ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
Wilhelm Kühlmann, a Heidelbergi Egyetem professzor emeritusa, a Heidelbergi Tudományos Akadémia tagja, a BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztálya több nemzetközi projektjének résztvevője és támogatója a 2023. május 12-én tartott Pázmány-nap keretében átvette az ELTE Szenátusa által adományozott Professor et Doctor Honoris Causa címet tanúsító oklevelet.
Wilhelm Kühlmann a német irodalomtudomány kiemelkedő személyisége, a kora újkori közép-európai, azon belül a német irodalom és művelődés egyik legjobb ismerője, nevéhez jelentős magyar vonatkozású kutatások és konferenciák is fűződnek, számos magiszteri dolgozatot, doktori disszertációt és habilitációs munkát ösztönzött és gondozott, több mint negyven monográfiát és tudományos szövegkiadást készített.
A BTK Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai osztálya 2023. május 16-án Kultúrák közötti hálózatok a napóleoni háborúk idején. Egy kozák dal nyomában címmel nemzetközi tudományos konferenciát rendezett.
A tanácskozás a Minka-projekt (2021‒2023) záróeseménye volt, amelynek középpontjában a 19. század első évtizedében, a napóleoni háborúk idején egyedülálló népszerűségre és ismertségre szert tett Minka-dal állt. A felkért előadók – folklórkutatók, irodalom-, zene- és művészettörténészek – a hat különböző közép- és kelet-európai nyelven megszólaló dal szöveges változatait, dallamvariációit ismertették és elemezték.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 2023. április 14-én, életének 94. évében meghalt Németiné Sargina Ludmilla, az MTA Irodalomtudományi Intézet egykori munkatársa.
Búcsúztatása május 13-án volt a Szent György Nagyvértanú szerb ortodox templomban
Emlékét megőrizzük.
Sargina Ludmilla 1960 és 1989 között dolgozott az MTA Irodalomtudományi Intézetben a Világirodalmi Osztály, majd az Összehasonlító Irodalomtörténeti Osztály Kelet-európai Kutatócsoportja, 1986-tól a Közép- és Kelet-európai Osztály tudományos munkatársaként. Korábban a moszkvai Gorkij Világirodalmi Intézetben részt vett a magyar–orosz irodalmi kapcsolatok alakulását feldolgozó, 1961-ben megjelent tanulmánykötetek munkálataiban.
Tudományos tevékenysége mellett műfordítóként is közreműködött az orosz irodalom magyarországi megismertetésében.
Legfontosabb művei:
Az orosz szimbolizmus természetrajza. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1990. 235.
Az orosz kultúra a XIX. században. Budapest: Gondolat Kiadó, 1970. 403.
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, valamint a BTK Irodalomtudományi Intézet XIX. századi osztálya 2023. május 15-én konferenciát rendezett Kölcsey Ferenc 200 éves Hymnusa címmel az MTA 196. közgyűlése részeként a tudományos osztályok közgyűlési programja keretében.
A bicentenáriumi rendezvényen a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Szörényi László, Dávidházi Péter, Fórizs Gergely, Csörsz Rumen István és Radnai Dániel Szabolcs vett részt előadóként.
A BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztálya és a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézete 2023. április 28-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál programsorozatának részeként „Sapkát viselnek” – a nyolcvanas évek underground kultúrája címmel konferenciát rendezett a Budapest Brand Zrt. és a Lumen Kávézó támogatásával.
2023. április 27–28-án Elbeszélni a pénzt. Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban címmel rendezett tudományos konferenciát A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana Lendület-kutatócsoport a BTK Irodalomtudományi Intézet Klaniczay termében.
A konferencia előadásai a monetáris eszközök, különböző csereformák, gazdasági eszmék, aktorok vagy intézmények narratív funkcióit, illetve az általuk felkínált olvasói szerepeket vizsgálták.
A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 2023. május 2-án tartotta Francia színházfilozófia. Mimészisz című (2022/4.) számának bemutatóját a Kelet Kávézó és Galériában.
A beszélgetés résztvevői voltak: Jákfalvi Magdolna és Sipos Balázs (a szám szerkesztői). A beszélgetést felvezette: Földes Györgyi (főszerkesztő).
A Helikon 2022/4. számát Alain Badiou színháza inspirálta: miként lehet maga a badiou-i politikai filozófia- és történelemcsinálás alapjaiban teátrális, egyszerre SZÍNHÁZ-filozófia és színház-FILOZÓFIA, „a kollektív cselekvésként színre vitt igazság” értelmében.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
"The Persistence of Evil: Analyzing Long-Term Transmissions of Justifications for Mass Violence" [műhelykonferencia] Cs, okt. 16. P, okt. 17. |
Jókai öröksége: Történelemszemlélet és nemzeti identitás Jókai életművében [konferencia] Cs, okt. 16. P, okt. 17. |
Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia: 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia [kiállítás] K, május 6. V, okt. 26. |
A Hajnóczy-életmű textológiai kérdései [a digitális mesterkurzus előadása] K, okt. 21. 14:00 |
Párhuzamosságok az ómagyar és ólengyel passióelbeszélésekben K, okt. 21. 16:00 |
Kerekasztal-beszélgetés Szabó Magda Für Elise című regényéről Sze, okt. 22. 18:00 |
Az irodalom és a kultúra éltető közege: a lokális és a regionális 4. [konferencia] Cs, okt. 23. P, okt. 24. |
Konferencia és kiállítás Ferdinandy György emlékére Cs, okt. 23. 14:00 |
Beszélgetés a Mészöly-díjas Szolláth Dáviddal és Tompa Andreával H, okt. 27. 18:00 |
Nyelvében él? Nyelv és identitás [konferencia] Sze, okt. 29. |