A Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Múzeum könyvesboltja

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, együttműködve a Magyar Nemzeti Múzeummal, 2016 nyarán nyitotta meg a Penna Bölcsész Könyvesboltot, amely a bölcsészet- és társadalomtudományi kiadványok széles spektrumát, akadémiai, levéltári, múzeumi műhelymunkák másutt nem vagy csak ritkán fellelhető köteteit, periodikáit kínálja igényes, tudományhoz méltó környezetben. Az elérhető könyvek listája az üzlet honlapján is megtalálható.

A könyvesbolt címe: 1053 Budapest, Magyar utca 40.
Telefon: 06 30 203 17 69
Honlap: http://pennakonyvesbolt.hu/
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Nyitvatartási idő: munkanapokon 13–17 óráig

A bolt munkatársai szeretettel várnak minden régi és új vásárlót, illetve telefonon történő rendeléseket is szívesen fogadnak.

Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok (Konferenciafelhívás)

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és az MTA Nőtörténeti Munkabizottsága 2017 októberében konferenciát szervez Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok címmel.

A tanácskozás célja a női szerzőség fogalmának 19. századi irodalom-, sajtó- és társadalomtörténeti folyamatokkal szoros összefüggésben való vizsgálata, valamint korabeli társadalmi-kulturális funkcióinak és változatainak összetett kontextualizáló feltárása. A konferencia célkitűzése továbbá a 19. századra fókuszáló magyarországi írónőkutatás helyzetének felmérése és a témát érintő innovatív szakmai párbeszéd kezdeményezése.

A tanácskozás koncepcióját és célkitűzéseit bővebben a konferenciafelhívás tartalmazza. A jelentkezéseket a szervezők a 20 percesre tervezett előadások címével és rövid, egy bekezdésnyi összefoglalásával 2017. január 15-ig a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várják.

A reformáció emlékezete a kora újkorban – konferenciafelhívás

A REFORMÁCIÓ EMLÉKEZETE A KORA ÚJKORBAN

PROTESTÁNS ÉS KATOLIKUS ÉRTELMEZÉSEK A 16–18. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 

 Debreceni Egyetem, 2017. május 18–20. 

 Konferenciafelhívás

***
A javasolt előadás címét és a mintegy 1500 karakteres tartalmi ismertetést legkésőbb 

2016. december 15-ig várja a szervezőbizottság.

***

Tisztelt Kollégánk, kedves Barátunk!

A Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete (Reformációkutató és Kora Újkori Művelődéstörténeti Műhely és a Magyar Emlékezethelyek Kutatócsoport), az Irodalomtudományok Doktori Iskolája, valamint az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, együttműködve az egyetemek régi magyar irodalom tanszékeivel, a Refo 500 – Refo RC nemzetközi konzorciummal és az Országos Széchényi Könyvtárral, 2017. május 18–20. között a reformáció 16–18. századi protestáns és katolikus emlékezetét vizsgáló konferenciát rendez Debrecenben.

További együttműködő partnereink:

Reformáció Emlékbizottság, Debrecen Megyei Jogú Város, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Tiszántúli Református Egyházkerület, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Tiszántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet, Magyarországi Evangélikus Egyház.

A konferencia fókuszát és lehetséges témáit – széleskörű és alapos szakmai egyeztetések eredményét – az alábbiakban részletezzük. Arra kérjük, hogy jelezze: kíván-e a konferencián előadást tartani a bemutatott témakörök valamelyikéből. A javasolt előadás címét és a mintegy 1500 karakteres tartalmi ismertetést legkésőbb 2016. december 15-ig a szervezőbizottság tudományos titkárának címére (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) kérjük eljuttatni.

