A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2021. október 21–22-én harmadik alkalommal rendezte meg a női írás 19. századi történetét feltáró kutatások eredményeivel foglalkozó biennális konferenciáját, ezúttal Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században címmel.
A program és a konferenciáról készült beszámoló letölthető.
Írói gazdálkodások a 19–20. században című tematikus száma a Lendület Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana Kutatócsoportnak a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetével 2021 januárjában közösen szervezett, azonos című konferenciáján elhangzott előadásokból készült tanulmányokat tartalmazza – a szerzők között a kutatócsoport és a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársaival. A lapszámot a kutatócsoport tagjai – Bordogi Ferenc Máté, Hites Sándor és Orbán László – szerkesztették.
A Studia Litteraria új,További információk a kutatócsoport honlapján találhatók.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Modern Filológiai Kutatóközpontja (FiM) 2016 óta szervez előadásokat az első nemzetközi összehasonlító irodalomtudományi lap szerkesztőinek emlékére Sámuel Brassai and Hugo von Meltzl Memorial Lecture Series [Brassai Sámuel és Meltzl Hugó Emlékelőadások*] címmel.
A sorozat 2021. június 3-án tartott újabb rendezvényének meghívott előadója Hites Sándor, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, A magyar irodalom politikai gazdaságtana Lendület-kutatócsoport vezetője volt, aki Quarantines, Cordons, Dams: On the Containment of World Literature in the Nineteenth Century [Karanténok, kordonok, gátak: A világirodalom megfékezése a 19. században] című online előadásában azt a kérdést járta körül, hogy a 19. században milyen elgondolások voltak forgalomban a nemzetek közötti szellemi kommunikáció szabadságáról és jótékony vagy kényszerű korlátozásáról. Az előadás mások mellett Goethe, John Bowring, Fichte és Erdélyi János nézeteit elemezve arra is rámutatott, hogy a nemzetközi kulturális és kereskedelmi érintkezés korabeli értelmezései miként kapcsolódtak össze közegészségügyi és járványügyi megfontolásokkal, nevezetesen szimbolikus vagy materiális „karanténok, korlátok és gátak” építésének mérlegelésével.
*A sorozat korábbi előadásai
2016: Franco Moretti (Stanford University): Emotions of London 1700-1900 [Londoni érzelmek. 1700-1900]
2019: Delia Ungureanu (Harvard’s Institute for World Literature): Chance Encounters of Circulation: World Literature Meets World Cinema [Véletlen találkozások körforgása: A világirodalom és a világfilm]
A Spanyolországban június 16–18-án rendezett 11. Nemzetközi történeti lexikológiai és lexikográfiai konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Kiss Margit két előadást tartott a digitális módszerek szótárkészítésben alkalmazható felhasználásáról.
2021. június 16–18. között rendezte meg a Nemzetközi Történeti Lexikográfiai és Lexikológiai Társaság (International Society for Historical Lexicography and Lexicology, ISHLL) a 11. Nemzetközi történeti lexikológiai és lexikográfiai konferenciát (ICHLL 11), ezúttal Spanyolországban, a University of La Rioja szervezésében. A konferenciasorozat eseményeinek korábban Leicester (2002), Gargnano del Garda (2004), Leiden (2006), Edmonton (2008), Oxford (2010), Jena (2012), Las Palmas de Gran Canaria (2014), Bloomington (2016) Genova (2018) és Leeuwarden-Ljouwert (2019) adott otthont.
A háromnapos rendezvényen mintegy 80 előadás hangzott el a szakterület művelőitől. A témák érintették a történeti lexikológia és lexikográfia aktuális kutatási kérdéseit és legújabb eredményeit, amelyek közül a szókészlettani gyűjteményekben mint strukturált adatforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása, valamint a digitális és digitalizált feldolgozások korszerű megoldásai domináns szerepet kaptak.
A konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, Kiss Margit két előadást tartott. Creating a historical dictionary with an automated corpus annotation system (Történeti szótár készítése automatikus annotálással) című prezentációjában a BME Mesterséges Intelligencia Kutatócsoporttal közösen fejlesztett, 18. századi szövegeken alkalmazott eljárást ismertette, amely gépi tanulásos módszerek segítségével nagymértékben megkönnyíti és felgyorsítja a történeti szókészleten alapuló szótárkészítési folyamatokat. Knowledge-oriented extended author’s dictionary (Tudásalapú írói szótár) című előadásában az intézetközi együttműködés másik eredményét, a kiterjesztett szótári modellt mutatta be, amely a hagyományos papíralapú megoldásoktól eltérően számítógépes feldolgozásra alkalmas módon enciklopedikus információkkal bővíti a szótári adatállományt.
A konferencia válogatott előadásainak anyagából várhatóan tanulmánykötet készül, hasonlóan az előző évi tanácskozás reprezentatív gyűjteményéhez, amely ez év végén jelenik meg a Cambridge Scholars Publishing kiadónál.
A tanácskozás programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2021 októberében harmadik alkalommal rendezi meg a női írás 19. századi történetét feltáró kutatások eredményeivel foglalkozó biennális konferenciáját, ezúttal Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században címmel.
A tanácskozás azon az előfeltevésen alapul, hogy a kéziratos szöveghasználatot a nyomtatás expanziója nem számolta fel maradéktalanul, és hogy a kéziratos kultúra a nyomtatott nyilvánossággal párhuzamosan létező, attól eltérő kommunikációs lehetőségeket rejtett magában. A nőknek a 19. század közepétől kezdődő egyre intenzívebb jelenléte a nyomtatott nyilvánosságban tehát nem zárta ki, csupán kiegészítette részvételüket a kéziratos szövegprodukcióban és szöveghasználatban. A kéziratos kultúra tanulmányozása következésképpen a szövegek létrehozásának és terjesztésének mindennapi folyamatát és gyakorlatait, a női szerzőség társadalmi feltételeit és a nőknek a kézíráshoz való sokrétű viszonyulását tárhatja fel.
A hosszú 19. század bőven hagyományozott ránk kéziratos forrásokat. Ezek a kéziratok a textológiai munka során mindig is kiemelt jelentőséggel bírtak. Textológiai bizonyíték voltukon és a megőrzött szövegállapoton túl azonban azokról a társadalmi gyakorlatokról is sokat elárulnak, amelyek során létrejönnek, közösségivé válnak, módosulnak, megőrződnek és továbbhagyományozódnak. A konferencia célja azoknak a társadalmi-kulturális gyakorlatoknak a rekonstruálása, amelyek a hosszú 19. századi kéziratosságban a nyomtatott kiadványok gyorsan növekvő piaca mellett még mindig léteztek.
A 20 percesre tervezett előadások címét és 250–300 szavas összefoglalóját, valamint a jelentkezők intézményi affiliációjának és beosztásának adatait a szervezők 2021. május 31-ig várják a következő címre: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A hosszú 19. század irodalmával kapcsolatos kutatási eredmények és projektek népszerűsítésére rendszeresen szerveznek konferenciasorozatot a Manchester Metropolitan University Angol Nyelv és Irodalom Tanszékén a North West Long Nineteenth-Century Seminar keretében.
Az évente három alkalommal megrendezett tanácskozások legutóbbi eseményén, 2021. március 24-én tartott előadást a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet 19. századi osztályának tudományos munkatársa, Török Zsuzsa. Az ezúttal videókonferencia formájában megvalósult rendezvény a 19. századi írónők kísértettörténeteit helyezte a középpontba Nineteenth-Century Women’s Ghost Stories címmel, a női szerzők és a gótikus irodalom kapcsolatát feltáró kutatások eredményeinek bemutatása céljából. A sorozat szervezői Emma Liggins és Sonja Lawrenson, a tanácskozáson előadóként vett részt Ruth Heholt, a Falmouth University docense, Jen Baker, a University of Warwick társult oktatója, valamint Katerina García-Walsh, a University of St Andrews doktorjelöltje.
