Az MTA BTK Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoport a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetével közösen Klaniczay Tibor irodalomtörténeti univerzuma címmel 2023. március 20‒24. között négynapos mesterkurzust rendezett Budapesten.
Az idei rendezvény középpontjában Klaniczay Tibor munkássága állt, hiszen 2023-ban emlékezünk születésének 100. évfordulójára – a mesterkurzus tehát a Klaniczay Tibor-emlékév részét is képezte: az előadók áttekintették, illetve a kortárs irodalomtörténet szempontjait érvényesítve helyezték új kontextusba kutatási témáit és az általa vizsgált kérdéseket.
A négynapos műhely- és tutori foglalkozások során a résztvevők az egyetemi képzésüket kiegészítő módszertani, forráshasználati, tudománytörténeti jártasság elsajátítására kaptak lehetőséget, és szakmai újdonságokról értesülhettek. Az előadások és szemináriumok nemcsak a Klaniczay-paradigma jelentőségét mutatták meg, hanem a hosszú reformáció téziséhez kapcsolódó nemzetközi és hazai kutatások elméleti és módszertani eredményeit alkalmazva adtak támpontokat a régi magyarországi és erdélyi konfesszionális irodalom szövegeinek és azok történeti kontextusainak kutatásához.
Az irodalom- és történettudományi, valamint teológiai magiszter- és PhD-képzésben részt vevő hallgatók számára szervezett mesterkurzus Tóth Zsombor A korszak(olás) dilemmái című előadásával indult, majd Kecskeméti Gábor ismertette a kritikai kiadások készítésének alakulását és módszertani lehetőségeit A textológiai bizottságtól a digitális szövegkiadásokig címmel. Másnap Bartók István a Balassi-életmű kritikai kiadásához kapcsolódó hozzászólásokat, valamint ezek hatását tekintette át előadásában, Bene Sándor és Békés Enikő előadásai pedig a reneszánsz és a humanizmus kutatás- és fogalomtörténeti kérdéseibe nyújtottak betekintést. A kurzus harmadik napján Csepregi Zoltán a „mezővárosi reformáció” elméletéről mint értelmezési keretről adott összefoglalást. Papp Ingrid a nemzetté válás kezdeteivel, Tóth Zsombor pedig a szöveghasználat-történet kora újkori jellemzőivel foglalkozott előadásában. A szakmai program az Eötvös Könyvtárban tett látogatással fejeződött be. A mesterkurzus negyedik napján a korábbi évekhez hasonlóan a hallgatóké volt a főszerep: a reformáció korának kiadási kérdéseit, a halotti beszédek történetét, a katolikus restauráció, valamint a neolatin történetírás egyes jelenségeit bemutató előadásaikat vita követte.