A szervezőbizottság elnöke Imre Mihály (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), tudományos titkára Fazakas Gergely Tamás (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A szervezőbizottság szívesen áll rendelkezésére abban is, hogy az előadásokat illető elképzelésekről, további ötletekről, javaslatokról konzultálhassunk. Ugyanakkor – szokás szerint – fenntartjuk a jogot, hogy a beérkezett előadástervek közül kiválaszthassuk a konferencia szakmai elképzeléseihez leginkább illeszkedő, legjobban átgondolt terveket, ugyanis előzetes számításaink szerint mintegy 25 referátum fér a programba. Azok a kedves kollégáink, akik a konferencián nem előadóként, hanem hallgatóként kívánnak részt venni, a második körlevelünkhöz csatolt jelentkezési lapon jelezhetik részvételi szándékukat. Ugyanott nyújtunk majd tájékoztatást előadóink és valamennyi résztvevő számára a további tudnivalókról.

A részletes leírást tartalmazó első körlevél letölthető.

Fiktív és valós topográfiák – konferencia Újvidéken

Ebben az évben december 9–10-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia közös konferenciájára, ezúttal

Fiktív és valós topográfiák

címmel, amelyet az Újvidéki Egyetem és az Irodalom-tudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya több évtizedes konferenciasorozatának újabb állomásaként rendeztek meg a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Újvidéki Tagozatának székházában.

A konferenciát támogatta a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Újvidéki Tagozata, a Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia.

***

A TANÁCSKOZÁS PROGRAMJA

December 9. (péntek) 10:00
 

Megnyitó: FARAGÓ Kornélia és SZÉNÁSI Zoltán
Megemlékezés BÁNYAI Jánosról és GEROLD Lászlóról

Elnök: HARKAI VASS Éva
SZÉCHENYI Ágnes: Tértörténések Schöpflin Aladár szépirodalmi munkáiban
ANGYALOSI Gergely: Pilinszky alternatív terei
SZÉNÁSI Zoltán: A vers terei (Textológiai megközelítésben)
VIRÁGH András: A vonal alatti tér (A tárcarovat a századfordulón)
Ebédszünet

December 9. (péntek) 15:00

Elnök: ANGYALOSI Gergely
FÖLDES Györgyi: Transznacionális női terek
FARAGÓ Kornélia: A topografikus identitás – Márai Sándor térvilágai
DECZKI Sarolta: Csernobil
Kávészünet

Elnök: FÖLDES Györgyi
LADÁNYI István: Enumerációs térlétesítés/térreprezentáció Oravecz Imre Távozó fa és Danijel Dragojević Negdje című verseskötetében
NAGY Csilla: Tér, táj, énkoncepció a kortárs magyar költészetben (Petri, Kukorelly, Térey)
KELEMEN Emese: A fiktív valóság topográfiai aspektusai Térey János verses regényeiben

December 10. (szombat) 10:00
 

Elnök: SZÉNÁSI Zoltán
HARKAI VASS Éva: Fiktív és valóságos terek mintázatai. Vidék, Balkán- és hazafogalmak megjelenítése a kortárs vajdasági magyar irodalomban
REICHERT Gábor: A magyar–jugoszláv határsáv propagandisztikus ábrázolása Devecseri Gábor Önkéntes határőrében
GAZSÓ Hargita: Önmagunk térbehelyezése. Munk Artúr Köszönöm addig is... című önéletrajzi kötetének hiányairól
PATÓCS László: Ambivalens terek – érzelemjelentések a kortárs vajdasági magyar prózában
TERNOVÁCZ Dániel: Valóságkép és történelmi reprezentáció Végel László Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja című regényében

Zárszó: ANGYALOSI Gergely és FARAGÓ Kornélia

Konferencia Babits Mihály lírai életművéről

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság 2016. november 24–25-én Babits Mihály lírai életműve címmel a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett tudományos konferenciát Babits Mihály költészetének értelmezési lehetőségeiről, ahol intézetünk több munkatársa is részt vett. 

