Interdiszciplináris konferencia az első világháború kultúrtörténetéről

2016 júniusában az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete megrendezi az I. világháború kulturális hatásait és következményeit kutató, háromrészesre tervezett konferenciasorozatának második eseményét.

A címeket és száz szavas absztraktokat március 31-ig várjuk a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.

A performativitás mint fordulat – konferenciafelhívás

A jelentkezéseket rövid (ezer karakteres) absztrakttal március 31-ig várjuk a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete az MTA Színház- és Filmtudományi Bizottságával és a Theatron Műhely Alapítvány Philther Kutatócsoportjával közösen konferenciát hirdet

A performativitás mint fordulat
címmel, 2016. május 30-ára.

A performatív fordulat jelenségét a művelődéstörténet mintegy fél évszázada ismerte fel, a jelenség kutatása azóta folyik. A nyelvelmélet és az irodalomtörténet hatékony értelmezési eszközként figyelt fel Austin, majd van Gennep és Schechner ötleteire: a szövegekben rejlő performatív erő előbb általános tapasztalattá, később elemzési normává vált. A fogalomkör a fordítások során tovább terjedt, azonban a későbbiekben a világirodalmiság szempontjából periférikus (a latin-germán körön kívül álló) nyelvek – köztük a magyar – fordítói gyakorlatában sajátos zavar támadt: a ’to perform’, ’performance’, ’peformativity’ szócsalád jelentéstartománya kiterjeszkedett a ’játszani, eljátszani’ fogalmak irányába, így a performativitás és a teátralitás fogalma e nyelvekben átfedésbe került. Mindezzel párhuzamosan az államszocialista korszakot elemző színházkulturális és emlékezetpolitikai kutatások a performansz eseményének közvetlen politikai aspektusára mutatnak rá.

A konferencia a performativitás fogalmának értelmezési spektrumát olyan nézőpontból kívánja áttekinteni, amely másfél évtizeddel a Né/Ma kötetben közölt első nagyobb kutatás és fél évtizeddel az Apertúra tematikus száma után a fordítási gyakorlat és a színházi emlékezet hatástörténete felől szemléli a jelenséget. A tanulmányok a performativitás, a teátralitás, a ’to perform’ kifejezések jelentéstartományának alakulását vizsgálják a magyar fordítói gyakorlatban, az európai szaknyelvek fogalomkészletében és a színházi közelmúlt eseményeiben. A konferencia válogatott anyagát a Filológiai Közlöny 2016/3. számában tervezzük megjelentetni.

A jelentkezéseket rövid (ezer karakteres) absztrakttal 2016. március 31-ig várjuk a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.

Tüskés Gábor a Humboldt-díjasok 44. szimpóziumán

Helmut Schwarz professzor, az Alexander von Humboldt Alapítvány elnöke átadta az elismerő oklevelet a 2015-ben elnyert Humboldt-díjról Tüskés Gábornak, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadójának, az irodalomtudományban elért kiemelkedő tudományos teljesítményéért a Humboldt-díjasok 44. szimpóziumán (Bamberg, 2016. március 17–20.).

A kultúra narratívái – korporális narratológia

A KULTÚRA NARRATÍVÁI – KORPORÁLIS NARRATOLÓGIA
CULTURAL NARRATIVES – CORPOREAL NARRATOLOGY

WOLFGANG MÜLLER-FUNK (Universität Wien)
előadása az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében

2016. március 31. 15 óra

az előadás helyszíne: az Intézet tanácsterme
(Ménesi út 11-13., I. emelet)

Az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályán belül, de intézeten kívüli kollégákkal együttműködésben alakult Corpus alienum kutatócsoport szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt Transzfigurációk: korporális narratológia és idegenségkutatás a közép-európai kultúrakutatás megújításában című, a bécsi egyetem munkatársaival közös kutatási projektjének rendezvényére.

Wolfgang Müller-Funk több korábbi munkájában foglalkozott a kultúrakutatás és a narratológia lehetséges metszeteinek kérdéseivel: 2008-ban jelent meg Die Kultur und ihre Narrative című monográfiája, 2013-ban pedig egyik szervezője volt a Broken Narratives című kutatási programnak, melynek keretében több fontos konferencia is lezajlott.
Előadásában azt a kérdést vizsgálja, hogyan köthetők össze a kultúra narratológiai vizsgálatát célzó kutatásai a korporális narratológia által felvetett kérdésekkel.

