A XVIII. századi Osztály könyvbemutatója

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen

2016. november 8-án, kedden 15³⁰ órakor sajtónyilvános könyvbemutatót rendez.

A bemutatott könyvek:

Csörsz Rumen István: A kesergő nimfától a fonóházi dalokig:
Közköltészeti hatások a magyar irodalomban 1700–1800, Budapest, Universitas, 2016
(Irodalomtudomány és Kritika: Tanulmányok), 446 l.

Nunquam autores, semper interpretes: A magyarországi fordításirodalom a 18. században,
szerk. Lengyel Réka, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Irodalomtudományi Intézet, 2016, 422 l.

Számítógép az irodalomtudományban, szerk. Kiss Margit, Magyar Tudomány, 2016/11.
 
British Freemasonry, 1717–1813, 1–5, general editor Róbert Péter, volume editors
Cécile Révauger, A.M. Snoek, New York, Routledge, 2016, 2606 l.
 
Knapp Éva: Martin von Cochem Magyarországon, Második rész, Pótlások és kiegészítések az első részhez, Jó illatú rózsáskertek, Sigray Erzsébet Róza Jó illatú rózsáskertje,
Zebegény, Borda Antikvárium, 2016 (Régi Magyarországi Vallásos Nyomtatványok, 2), 267 l.

 
A könyveket bemutatják:
Margócsy István, Szilágyi Márton, Vadai István, Szentpéteri Márton, GáborCsilla
 
A bemutatott könyvek egy része kedvezményes áron megvásárolható a helyszínen:
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Eötvös Könyvtár (Budapest XI., Ménesi út 11–13, 1. emelet)

Az eseményre a meghívó letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az Irodalomtudományi Intézet részvétele a CIEPO nemzetközi konferencián

2016. október 4–8. között rendezték meg Trabzonban (Törökország) a Karadeniz Teknik Üniversitesi szervezésében a CIEPO (Comité International des Études Pré-Ottomanes et Ottomanes) huszonkettedik nemzetközi konferenciáját. A konferencián az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetét a Közép- és kelet-európai Osztály tudományos munkatársa, F. Molnár Mónika képviselte The Ottoman Empire, Hungary and Vienna in the Network of Antonio Caraffa at the End of 17th Century című előadásával, amely az itáliai származású, ám a bécsi udvar szolgálatában álló nápolyi gróf, Antonio Caraffa magyarországi tevékenységét mutatja be.

A konferencia teljes programja letölthető.

A Magyar Tudomány Ünnepe 2016 – megnyitó

2016. november 3-án, csütörtökön 12:30-kor kerül sor
az MTA Könyvtár és Információs Központ székházában
(Budapest, V. kerület, Arany János utca 1., Konferenciaterem)

a Magyar Tudomány Ünnepe 2016. évi rendezvénysorozata
és
Vörösmarty Mihálynak
az MTA Könyvtár és Információs Központban őrzött
hagyatékából rendezett kiállítás megnyitójára,
valamint a Szózat hasonmás kiadásának bemutatójára.

Program:

Köszöntőt mond Török Ádám, az MTA főtitkára.

A Magyar Tudomány Ünnepe 2016. évi rendezvénysorozatát megnyitja
Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, a Magyar Tudomány Ünnepe Programtanácsának elnöke.

A kiállítást megnyitja és a Szózat hasonmás kiadását bemutatja
Monok István, a MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója.

A Szózatról előadást tart
Szilágyi Márton, az ELTE egyetemi tanára.

A kiállítást bemutatja
Babus Antal, az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye vezetője.

Az eseményre a meghívó letölthető.

Kiss József-díj 2016

A díjátadó emlékest a Petőfi Irodalmi Múzeumban november 3-án 17⁰⁰ órakor kezdődik.

Gerold László (1940–2016)

76 éves korában rövid, súlyos betegség után elhunyt Gerold László irodalomtörténész, színikritikus, egyetemi tanár.

Gerold László 1940. szeptember 24-én született Újvidéken. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát 1963-ban. Az újvidéki Magyar Szó című napilap munkatársa és kritikusa, majd a Híd folyóirat szerkesztője, illetve 2005 és 2008 között főszerkesztője volt. 1971-től 2008-as nyugdíjba vonulásáig az Újvidéki Egyetem magyar tanszékén tanított, ahol 1983 és 1991 között tanszékvezetőként is tevékenykedett.

Munkásságával kiérdemelte a Szenteleky Kornél Irodalmi Díjat, a Híd Irodalmi Díjat, valamint a Palládium-díjat.

(Forrás: Vajdaság Ma, MTI)

Dada technikák Kelet-Közép-Európában (1916-1930) – nemzetközi konferencia

A PIM – Kassák Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2016. október 13–15. között nemzetközi, angol és francia nyelven tartott konferenciát rendezett a Kassák Múzeumban a zürichi dada indulásának centenáriuma alkalmából. A konferencia a dada kelet-közép-európai jelenségeire, különösképpen az Osztrák–Magyar Monarchia és utódállamai területén megjelenő dada technikákra koncentrált. A kelet-közép-európai régió avantgárd művészeit az első világháború végén érte el a dada hatása, egy időben a korábbi gazdasági, politikai és identitásstratégiák válságával és átalakulásával. Ezekben az években sokféle határ virtuálissá vált: centrum és periféria, politika és antipolitika, művészszerepek, társadalmi nemek és művészi kifejezésmódok között.

