ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
2023. november 21–22-én a BTK Irodalomtudományi Intézet Szerzők, lapok – kiadók címmel rendezett tudományos konferenciát.
Az előadások az 1860-as évektől a második világháború közepéig tekintették át neves és mára elfeledett írók, költők és szerkesztők publikálási szokásait, lapalapítási és lapvezetési módszereit a bő egy évszázad hírlapi és könyvkiadói összefüggésrendszere tükrében.
A feltárt viszonyrendszerekben az egyes szerzők lapalapítóként vagy szerkesztőként, szerződő félként, különböző orgánumok külső vagy belső munkatársakként tűnnek fel, miközben a középpontba helyezett periodikák szinte az egész műfaji palettát átfogják a politikai napilapoktól az irodalmi folyóiratokon át a vegyes közlönyökig vagy élclapokig.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
A BTK Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai osztálya 2023. november 21-én rendezte meg közép-európai szemináriumsorozatának tizennegyedik eseményét, amelyen A szláv költői hősepika magyar recepciója a romantikus nacionalizmus korában címmel Berkes Tamás tudományos tanácsadó, az osztály vezetője tartott előadást.
Az előadás a szerb hősepika, a Hanka-féle cseh kézirathamisítás és az Igor-ének magyar befogadását mutatta be a romantikus nacionalizmus kontextusában. Középpontba állította Riedl Szende (Mansvet) alakját, aki 1854-től 1861-ig a prágai egyetemen a magyar nyelvtanár feladatát töltötte be, és széleskörű kapcsolati hálózatot épített ki a cseh irodalmi életben.
A Szlovák Tudományos Akadémia Szlovák Irodalmi Intézete, a Cseh Tudományos Akadémia Cseh Irodalmi Intézete, a nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem Bölcsészettudományi Kara és a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara 2023. november 21–22-én rendezte meg a 2. Nemzetközi Irodalomtudományi Szlovakisztika Szimpóziumot.
Papp Ingrid, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa a konferencia Prédikátori alkotásmód, és annak recepciója és ösztönzője című szekciójában tartott előadást, amelyben Andreas Hyperius homiletikai elméletének kora újkori magyar királyságbeli elterjedését tekintette át.
2023. november 15–16-án a Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulójához kapcsolódó rendezvények sorában a Petőfi Irodalmi Múzeum nemzetközi konferenciának adott helyet HERO / Heritage of Romanticism, A hős / A romantika öröksége címmel.
A tanácskozás nyitóelőadását Joep Leerssen, az amszterdami egyetem emeritus professzora, a nemzetközi kulturális nacionalizmuskutatás kiemelkedő alakja tartotta: The poet and the nation: Romantic role models / A költő és a nemzet – Romantikus szerepminták.
A rendezvény szervezőbizottságának tagja Hites Sándor, a BTK Irodalomtudományi Intézet XIX. századi osztályának vezetője, aki World-literature as Hero-worship: Goethe meets Thomas Carlyle [A világirodalom mint hőskultusz: Goethe és Thomas Carlyle] címmel tartott előadást.
A program és további részletek a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján olvashatók.
A felejtés ellen. Történetek és emlékezések címmel jelent meg Veres András tanulmánykötete, amelynek bemutatóján, 2023. október 26-án a szerzővel Spiró György író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész beszélgetett.
Veres András válogatott tanulmányainak második kötetében a 20. századi magyar irodalom olyan szereplőiről esik szó, akiket nem szokás a „fősodorhoz” számítani. Ebben a könyvben kiemelt szerepet kap az emlékezés is: az utolsó fejezet miniportréi felidézik a szerző mestereinek és pályatársainak-barátainak alakját.
A meghívó letölthető.
A könyvbemutatón készült képek a fotógalériában láthatók.
A júniusban megjelent A hosszú reformáció jegyében – Vallási perzekúció és tanúságtétel a református irodalmi hagyományban a gyászévtizedtől 1800-ig című monográfiáról (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2023) beszélgetett Bocsik Balázs a kötet szerzőjével és a MTA BTK Lendület – Hosszú Reformáció Kelet-Európában kutatócsoport vezetőjével, Tóth Zsomborral.
Az interjú a Tiszatáj irodalmi folyóirat internetes változatában olvasható.
A beszélgetés témái: az 1772-es év jelentősége a magyar irodalomtörténetben, a kora újkori református irodalmi hagyomány értelmezése, valamint ennek új irányai, a hosszú reformáció korszakalakzata és az MTA BTK Lendület – Hosszú Reformáció Kelet-Európában Kutatócsoport eredményei.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| Szöveghagyomány és interpretáció III. [konferencia] Sze, márc. 18. 15:00 – P, márc. 20. 16:00 |
| Science Meets Politics: Machiavelli’s Influence and the Birth of Political Science [könyvbemutató] Cs, márc. 19. 17:30 |
| Apáczai 401. Magyar tudományos nyelvalkotás: kísérletek és teljesítmények [konferencia] P, márc. 20. 09:00 – Szo, márc. 21. 14:00 |
| Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny Szo, márc. 21. |
| Tinódi Sebestyén énekei és reneszánsz lantmuzsika Közép-Európából V, márc. 22. 17:00 |
| Tudományos műhelyek Komárom-Esztergom vármegyében XIV. [konferencia] H, márc. 23. 09:00 – K, márc. 24. 18:00 |
| Zolnai Béla: Napló 1944. március 8. – 1945. május 8. [könyvbemutató] K, márc. 24. 16:00 |
| Profán ikonok. A kultusz formálta szöveges és vizuális Puskin-portrékról [előadás] Sze, márc. 25. 16:00 |
| ÉS-kvartett [Mátyus Melinda: Inkább az enyém] Sze, márc. 25. 17:00 |
| Networkshop 2026 [konferencia] K, márc. 31. Cs, ápr. 2. |
