ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
2024. január 26-án A jövő zenéje podcast vendége volt Hites Sándor, a BTK Irodalomtudományi intézet tudományos főmunkatársa, „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” Lendület-kutatócsoport vezetője.
Vörös Andrással és Rab Árpáddal beszélgettek a könyv jövőjéről és múltjáról, olvasási szokásokról, írói sikerről a 19. és 20. században. Számos téma között szó esik a mesterséges intelligencia és az irodalom viszonyáról, a népszerűség korábbi és mai fogalmáról, a papíralapú és online kiadások lehetőségeiről.
A beszélgetés meghallgatható YouTube-on és Spotify-on.
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályán 2015-ben alapított Erdődy Edit-díjat 2024-ben Kőrizs Imre nyerte el Szárnyalni gyalog. A félhosszú vers poétikája című kötetéért, amely a Műút-könyvek sorozatban jelent meg (Miskolc: Szépmesterségek Alapítvány, 2023). 
Az ünnepélyes díjátadáson, 2024. február 13-án Angyalosi Gergely mondott laudációt a BTK Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácstermében.
Az Erdődy Edit születésnapja alkalmából odaítélt, idén tizedik alkalommal átadott díjat a Modern Magyar Irodalmi osztály közössége kortárs irodalmi, színházi vagy irodalomtudományi teljesítmények elismerésére hozta létre, amelyek hozzájárulnak a társadalmi megértés, a szolidaritás és a humánum értékeinek érvényesítéséhez.
Molnár Antal kismonográfiája a déli szláv katolikusok által kidolgozott 16–17. századi illírizmust vizsgálja, Tasi Réka könyve a kora újkori katolikus prózaszövegek keletkezését tekinti át, Pap Balázs műve pedig a 16. századi protestáns líra és epika szövegváltozataival és azok feldolgozásával foglalkozik.
A meghívó letölthető.
A könyvbemutatón készült képek a galériában láthatók.
A BTK Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai osztálya 2024. január 30-án könyvbemutatót rendezett, amelyen a Külországi könyvespolcokon: Tanulmányok Esterházy Péter idegen nyelvű recepciójáról című kötetet ismertették a beszélgetés résztvevői: Görözdi Judit, Balogh Magdolna (a kötet szerkesztői), Deák Renáta műfordító és Bucsics Katalin (moderátor).
A tanulmánykötet Esterházy Péter prózájának idegen nyelvű befogadását vizsgálja: a nyugat-európai, a tengerentúli, a közép-és kelet-európai kultúrák Esterházy-képén túl a japán és a finn befogadás tényeiből is ízelítőt adnak az irodalomtörténészek és műfordítók itt megjelent írásai.
A tanulmánykötet a Reciti Kiadó honlapján elérhető.
A meghívó letölthető.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2024. január 30-án vitaülést rendezett, amelyen Középkorképünk rendszerszintű problémái címmel Bartók Zsófia Ágnes tartott előadást.
Az előadás a középkorkutatás átalakuló értelmezési keretét mutatta be, amelyet olyan korábban biztosnak vélt állítások újragondolása jelez, mint a kódexállomány pusztulásának mértéke vagy a többszörös másolás és az apácairodalom kizárólagos szerepe az irodalmi hagyományozódásban.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapjának Ismerettár rovatában A magyarországi neolatin szövegkiadás múltja és jelene címmel megjelent Békés Enikő összefoglaló írása a Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum sorozat történetéről.
Európa egyik legrégebbi, neolatin művek kritikai kiadását közlő sorozatát az Irodalomtudományi Intézet jelenteti meg, ma már a Reciti Kiadó gondozásában. A sorozat célja elsősorban a középkori és kora újkori magyarországi és magyar vonatkozású latin nyelvű irodalom emlékeinek hozzáférhetővé tétele a tudományos kutatás számára.
A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársainak jelenlegi, a neolatin irodalommal kapcsolatos alapkutatásai közé tartozik a 2023-ban indult „Humanista Kánonok és Identitások” Lendület Kutatócsoport egyik fő célkitűzése, egy angol nyelvű tanulmánykötet megjelentetése a magyarországi neolatin irodalom történetéről, valamint a szintén 2023-ban indult Neolatin Költők Tára című projekt, amelynek célja a kevésbé ismert 18. századi magyarországi latin nyelvű költészet átfogó feltárása, tanulmányozása és kiadása a Régi Magyar Költők Tára új alsorozatában.
A Szépmesterségek Alapítvány kiadásában, a Műút-könyvek sorozatban megjelent Visy Beatrix tanulmánykötete Súlyos határsértés címmel. A szerző a BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztályának tudományos munkatársa.
A kötetben megjelenő válogatott tanulmányok szerzőket, műfajokat és műformákat mutatnak be az 1960-as évektől napjainkig, többek között Borbély Szilárd, Kertész Imre, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Szvoren Edina és Takács Zsuzsa műveinek elemzésével, a határok átlépésének és a megértés határainak kihívásaival az olvasót is szembesítve.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia: 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia [kiállítás] K, május 6. V, okt. 26. |
| A Hajnóczy-életmű textológiai kérdései [a digitális mesterkurzus előadása] K, okt. 21. 14:00 |
| Párhuzamosságok az ómagyar és ólengyel passióelbeszélésekben K, okt. 21. 16:00 |
| Kerekasztal-beszélgetés Szabó Magda Für Elise című regényéről Sze, okt. 22. 18:00 |
| Az irodalom és a kultúra éltető közege: a lokális és a regionális 4. [konferencia] Cs, okt. 23. P, okt. 24. |
| Konferencia és kiállítás Ferdinandy György emlékére Cs, okt. 23. 14:00 |
| Beszélgetés a Mészöly-díjas Szolláth Dáviddal és Tompa Andreával H, okt. 27. 18:00 |
| Nyelvében él? Nyelv és identitás [konferencia] Sze, okt. 29. |
| What’s Work? Humanistic Approaches to Understanding Work [konferencia] Cs, okt. 30. P, okt. 31. |
| Nagy László 100 [konferencia] H, nov. 3. K, nov. 4. |
