2023. november 15–16-án a Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulójához kapcsolódó rendezvények sorában a Petőfi Irodalmi Múzeum nemzetközi konferenciának adott helyet HERO / Heritage of Romanticism, A hős / A romantika öröksége címmel.
A tanácskozás nyitóelőadását Joep Leerssen, az amszterdami egyetem emeritus professzora, a nemzetközi kulturális nacionalizmuskutatás kiemelkedő alakja tartotta: The poet and the nation: Romantic role models / A költő és a nemzet – Romantikus szerepminták.
A rendezvény szervezőbizottságának tagja Hites Sándor, a BTK Irodalomtudományi Intézet XIX. századi osztályának vezetője, aki World-literature as Hero-worship: Goethe meets Thomas Carlyle [A világirodalom mint hőskultusz: Goethe és Thomas Carlyle] címmel tartott előadást.
A program és további részletek a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján olvashatók.
A felejtés ellen. Történetek és emlékezések címmel jelent meg Veres András tanulmánykötete, amelynek bemutatóján, 2023. október 26-án a szerzővel Spiró György író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész beszélgetett.
Veres András válogatott tanulmányainak második kötetében a 20. századi magyar irodalom olyan szereplőiről esik szó, akiket nem szokás a „fősodorhoz” számítani. Ebben a könyvben kiemelt szerepet kap az emlékezés is: az utolsó fejezet miniportréi felidézik a szerző mestereinek és pályatársainak-barátainak alakját.
A meghívó letölthető.
A könyvbemutatón készült képek a fotógalériában láthatók.
A júniusban megjelent A hosszú reformáció jegyében – Vallási perzekúció és tanúságtétel a református irodalmi hagyományban a gyászévtizedtől 1800-ig című monográfiáról (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2023) beszélgetett Bocsik Balázs a kötet szerzőjével és a MTA BTK Lendület – Hosszú Reformáció Kelet-Európában kutatócsoport vezetőjével, Tóth Zsomborral.
Az interjú a Tiszatáj irodalmi folyóirat internetes változatában olvasható.
A beszélgetés témái: az 1772-es év jelentősége a magyar irodalomtörténetben, a kora újkori református irodalmi hagyomány értelmezése, valamint ennek új irányai, a hosszú reformáció korszakalakzata és az MTA BTK Lendület – Hosszú Reformáció Kelet-Európában Kutatócsoport eredményei.
2023. november 6-7-én „Nem drótos füzérbe görbítve” címmel Szekszárdon rendezett Babits Mihály életművének textológiai és filológiai kérdéseivel foglalkozó konferenciát a BTK Irodalomtudományi Intézet és a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar.
A konferencia programja és ismertetése letölthető.
A 2019-ben indított, Babits Mihály életének fontos színterein rendezett konferenciasorozat célja, hogy felélénkítse a Babits-életmű különböző területeivel foglalkozó filológusok, irodalomtörténészek közötti szakmai párbeszédet, és ezzel is segítse a kritikai kiadások minél magasabb tudományos színvonalú elkészülését.
A Wosinsky Mór Megyei Múzeum Babits Mihály Emlékházának közreműködésével Lovas Csilla irodalomtörténész főmuzeológus rendezésében a konferencia ideje alatt ideiglenes kiállítás mutatta be a költő személyéhez, életéhez és művészetéhez kapcsolódó relikviákat, kéziratokat.
A BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya és a Szegedi Tudományegyetem Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszéke 2023. november 8–11. között Sodalitates quondam et nunc [Tudóstársaságok egykor és most] címmel rendezi meg a VI. Neolatin Konferenciát.
A konferencián a neolatin irodalom- és történettudománnyal foglalkozó kutatócsoportok kapnak lehetőséget a bemutatkozásra, valamint a projektalapú kutatásokkal párbeszédbe lépő egyéni előadások szerepelnek a programban.
A tanácskozás keretében november 9-én 17:00 órától mutatják be az előző konferencia anyagából készült, A latin nyelv a kora újkori Magyarország és Erdély kultúrájában és művelődésében című tanulmánykötetet.
Helyszín: SZTE BTK Kari konferenciaterem (Szeged, Egyetem u. 2.)
2023. november 6-án A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében „Kócos, lompos” Budapest – A főváros alvilága a „boldog” békeidőkben címmel Császtvay Tünde irodalom- és művelődéstörténész, a BTK Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai osztályának vezetője tartott forrásszövegekkel illusztrált, korábban ismeretlen történeti kutatások eredményeinek bemutatásán alapuló előadást.
„Zengők itt az utcák” – írta a századfordulós éjszakai Budapestről Krúdy Gyula. Vajon milyen érzéki hangokkal, „devernyákkal”, „delikát intézményekkel”, milyen szereplőkkel találkozhatott a kor polgára, ha kilépett a lüktető fővárosi éjszaka sötétjébe?
Az MTA Humán Tudományok Kutatóházában rendezett tudomány-népszerűsítő estet Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész vezette.
A rendezvény előadásainak élő közvetítése az MTA YouTube-csatornáján érhető el.
Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia: 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia [kiállítás] K, május 6. V, okt. 26. |
Central European History Convention [konferencia] Cs, júl. 17. 10:00 – Szo, júl. 19. 18:00 |
Kazinczy Gábor Emlékkonferencia P, júl. 18. Szo, júl. 19. |