A BTK Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai osztálya 2023. május 16-án Kultúrák közötti hálózatok a napóleoni háborúk idején. Egy kozák dal nyomában címmel nemzetközi tudományos konferenciát rendezett.
A tanácskozás a Minka-projekt (2021‒2023) záróeseménye volt, amelynek középpontjában a 19. század első évtizedében, a napóleoni háborúk idején egyedülálló népszerűségre és ismertségre szert tett Minka-dal állt. A felkért előadók – folklórkutatók, irodalom-, zene- és művészettörténészek – a hat különböző közép- és kelet-európai nyelven megszólaló dal szöveges változatait, dallamvariációit ismertették és elemezték.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
A konferencia célja az ukrán, az orosz, a lengyel, a cseh, a német és a magyar fordítások, szövegváltozatok, illetve dallamok és variációk különböző ‒ társadalomtörténeti, esztétikai, ideológiai ‒ kontextusainak feltárása, valamint a magyar adatok és vonatkozások bemutatása volt, hiszen a nemzetközi kutatásokból ezek eddig hiányoztak.
A tudományos ülést a szervezők Hrihorij Nugyha (1913‒1994) ukrán folklórkutató, kultúr- és irodalomtörténész emlékének szentelték, aki mára megkerülhetetlenné váló munkájában elsőként vizsgálta és foglalta össze a Minka-dal forrása, a Jihav kozak za Dunaj (’Lovagolt a kozák a Dunán túlra’) sorkezdetű ukrán dal európai és tengerentúli recepciótörténetét.
A Kultúrák közötti hálózatok a napóleoni háborúk idején. Egy kozák dal nyomában / Транскультурні мережі в епоху наполеонівських воєн. Слідами однієї козацької пісні / Transcultural networks during the Napoleonic wars. Tracing one Cossack song című konferencia előadói arra kerestek válaszokat, hogy a dal műköltészeti variációi mellett mi jellemzi a közköltészet csatornáin, szóban terjedő változatokat; milyen szerepet játszottak a dal terjedésében a napóleoni háborúkban részt vevő cári hadi alakulatok, katonai énekkarok; hogyan jelenik meg a kozák lovas alakja a korabeli festészetben, szalonkultúrában.
Mindezeken kívül azzal is foglalkoztak, hogy milyen értelmiségi mikrohálózatok rajzolódnak ki ukrán és lengyel, cseh és lengyel, magyar és német, cseh és orosz költők, folklórgyűjtők, tudósok, előadóművészek, zeneszerzők között akkor, ha megkíséreljük követni a szöveg és/vagy a dallam lejegyzésének, továbbításnak, fordításának útjait.
A konferencia további fontos célja volt a magyar adatok és vonatkozások bemutatása, hiszen a regionális, nemzetközi kutatásokból a magyar források eddig hiányoztak. Az elmúlt évek kutatómunkája során feltárult a dal gazdag magyar közköltészeti korpusza, továbbá néhány éve megjelent Vaderna Gábor tanulmánya, aki gróf Teleki Ferenc kézirataiban talált rá a kozák dal egy műköltészeti fordítására.
A dalnak a magyar szövegváltozatok mellett, a magyar dalhagyományban elfoglalt helye is friss, új értelmezés tárgyává vált, bár a népzenekutatás számára – Kodály Zoltán igen jelentős előmunkáinak köszönhetően – ukrán eredetű dallamának jelenléte a magyar dalhagyományban nem újdonság. Meglétét a magyar népzenében (mind vokális, mind hangszeres formában) a népzenei gyűjtések alapján azonban mindeddig nem tárták fel, ahogy korábban a szájhagyományos, illetve a szorosabban vett népzenei anyaghoz fűződő viszonyát sem vizsgálták.
A konferencia az MTA Nemzetközi Konferencia Pályázat NKSZ_2022_23-49 számú, „Egy ukrán dal közép-európai recepciója a napóleoni háborúk idején” című pályázata, az ELKH SA-32/2021 projektszámú „Szláv Program”-ja, valamint a BTK Irodalomtudományi Intézet támogatásával valósult meg.
Szervezők: Kalavszky Zsófia (a Minka-projekt vezetője), Magdalena Garbacik-Balakowicz és Szarka Szilvia.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói magyar, ukrán és angol nyelven letölthetők.
----------------------------
A címlapkép Mihajlo Krivenko Háborúba ment a kozák… (1954) című festményének felhasználásával készült az Ukrán Szépművészeti Múzeum jóvoltából.
A kép forrása:
Mykhailo Kryvenko. A Cossak was going to war… 1954. Oil on canvas. 186×201. National Art Museum of Ukraine
