Bibliográfiai osztály
- Részletek
- Kategória: Bibliográfiai osztály
- Találatok: 874
Rab Gusztáv Szent Optika című regényének ünnepélyes bemutatóját 2021. szeptember 9-én tartották a kassai MaJel Rovás Központban, ahol a megjelenteket Kovács Ágnes, a központ igazgatója köszöntötte.
A kötetet előadás keretében sajtó alá rendezője, Tüskés Anna, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa mutatta be. A regényből Szabadi Emőke Katalin színész olvasott fel részleteket.
Az 1619 szeptemberében játszódó, a kassai vértanúk témáját feldolgozó regényt Rab Gusztáv 1960-ban fejezte be, de most jelent meg először magyarul a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratok alapján.
A Szent Optika az egyetlen regény a 19–20. századi magyar irodalomban, amely feldolgozza a 17. századi kassai vértanúk témáját. Úgy ábrázolja az évszázadokkal korábbi eseményeket, hogy közben reflektál a magyarországi társadalom minden rétegét átformáló közelmúltbeli eseményekre. A vallásosság legtöbb formáját üldözték az 1950-es évek Magyarországán, így akkoriban a csodák jelensége is tabutémának számított. A regény sem magyarul, sem idegen nyelven nem jelenhetett meg Rab Gusztáv életében, és kiadásáig még halála után is majdnem hatvan év telt el, így néhány elszigetelt olvasón kívül érdemi recepciója nem volt. A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában őrzött szövegből készült kiadás a gépiratok közül az utolsó változatot veszi alapul. A közreadás döntően betűhű, kivéve a régebbi gépiratok esetében jellemző rövid és hosszú ékezeteket és a mai helyesírást követő javításokat. A szövegben előforduló régies vagy idegen szavak, mondatok magyarázata az első előfordulásnál lábjegyzetben található.
A könyvbemutatóról szóló helyszíni tudósítás további részleteket és képeket tartalmaz.
- Részletek
- Kategória: Bibliográfiai osztály
- Találatok: 1595
![MarothySzilvia kotet](/images/MarothySzilvia_kotet.jpg)
A bölcsészettudományi kutatások új irányai és régi problémái iránt érdeklődők számára is hasznos lehet ez a könyv: akár úgy vélik, hogy a humán tudományok távol állnak a számítógépes, matematikai megközelítéstől, akár úgy, hogy mindig is közel álltak hozzá.
- Részletek
- Kategória: Bibliográfiai osztály
- Találatok: 919
Rab Gusztáv (1901–1963) írói hagyatéka 2012-ben került Párizsból Budapestre a Petőfi Irodalmi Múzeumba, benne hét kiadatlan regény kéziratával, amelyek közül most három jelent meg egy kötetben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet munkatársa, Tüskés Anna sajtó alá rendezésében, Rácz János kísérőtanulmányával.
Az 1958-tól haláláig Franciaországban élt szerző három regénye színes képet rajzol Budapest életéről, az 1930-as évek, az 1944–1945-ös ostrom és a világháború utáni egy évtized időszakáról. Az 1960 körül Franciaországban keletkezett regények most jelennek meg először a Petőfi Irodalmi Múzeumban az író hagyatékában őrzött kéziratok alapján.
A Kleopátra tükre 1944 késő őszén és 1945 elején játszódik Budapesten, amikor a szovjet hadsereg északról nyomul előre Budán, és fokozatosan elfoglalja a Hárshegyet, A verebek 1957-ben egy budapesti lakásban elmesélt történet egy olasz származású, a Mester utcában élő asszony sorsáról, A párizsi gyors pedig az 1956-os forradalom kitörésének éjszakáján játszódik, amikor hét ember várja rokonait a budapesti Keleti pályaudvaron, akik a vonat késése miatt ismerkednek meg egymással.
- Részletek
- Kategória: Bibliográfiai osztály
- Találatok: 853
A Reciti Kiadó gondozásában megjelent Tüskés Anna „en-nemzetem külhoni híre-sorsa”. Fejezetek a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok történetéből című könyve. A szerző az Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai Osztályának tudományos munkatársa.
A francia irodalom nem csupán folyamatos ihletője, hanem közvetítője is a magyar kultúrának, amivel erőteljesen hatott a magyarságról alkotott nyugat-európai képre. A tanulmánykötet célja hat, a francia és a magyar kultúra érintkezéseinek szempontjából jelentős 20. századi szerző és műfordító – François Gachot, Gara László, Heltai Jenő, Illyés Gyula, Nemes Nagy Ágnes és Rab Gusztáv – személyes nemzetközi kapcsolati hálójának feltárása a magán- és közgyűjteményekben őrzött levelezéseik alapján. A vizsgálat öt szerzőnél a francia (illetve magyar) kapcsolataik teljességére kiterjed, Illyés Gyula esetében pedig a kontaktustörténet egyetlen, de kiemelten fontos szakaszára, az 1946–1948 közötti kultúrdiplomáciai tevékenységre fókuszál.
A legfőbb kérdések, amelyekre a kötet választ keres, a következők: milyen előfeltételei voltak a korban egy magyar író francia recepciójának? Kik a legsikeresebb kortárs magyar, magyarországi származású vagy magyar nyelven író szerzők Franciaországban a 20. században? Vajon kik a magyar irodalmi művek legsikeresebb franciára fordítói a 20. században, kik azok a „csomópontok”, akik kapcsolatban vannak a szerzővel és a potenciális kiadóval egyaránt?
