Hazai György emlékére

Hazai György (1932–2016) 
turkológus, orientalista, nyugalmazott egyetemi tanár, az MTA rendes tagja

2016. január 7-én, életének 84. évében elhunyt Hazai György
nemzetközi hírű turkológus professzor, akadémikus,
intézetünk Turkológiai Kutatócsoportjának tudományos vezetője.

Hazai György 1932. április 30-án született Budapesten. Az egyetem elvégzése után, 1955-ben induló hatvanéves tudományos pályafutása során kutatóként elsősorban a török nyelvtörténet kérdéseivel foglalkozott. Fiatalabb korában a balkáni török nyelvi viszonyok és kölcsönhatások kérdése érdekelte. Az ő nevéhez fűződik az oszmán-török nyelvemlékek elemzése során a numerikus vizsgálati módszer bevezetése és a nyelvtörténeti korszakolás kritériumrendszerének átalakítása is. Fontos oszmán-török nyelvemlékek, történeti források kritikai kiadását köszönhetjük neki. Több munkáját alapműként használja a nemzetközi turkológia.

Külföldi egyetemek vendégtanáraként és tudományszervező tevékenysége révén bejárta a világot. 1956–57-ben Szófiában, 1963–1982 között Berlinben tanított, és egy ideig a Német Tudományos Akadémia Turfan-kutatócsoportját is vezette. 1992-ben Ciprus görög felén, Nicosiában ő hozta létre az ottani egyetem turkológiai tanszékét, amelyet aztán 1999-ig irányított. A közbeeső időben Budapesten az MTA kutatóprofesszoraként tevékenykedett kutatócsoportja élén, és 1984–1990 között az Akadémiai Kiadó igazgatói posztját is betöltötte. A Ciprusról való hazatérés után, 2000–2003-ban alapító rektora volt a budapesti német nyelvű Andrássy Egyetemnek, miközben tovább folytatta szövegkiadási és bibliográfiai projektjeit az MTA Nyelvtudományi Intézetének Orientalisztikai Osztályán lévő turkológiai kutatócsoporttal, amely 2011 óta az Irodalomtudományi Intézetben működik.

Hazai György a magyar és a nemzetközi tudományos közélet meghatározó személyisége volt. Tudományszervező munkássága során a világ minden részén rendkívüli elismertséget szerzett nemcsak magának, de a magyar turkológiának is. Több nemzetközi orientalisztikai szervezetben töltött be vezető tisztségeket, így például a Kelet- és Ázsiakutatás Nemzetközi Szövetségében (International Union of Oriental and Asian Studies), amelynek 1973-ban titkára, 1991-ben főtitkára, majd 2007-ben elnöke lett.Ő hozta létre a Comité International des Études Ottomanes et Pre-Ottomanes (CIÉPO) nevű tudományos társaságot, amelynek éveken át alelnöke is volt. Számos neves, nemzetközi orientalisztikai folyóiratban közreműködött mint főszerkesztő, szerkesztő, társszerkesztő vagy szerkesztőbizottsági tag. Tudományos munkásságát fáradhatatlanul folytatta élete végéig.

Munkájának elismeréseként 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1995-ben rendes tagja lett. Tiszteletbeli tagjává választotta a Török Nyelvtudományi Társaság (Türk Dil Kurumu), a Török Történeti Társaság (Türk Tarih Kurumu), az American Oriental Society, a Török Tudományos Akadémia (TÜBA), a göttingeni Societas Uralo-Altaica és az Isztambuli Egyetem (İstanbul Üniversitesi). Levelező tagja volt a müncheni Südosteuropa-Gesellschaftnak és a helsinki Société Finno-Ougrienne-nek. 1990-től tagja volt a londoni székhelyű Academia Europaeanak, ahol 1992–1996 között az Orientalista Tudományok munkacsoportjának elnöki tisztét töltötte be.

Munkáját számos díjjal és kitüntetéssel is elismerték. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje mellett a Német Szövetségi Köztársaság Nagy Érdemkeresztjét, a Francia Köztársaság Francia Érdemrend parancsnoki fokozatát és a Török Köztársaság legnagyobb polgári kitüntetésének számító Érdemrendjét is magáénak mondhatta.

Halála óriási veszteséget jelent barátai, munkatársai, a magyar és a nemzetközi turkológia számára egyaránt.

 
***

Hamvasztás utáni búcsúztatására 2016. február 26-án 14³⁰-kor
a Farkasréti temető Makovecz-termében kerül sor.

Az Irodalomelméleti Osztály első narratológiai konferenciája

Intézetünk Irodalomelméleti Osztálya
2016. január 12-én narratológiai konferenciát rendez

Irodalomelmélet, narratológia, szövegértelmezés címmel.

