ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
A frankofónia napja alkalmából Franciaország budapesti nagykövetségén mutatták be a Gara László emlékezete című kétnyelvű kötetet Tüskés Anna, a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, a bevezető tanulmány szerzője részvételével.
A kötetben először jelenik meg magyar fordításban a Hommage des poètes français aux poètes hongrois című, Gara László által 1957-ben szerkesztett és kiadott antológia, amelyben huszonnégy francia költő tisztelgett írásával a magyar költőtársak és a forradalmi magyar nép előtt.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet és a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia 2024. április 16-án rendezte meg a Faludi Ferenc Alkotói Díj és a Tarnai Andor-díj ünnepélyes átadását az Eötvös Collegium klubtermében.
2024. április 16-án Ronow Ágnes kalandjai a 19. században: a Hunyadi-narratíva forrásai és változatai címmel tartott előadást Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztályának vezetője a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.
A 19. századi Hunyadi-drámákban a valóban megtörtént eseményeket az írói kreativitás fiktív, de hihető oksági láncolatokkal fűzte össze a nemzeti klasszicizmus, a romantika és a biedermeier értékeinek megjelenítése céljából. Ronow Ágnes személyét még Mikszáth is emlegette bizonyos erények és szenvedélyek szimbolikus megtestesítőjeként. Az előadás a fiktív hagyományelemek átöröklődésének jelenségét vizsgálta.
A Pécsi Tudományegyetem Magyar Nyelv- és Irodalmi Intézet Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszéke 2024. április 17-én Giga-Babits címmel beszélgetést rendezett a Babits Mihály összes versei 2.: 1906–1910 című kötetről és a kritikai kiadások készítéséről.
Babits Mihály műveinek kritikai kiadása a modern magyar filológia egyik nagyívű vállalkozása, amelynek ez a könyv régóta várt, kiemelkedően fontos állomása. A költői életműből öt esztendő termését közreadó kötet mennyiségét és minőségét tekintve is gigantikus anyagot tartalmaz. A könyv alkotó szerkesztőjével, Kelevéz Ágnessel és lektorával, Szénási Zoltán kutatócsoport-vezetővel Mekis D. János beszélgetett Babits Mihály életművének titkairól és a Babits Kutatócsoportról.
A Hungarnet Egyesület 2024. április 3–5. között Egerben, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem együttműködésével rendezte meg a 33. NETWORKSHOP konferenciát.
A felsőoktatás, a köznevelés, a kutatás és a közgyűjtemények legnagyobb magyarországi számítógép-hálózati és alkalmazási informatikai szakmai találkozóján a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Dobás Kata és Tüskés Anna, valamint Fellegi Zsófia, Palkó Gábor és Szemes Botond vett részt a digitális szövegfeldolgozás egyes módszertani kérdéseit és gyakorlati tapasztalatait összefoglaló előadással.
A konferencia programja letölthető.
Az Irodalmi Magazin 2024. április 19-én Az irodalomtudós szerepei és feladatai címmel rendezett tudományos konferenciát, amelyen előadással vett részt Császtvay Tünde, a BTK Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai osztályának vetezője és Rákai Orsolya, az Irodalomelméleti osztály tudományos főmunkatársa.
Az Irodalmi Magazin indulásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett konferencia a folyóirat ismeretterjesztő missziójához kapcsolódva ezúttal kifejezetten a tudományos diskurzus kereteiben, sokoldalú szempontrendszert alkalmazva vitatta meg az irodalomtudomány és a kutatók helyzetét, összegezve a szakmatörténeti szempontokat, a kortárs problémákat és a hivatás jövőjét érintő kérdéseket.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói az Irodalmi Magazin honlapján elérhetők.
A Kassák Múzeumban 2024. április 11-én mutatták be a Cannibalizing the Canon. Dada Techniques in East-Central Europe [Felzabálni a kánont. Dada-technikák Kelet-Közép-Európában] című kötetet a Modern magyar irodalmi osztály munkatársai, Földes Györgyi és Kappanyos András részvételével.
A kerekasztal-beszélgetésen a szerkesztők és szerzők ismertették az eddig nem publikált kutatási eredményeket felmutató új dada-könyvet. A tanulmánykötet amellett érvel, hogy a dada univerzális történetében milyen jelentős szerepet játszottak a kelet-közép-európai művészek. Részvételük nem korlátozódott a dada hatásainak befogadására, hanem sokkal inkább jelen volt benne a dada és más „nyugati” avantgárd irányzatok felhasználása, kiforgatása és átértelmezése.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| A Mészöly Miklós Emléknap rendezvényei V, jan. 18. 17:00 – H, jan. 19. 20:00 |
| Pap költők a régi magyar irodalomban [konferencia] Cs, jan. 22. 09:50 |
| A Szegedy-Maszák Mihály-díj átadása P, jan. 23. 15:30 |
| Műfordítás és szakfordítás a mesterséges intelligencia tükrében [konferencia] Sze, jan. 28. 09:00 |
| Spiró György: Padmaly (ÉS-kvartett) Sze, jan. 28. 17:00 |
| Képpé válni II. [konferencia] P, jan. 30. 10:00 |
| A fordító és a fordítás a 20–21. századi magyar kulturális örökségben [konferencia] H, febr. 2. K, febr. 3. |
| A recAntik könyvsorozat első két kötetének bemutatója K, febr. 3. 14:00 |
| Orosz Nőtörténeti Mozaik [szimpózium] P, febr. 6. 15:00 |
| Design és irodalom – Helikon-lapszámbemutató Sze, febr. 11. 17:00 |
