Az MTA Nőtörténeti Munkabizottsága, a BTK Irodalomtudományi Intézet és a BTK Történettudományi Intézet 2025. április 24–25-én közös konferenciát rendezett Női életírás a 19–20. században címmel.
A konferencia már ismert, kiadott naplók és önéletírások mellett eddig ismeretlen források feltárására és bemutatására, kritikus, kontextualizáló olvasására, az archiválási elvek és gyakorlatok megismertetésére adott lehetőséget a nők és az (ön)életírás kapcsolatát vizsgálva.
A konferencia programja letölthető.
Helyszín: MTA Humán Tudományok Kutatóháza
(1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.)
Az írásbeliség széles körű terjedése a 19. század közepétől kezdve nemcsak a nyomtatott nyilvánosságban tette lehetővé a nők egyre intenzívebb jelenlétét, hanem személyes jellegű formáinak lehetőségeit is kiterjesztette.
Az „alulról jövő történelem” (history from below) iránt fokozódó érdeklődés olyan források újraértékelését eredményezte, mint a naplók, a memoárok és a magánlevelek. A mindennapok történetével foglalkozó munkák, a társadalom perifériáján élők hangjainak felerősítését szolgáló kutatások a politikai elit, a döntéshozók és az értelmiségiek mellett a hétköznapi nők és férfiak, a kamaszok, gyerekek beszámolóit is beemelték a feltárandó források közé.
A konferencia a nők és az életírás kapcsolatát vizsgálta a 19–20. században már ismert, kiadott naplók és önéletírások mellett új, eddig feltáratlan források és a feldolgozásuk során alkalmazott archiválási elvek és gyakorlatok bemutatásával.
A konferencia a nők és az életírás kapcsolatát vizsgálta a 19–20. században már ismert, kiadott naplók és önéletírások mellett új, eddig feltáratlan források és a feldolgozásuk során alkalmazott archiválási elvek és gyakorlatok bemutatásával.
További információk a letölthető konferenciafelhívásban olvashatók.