Helyszín:

MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Budapest, Ménesi út 11-13., I. emeleti tanácsterem

A konferencia programja:

10.30 – 12.00 (elnök: Rákai Orsolya)

Kálmán C. György: Narratológia a határokon

Bezeczky Gábor: Ciklikus és lineáris idő

Hajdu Péter: Lírai narratológia

kávészünet

12.15 – 13.45 (elnök: Bezeczky Gábor)

Rákai Orsolya: Rejtett narratívák vagy ideológiák? Implicit elbeszélések szerepe az „irányított applikációban”

Földes Györgyi: A test a szövegben. Korporális narratológia – klasszikus narratológia

Jablonczay Tímea: Testi határátlépések és narratív stratégiák (A test mint metalepszis)

ebédszünet

14.45 – 16.15 (elnök: Hajdu Péter)

Veres András: Egy narratológiai kísérlet: Kosztolányi Esti Kornélja

Jeney Éva: Narratív hermeneutikai kör

Z. Varga Zoltán: Az elbeszélés strukturális vizsgálatától a textuális analízisig. Roland Barthes elbeszéléselméletei

kávészünet

16.30 – 18.00 (elnök: Kálmán C. György)

Hovanec Zoltán: A leírás valósága

Szolláth Dávid: A mágikus realizmus mint magyar művek interpretánsa (Mészöly, Gion, Bodor, Darvasi)

Vilmos Eszter: A holokausztemlékezet poétikái az utóbbi évek magyar irodalmában

András Csaba: A materiális kameratekintet – A Werckmeister harmóniák retorikája


Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Tóth Zsombor a REFO500 nemzetközi konzorcium vezetőségében

Intézetünk tudományos titkára, Tóth Zsombor megkezdte koordinátori tevékenységét a REFO500 nemzetközi konzorcium vezetőségében. Munkaköre értelmében a REFO500 akadémiai konzorciumában (REFORC) a közép- és délkelet-európai REFO500-as partnerintézmények tudományos tevékenységét szervezi.

A koordinátor elérhetősége itt letölthető.

Műhelykonferencia Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplójáról

Műhelykonferencia

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni
Naplójáról

Időpontja:
2015. december 1. (kedd) 10–16 óra

Helyszíne:
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet
1118 Budapest, Ménesi út 11–13.
I. emeleti tanácsterem

A konferencia szervezője:
Magyar Történelmi Társulat
Vekerdi László Szakosztálya

Meghívó

PROGRAM:

10.00–12.30 óra

Levezető elnök: Veres András

Előadások:

Hernádi Miklós:
     Szerephárítás a Fanni-napló három rétegében: felekezet, osztályhelyzet, női szerep

Kiss Endre:
     A Napló időszemlélete

Földes Györgyi:
     Zsidó sztereotípiák és zsidó testreprezentáció Gyarmati Fanni Naplójában

Z. Varga Zoltán:
     Naplók párbeszéde

Hozzászólások, vita

12.30–14.00 óra: ebédszünet

14.00–16.00 óra

Levezető elnök: Szekfű András

Előadások:

Veres András:
     József Attila alakja és megítélése a Naplóban

Veress József:
     Fanni és Mik a moziban

Lichtmann Tamás:
     A napló – hiteles kordokumentum vagy fikciós pszichoterápia?

Hozzászólások, vita

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

PÉNZ AZ IRODALOMBAN – konferencia

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Irodalomtudományi Intézetének
Modern Magyar Irodalmi Osztálya

2015. december 9-én és 10-én

PÉNZ AZ IRODALOMBAN

címmel konferenciát rendez

A konferencia helyszíne:

MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 7.

 ***

A KONFERENCIA PROGRAMJA

December 9. (szerda)

9³⁰

A konferenciát megnyitja: Kecskeméti Gábor,
az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója

Elnök: Kappanyos András

Angyalosi Gergely: Változatok a disznófejre – Baudelaire és Ady

Rákai Orsolya: A szférák zenéje és a mocskos anyagiak. Az autonóm és heteronóm hierarchia kérdései a 20. század első harmadának hazai irodalmi életében

Patócs László: Monetaristák – az  értéknarratíva és a pénzmetaforika
(Elbeszélésvetületek Sinkó Ervin Optimisták című regényében)

Faragó Kornélia: Homológ alakzatok a hiány jelentéstanában.
(Móricz Zsigmond: Az asszony beleszól)

Harkai Vass Éva: Pénz, egzisztenciális státus, életmód kérdésköre a korai modernség művészregényeiben

Széchenyi Ágnes: Mecénások a 20. században. Két esettanulmány: Kornfeld Móric és Sárközi Márta.

