XIX. századi osztály
Az osztály hírei
- Részletek
- Kategória: XIX. századi osztály
- Találatok: 1409
A Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana Lendület-kutatócsoport 2022. június 13–14-én angol nyelvű nemzetközi konferenciát rendez Budapesten irodalom, kapitalizmus és nacionalizmus viszonyáról Economies of the Literary Nation: Literary Capitalism and Nationalism in the Long 19th Century címmel.
Jelentkezési határidő: 2021. december 5.
Témajavaslatok és további információk a részletes konferenciafelhívásban találhatók.
- Részletek
- Kategória: XIX. századi osztály
- Találatok: 718
A Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana Lendület-kutatócsoport a Neohelicon folyóirat 2022/2. számába olyan tanulmányokat vár, amelyek azt vizsgálják, hogy milyen szerepe volt a világirodalomról való gondolkodásnak a nemzetépítési stratégiákban a 19. század elejétől kezdve, hogyan használták a nemzeti fejlődés eszközeként, vagy ellenkezőleg, miként álltak ellen a világirodalom fenyegetésként értelmezett kozmopolitizmusának.
Az absztraktok beküldésének határideje: 2021. december 5. További információk a részletes felhívásban találhatók.
- Részletek
- Kategória: XIX. századi osztály
- Találatok: 1851
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2021. október 21–22-én harmadik alkalommal rendezte meg a női írás 19. századi történetét feltáró kutatások eredményeivel foglalkozó biennális konferenciáját, ezúttal Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században címmel.
A program és a konferenciáról készült beszámoló letölthető.
- Részletek
- Kategória: XIX. századi osztály
- Találatok: 652
A Studia Litteraria új, Írói gazdálkodások a 19–20. században című tematikus száma a Lendület Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana Kutatócsoportnak a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetével 2021 januárjában közösen szervezett, azonos című konferenciáján elhangzott előadásokból készült tanulmányokat tartalmazza – a szerzők között a kutatócsoport és a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársaival. A lapszámot a kutatócsoport tagjai – Bordogi Ferenc Máté, Hites Sándor és Orbán László – szerkesztették.
További információk a kutatócsoport honlapján találhatók.
- Részletek
- Kategória: XIX. századi osztály
- Találatok: 945
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Modern Filológiai Kutatóközpontja (FiM) 2016 óta szervez előadásokat az első nemzetközi összehasonlító irodalomtudományi lap szerkesztőinek emlékére Sámuel Brassai and Hugo von Meltzl Memorial Lecture Series [Brassai Sámuel és Meltzl Hugó Emlékelőadások*] címmel.
A sorozat 2021. június 3-án tartott újabb rendezvényének meghívott előadója Hites Sándor, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, A magyar irodalom politikai gazdaságtana Lendület-kutatócsoport vezetője volt, aki Quarantines, Cordons, Dams: On the Containment of World Literature in the Nineteenth Century [Karanténok, kordonok, gátak: A világirodalom megfékezése a 19. században] című online előadásában azt a kérdést járta körül, hogy a 19. században milyen elgondolások voltak forgalomban a nemzetek közötti szellemi kommunikáció szabadságáról és jótékony vagy kényszerű korlátozásáról. Az előadás mások mellett Goethe, John Bowring, Fichte és Erdélyi János nézeteit elemezve arra is rámutatott, hogy a nemzetközi kulturális és kereskedelmi érintkezés korabeli értelmezései miként kapcsolódtak össze közegészségügyi és járványügyi megfontolásokkal, nevezetesen szimbolikus vagy materiális „karanténok, korlátok és gátak” építésének mérlegelésével.