Török Zsuzsa Mrs Vachott’s Haunting Memories: Walter Scott and the Female Gothic in Nineteenth-Century Hungary (Kísértő emlékek: Vachott Sándorné és a gótikus irodalom) című előadásában egy nemzetközi kontextusban is példátlan irodalomtörténeti kuriózumot mutatott be. Vachott Sándorné 1861-ben Walter Scott A kárpitos szoba című novellájának hatására írt kísértettörténete önmagában is sajátos jelenség a magyar irodalomban. Igazán különlegessé azonban az teszi ezt a történetet, hogy huszonöt év elteltével szerzője újrahasznosította, amikor önálló fejezetként illesztette be idős korában írt emlékiratába. Az előadás azokat a tényezőket vázolta fel, amelyek Vachottné szokatlan eljárásához vezettek, illetve a szerző emlékiratának és Walter Scott 19. századi magyarországi recepciójának kontextusában értelmezte a különös esetet. Az előadás tanulmány változatát magyarul az Irodalomtörténet 2020/4. száma közölte, angolul pedig a Women’s Writing 2021-es tematikus lapszámában jelenik meg, amelynek tárgya a 19. századi írónők és a gótikus irodalom.
Az esemény programja, további információk és az előadások összefoglalói letölthetők. A videókonferenciáról készült felvétel a Manchester Metropolitan University honlapján tekinthető meg.
A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana Lendület-kutatócsoport 2021 júniusában konferenciát rendez Ajándék, adomány, díj, ösztöndíj, segély: a mecenatúra színeváltozásai a magyar irodalomtörténetben címmel.
A konferencia vitaindítónak szánt kérdései:
Milyen eszmék és célok jegyében, illetve milyen szervezeti és pénzügyi formákban folyt az irodalmi alkotás egyéni, közösségi és állami támogatása? Miként változtak a mecenatúra (erkölcsi, politikai, vagy akár teológiai) motivációi, illetve az adományozók és az adományozottak elvárásai a rendi és a polgári nyilvánosságban? Van-e folytonosság az egyéni mecenatúra főúri és filantro-kapitalista gyakorlata között? Milyen megfontolások hívták életre az állami mecenatúrát, és hogyan működött polgári és államszocialista környezetben? Az egyes támogatási rendszerek és formák miként egészítik ki egymást, miként állnak szemben vagy éppen miként versengenek egymással?
Kollár Zsuzsanna (ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Hites Sándor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet)
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A részletes konferenciafelhívás a kutatócsoport honlapján érhető el.
A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana Lendület-kutatócsoport és a Pécsi Tudományegyetem Kapitalizmus és irodalomtörténet címmel 2021 júniusában konferenciát rendez.
Gyakori megállapítás, hogy a kapitalizmus a társadalom nem-gazdasági alrendszereit is a maga képére formálja. Felvethető, hogy a nemzeti irodalmi kultúra 19. századi megalkotása és intézményesítése is ebben a keretben zajlott vagy vált hatékonnyá, majd a 20. századi irodalmi modernség még közvetlenebbül a kultúraipar függvényében bontakozott ki. Amellett, hogy az irodalmi művek kereskedelmi cseretárgyakká lettek, befogadásuk pedig a fogyasztásmódok közé sorolódott, a kapitalizmus logikája behatolt az alkotás viszonyaiba is. Az írói tevékenység megszervezésében és kivitelezésében a gazdasági észszerűség a művészi önkifejezés vagy a közösségi szolgálat igényével összemérhető szerepet kapott.
András Csaba (Pécsi Tudományegyetem)
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Hites Sándor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet)
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A részletes konferenciafelhívás a kutatócsoport honlapján érhető el.
9. oldal / 12