ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43

A Szépírók Társasága 2023. október 28-án tartotta idei díjátadó ünnepségét, ahol értekező próza kategóriában Deczki Sarolta, a BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztályának tudományos munkatársa vehette át a Szépíró-díjat 2022-ben megjelent Tar Sándor című monográfiájáért.

A díjátadáson Keresztury Tibor mondott laudációt, amelyben kiemelte, hogy a díjazott kötet az ellentmondásos sors és a rendhagyó életmű egyszerre összegző és új szempontokat beemelő feldolgozása, miközben eredeti szerkezetű, nem lineáris struktúrájával a jövőbeli monográfiák számára is új távlatokat nyithat.
Az Osiris Kiadó irodalomtörténeti könyvsorozatában megjelent monográfiát 2022 novemberében mutatták be az Írók Boltjában.
A Szépíró-díjak átadásáról a Litera irodalmi portál közölt beszámolót.
Minden díjazottnak gratulálunk.
2023. október 15-én avatták fel Riedl Szende, a cseh–magyar irodalmi kapcsolatok úttörő kutatója és fia, a neves irodalomtudós, Riedl Frigyes felújított síremlékét a Fiumei úti temetőben.
Az eseményt a prágai Károly Egyetem Közép-európai Tanulmányok tanszéke szervezte. Beszédet mondott Jiří Januška tanszékvezető és Berkes Tamás, a BTK Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai osztályának vezetője.
Marginalitás, kisebbségiség, alakulástörténet Borbély Szilárd életművében címmel rendezett nemzetközi tudományos konferenciát 2023. október 24–25-én a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar nyelv és irodalom tanszéke, a Szenczi Molnár Albert Társulás, a pozsonyi Liszt Intézet és Debrecen város önkormányzata, amelyen a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Földes Györgyi és Visy Beatrix tartott előadást.
A konferencia a 2023-as Borbély Szilárd-emlékév eseménye volt, amelynek rendezvényei születésének hatvanadik évfordulója alkalmából idézik fel a költő, prózaíró és irodalomtörténész személyiségét, illetve vizsgálják tágabb összefüggésekben munkásságának recepcióját, utóéletét és hatását.
A konferencia ideje alatt a Liszt Intézetben megtekinthető volt az In memoriam Borbély Szilárd című kiállítás, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma pedig Borbély Szilárd és Csokonai Vitéz Mihály műveihez készült új illusztrációkat mutatott be.
A konferencia programja a Bázis Irodalmi és Művészeti Egyesület honlapján elérhető.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2023. október 31-én vitaülést rendezett, amelyen A Pataki Névtelen és társai címmel Seláf Levente tartott előadást.
Az ELTE-n működő, régi magyar versekkel foglalkozó kutatócsoport az elmúlt években többféle módszerrel elemezte a régi magyar históriás énekek korpuszát: a rímelés, a nótajelzések hálózata, a formulahasználat alapján jellemezték a kor epikus költészetét, és igyekeztek a kor irodalomtörténeti folyamatait az eddigieknél pontosabban felvázolni. Az előadás a korpusz stilometriai elemzésének tanulságait értékelte, valamint néhány feltevésról szólt a névtelenül ránk maradt szövegek attribúciója kapcsán, melyekhez a vitaülés résztvevői a kutatások tapasztalatiból eredő hozzászólásokkal kapcsolódtak.
A meghívó letölthető.
2023-ban több esemény is idézi Szegedy-Maszák Mihály emlékét születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából. Ezek közé tartozott az „Értéket megőrizni nem, csakis teremteni lehet” címmel október 11-én rendezett konferencia, amelynek keretében a Szegedy-Maszák Mihály-díjat is átadták: az elismerést most Darida Veronika érdemelte ki.

A díjról kétévente hoz döntést a BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztályának kezdeményezésével alakult kuratórium. Ebben az évben a bloomingtoni Indiana University is bekapcsolódott a kitüntettek jutalmazásába: az amerikai egyetem, ahol egykor Szegedy-Maszák Mihály tanított, ezentúl két előadás tartására hívja meg a díjazottakat a Szegedy-Maszák Memorial Lectures sorozat keretében.
A konferencia zárásaként bemutatták a Szegedy-Maszák Mihály összegyűjtött írásait és bibliográfiáját megjelenítő honlapot, amelynek technikai környezetét Szegedy-Maszák Zoltán alakította ki, adatgazdagítását pedig Bucsics Katalin, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa végzi.
A BTK Irodalomtudományi Intézet, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a BTK Zenetudományi Intézet 2023. október 28-án A dal kimozdítása címmel közös interdiszciplináris konferenciát rendezett a BMC Magyar Zenei Információs Központ és Könyvtárban.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
A megközelítésmódok lehetőségeinek sokszínűségét tükröző tanácskozás előadásainak témái termékeny alapot nyújtottak a szakterületeken átívelő diskurzus kialakulásához.
A konferencia zárásaként Harcsa Veronika, Razvaljajeva Anasztázia és Bolcsó Bálint legújabb, Schubert NOW! című projektje hangzott el premier előtti formájában.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Irodalomtudományi Intézete, a BTK Irodalomtudományi Intézet és a Centre for Reformation Studies 2023. október 27-én Pallas kárpát-medencei ivadékai: a Klaniczay-iskola hatástörténete Kelet-Közép-Európában címmel rendezett közös műhelykonferenciát Kolozsváron.
A Klaniczay Tibor-emlékév keretében szervezett konferencián a Reneszánsz osztály munkatársai közül Bartók István, Kecskeméti Gábor, Papp Ingrid és Tóth Zsombor tartott előadást.
A rendezvény programja letölthető.
A konferencia előadásai változatos szempontok szerint közelítették meg és értékelték Klaniczay Tibor iskolateremtő irodalomtörténészi és tudományszervező munkásságának hosszú távú eredményeit a közép-kelet-európai irodalomtörténet-írás és textológiai kutatások kontextusában.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Glossza című podcastsorozatának 36. adásában a BTK Irodalomtudományi Intézet egyik nemzetközi kutatási programjának tapasztalatairól beszélgettek a szerkesztők két meghívott vendégükkel: a Minka-projektet vezető irodalomtörténész, Kalavszky Zsófia, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa és a projekt egyik résztvevője, Leszja Musketik, az Ukrán Tudományos Akadémia Művészettörténeti, Folklorisztikai és Etnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa a dal lehetséges keletkezéstörténeteinek és utazásának bemutatása mellett számos kutatásmódszertani kihívásra is felhívta a figyelmet.
A Glossza 36. adásának részletes leírása a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján elérhető.
Az adás meghallgatható a Spotify-on és az Anchoron, illetve megtekinthető a Youtube-on.
További információk a Glossza Instagram- és Facebook-oldalán találhatók.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| A Neolatin Költők Tára műhelykonferenciája K, jan. 13. 09:30 |