ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Családregény könyvklub címmel indított irodalmi sorozatot, amelynek második eseményén 2024. március 7-én Nádas Péter Egy családregény vége című művéről Deczki Sarolta irodalomtörténésszel Turai Júlia beszélgetett.
A könyvklub első évada a családtörténetet állítja középpontba. A havi rendszerességgel jelentkező alkalmakon egy-egy családregény a beszélgetés témája. A kiindulópontot mindig az adott szépirodalmi alkotás adja, de a konkrét történetből elindulva a meghívott beszélgetőtársak és a közönség közreműködésével tágabb perspektívák nyílnak meg, amelyekből következően mindenki gazdagíthatja saját családtörténetének értelmezését.
Az eseményeken regisztrációval lehet részt venni.
A bécsi Collegium Hungaricum vendége volt 2024. február 29-én Boka László, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa a Bánffy Miklós, transzilvanizmus, erdélyi Helikon című rendezvényen a Collegium Hungaricum és az „Europa”-Club közös szervezésében.
2024. február 27‒29. között Rotterdamban rendezték meg a Between the Old and the New World: William Ames and the Shaping of Reformed Theology and Spirituality [Régi és új között: William Ames és a protestáns teológia és lelkiség alakulása] című konferenciát.
A nemzetközi tanácskozáson február 27-én 15:00 órakor Tóth Zsombor, a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának tudományos főmunkatársa tartott plenáris előadást The Reception of William Ames’ Oeuvre and the Shaping of Long Reformation in Hungary and Transylvania in the 17th and 18th Centuries [William Ames munkásságának recepciója és a hosszú reformáció alakulása a 17‒18. századi Magyarországon és Erélyben] címmel.
A részletes program a konferencia honlapján elérhető.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet digitális irodalomtudományi mesterkurzusán 2024. február 27-én Palkó Gábor tartott előadást A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeiről a digitális bölcsészetben: néhány jó (és kevésbé jó) gyakorlat a digitális filológia praxisából címmel.
A Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására című sorozat a korszerű digitális módszerek alkalmazási lehetőségeiről tájékoztatja a szakmai közönséget és az érdeklődők szélesebb körét.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2024. február 27-én vitaülést rendezett, amelyen A szokásjog és a természetjog magyarul a 16. és 17. században címmel Tringli István tartott előadást.
Az előadás egy Debrecenben, 1610-ben, magyarul megjelent könyv története nyomán mutatta be, hogy a kora újkorban a tudós jogon alapuló természetjog mellett művelték annak egy másik válfaját, a Szentíráson alapuló biblikus természetjogot is. Noha Magyarországon a biblikus természetjog nem épült be a jogi gondolkodásba és nem vált a rendszeres joggyakorlat részévé sem, a fogalom értelmezhetővé tesz több olyan kora újkori alkotást, amelyet eddig a vallásos irodalom körébe soroltak.
A Szépmesterségek Alapítvány kiadásában, a Műút-könyvek sorozatban jelent meg Visy Beatrix tanulmánykötete Súlyos határsértés címmel. A kötetről 2024. február 22-én Deczki Sarolta beszélgetett a szerzővel az Írók Boltjában.
A kötetben megjelenő válogatott tanulmányok szerzőket, műfajokat és műformákat mutatnak be az 1960-as évektől napjainkig, többek között Borbély Szilárd, Kertész Imre, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Szvoren Edina és Takács Zsuzsa műveinek elemzésével, a határok átlépésének és a megértés határainak kihívásaival az olvasót is szembesítve.
A tanulmánykötet tartalomjegyzéke letölthető.
A kötet címadó tanulmánya Tolnai Ottó Szeméremékszerek című regényéről a Partitúra Irodalomtudományi folyóiratban is olvasható.
A kolozsvári Sapientia Kutatási Programok Intézete támogatásával 2022-ben Transzilvanizmuskoncepciók és -formák az erdélyi irodalmi életben: megvalósulás, kölcsönhatás, utóélet címmel csoportos kutatási projekt indult Boka László, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa vezetésével.
A 2023 végén sikeresen lezárult program olyan kulturális törekvések, egyéni életművek és irodalmi-művészi csoportosulások tevékenységének komparatív vizsgálatára, illetve hatásuk feltárására terjedt ki, amelyeket a transzilvanista eszmekör megújuló formái és változatos, időben is módosuló koncepciói ihlettek.
A program keretében szervezett konferenciák és a megjelent tanulmányok mellett tudományos ismeretterjesztő előadások és rendezvények biztosították az érdeklődők számára a kutatás folyamatának és eredményeinek megismerését.
A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana Lendület-kutatócsoport 2024. február 23-án Örökség és áru: Kéziratos írói hagyatékok a 19–20. században címmel rendezett konferenciát az alkotói hagyatékok kezelésének és gyűjtésének alakulásáról.
A 19. század második felétől a kéziratnak az eszmei mellett piaci értéke is lett, birtoklása jogi kérdéssé vált. A kéziratok piacán megjelentek és meghatározó szerephez jutottak a magángyűjtők, és a közgyűjtemények is szisztematikusan gyűjtöttek autográf kéziratokat, klasszikus vagy kortárs szerzőktől származó írásmintákat. A konferencia ezekbe a folyamatokba nyújtott betekintést.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
| A Literatura folyóirat Krasznahorkai-lapszámának bemutatója H, jún. 29. 16:30 |
| A Reneszánsz osztály felolvasóülése K, jún. 30. 16:00 |