Előadást tartottak: Angyalosi Gergely, Bartal Mária, Boka László, Buda Attila, Dávidházi Péter, Déri Balázs, Dobos István, Fráter Zoltán, Gintli Tibor, Kányádi András, Kelevéz Ágnes, Lengyel Imre Zsolt, Schein Gábor, Sebők Melinda, Sipos Lajos, Szénási Zoltán, Tverdota György, Visy Beatrix.

 
A konferencia részletes programja letölthető.

A Zrínyi-album bemutatója

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ-ban került sor december 1-én a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Zrínyi Kiadó közös kiadásában meg-jelent, magyar–angol nyelvű Zrínyi-album című kötet bemutatójára. 

Köszöntőt mondott: Monok István,
az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója 

A kötetet bemutatta:
Fodor Pál főigazgató (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
Szörényi László (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet)

Zrínyi Miklós korabeli dalokat játszott Csörsz Rumen István (Musica Historica).

Az Irodalomtudományi Intézet első hatvan éve (1956–2016)

1956. január 2-án kezdte meg működését az MTA Irodalomtudományi Intézete. Az azóta eltelt hatvan évet szakmai, tudománylogisztikai és történeti kontextusokban gondolkodva foglalta össze és értékelte az évforduló alkalmából 2016. november 23-án az Eötvös Könyvtár nagytermében rendezett emlékülés és tudományos tanácskozás, amely alkalmat kínált az intézet egykori és jelenlegi munkatársai, együttműködő partnerei, illetve az intézet tevékenysége iránt érdeklődők közötti találkozásra, eszmecserére is. Az esemény során a bevezető plenáris előadásokat az intézet osztályainak történeti összefoglalói, illetve meghívott vendégek részvételével zajló kerekasztal-beszélgetések követték az alábbi témaköröket középpontba állítva: 

‒ 1956‒2016, történetek és kontextusok, illetve korlátok és lehetőségek: az intézet küldetésének történeti feltételei a forradalmi kezdettől a rendszerváltáson át a közelmúltban végbement átszervezésig

‒ 1956, 1989, 1992 és 2012: a tudományszervezés és az intézeti szakmai élet változó feltételei

‒ Klaniczay Tibor és öröksége: 24 év mérlege

‒ Legjobbjaink a hosszú harc alatt…: az intézet vezetőinek és vezető egyéniségeinek szakmai és erkölcsi hozzájárulása az MTA Irodalomtudományi Intézet szakmai konszolidációjához

‒ A hat évtized legjelentősebb irodalomtudományi projektjei és ezek retrospektív mérlege

‒ Vonzások és választások: az intézetben készült-készülő irodalomtörténeti kézikönyvek sorsa a megírástól a pályázati menedzselésig

‒ Irodalomtörténet, textológia, irodalomkritika és irodalomelmélet mint intézeti diszciplínák és ezek történeti profilja, illetve eredményei

‒ Az intézet és a Textológiai Munkabizottság közös története: kritikai kiadások a szabályzatok megalkotásától a digitális fordulatig

‒ Az intézeti folyóiratok és ezek befolyása a hazai irodalomtudomány alakulására

‒ Az intézet és a nemzetközi tudományosság kapcsolatai: versenyképesség és kezdeményezés, illetve részvétel és irányítás a nyugati tudományosság színterein

‒ Hagyományok és jövőkép: hat évtized tanulságai

***

Az emléknap részletes programja letölthető. 
Az előadások a Videotorium oldalain megtekinthetők. 
Az eseményen készült képek a fotógalériában láthatók.

Közköltészet és népköltészet a XVIII. századi Magyarországon

A balassagyarmati Palóc Múzeum Múzeumi Hétfők – Műhelybeszélgetések az MNM Palóc Múzeumában című sorozatában 2016. november 21-én intézetünk munkatársa, Csörsz Rumen István tartott előadást Madaras leányok, lovas legények. Közköltészet és népköltészet a XVIII. századi Magyarországon címmel.