*A sorozat korábbi előadásai
2016: Franco Moretti (Stanford University): Emotions of London 1700-1900 [Londoni érzelmek. 1700-1900]
2019: Delia Ungureanu (Harvard’s Institute for World Literature): Chance Encounters of Circulation: World Literature Meets World Cinema [Véletlen találkozások körforgása: A világirodalom és a világfilm]
- Részletek
- Kategória: XIX. századi osztály
- Találatok: 1160
A Spanyolországban június 16–18-án rendezett 11. Nemzetközi történeti lexikológiai és lexikográfiai konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Kiss Margit két előadást tartott a digitális módszerek szótárkészítésben alkalmazható felhasználásáról.
2021. június 16–18. között rendezte meg a Nemzetközi Történeti Lexikográfiai és Lexikológiai Társaság (International Society for Historical Lexicography and Lexicology, ISHLL) a 11. Nemzetközi történeti lexikológiai és lexikográfiai konferenciát (ICHLL 11), ezúttal Spanyolországban, a University of La Rioja szervezésében. A konferenciasorozat eseményeinek korábban Leicester (2002), Gargnano del Garda (2004), Leiden (2006), Edmonton (2008), Oxford (2010), Jena (2012), Las Palmas de Gran Canaria (2014), Bloomington (2016) Genova (2018) és Leeuwarden-Ljouwert (2019) adott otthont.
A háromnapos rendezvényen mintegy 80 előadás hangzott el a szakterület művelőitől. A témák érintették a történeti lexikológia és lexikográfia aktuális kutatási kérdéseit és legújabb eredményeit, amelyek közül a szókészlettani gyűjteményekben mint strukturált adatforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása, valamint a digitális és digitalizált feldolgozások korszerű megoldásai domináns szerepet kaptak.
A konferencián a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, Kiss Margit két előadást tartott. Creating a historical dictionary with an automated corpus annotation system (Történeti szótár készítése automatikus annotálással) című prezentációjában a BME Mesterséges Intelligencia Kutatócsoporttal közösen fejlesztett, 18. századi szövegeken alkalmazott eljárást ismertette, amely gépi tanulásos módszerek segítségével nagymértékben megkönnyíti és felgyorsítja a történeti szókészleten alapuló szótárkészítési folyamatokat. Knowledge-oriented extended author’s dictionary (Tudásalapú írói szótár) című előadásában az intézetközi együttműködés másik eredményét, a kiterjesztett szótári modellt mutatta be, amely a hagyományos papíralapú megoldásoktól eltérően számítógépes feldolgozásra alkalmas módon enciklopedikus információkkal bővíti a szótári adatállományt.
A konferencia válogatott előadásainak anyagából várhatóan tanulmánykötet készül, hasonlóan az előző évi tanácskozás reprezentatív gyűjteményéhez, amely ez év végén jelenik meg a Cambridge Scholars Publishing kiadónál.
A tanácskozás programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
- Részletek
- Kategória: XIX. századi osztály
- Találatok: 2676
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2021 októberében harmadik alkalommal rendezi meg a női írás 19. századi történetét feltáró kutatások eredményeivel foglalkozó biennális konferenciáját, ezúttal Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században címmel.
A tanácskozás azon az előfeltevésen alapul, hogy a kéziratos szöveghasználatot a nyomtatás expanziója nem számolta fel maradéktalanul, és hogy a kéziratos kultúra a nyomtatott nyilvánossággal párhuzamosan létező, attól eltérő kommunikációs lehetőségeket rejtett magában. A nőknek a 19. század közepétől kezdődő egyre intenzívebb jelenléte a nyomtatott nyilvánosságban tehát nem zárta ki, csupán kiegészítette részvételüket a kéziratos szövegprodukcióban és szöveghasználatban. A kéziratos kultúra tanulmányozása következésképpen a szövegek létrehozásának és terjesztésének mindennapi folyamatát és gyakorlatait, a női szerzőség társadalmi feltételeit és a nőknek a kézíráshoz való sokrétű viszonyulását tárhatja fel.
