo Brandolini (1454 k.–1497) személyéről és munkásságáról szóló hároméves kutatás ígéreteit, kihívásait és első eredményeit ismerteti.

Brandolini azok közé a nagynevű itáliai humanisták közé tartozik, akik, mint például Pier Paolo Vergerio, Antonio Bonfini, Galeotto Marzio és Pietro Ransano, magyarországi jelenlétükkel is hozzájárultak az itteni reneszánsz kultúra virágzásához.

Bár fontos név, eltekintve néhány kisebb, 21. századi eredménytől, Magyarországon eddig két komoly kutató, Ábel Jenő és Mayer Erzsébet foglalkozott vele. Pedig Brandolini Budán írta ma már talán legfontosabbnak tekinthető munkáját A köztársaság és királyság összehasonlítása címmel, amely a nemzetközi nyilvánosságba jószerével csak James Hankins 2009-es kiadása óta lépett be, valamint Mátyás betegsége apropóján itt szerezte lényegesen híresebb, Az emberi sorsról és a testi betegség elviseléséről szóló dialógusát.

Az előadás ezekre a nagyszerű művekre is kitér, középpontjába mégsem Brandolini prózai alkotásai kerülnek, hanem költői működése: a budai udvarban is megforduló vak mester ugyanis saját korában leginkább a legkiválóbb latin „rapperként” volt ismert, azaz olyan költőként, aki képes improvizált latin versekben énekelni és az énekszót hangszerrel kísérni.