Vita

Ebédszünet (13⁰⁰ - 15⁰⁰)

15⁰⁰

Elnök: Faragó Kornélia

Reichert Gábor: Okos Elemér, a „fordított” hozományvadász – Déry Tibor A talpsimogató című egyfelvonásosa mint szocreál Tartuffe-parafrázis

Szénási Zoltán: „A nő és a pénz izgalma”: A pénz szerepe Babits Mihály A gólyakalifa című regényének narrációjában

Kappanyos András: Líra mint fizetőeszköz. Költészet és pénz paradoxona

Gerold László: „Gyújtsd meg.” A pénz mint drámai motívum. (Spiró és a többiek)

Sági Varga Kinga: A tenger (határ)értékei  két kortárs regényben

Vita

 December 10. (csütörtök)

9⁰⁰

Elnök: Gerold László

Bányai János: Pénz és szerelem álruhában. (Potozky László: Éles)

Berényi Emőke: Latrina-perspektíva – Az emésztés mint létmetafora Danyi Zoltán
A dögeltakarító című regényében

Deczki Sarolta: Lecsókolbász és mignon. Pénz és pénztelenség Barnás Ferenc A kilencedik
című regényében

Herédi Károly: Nincstelen királyok, nincstelen királylányok. Szegénységreprezentáció
a kortárs magyar gyermekirodalomban

Földes Györgyi: A szegény teste Tóth Krisztina és Krasznahorkai László prózájában

Nagy Csilla: „Kérem az előleget!”. A megélhetés mintázatai Zs. Nagy Lajos poétikájában

Vita

Zárszó (Faragó Kornélia, Kappanyos András)

***

A tanácskozás a Magyar Tudományos Akadémia és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia
nemzetközi projektjének keretében kerül megrendezésre

Konferencia Bethlen Miklós halálának 300. évfordulója alkalmából

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel közösen

Bethlen Miklós (1642–1716) és a kora újkori börtönirodalom európai hagyománya

Tribute to MiklósBethlen (1642–1716):
Sources, Genres, and Scribal Habits of Early Modern Prison Literature

címmel 2016 májusában – ülésszakjaink hagyományos időpontjában – Miskolcon kíván konferenciát rendezni.

Konferenciafelhívás és 1. körlevél
Témajavaslatok

II. Neolatin Konferencia

Latin nyelvű tudományos irodalom

Magyarországon a 15–18. században

II. Neolatin Konferencia

Szeged, 2015. november 5–7.

SZTE BTK Kari konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

A konferencia programja

Új kiadvány: Augustinus Moravus Olomucensis

Megjelent az Augustinus Moravus Olomucensis 500 nemzetközi konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazó kötet.

Az Augustinus Moravus életével, tevékenységével foglalkozó cseh, osztrák, német és magyar kutatók 2013 novemberében – Augustinus halálának 500. évfordulója alkalmából – nemzetközi tudományos ülést tartottak. A konferencia az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete (MTA BTK ITI) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) együttműködésének eredményeképpen valósult meg, az OTKA, az NKA és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával.

A kötet az előadások szerkesztett változatai mellett 3 függeléket is tartalmaz: 1) Augustinus Moravus költeményeit (latinul, teljes terjedelmükben, jegyzetekkel); 2) Valentin Eck Augustinushoz írt Panegyricusát (az első teljes terjedelmű közlés!); 3) Augustinus életére, műveire és korára vonatkozó bibliográfiát. A könyvet névmutató és színes illusztrációk zárják.

***

Augustinus Moravus Olomucensis („Olmützi Ágoston”, 1467–1513) a morvaországi és közép-európai (egyúttal magyarországi) humanizmus egyik legfontosabb alakja. Krakkói és padovai tanulmányok után 1496-tól II. Ulászló magyar és cseh király budai udvarában tevékenykedett a cseh kancellária szolgálatában.

„Magyarországra már jelentős munkássággal a háta mögött érkezett: csillagászati kiadványok mellett Padovában írta és Velencében ki is adta Dialogus in defensionem poetices (1493) és De modo epistolandi (1495) című, az irodalmi műveltség szempontjából nem érdektelen könyvecskéit, melyekre a magyar kutatásnak illenék végre felfigyelnie, hiszen e műveket bizonyára olvasták Augustinus budai barátai” – olvasható Augustinus Moravus Olomucensisről Klaniczay Tibor tollából (A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete, Budapest, Balassi, 1993, 63.).

***

Augustinus Moravus Olomucensis. Proceedings of the International Symposium to Mark the 500th Anniversary of the Death of Augustinus Moravus Olomucensis (1467–1513). 13th November 2013, National Széchényi Library, Budapest. Edited by Péter Ekler and Farkas Gábor Kiss. Budapest, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet – Országos Széchényi Könyvtár, 2015. 216 p.
ISBN 978-963-200-636-9