Az előadás és a beszélgetés nyelve angol és német.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

https://corpusalienumblog.wordpress.com/
http://wolfgang.mueller-funk.com/

Korporális narratológiai konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeumban

A test mint elbeszélő médium ‒ a test mint elbeszélések médiuma
Korporális narratológia a befogadás és a kirekesztés vizsgálatában

Konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeumban

2016. április 1. 9:30

A konferencia a Transzfigurációk: korporális narratológia és idegenségkutatás a közép-európai kultúrakutatás megújításában című osztrák-magyar együttműködési projekt zárórendezvénye.

Az előadások nyelve angol és magyar.

A test szövegbeli megjelenésének vizsgálata túlzás nélkül tekinthető az utóbbi évek egyik legnépszerűbb kutatási irányának.

Konferenciánk célja olyan elemzések bemutatása, melyek a testnek az elbeszélések megértésében játszott szerepét az azonosulás és az elutasítás, a befogadás és a kirekesztés dichotómiájának kontextusában vizsgálják.

A konferencia előadói:

Anna BABKA (Universität Wien, Institut für Germanistik)
BARANYAI Norbert (DE)
CZÉKMÁNY Anna (PIM)
DECZKI Sarolta (MTA BTK ITI)
FÖLDES Györgyi (MTA BTK ITI)
JABLONCZAY Tímea (ZSKF)
KÉRCHY Anna (SZTE)
RÁKAI Orsolya (MTA BTK ITI)
SCHEIN Gábor (ELTE)
SZAMOSI Barna (CEU)
Alexandra URAKOVA (Orosz Tudományos Akadémia Gorkij Világirodalmi Intézet)
WERNITZER Julianna (PIM)

A részletes program itt elérhető.

Láng József (1937‒2016)

2016. február 29-én, életének 79. évében elhunyt Láng József irodalomtörténész, muzeológus, intézetünk volt munkatársa, az Argumentum Kiadó igazgatója.

Búcsúztatására március 18-án 18⁰⁰ órakor emlékező est keretében kerül sor
a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében.

Temetése március 19-én, szombaton 11⁰⁰ órakor lesz Katymáron.

Láng József 1937. augusztus 8-án született Baján, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében kezdett el dolgozni. Később évtizedeken át a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának munkatársa, majd vezetője volt. Nevéhez fűződik a múzeumban őrzött Móricz Zsigmond-hagyaték rendszerezése, emellett szorgalmazta az Ady Endre-kéziratok gyűjtését, írásaiból három kritikai kiadást adott közre. Szerkesztőként és kutatóként is jelentős szerepet vállalt Babits Mihály műveinek, kéziratainak és levelezésének kritikai feldolgozásában és kiadásában. Láng József 1991-től vezette az Argumentum Kiadót, amely elsősorban tudományos könyvek, szépirodalom, tankönyvek és folyóiratok megjelentetésével foglalkozik.

Főigazgatói Elismerés 2016

Tóth Zsombor, intézetünk tudományos főmunkatársa, tudományos titkára
2015-ben végzett kiemelkedő munkájáért
2016. március 1-én a Főigazgatói Elismerés kitüntetésben részesült.

Fotók: Hámori Péter

Gránicz István (1946–2016)

2016. február 24-én, szerdán életének 70. évében elhunyt Gránicz István irodalomtörténész,

intézetünk nyugdíjas munkatársa.

Hamvasztás utáni búcsúztatása március 16-án (szerdán) 11 óra 15 perckor lesz
a Szent Gellért Plébánia urnatemetőjében (1115 Budapest, Bartók Béla út 149.).

Gránicz István 1946. április 2-án született Szentesen. 1964-től ösztöndíjasként Moszkvában orosz nyelvi, irodalmi és irodalomelméleti tanulmányokat folytatott. Az egyetem elvégzése után 1971-ben kezdett az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozni, ahol 2006-ig az Irodalomelméleti Osztály munkatársaként tevékenykedett. Az orosz irodalom és a XX. századi orosz irodalomelmélet széles látókörű szakértője volt. Kutatásaiban a nyelvészeti poétika területén ért el jelentős eredményeket.