ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
A Magyar Nemzeti Múzeumban 2025. május 6. és október 26. között látható a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulója alkalmából rendezett Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című kiállítás, amelynek kurátora Császtvay Tünde, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
A kiállítás olyan üzeneteket, műtárgyakat, szimbolikus tartalmakat tár a látogatók elé, amelyek az Akadémiáról alkotott kép árnyalatainak bővítése mellett megerősíthetik azt a gondolatot, hogy a tudomány és a közös tudás a mindennapok világában is eligazít, és elősegíti a mindenkori fejlődést.
A kiállításról készült összefogalaló az MTA honlapján olvasható, rövid ismertetése a YouTube-csatornán látható.
A Magyar Tudományos Akadémia 199., jubileumi közgyűlésén, 2025. május 5-én „…munkálkodni, hogy az embereket boldogabbaknak hagyjuk, mint találtuk”. Tudományelméleti modellek és tudományszervezési hagyományok a Magyar Tudományos Akadémia alapításában címmel tartott ünnepi előadást a BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója, Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, az MTA rendes tagja, az MTA200 Bizottság elnöke.
A zárt körű ünnepi ülés felvétele az MTA YouTube-csatornáján látható.
A közgyűlésen mutatták be az Akadémia első 200 évét illusztráló, archív fotók felhasználásával készült „Nemzeti létünknek révpartja” című filmet.
A Magyar Tudományos Akadémia elmúlt 200 évéről, a bicentenáriumi programok előkészítéséről és az akadémia társadalmi szerepéről korábban készült beszélgetés a RádióCafé műsorában hallható, amelynek Kecskeméti Gábor mellett vendége volt Simon Tamás, az MTA titkárságának kommunikációs főosztályvezetője.
A Padovai Egyetem Nyelvi és Irodalmi Tanszékén tartott vendégelőadást 2025. május 12-én Le malattie nella Commedia dantesca e nella teologia medievale [Betegségek Dante Komédiájában és a betegség teológiája] címmel Draskóczy Eszter, a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának munkatársa, a Középkori és kora-újkori látomásirodalom és jelenléte a Magyar Királyság irodalmában (1350–1650) kutatócsoport vezetője, az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport tagja.
Az előadás a dante Komédiájában ábrázolt betegségek és középkori megítélésük kérdéseit tárgyalta, különös tekintettel a Pokol XXIX–XXX. énekében büntetésként alkalmazott, illetve hasonlatként használt betegségekre. Ha a leírásokat összevetjük irodalmi előzményeikkel és a kor enciklopédiákban megőrzött tudásanyagával, valamint a betegségek megítéléséről, teológiájáról rendelkezésünkre álló középkori forrásokkal, közelebb kerülhetünk a betegségek dantei felfogásához és felfejthetjük az egyes esetekben az ellenbüntetés értelmét.
A meghívó és az előadás összefoglalója letölthető
Helyszín:
Università di Padova, Dipartimento di Studi Linguistici e Letterari
(Padova, via S. Elisabetta Vendramini, 13.)
A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulója alkalmából az akadémia történetét feldolgozó cikksorozat indult, amelynek keretében Szilágyi Emőke Rita, az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport vezetője és Móré Tünde, a kutatócsoport posztdoktor kutatója a nemzeti akadémiák előzményeit tekinti át az Akadémiai mozgalmak és humanista tudós társaságok a kora újkorban című írásban.
A ma ismert nemzeti akadémiáknak jóval korábbi előzményei is léteztek Európában, amelyek a reneszánsz idején kezdtek szűk körű, kötetlenül működő csoportokból intézményekké alakulni, és jelentős szerepet játszottak abban, hogy a tudományos művekben a latint egyre inkább felválthatta az anyanyelv.
A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai a Vitéz János vagy Báthory Miklós személyéhez kötődő tudós összejövetelektől kezdve a Sodalitas Litteraria Danubianán keresztül egészen „Radéczy hársfájáig” mutatják be a Magyar Királyság területén formálódó akadémiai mozgalmakat.
A sorozat első írása az MTA honlapján olvasható.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet digitális irodalomtudományi mesterkurzusán 2025. május 6-án Lánczky István (HUN-REN – Avicenna Közel-Kelet Kutatócsoport) tartott online előadást A közösséghez való tartozás az egyiptomi elnöki kommunikációban. Esettanulmány a témamodellezés lehetőségeiről címmel. 
A Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására című sorozat a korszerű digitális módszerek alkalmazási lehetőségeiről tájékoztatja a szakmai közönséget és az érdeklődők szélesebb körét.
Az MTA Nőtörténeti Munkabizottsága, a BTK Irodalomtudományi Intézet és a BTK Történettudományi Intézet 2025. április 24–25-én közös konferenciát rendezett Női életírás a 19–20. században címmel.
A konferencia már ismert, kiadott naplók és önéletírások mellett eddig ismeretlen források feltárására és bemutatására, kritikus, kontextualizáló olvasására, az archiválási elvek és gyakorlatok megismertetésére adott lehetőséget a nők és az (ön)életírás kapcsolatát vizsgálva.
Az eseményről készült részletes, képes beszámoló az Újkor történelmi portálon olvasható.
A BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2025. április 29-én vitaülést rendezett, amelyen Itt járt (?) Naso! Koholt irodalmi és tárgyi emlékek felbukkanása a kora újkori magyarországi Ovidius-recepcióban címmel Sánta Sára tartott előadást.
Az előadás a magyarországi Ovidius-recepció és a hozzá kapcsolódó fiktív emlékek bemutatása után azt ismertette, hogy a 16. századtól egyre erősödő, az ókori múlt megismerésére irányuló tudós törekvések hogyan viszonyultak ezekhez, és a szerzők hogyan próbálták kiküszöbölni a témával kapcsolatos nyilvánvaló történelmi ellentmondásokat.
Az Európai Textológiai Társaság (European Society for Textual Scholarship) 2025. április 28–30-án Tours-ban rendezte meg 20., éves konferenciáját Manuscripts in the Age of Print [Kéziratok a nyomtatás korában] címmel.
A nemzetközti tudományos tanácskozáson a BTK Irodalomtudományi Intézet XIX. századi osztályának munkatársa, Kiss Margit 2025. április 29-én a megsokszorozódó szövegváltozatok következményeiről, az irodalomtörténeti narratíva változásáról beszélt The consequences of multiplying textual variations – changing the literary narrative című előadásában.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia: 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia [kiállítás] K, május 6. V, okt. 26. |
| Beszélgetés a Mészöly-díjas Szolláth Dáviddal és Tompa Andreával H, okt. 27. 18:00 |
| Nyelvében él? Nyelv és identitás [konferencia] Sze, okt. 29. |
| What’s Work? Humanistic Approaches to Understanding Work [konferencia] Cs, okt. 30. P, okt. 31. |
| Nagy László 100 [konferencia] H, nov. 3. 08:30 – K, nov. 4. 13:00 |
| Debreceni Irodalmi Napok K, nov. 4. |
| Kiss József-díj 2025 Cs, nov. 6. 15:00 |
| Képzelet, emlékezet s ítélet – tökéletes arányban: Művész- és/vagy tudóspotrék irodalmi művekben [konferencia] P, nov. 7. Szo, nov. 8. |
| The 9th International Conference on Narratology [konferencia] P, nov. 7. V, nov. 9. |
| Tinódi Sebestyén deák Kassába’ (Részletek a Cronicából, 1554) H, nov. 10. |