- Részletek
- Kategória: Bibliográfiai osztály
- Találatok: 1215
A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Számítógépes irodalomtudomány című számának online bemutatóján 2020. június 24-én közreműködtek: Almási Zsolt (PPKE), Kalcsó Gyula (PIM, Eszterházy Károly Egyetem), Major Ágnes (BTK ITI), Kiss Margit (BTK ITI), Péter Róbert (SZTE). A beszélgetést Maróthy Szilvia (BTK ITI) vezette.
A bemutatót Földes Györgyi (BTK ITI), a Helikon főszerkesztője nyitotta meg, összefoglalója a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.
Az irodalomtudományi kutatásokban régi ismerős a számítógép, mégis újra és újra szükséges bemutatkoznia. A most megjelent folyóiratszámban a számítógépes irodalomtudomány elmúlt fél évszázadáról és a ma legújabb technológiáiról egyaránt tájékozódhat az olvasó. A tanulmányok homlokterében a számítógépes filológia elméleti és gyakorlati kérdései állnak, valamint megjelennek a számítógépes irodalomtudomány olyan területei is, mint a távoli olvasás, a stilometria és az adatbázis-építés.
A szerkesztő, Maróthy Szilvia ismertetője a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.
Az eseményől készült felvétel a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi szemle Facebook-oldalán elérhető.
- Részletek
- Kategória: Bibliográfiai osztály
- Találatok: 831
A Bibliográfiai Osztály online, kurrens irodalomtudományi bibliográfiáján dolgozó négy tagja (Benda Mihály, Sőrés Zsolt, Újváriné Tüskés Anna és Káli Anita) 2019-ben 557 időszaki kiadvány (2015, 2016, 2017-ben megjelent) magyar irodalomtörténettel kapcsolatos közleményeiről készített annotált bibliográfiai leírást az Irodalomtudományi Intézet adatbázisában. A 11 490 tétel ellenőrzés után online kereshetővé válik.
Szakadatbázisunk jelenleg 20 000-nél több online felületen elérhető és kereshető tételt tartalmaz.
Látogasson el honlapunkra!
- Részletek
- Kategória: Bibliográfiai osztály
- Találatok: 959
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, 2019. október 4–5-én zajlott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozatának éves nemzetközi konferenciája Hálózatok és komparatisztika: a világirodalom hálózatai – Networking Comparative Literature: Networks and World Literature címmel. A nemzetközi konferencia egyik szervezője volt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete is.
A magas színvonalú konferencián intézetünk több munkatársa vett részt. Plenáris előadást tartott Minkó Mihállyal (Databánya) és Parádi Andreával (PIM) közösen Maróthy Szilvia A Nyugat és korszakának teljes hálózata helyett – Kapcsolati hálók felrajzolásának nehézségei címmel, amelyben a Nyugat és a Napkelet folyóirat példáján mutatták be az adatgyűjtés, adattisztítás, illetve a hálózatelemzés és -vizualizáció egymásra épülését. Hites Sándor "keynote lecture"-t tartott On the Correspondence between Carlyle and Goethe and its networks of Weltliteratur címmel, valamint előadással szerepelt Kálmán C. György és Szolláth Dávid.
Külön szekcióban beszélték meg a résztvevők a Romániában már elkészült, az Irodalomtudományi Intézetben pedig tervbe vett világirodalmi kontextusú nemzeti irodalomtörténetek problémáit. Ezt a munkamegbeszélést az Irodalomelméleti Osztály szervezte, együttműködve az Irodalomtudományi Intézet egyik Lendület-kutatócsoportjával (A 19. századi irodalom politikai gazdaságtana) – itt Hajdu Péter tartotta a vitaindítót, Z. Varga Zoltán és Hites Sándor pedig a vita résztvevőiként szerepeltek.
- Részletek
- Kategória: Bibliográfiai osztály
- Találatok: 1057
A Limoges-i Egyetem Bölcsészettudományi Kara 2019. szeptember 26–28-án «Lettres, plumes et pinceaux» Représentations croisées du geste épistolaire dans les pratiques quotidiennes, les arts et la littérature (Levelek, tollak és ecsetek: A levelzés gesztusa a mindennapokban, a művészetekben és az irodalomban) címmel nemzetközi konferenciát rendezett huszonegy előadó – főként francia, valamint egy-egy portugál, olasz, tunéziai és magyar kutató – részvételével Odile Richard-Pauchet, a Limoges-i Egyetem Bölcsészettudományi Karának a 18. század francia irodalomát kutató munkatársa és kollégái szervezésében. A konferencia célja a levélírás, -kapás és -olvasás motívumának vizsgálata volt történeti, irodalmi, művészeti, zenei és filmes kontextusban.
A megnyitót Odile Richard-Pauchet irodalomtörténész és Albrecht Burkardt történész tartotta, áttekintést adva a téma történeti és művészeti kutatásairól. Az irodalomnak szentelt egyik szekció előadásai a kora újkori egyházi (jezsuita, klarissza) levélgyűjteményekről szóltak. Ezekben a levél, és a levélgyűjtemények mint lelki táplálék és gyógyító eszköz jelentek meg. Az irodalomnak szentelt másik szekció a humanista, a tudós és a családi levelezésekkel foglalkozott. Intézetünk tudományos munkatársa, Újváriné Tüskés Anna a művészettörténeti szekcióban tartott előadásában a levélírás, -kapás, -olvasás motívumát ábrázoló 19–20. századi magyarországi festményekről beszélt ikonográfia és stílus szempontjából elemezve azokat.
A konferencia lezárásaképpen a résztvevők (előadók és az egyetemi hallgatóság) félnapos buszos kirándulás keretében a Limoges-tól 25 km-re levő Moulin du Got papírmalomba látogattak el.
További cikkeink...
5. oldal / 7