A hosszú 19. század bőven hagyományozott ránk kéziratos forrásokat. Ezek a kéziratok a textológiai munka során mindig is kiemelt jelentőséggel bírtak. Textológiai bizonyíték voltukon és a megőrzött szövegállapoton túl azonban azokról a társadalmi gyakorlatokról is sokat elárulnak, amelyek során létrejönnek, közösségivé válnak, módosulnak, megőrződnek és továbbhagyományozódnak. A konferencia célja azoknak a társadalmi-kulturális gyakorlatoknak a rekonstruálása, amelyek a hosszú 19. századi kéziratosságban a nyomtatott kiadványok gyorsan növekvő piaca mellett még mindig léteztek.
A 20 percesre tervezett előadások címét és 250–300 szavas összefoglalóját, valamint a jelentkezők intézményi affiliációjának és beosztásának adatait a szervezők 2021. május 31-ig várják a következő címre: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
- Részletek
- Kategória: XIX. századi osztály
- Találatok: 1206
A hosszú 19. század irodalmával kapcsolatos kutatási eredmények és projektek népszerűsítésére rendszeresen szerveznek konferenciasorozatot a Manchester Metropolitan University Angol Nyelv és Irodalom Tanszékén a North West Long Nineteenth-Century Seminar keretében.
Az évente három alkalommal megrendezett tanácskozások legutóbbi eseményén, 2021. március 24-én tartott előadást a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet 19. századi osztályának tudományos munkatársa, Török Zsuzsa. Az ezúttal videókonferencia formájában megvalósult rendezvény a 19. századi írónők kísértettörténeteit helyezte a középpontba Nineteenth-Century Women’s Ghost Stories címmel, a női szerzők és a gótikus irodalom kapcsolatát feltáró kutatások eredményeinek bemutatása céljából. A sorozat szervezői Emma Liggins és Sonja Lawrenson, a tanácskozáson előadóként vett részt Ruth Heholt, a Falmouth University docense, Jen Baker, a University of Warwick társult oktatója, valamint Katerina García-Walsh, a University of St Andrews doktorjelöltje.
Török Zsuzsa Mrs Vachott’s Haunting Memories: Walter Scott and the Female Gothic in Nineteenth-Century Hungary (Kísértő emlékek: Vachott Sándorné és a gótikus irodalom) című előadásában egy nemzetközi kontextusban is példátlan irodalomtörténeti kuriózumot mutatott be. Vachott Sándorné 1861-ben Walter Scott A kárpitos szoba című novellájának hatására írt kísértettörténete önmagában is sajátos jelenség a magyar irodalomban. Igazán különlegessé azonban az teszi ezt a történetet, hogy huszonöt év elteltével szerzője újrahasznosította, amikor önálló fejezetként illesztette be idős korában írt emlékiratába. Az előadás azokat a tényezőket vázolta fel, amelyek Vachottné szokatlan eljárásához vezettek, illetve a szerző emlékiratának és Walter Scott 19. századi magyarországi recepciójának kontextusában értelmezte a különös esetet. Az előadás tanulmány változatát magyarul az Irodalomtörténet 2020/4. száma közölte, angolul pedig a Women’s Writing 2021-es tematikus lapszámában jelenik meg, amelynek tárgya a 19. századi írónők és a gótikus irodalom.
Az esemény programja, további információk és az előadások összefoglalói letölthetők. A videókonferenciáról készült felvétel a Manchester Metropolitan University honlapján tekinthető meg.
További cikkeink...
- A mecenatúra színeváltozásai a magyar irodalomtörténetben – konferenciafelhívás
- Kapitalizmus és irodalomtörténet – konferenciafelhívás
- Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság, 1820–1920 – megjelent a Reciti konferenciakötetek 9. darabja
- Az adatbőség zavarai: sajtótörténeti kutatások és a digitalizáció – műhelykonferencia
11. oldal / 14
Copyright © 2015–. Minden jog fenntartva.
Oldaltérkép
RSS