A dada jellegzetes attitűdje a határátlépés, amelynek egyedülálló emancipációs szerepe is volt: a hagyományos társadalmi normák felfüggesztésével utat nyitott a korlátok nélküli művészi önmegvalósításnak. A dada háttérbe szorította a származás, a vallási háttér, a női szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák vagy akár a formális képzettség kérdését. Morális területenkívülisége lehetővé tette, hogy a művészi alkotásra, befogadásra, a művészet intézményrendszerére és a társadalom egészére, a közízlésre vonatkozóan korábban elképzelhetetlenül provokatív kérdéseket tegyen fel. A dada a régi világ széthullásának egyik szimptomatikus jelensége volt. Radikális nyelvezete azokat is megérintette, akik sosem vallották magukat dadaistának. Mire használták a dadát Kelet-Közép-Európában az avantgárd művészek a tízes, húszas években? Határsértések szisztematikus elkövetésére bizonyosan. A konferencia célja az volt, hogy a régióban a dada művészeti határsértéseit tárgyalja.

A részletes program a PIM – Kassák Múzeum honlapján elérhető.

A konferenciát az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatta.

Konferencia Vergilius, Horatius és Ovidius recepciójáról

A Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet XVIII–XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szervezésében október 6–8. között Miskolcon került megrendezésre a Római költők a 18–19. századi magyarországi irodalomban – Vergilius, Horatius, Ovidius című nemzetközi konferencia. A tanácskozás megrendezésével a szervezők célja az volt, hogy elkezdődjék a tárgykörhöz tartozó témák és módszerek számbavétele, megismerhetővé váljanak a legújabb eredmények, lendületet kapjanak a szövegközpontú, illetve komparatív szempontú vizsgálatok a magyarországi irodalom 1700–1850 közötti korszakának egészére vonatkozóan.

A konferencián huszonhárom előadás hangzott el több magyarországi és külföldi kutatóműhelyt képviselő szakemberektől és fiatal kutatóktól. A résztvevők között ott volt Prof. Dr. Elisabeth Klecker a Bécsi Egyetem Klasszika Filológiai, Közép- és Neolatin Tanszékéről, valamint Prof. Dr. Wilhelm Kühlmann a Heidelbergi Egyetem Germanisztika Tanszékének nyugalmazott tanára. Az előadók egy része Vergilius, Horatius és Ovidius műveinek korabeli fordításait, átdolgozásait vizsgálta, mások a három római költő műveire tett hivatkozásokat, az azok szövegéből a magyarországi szerzők által átvett idézeteket mutatták be és elemezték többféle szempontból. Néhány előadó a három római szerző munkásságára vonatkozó, mostanáig nem ismertetett elméleti, esztétikai megfontolásokat, reflexiókat állította a középpontba, és voltak, akik a Magyarországon keletkezett, nyomtatott, vagy az ország területén magáncélú, illetve iskolai használatban lévő Vergilius-, Horatius- és Ovidius-szövegkiadások együttes vizsgálatát, a fennmaradt könyvtári jegyzékek alapján történő számbavételét végezték el.

A konferencia kísérőrendezvénye az október 6-án elhangzott Zenei színek és formák a 14–18. századi Nyugat-Európából című koncert volt, melyen közreműködtek a Miskolci Zenepalota tanárai és vendégeik, Széplaki Zoltán művészeti vezető irányításával.

Az eseményről készült fotók, a konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

Információk az előzményekről.

Dávidházi Péter akadémiai székfoglaló előadása

Dávidházi Péter, az MTA rendes tagja, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet kutatója 2016. szeptember 19-én tartotta akadémiai székfoglaló előadását „Az nem lehet, hogy annyi szív” A Szózat bibliai logikája és szerepmintája címmel.

„Mi újat hozhat felszínre, ha e más szempontokból sokat elemzett költeménynek ezúttal elsősorban a logikai felépítésére összpontosítunk? Milyen műveletekkel dolgozik logikája, közvetlenül honnan származott a reformkorban, közvetve miféle ősi hagyományokra épít, hogyan illeszkedik a hazafias líra nyelvezetébe, hányféle értelmezést kínál, s mivel járult hozzá a nemzeti közösségformáló hivatáshoz, amelyet e kulcsfontosságú szöveg egykor betöltött és mindmáig őriz?”

Az irodalomtörténész által felvetett kérdéseket taglaló előadás teljes terjedelmében – egyúttal az egész eseményről készített videofelvétel, benne Ritoók Zsigmond laudációjával –, valamint a teljes fényképgaléria az MTA központi honlapjának tudósításában is elérhető. (A előadásról készített felvétel a vetített prezentációt egyelőre nem tartalmazza.)   

A kutatóintézet nevében szívből gratulálunk.
.